Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-12 / 35. (1073.) szám

aj* h^7^r> .HmTiZkr 1926 február 12. Péntek. A folyó év júliusára esedékes segélyt csak azok a személyek kaphatják meg, akik kérvényüket leg­később junius hó végéig benyújtották. A később be­nyújtott kérvények alapján minden esetben csak a legközelebbi hónap elsejétől utalható ki a segély. A kilencedik paragrafus a jelen törvény sze­rinti iratok, beadványok illeték- és bélyegmentes­ségét biztosítja, a tizedik pedig kimondja, hogy az aggkori segélynek semmi jogi következménybe nincs a szegényügyi segélyezésre. A tizenegyedik paragrafus szerint az aggkori segély engedményezésének, elzálogosításának s le­foglalásának nincsen jogi hatálya. A tizenkettedik paragrafus elrendeli a hatóságoknak, bíróságoknak s a szociális biztosítás intézményeinek azt, hogy a jelen törvény végrehajtásán lelkiismeretesen dol­gozzanak. A tizenharmadik paragrafus a szükséges fede­zetről gondoskodik. Eszerint az aggkori segélyek számára mindenekelőtt az 1921. évi 438. számú tör­vénnyel a szociális biztosítás száméra engedélyezett százharminc millió koronát kell fordítani s a kö­vetkező években az állami költségvetésbe megfe­lelő tételt kell állítani. Ez a törvény a folyó év julius elsején lép életbe s a népjóléti miniszter hajtja végre. Három betörő Nyitrán kifosztotta Weiner táblabiró lakását Példátlan vakmerőséggel és ügyességgel dolgoztak — A háziasszonyt és a cselédet egy el­dalszobába zárták Saját tudósítónk távirati jelentése Automatikus csilfagvizsgáfás A csillagásznak egyik legfontosabb dolga az időmeghatározás. Van egy műszere, az úgynevezett passage-cső, olyan távcső, mely pontosan a meri­diánban (a zeniten, azaz az égnek függőlegesen fölöttünk levő pontján és az égi pólusokon átmenő síkban) áll. A csillagász a táblázataiból pontosan tudja, hogy mikor, melyik csillag halad át a me­ridiánon; vagy amint ő mondja, mikor delel a csillag. És mikor a csillag delelésének ideje közele­dik (a csillagidőt mutató óra szerint), akkor belenéz a távcsőbe és lesi azt a pillanatot, amikor a csillag képe a távcsőben levő finom fonál helyén meg­jelenik. Ez a pillant a csillag delelésének a pilla­nata. Ekkor a csillagász megnyom egy gombot és ezzel elektromos jelet ad, megrögzül az időt és igy állapítja meg, hogy az ő órája mennyivel tér el, vagyis mennyivel korábban, vagy későbben delelt a csillag az ő órája szerint, mint ahogy a pontos szá­mítás alapján készült táblázat szerint delelnie kell. így ellenőrzi az óráját, igy korrigálja a csillagászati időmeghatározást és ennek alapján adhatja le a csillagvizsgáló a pontos időt, amely szerint minden­napi életünk igazodik. De ennek az észlelésnek az a hibája, hogy az ember maga adja a jelet, maga nyomja le a gombot Már pedig tudvalévőén ahoz, hogy a csillag képé­nek a szemünkben megjelenése kiváltsa azt a reak­ciót, amellyel a gombot megnyomjuk, mindig bizo­nyos időre van szükség. Egyik embernél többre, má­siknál kevesebbre, de sernmiesetre sem történik egyidejűleg a két szellemi funkció. Minthogy pcd'g a csillagászati időmeghatározások a másodperc századrészéig is pontosak akarnak lenni, tehát még az a. rövid idő is sok, ami a csillag észlelése és a jeladás között eltelik. A francia földmérő intézet legutóbbi jelentésé­ben Ferríé tábornok egy érdekes módszert közöl e hibaforrás elkerülésére, ami már azért is érdekes, mert a drótnélküli telefonálás és a távolbaíoto- grafálás legmodernebb eszközeit állítja a tudo­mányos asztronómia szolgálatába. A passagecsövet ugyanis felszereli egy úgynevezett fotocellával. Ez lényegében egy alkálidból (káliumpreparátum- fcól) készült tükör, mely azzal a tulajdonsággal bir, hogy belőle a szemközti anódhoz elektronok re­pülnek, ha a tükröt fény éri. Valahányszor tehát fény éri ezt a