Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-11 / 34. (1072.) szám

^RS^MJVVAfifeARHÍRIiAE 1926 február 11. Csütörtök. Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő a kassai kér. szoc. munkások között A kassai kér. szoc. inunkásszcrvezeíek taggyűlése — Tiltakoznak az újabb terhek ellen Kassa, február 10. A kassai keresztényszocialista munkás-! szervezetek Kassán a Legényegyesület nagy- j termében Kerekes János szaktanácsi elnök j elnöklete alatt taggyűlést tartottak. A gyülé-1 sen Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő \ is megjelent és beszédet mondott Beszédében kijelentette, hogy kötelessé- \ gének tartotta a munkások között megjelen- j ni azért is, hogy az előlegzett bizalmat nekik j megköszönje. Megemlékezett arról a sok igé-j rétről, amivel Szlovenszkó népét a választá-1 sok előtt a kormány elhalmozta. ígérték, hogy leszállítják az adókat és ol­csót* b lesz az élet, segítenek a munkáson. Ma azonban azt látjuk, hogy Englis pénzügy­miniszter az egész világ előtt kijelentette j hogy az aktívnak földicsért költségvetésben j 300 millió a deficit és 700 millióra van I szüksége a tisztviselők és állami alkalma- í zottak í'izetésrendezéséhez. Ezt az összeget! Englis csakis az adók emeléséből bírja ki­hozni. A munkásság nem járulhat hozzá a közszükségleti cikkek árainak emeléséhez, mert igaz ugyan, hogy csak jól fizetett tiszt­viselőtől lehet jó munkát kívánni, a kérdést azonban nem lehet a többi társadalmi osz­tály megnyomoritásával megoldani. Szállít­sák le a közterheket és mindjárt könnyebb lesz az élet Fedor, mint keresztényszocialista kép­viselő, eddig is mindig az igazságért harcolt évS továbbra is ezért fog küzdeni, sokkal in­tenzivebben, mint eddig, mert képviselősége erre több módot ad. Foglalkozott a parla­vegye revízió alá és változtassa meg. Külö­nösen a sérelmes törvény 208. §-ának má­sodik pontja, mely a döntőbíróság műkö­dését, teszi illuzorussá. Ezt a pontot, úgy a munkások, mint a munkaadók szempont­jából közmegelégedésre kell megváltoztatni. 3. Tiltakozik a taggyűlés a kormány azon intézkedése ellen, amely szerint az állami üzemekben ezután csak ideiglenes munkást fognak alkalmazni, amivel a nyug­díj lehetőségétől a munkásság teljesen el­esik. Követelik a vonatkozó törvény érde­kelt paragrafusainak a megváltoztatását. * 1 2 3 4 4. A munkapiac védelmére a kormány által tervbe vett intézkedéseket a kér. szoc. munkásság élénk figyelemmel kitéri és már most tiltakozik oly megoldás ellen, mellyel évtizedek óta ittélö munkások megélhetését veszélyeztetnék. Követelik, hogy Kassán fellépő munkaalkalmakra elsősorban kas­sai munkásokat alkalmazzanak és követe­lik, hogy Szlovenszkón elsősorban Szlo- veszkon lakó munkások jussanak munká­hoz. 5. Követelik a közmunkák minél szé­lesebb körben való megindítását és azokon ittlak?. '".unkái'kmxk a foglalkoztatását, hogy ezzel a munkanélküliség csökkentése elérhető legyen. A taggyűlés megkérte a szakszervezetek vezetőségét, hogy a határozati javaslatot az illetékes hatóságokhoz juttassa el. ment első ülésével, amikor a külföldi diplo­mácia előtt súlyos vádakat vágtak egyes képviselők a miniszterek fejéhez. Követeli, hogy Szlovenszkón a mun­kásember munkához tudjon jutni. Ígéri, hogy úgy ö, mint képviselő- társai a keresztény munkásság ér­dekében a legintenzivebben fognak működni és e működésre és a mun­kássággal való békés és eredményes munkálkodásra kéri Isten áldását. A hatalmas beszédet a hallgatóság ál­landó helyesléssel kisérte és a végén a nép­szerű képviselőt percekig ünnepelte. Utána Schuster