szerkezetet, a hozzá vezetett eres elektromos áram át tud rajta hatolni, ellenben a sötétben az elektromos áram nem mehet át pajta. Ha tehát a csillag képe távcsőben megjelenik, azon­nal megindul az elektromos áram, melyet a drót­nélküli telefonálásnál használt audion csövekkel tetemesen megerősítenek, úgyhogy egy mozgó foto­gráfiái lemezen, mely az óra járását is regisztrálja, fényjel keletkezik, amely mint egy öszszefüggő sáv íotografálódik le a mozgó lapra. Abban a pillanat­ban azonban, midőn a csillag képe a távcsőben levő fonalhoz ér, a tükör elől ez a fonál elfogja a csillag fényét és igy az elektromos áram meg­szűnik, hogy azután ismét folytatódjék. A fény- érzékeny lapon tehát a kép egy helyen meg­szakad. Minthogy az óra járása is lefotografálódik a mozgó lapra, tehát látható, hogy mely pillanatban vonult át a csillag a meridiánon. A káliumos foto­cellának éppen az az előnye a régebbi, szelénes cellával szemben, hogy azonnal reagál a fény­hatásra és minthogy az elektromos áram is a fény sebességével terjed, tehát mondhatjuk, hogy a mozgó lapon a kép is szinte egyidejűleg keletkezik a csillag delelésével. E módszert ki is próbálták már, egyelőre csak fényesebb csillagok delelésénél és a legpontosabb eredményt észlelték. A csillaghalmazok fotografálásával, a szín­képek elkészítésével már régebben tökéletesült az emberi észlelés; most az időmérés automatizálá­sával egy további lépést tesz a tudomány, hogy az emberi észlelés gyarlóságait a pontos műszer meg­bízhatóságával kiküszöbölje. Nyitra, február 11. Páratlan vakmerőséggel végrehajtott be­törés tartja izgalomban Nyitra város közönsé­gét Nyitra egyik legforgalmasabb helyén áll az a kétemeletes ház, amelyben Weiner Sán­dor táblabiró lakik családjával. Ezt a házat nagy n sűrűn látogatják, mert földszintjén fogorvosi jendelő van. Mindez nem riasz­totta vissza a betörőket Szerdán délután fél hat órakor a tábla­biró lakásában csak a háziasszony és a cse­léd tartózkodott. Egyszerre csak gyanús zö­rejre rindiak fel, de mielőtt magukhoz tér­hettek volna, már a lakásban benn voltak a betörők, akik j álkulcs segítségével nyitották ki az ajtót. A betörők hárman voltak, két férfi és egy nő. Olyan vakmerőséggel dolgoztak, hogy még arcukat sem fedték el. Az egyik egy magas, sovány, beretvált arcú férfi, aki 30 év körül lehet, a másik alacsony, köpcös ember, aki fekete angol bajuszt hord. segítőtársuk egy 30 év körüli csinos nő. A banditák valami idegen városból jöt­tek át a vakmerő kalandra. Hallatlan hideg­vérrel dolgoztak. Az asszonyt és a cselédet ha­marosan ártalmatlanná tették, szájukat kendővel tömték be s bezár­ták őket az egyik oldalszobába. Azután gyorsan hozzáláttak a munkához. Hamarjában összekapkodtak mindent, ami értéket találtak. Az értékes perzsaszőnye­gekből nagy csomagot csináltak s ebbe do­báltak három télikabátot és felöltőt. Azután a vitrinből kivettek egy igen értékes 12 szemé­lyes ezüstevőeszközt s magukhoz vettek 125 dollár pénzt is. Munkájukat rövid per­cek alatt végezték, azután feltűnés nélkül tá­voztak. A tett elkövetése után félórával egy inas kereste Weineréket s a halálra rémült urinőt és a cselédet ő szabadította ki kényelmetlen helyzetükből. Azonnal jelentést tettek a rend­őrségen, amely a legnagyobb eréllyel indítot­ta meg a nyomozást. A betörőknek meg van a pontos személyleirása s ezért a rendőrség, bár semmi egyébb- nyomot nem talált, reméli, hogy hamarosan eredményt fog elérni A betörés által okozott kár körülbelü 1 25.000 korona. Mivel azonban a lakás betö­rés ellen biztosítva volt, a kár legnagyobb része megtérül. őrültek vezetik-e az emberiséget? Lombroso tételét a történelem nagyjában igazolja — Richelieu, a nyeritő minisztor — Uj magyarnyelvű lap indult meg — cseh érdekekért. Ruszinszkói szerkesztősé­günk jelenti: A