János titkár szólt a mun­kásokhoz és ismertette az uj ipartörvénynek a munkásokat érdeklő főbb pontjait Különö­sen kiemelte a törvény 208. §-ának második pontját, amely a döntőbiróságok illetékessé­géről beszél Megvilágította, hogy ezen pont szennt az egész döntőbíróság teljesen érték­telenné válik, mert a döntőbiróság csak ak­kor foglalkozhatik az eléje terjesztett ügy­London, február eleje, j Verne fantáziáját is megszégyenítő izgalmas hajókatasztrófán ment keresztül az .,Antínoe“ an­gol gabonaszállitógózös, melynek személyzete a csodával határos módon menekült meg. Az angol és francia lapok hasábokon keresztül foglalkoznak a katasztrófa részleteivel. A szemtanuk elbeszélé­se alapján igy rekonstruálhatjuk a borzasztó törté­net lefolyását: Gabonával megtelten igyekezett rendeltetése helye felé huszonnégy főnyi tisztjével és hajós­legénységével az angol Antinoe gőzös, amikor bor­zalmas vihar lepte meg. Megmenekült matrózai­nak egyike, a sok vihart látott Williain Richardson beszélte el, hogy harminchat esztendős tengerészi életében nem ért még olyan rettenetes tengert. j — Akkorák voltak a hullámok, hogy a meg­mentésünkön fáradozó amerikai President Roose- velt gőzös, jóllehet alig néhány száz méternyire volt főiünk, időuként teljesén el-eltünt szemünk elöl. A fedélzeten egyáltalán lehetetlen volt meg­áldani, hajónk belsejében pedig fekvőhelyünkig ért, a viz. Négy napon át a hajónk orrában húzód­tunk meg, mert az volt a hajónk egyetlen száraz pontja. A táplálékunk egész idő alatt kevés két­szersült és burgonya volt, de az utóbbi csak ak- kor, ha sikerült tüzet gyújtanunk. Azt mondhatom, hogy négy nap, négy éjjel le sem hunytuk a sze­münket. A: hidegtől ie borzasztóan szenvedtünk. Hogy a baj teljes legyen, a bajőürbe nyomult ten­gervíz megduzzasztotta gabonarakományunkat és a megnövekedett térfogatú gabona feszitő ereje egyre nagyobbitotta a hajó testén a réseket. Szi­vattyúink nem győzték a munkát és helyzetünk percről-percre veszedelmesebb lett. Egy másik matróza az Antinoe-nab Shipley nevű — ezt beszélte: — Mackey cimborám meg én alighanem bu­rokban születtünk. Engem háromszor mostak le a hullámok a fedélzetről, őt egyszer, de tnindany- nyiszor vissza is vetettek reá. Az Antinoe-nak az volt a szerencséje, hogy a Presidént Roosevelt hatalmas óceánjáró gőzös, ■ gyei, ha a döntőbíróság előtt a felek sza- badaka * atukbói megjelennek. Foglalkozott a munkásokat súlyosan érintő illetőségi és állampolgársági kérdés­sel is. Beszéde további folyamán rátért arra, hogy a gazdasági nyomorúság mellett a munkások nagyrésze beugrik az izga­tásnak és bolsevista propagandának. Pedig a bolsevizmustól nincs mit várni, mert ez nemcsak gazdaságilag veri bilincsbe a munkást, de a bolsevizmusbau elveszti a munkás emberi méltóságát, elveszti hitét, lel­két, keresztény gondolkodását és híve lesz a? öijöngo borza lomnak, amely pld. Iiiewben dudáin fik, az Időn ember árulójának szob­rot emelt. Kell ♦eiat egy keresztény szervezet, amely ennek az őrjöngő borzalomnak is megálljt aiá'tan. A szeretet kiegyenlít, felemel és kölcsö­nös megbecsülésben feltámadáshoz viszi a keresztény társadalmat. Vissza kell térnie a krisztusi igazságokhoz, társadalmi, nemzeti é^ gazdasági téren egyaránt és akkor elpusztul a kommunizmus önmagától és lesz megértés, munkaalkalom, kereset, megelégedés. Szép beszédét a hallgatóság feszült fi­gyelemmel hallgatta végig. A gyűlés végén egyhangúlag a követke­ző határozati javaslatot fogadták el: A kassai kér. szoc. szocialista szakszervezetek össz­egyűlése 1. tiltakozik a cukorf kenyér és más élelmicikkek árainak emelése és a vasúti tarifák tervbe vett emelése ellen. 