cseh néppárt az utóbbi idő­ben Ruszinszkóra is kivetette hálóját és Katolikus néppárt cégér alatt a magyar ka tolikusokra pályázik. Evégből a múlt héten Kárpátalja cimmel magyarnyelvű lapot in­dított, amely kifejezetten vallási alapon akarja a ruszinszkói magyarságot a cseh ér­dekek jármába fogni. A lap első cikkét Vo- losin Ágoston nemzetgyűlési képviselő irta. Cesare Lombroso a világhistória legna­gyobb alakjairól kimutatta, hogy lángeszűk, amellyel maguk alá gyűrték embertársaikat, nagyon is drága ajándéka a természetnek: az íngéniumot őrülettel kell megfizetni s a legtöbb esetben ugyancsak keskeny mesgye választja el a zseni tetteit a háborodott el­méjű ember cselekedeteitől. Lombrosonak néhány tételét helyesbítette az orvosi lélek­tan, de a L‘uomo di genio paradox igazságai belementek a közludatba s a történelmi rész­letkutatások a legtöbb esetben igazolták Lombroso állításait. Nincs is talán az egész históriában ragyo­góbb példája a lombrosoi tantételnek, mint Armand Juan Duplessis dr. életé, aki a Ri- che-lieü városról elnevezett hercegséget kapta a francia királytól, amikor már min­den földi díszt és címet sikerült felhabzsol­nia. A francia halhatatlan Akadémiának, a francia hajóhadnak és a francia etatista ál­lamnak megteremtője bőséggel ki is érde­melte királyának minden kegyét, mert hiszen a politikai hipokrizis egész tárházával kellett dolgoznia azért, hogy az államra veszedelmes anyakirálynőt a fiával, a francia protestantiz­must a külföldi protestáns hatalmak segítsé­gével, a felekezeti türelmetlenséget saját papjaival, a király testőreit a király muské­tásaival, az önmaga hihetetlen szkepszisét bi- bornoki kötelességei fanatizmusával parali­zálja. Ez a polgárgyerek mindenféle kánoni koron alul volt még, amikor pappá szentel­ték s alig töltötte be huszonkettedik évét, amikor Lucon püspöke lett. Természetesen a fölszentelés nem ment egészen simán és Du­plessis dr.-nak 1607 április 17-cr. személyesen kellett a pápa előtt megjelennie, hogy bele­egyezését kisürgesse. Amikor a gyerekarca pap megjelent előtte, a pápa megkérdezte, hogy megvan-e már a kánoni kora? Duples- sisnak egy arcizma se rándult, amikor igen­nel felelt. Amikor megvolt a püspökké szen­telés, bevallotta a pápának, hogy hazudott 'és­kérte a bünbocsánatot. A pápa kénytelen volt Medici Mária kegyencének csúnya játékához jó arcot vágni, de meg nem állhatta, hogy kí­séretének meg ne mondja a fiatal püspökről való véleményét. — Questo giovame sara un gran furbo! Csoda-e, ha harminchétéves korára már bíborossá lett ez a derék fiatalember, aki azonban ezután is meglehetősen szkeptikus maradt — magára nézve — a vallás dolgai­ban. Amikor mint az anyakirálynő párthivé- nek neki is Avignonba kellett száműzetésbe menekülnie, egy fitying nélkül érkezett oda. Élt ott egy derék kanonok, Mulot, aki látva a püspök nyomorúságát, eladta minden hol­miját s az igy szerzett négyezer aranyat odaadta a luconi menekült püspöknek. Ezzel a pénzzel kezdett aztán Duplessis operálni a király hívei között s ennek a pénznek köszön­hette, hogy újra felülkerekedett az ellensé­gein és a — királyon. Hálából kinevezte Mulot kanonokot a saját gyóntatójává, ami nála egyértelmű volt azzal, hogy olyas udvari bolond félének tartotta, akit minduntalan megtréfálhatott. így például egyizben tövist rakatott a páter Mulot lovának nyerge alá. Ettől a ló megvadult s ledobta a pátert. A bíboros, mint egy őrült — igy mondja egy kortársa: Tallemant des Rénaux — olyan jót kacagott a páter malőrjén. Ez megvizsgálta a nyerget s amikor megtalálta a töviseket, ke­serűen odavágta a bíboros szemébe.; — Eminenciád igazán gonosz ember! Erre Richelieu, még mindig kacagva, az egész udvara jelenlétében igy korholta a pátert: — Hallgasson, tisztelendő ur, hallgasson el, mert biz‘ Isten