2. Követeli az össztag gyűlés, hogy a 259/1924. számú uj ipartörvénynek azon pontjait, melyek a munkásokra nézve hát­rányosok, illetve, melyek a. munkaadóknak esetleges kibúvókat biztosítanak, a kormány mely a megvadult tengerrel diadalmasan szembe tudott szállni. Mégis teljes 84 órába telt, mire a sülyedö gabonaszállifógőzös személyzetét biztos helyre tudta juttatni. Közben nem kevesebb, mint hat mentőcsónakjáí fordította fel és törte össze a megvadult ár. Nem is sikerült volna a mentés, ha negyednapra valamelyest le nem csillapodik a tenger. Megrázó érdekességü részleteket mondott el Mr. Fried, a President Roosevelt parancsnoka: — Az első két önkéntes, ki felhívásomra az Antinoe embereinek megmentésére jelentkezett, Wirtenan kapitány és Heitmann matróz volt. Hét­főn délután négy órakor a tenger mintha vala­mennyire megcsöndesedett volna. Az Antione-ról jelekkel mutogattak, hogy a helyzetük percről- percre kétségbeejtőbb. Lebocsátöttam a mentőcsó­nakot, de alig lebegett a vizen, mikor egy rette­netes fenékhullám felborította az egész alkot­mányt. A legénység a vízbe .fordult, de sikerült a csónak farában megkapaszkodnia és Visszafordí­tania a csónakot. Hogy a nagy hullámokat meg­törjük, olajat öntfettem a csónak köré. Ebből at az újabb baj származott, hogy a vizbe esett embe­rek fülig olajosak lettek és annyira síkosak, hogy alig bírták a mentőkötelet megragadni és kézben tartani. Wirtenan kapitány nem akart a csónakba visszamenni, amig minden enibere el nem foglalta benne a helyét. Hosszú perceken át aszkált a víz­ben és küzkÖdött a habokkal, mígnem egy tőrony- magasságu hullám egyszerre csak elragadta és nyilván levitte a tenger fenekére. Heitmann mat­róz akkor vesztette életét, mikor a hullámoktól levegőbe hajított csónak visszazuhantában főbe- sujtotta. Borzalmasan kimerültén került át végül az amerikai hajóra az Antinoe megmentett személyze­te, Érdekes, hogy a halálra Ítélt hajó egész ka­tasztrófájáról filmfelvétel készült. Egy Carlisle ne­vű dúsgazdag amerikai ur utazott a President Rooseve!t-en. Ő készítette a felvételeket. Az a cél­ja velük, hogy a hősi halált halt Wirtenan kapi­tány és Heitmann matróz hátramaradottjainak ja­vára előadatja az „élethü" filmdrámát. A nyelvtörvény végrehajtási rendelete 27. cikk. 1. Amennyiben a nyilvánkönyvi bejegyzésre irányuló indítványt az állam nyelvén nyújtották be, a könyvekbe való bejegyzés csak e nyelven törté­nik, akkor is, ha arról a kisebbséginyelvhez tartozan­dó érdekelteket kellene kiértesíteni. 2. Amennyiben kisebbségi nyelven készült in­dítványt az e nyelvhez tartozó személy terjesz­tette elő, a bejegyzés az állam nyelvén és az in­dítvány nyelvén eszközöltetik. 3. Amennyiben a nyilvánkönyvi bejegyzést csak egy más, nem nyilvánkönyvi indítvánnyal kapcsolatban kell foganatosítani, amelyet a kisebb­ségi nyelvhez tartozó valamely személy ezen a nyelven nyújtott be, a bejegyzés az állam nyelvén és ez indítvány nyelvén történik. 4. Amennyiben a bejegyzés indítvány nélkül hivatalból történik, (például a hagyatékátadó ok­irat alapján) az állam nyelvén eszközöltetik, ki­véve ha az ügyiratokból kitűnik, vagy a bíróságnak vagy hivatalnak hivatalos tudomása van arról, hogy az érdekeltek valamely kisebbségi nyelvhez tar­toznak. Ez esetben a bejegyzés az ő nyelvükön is foganatosittatik. 