felköttetem, hiszen a gyó­násaim titkát árulja el! A katolikus hitéletek dolgában, amelye­kért pedig olyan véres háborúkat vivott a hu­genották ellen, ugyancsak meglehetősen tisz­teletlenül gondolkodott. így például egyizben a kisérete uraival arról folyt a szó, hogy sen­ki se mondhat ki.tíz. olyan.szót, amiért ne le­hetné, bátran a Bastilleba csukái ni. Erre az egyik ur, aki kétségbevorita a bíboros állítá­sát, hogy lehetőleg közömbös szókat mondjon, a következő matematikai igazságot vágta ki: — Kettő meg egy az három. — Igen, drága uram, — volt a bíboros prompt válasza — mars a Bastilleba: nem tűrhetem, hogy valaki a Szentháromság fölött gunvo’ódjék. Richelieu szkepszise természetesen nem állott meg a vallás dolgainál: az általa alko­tott állameszmével szemben épp ojyan de- struktivul gondolkodott. Egy napon bezárkó­zott az általa épített Palais Royalban levő dol­gozószobájába. Bevezetik hozzá Bautrut, aki csöndesen áll az ajtónál, mert látia, hogy a bíboros - mély gondolatokba merülten ül az íróasztalánál. Egyszerre csak fölveti Richelieu a fejét és hirtelen azt kérdi a meglepett em­bertől: — Mit gondol, barátom, min töröm a fe­jemet? — Bizonyára Franciaország boldogságán, eminenciás uram! — Egy fenét, — volt a lakonikus válasz — hiányzik egy rim a versemből... És Richelieu, aki kifelé oly sokat adott a király tekintésére, négyszem között igy in­tézte el a királlyal Buliion adófelügyelő rend­jelkérvényét: — Ugyan, felség, adja meg neki azt a rendjelet: olyan jól illenék Buliion pofájához a kék szalag ... Mindez persze nem szól a Lombroso tan­tétele mellett. Az azonban már gondolkodó­ba ejthet, hogy ez a lángeszű politikus ejjel- nappal macskák között élt, amik szüntelen ott mászkáltak a vállán, még audienciák ide­jén is. Még gyanusabb és pedig bizonyos fokú megalomániára enged következtetnünk az az adat, hogy amikor az egyik iró a köny­vét a bíborosnak dedikálta, Richelieu a könyv előszavában, amelyet az iró jóváhagyás vé gett hozzá beterjesztett, a héros szót minde­nütt demidieu-re, félistenre javította ki. Végképp meggyőzhet azonban bennün­ket Richelieu lelki állapota dolgában az or- leansi hercegnő egyik levelében foglalt kö­vetkező história: — A bíboros néhanapján azt képzelte ma­gáról egy-egy őrültségi rohamában, hogy ló. Nagyokat nyerítve futkosott egy óra hosszat a billiárdasztala körül, közben nagy zajt csa­pott s a kíséretének körülálló urai cözé rú­gott ki minduntalan. Amikor kifáradt, olyan­kor az emberei ágyba fektették, jól betakar­ták, hogy nagyot izzadjon. Amikorra aztán felébredt, egyáltalán nem emlékezett, arra, hogy mit müveit egy órán keresztül... Lombroso tételét Richelieu bíboros téte- | le mindenben igazolja. De még .száz és száz i világtörténelmi alakot sorolhatnánk fel, akik- I ben a zseni határos volt az őrülettel. Lapunk holnapi száma 12 oldal terjede­lemben jelenik meg a „Magyar Iparos és Kereskedő" cimii melléklettel, gazdag és aktuális tartalommal. Minden iparost és kereskedőt érdekel a Prágai Magyar Hír­lap kéthetenként megjelenő iparos és ke­reskedő melléklete. — Az 1926. évi sorozások. Az idei sorozásokat március 15—május 31. között fogják megtartani. Sorozásra kötelezettek, akik 1906., 1905. és 1904- ban születtek és pedig az 1906. éviek az I., az 1905- ösök a II., az 1904-esek pedig a III. korosztályban-. Sor alá kerülnek azonban azon katonaköteles idő­sebb egyének is, akik eddig bármely okból sorkö­telezettségüknek nem tettek eleget. Ugyancsak so­rozás alá kerülnek azok a fenti korosztályba tar­tozó egyének is, akik ugyan már katonai szolgála­tot teljesítettek, de ebből 1926 március 15-ike előtt elbocsájtást nyertek. — Amnesztia Franco tiszteletére. Madridból jelentik: A spanyol repülők megérkeztek Buenos Airesbe. Spanyolországban mindenki úgy tekinti a hosszú repülés sikerét, mint Spanyolország újjáéle­désének szimbólumát. A repülés emlékére amnesz­tiát hirdetnek Madridban fáklyásmenetet és Te Deumot tartottak a repülők tiszteletére. Franco őr­nagyról utcát neveznek el, szobrot állítanak neki és márki rangra emelik. — Halálozás. Zólyomban Kummer Ká- rolyné szül. Küttel Auguszta urhölgy 67. életévében, 42 évi boldog házasság után vá­ratlanul elhunyt Kiterjedt rokonság gyá­szolja. — Befejeződött az érsekujvári sakkverseny. Tudósitónk jelenti: Tegnap bonyolították le az ér- sekujvári Sakk-kör által rendezett sakkverseny utolsó fordulóját. Első Lőwy mérnök, aki tizenhét játékból tizenhét egységet ért el, a második helyet a Sakk-kör elnöke, Frank dr. orvos foglalta el ti­zennégy és fél egységgel. A harmadik és negyedik helyen Vondrék és Katarik osztozkodnak 13—13 ponttal, a többiek a következők: 5. Weisz Hugó 12 és fél, 6. Sztanek 12, 7. Ondrejka 10 és fél, 8. Fili- povics 10 ponttal. — Megszűnt egy cseh lap. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Ruszinszkóban több Ízben indítottak csehnyelvü lapot, de ezek közül a legtöbb életképtelensége miatt megszűnt. A legutóbb a Podkarpatska Rus cimü cseh hetilap indult meg, de bármeny­nyire hangoskodott, negyvenöt előfizetőnél többet nem tudott szerezni. Részvétlenség folytán borsos nyomdaszámla hátrahagyásá­val tehát csendesen kimúlt. — Rettenetes hóvihar Ncwyorkban. Newvork- ból jelentik: Az Egyesült Államok északkeleti ré­szén az elmúlt napokban emberemlékezet óta nem tapasztalt hóvihar dühöngött. Maine államban húsz vonat megrekedt a hóban. Newyork állam összes iskoláit bezárták. 20.000 utcaseprő lázasan dolgo­zik az utcákat eltorlaszoló hótömegek eltakarításán. A város környékén az utak járhatatlanok. A forgá- lom megakadt. A vonatok többórás késésekkel ér­keznek meg. A tengerről is katasztrofális viharo­kat jelentenek. RÁDIÓLEVES Rádióleves címén egy ur Nekeni egy uj tippet adott át: Az ur Pesten ette a levest, De odaát Budán is hallották. Kálmán Jenő. — Betörtek Bencs villájába. Benes külügymi­niszter bubenecsi villájában tegnap éjszaka betörők jártak. A miniszter villája már több hónapja lakat­lan, úgy, hogy a betörők nyugodtan végigkutathat­ták a szekrényeket s azokból ruhaszöveteket, 20 antik könyvet, fehérneműt és több ékszerdarabot pakkoltak fel egy hátizsákba. A detektívek, akik ma a nyomozást megindították, az agyagos talajon könnyen tudták követni a lábnyomokat, amelyek egészen a Baumgartenig vezettek, ahol a sürü bo­zótban meg is találták a hátizsákot az ellopott hol­mikkal együtt. A tetteseknek azonban teljesen nyo­muk veszett. — A Lévai Kaszinó kulturestje. Lévá­ról jelenti tudósítónk: A Lévai Kaszinó e hó 13-án este folytatja kulturelőadásainak so­rozatát. Ez alkalommal Madame sans géné, az ismert szlovenszkói magyar írónő olvas fel Ibsen nőalakjairól. Feledy Olga, a kivá­ló drámai előadó, Peer Gyntből fog szaval­ni és végül Horváth Ferenc, ismert pozsonyi zongoraművész Grieg-darabokat fog előadni. — A bustyaházai gör.-kat. templom új­ból való folszentelése. Ruszinszkói szer­kesztőségünk jelenti: A bustyaházai gör.­kat. templomot négy év előtt vették el a schizmatikusok a görögkatolikusoktól. Négy esztendei pereskedés után a bíróság vissza- itélte a templomot, melyet vasárnap szen­telt fel ismét nagy ünnepségek között Popo- vics Antal huszti tanár és görögkatolikus lelkész. — Halálozás. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Angyal Ödön dr. rim a siómba ti szü­letésű budapesti posztóna^ykereskedő 43 éves ko­rában Budapesten meghalt. Testvérei: Gi^slien^eni Giesl Károly báróné. Giesl tüzérezred^s felesége, Anoyal István, a Ohhiohi-'n'épvszprpvár íg^znefója és Angyal I.ás-’ő vínvsTornh-M k<M'e<sk^dő gyászol­ják. Ma temették #1 nagy részvét mellet* \ 6 ____

Next

/
Thumbnails
Contents