28. cikk. 1. Amennyiben egyetlen egy indítvány alapján különböző bíróságok vagy hivatalok könyveibe való bejegyzés megengedhető vagy eszközölhető, úgy az indítványt olyan bíróságnál vagy hivatalnál, amely csak az állam nyelvén készült beadványok elfoga­dására jogosult, csupán ezen a nyelven lehet be­nyújtani; olyan bíróságnál vagy hivatalnál elleu- ben. amely jogosult a kisebbség nyelvén készült beadványt elfogadni, az állam nyelvén és a kisebb­ség nyelvén, amennyiben olyan bíróság vagy hivatal is érdekelve van, amely nem jogosult a kisebb­ség nyelvén készült beadványokat elfogadni, végül csak a kisebbség nyelvén, amennyiben valameny- nyi érdekelt hivatal vagy hatóság jogosult a bead­ványokat a kisebbség nyelvén is elfogadni. 2. Az elintézésre és bejegyzésre minden bíró­ságnál és hivatalnál azok a rendelkezések irány­adók, amelyek a nyelvi előírások alapján erre a bíróságra vágj’ hivatalra érvényesek. 29. cikk. A megtörtént bejegyzésekre vonatkozó zára­dékot az ügyiratokra azon a nyelven kell rávezetni, amelyen a bejegyzés történt. 80. cikk­1. Nyilvános jegyzékekbe való bejegyzésre irá­nyuló kérvények (kereskedelmi társaságok stb.) ama járás nyelvi viszonyai szerint ítéltetnek meg. amelyekben a cég (társaság, szövetkezet) szék­hellyel bir, nem pedig működési köre szerint. Ha valamely fiókpig bejegyzéséről van szó, a kér­vények ama járás nyelvi viszonyai szerint igazód­nak, amelyben a fiók van. 2. Ama kisebbségi nyelven készült beadványok alapján, amelyekben a bíróság vagy hivatal adott esetben jogosult beadványokat elfogadni, a be­jegyzéseket mindig az állami és e kisebbségi nyel­ven eszközük. Az elintézésbe és bejegyzésbe a cég ama szövegét kell szóról-szóra átvenni, amint azt a kérvényező beadta, bármily nyelvű is legyen a szöveg, ha egyébként megfelel az érvényes előírá­sok nak. 81. cikk. í. A nyilvános könyvek és jegyzékek kivona­taiban az egyes bejegyzések nyelvét meg kell tar­tani. 2. Ha azonban a fél csak részleges kivonatot kíván, mégpedig főként olyan bejegyzésekből, amelyek különböző nyelven készültek, csak eme nyelvek egyikén, azt mint részlegeset azzal a ki­fejezett megjelöléssel kell kiadni, hogy milyen nyelven szólnak a könyvek vagy jegyzékek vo­natkozó bejegyzései. 3. A kivonat föliratát és záradékát (keltét) az állam nyelvén kell írni; ha azonban azt kisebbségi nyelvhez tartozó személy kérte, az állami és a kérelem nyelvén kell megírni. 32. cikk. Az aláírás hitelesítési záradékát vagy a máso­lat láttamozását az okiratokra az állam nyelvén kell rávezetni, ha pedig a kisebbségi nyelven kérték, abban is. 33. cikk. 1. Az iratok beérkezési jelzése mindig az állam nyelvén szól. Éppen úgy az okmányokat is az ál­lam nyelvével megjelölt bélyegzővel kell felülbé­lyegezni. 2. Azt a hivatalos pecsétet, amellyel a törvény vagy a rendelet határozatai szerint azokat az el­intézéseket és okiratokat kell eilátni, amelyek az állam és egy kisebbséghyelvén állíttatnak ki, mind a két nyelvű fölirással kell elkészíteni, ha az a fél szá­mára elengedhetetlen része az elintézésnek, még pedig úgy, hogy az állam nyelve az első helyen áll­jon. 34. cikk. A bíróságok, hivatalok és a szervek hivatalos helyiségei, valamint az egyes irodák külső megjelö­lései ama helyiség szerint igazódik, ahol az épület van. Ha olyan járásban van. amelyben a 15. cikk szerinti nyelvi kisebbségek nincsenek, csak az állam nyelvén kell megjelölni; ha ellenben olyan járásban van, ahol nyelvi kisebbség is van, első helyen az állam nyelvén és azon kívül a kisebb­ségi nyelven kell megjelölni. 35. cikk. 1. Olyan hirdetmények, amelyeket nyelvi ki­sebbséggel bíró járásban lévő hatóság, hivatal vágj; szerv ad ki, e járás területén mindig az állami és kisebbségi nyelven adandók ki. 2. Olyan hirdetmények, amelyeket olyan bí­róság, hivatal vagy szerv ad ki, amelyeknek hatás­köre egy kisebbségi járásra is kiterjed, a kisebb­ségi járás részére áz állami és az illető kisebb­ségi nyelvén bocsátandók ki. b) Altokról a bíróságokról, hivatalokról és szer­vekről, amelyeknek illetékessége több bírósági járásra terjed ki. 36. cikk. 1. Azok a bíróságok, járások és szervek, ame­lyeknek illetékessége több bírósági járásra terjed ki, amelyek közül némelyikben a 15. cikk szerinti nyelvi kisebbség van, csak akkor kötelesek a ki­sebbségi nyelvhez tartozó személyektől nyelvükön benyújtott beadványt elfogadni, ha olyan ügyre vo­natkozik, melyben a nyelvi kisebbséggel bíró já­ráshoz való viszonyuk folytán bírnak illetékesség­gel. Ilyen beadványt az állam nyelvén és a kisebb­ségi nyelven kell elintézni, egyébként a 18—35. cikkek rendelkezései érvényesek, míg az 1., 8—11. cikkek rendelkezései minden egyéb kérdésre nézve érvényesek. * 2. Azokat a hivatali tárgyalásokat, amelyeket, több járásban folytatnak (hirdetményi eljárás, be­járási bizottságok, stb.) nyelvi tekintetben minden járásban az Ulető járásban érvényes előírások sze­rint kell foganatosítani. c) Arról a lehetőségről, hogy mikor lehet csak a kisebbség nyelvén tárgyalni és intézkedni­37. cikk. Olyan bíróságoknál és járásoknál, amelyeknek illetékessége egyetlen egy olyan bírósági járásra terjed ki, amelyben a járásban lakó állampolgá­roknak legalább kétharmad része ugyanazon, de az államnyelvtől különböző nyelvhez tartozik, olyan ügyekben, amelyeknek elintézése abból az okból tartozik hatáskörükbe, mivel illetékességük erre a járásra kiterjed és amelyekben a beadványt a ki­sebbségi nyelvhez tartozó személy ezen a nyelven nyújtotta be és amelyekben mint felek csakis e nyelvhez tartozó személyek vesznek részt, vágj7 amelyekben előzetes beadvány nélkül csa < a ki­sebbségi nyelvhez tartozó szemétekkel tárgyal­nak, csak e nyelven is lehet: a) beadványokat elintézni, kivéve azokat, ame­lyeknek következménye a. nyüvánkönyvekbe való bejegyzés (27. cikk) és az érdekelteknek az elin­tézést blkézbesiteni; b) elintézéseket előzetes beadvány nélkül ki­adni; c) a felekkel tárgyalni és amennyiben ugyan­ahhoz a nyelvhez tartoznak, más érdekeltekkel is és erről hivatali feljegyzéseket vagy az ügyiratokba bevezetéseket készíteni; d) ítéleteket és határozatokat kiadni; e) az átvevő följegyzéseit a kézbesített iratokon, levélboritékokon vagy ajánlott leveleken kitölteni. — Repülő-járat Anglia és Svédország között. Londonból jelentik: Most állapodtak meg a legutol­só részleteiben annak az egyezménynek, amelyet a junius elsején Anglia és Svédország között meg­induló személyszállító repülőforgalom ügyiben kötöttek meg az északi tengeri birodalmi repiilőtár- su lattal. Ezek a repülőgépek a Göteborg és Harwich közötti 700 uiérföldes utat egy nap alatt fogják megtenni, míg a gőzhajónak hatvan órára van szüksége. Német léghajózási érdekeltségek is részt, vesznek a vállalkozásban. Ügy tervezik, hogy a repülőgépek Göteborgból elindulva végig repülnek a Kattegaíon és Nielben leszállnak. Innen azután a kiéli csatorna vonalát követik az Északi-tengerig. Az utat fémkosárral ellátott Dornier-repülőgépek- kel bonyolítják le, amelyeket angol Rolls Rover- motorok hajtanak. * 4 Hogyan menekült meg a haláltól az „Antinoe" személyzete Négy napig tartott a mentés munkája — Két hősi áldozat — A katasztrófáról filmfelvétel készült I. rész. A köztársaság bíróságairól, hivatalnokairól, intézeteiről, vállalatairól és szerveiről

Next

/
Thumbnails
Contents