Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-10 / 33. (1071.) szám

^RWM-MAfifeARHÍRLAE

1926 február 10. Szerda.

Az Atlanti-Óceán átrepülésének jelentősége

Franco őrnagy csodával határos hőstette — Uj komák a* aviatika történelmiben

Rio de Janeiro, február 5.

A világsajtó csütörtök este 8 órakor szikratávíró utján uagyíontosságu eseményről értesült A Rio de Janeiróból szétküldött jelentés, hogy Franco őrnagy repülőgépe megérkezett, az aviatika történelmének egyik legnagyobb eseményéről szól- Az elérhetetlennek látszó valósággá vált. Franco őrnagy gépével átrepülte a déli Atlanti-Óceánt A szakértők kételkedve, bizalmatlanul fogadták a minden eddiginél merészebb tervet s rámutattak azokra a leküzdhetetlen nehézségekre, amelyek Franco őrnagy útja elé tornyosulnak. De a spanyol repülőtiszt minden okoskodás ellenére nekivágott tengerfölötti utjának és ime véghezvitte azt, amit akart és tervbe vett A spanyol nemzet óriási érdeklődéssel kísérte Franco repülő-expedi- cióját és már az ötletért magáért is szerették volna ünnepelni, de az előzetes ünneplések alól Franco őrnagy kitért, kijelentette, hogy csak útja sikeres befejezésével foadja el az üdvözléseket és igy január 22-én minden feltűnés nélkül kelt útra Pálos kikötőjéből s csupán a spanyol hadügyminisztérium hivatalos képviselői és más szakértők jelenlétében indult el délamerikai útjára. Nem véletlenül esett Pálosra a választás, ez a történelmi gesztus jelezte előre Franco utjának jelentőségét Pálos kikötőjéből indult el felfedező útjára négy és fél évszázaddal ezelőtt Colum- bus Kristóf

és a felfedezés eredménye Amerika meghódítása lett...

adott ki a spanyol hadügyminisztérium jelentéseket és amikor a dróttalan táviró a Pernambucóba való érkezést jelezte,

egész Madrid örömmámorban úszott.

A király szintén a dróttalan táviró utján küldte üdvözleteit Franco őrnagynak és legénységének, egyúttal pedig a hadügyminisztérium hírül adta, hogy engedélyt adott Franco őrnagynak a vissza- repülés utjának szabad megválasztására. Ezzel az ngedéllyel élt is az expedíció vezetője és a kővetkező útirányt vette tervbe:

Csilén, Columbián, Cubán, Newy örkön, Kanadán, Grönlandion, Islandon, Anglián és Franciaországon keresztül fog visszatérni hazájába túrája befejezésével.

Dél-Amerika ünnepel Franco őrnagy Pernambucóba érkezése egész Dél-Amerika ünnepe volt. A különböző délamerikai államok hadihajói vonultak ki az érkező gép elé, százezernyi embertömeg üdvrivalgása fogadta a Plus-Ultrát, zenés folvonulások ünnepelték nap- * 1 2 3

Négy nap alatt 10.000 kilométer A spanyol—délamerikai útnak nemcsak sportszerű ós technikai jelentősége van. A spanyolokat nemcsak a sportszerű lelkesedés fűtötte, amikor nap-nap után ezrek és ezrek várták remegő kíváncsisággal az expedícióról szőlő híreket Franco utjának sikere

a spanyol Dél-Amerikának és a spanyol anyaállamnak az eddiginél jóval közelebbi és közvetlenebb kapcsolatát jelenti, hiszen ha csak a repülés idejét magát vesszük tekintetbe, kiderül, hogy

azt ez utat, amelyet eddig « hajók 15 nap alatt szeltek át, Franco gépe nem egész négy nap alatt tette meg.

A franciákat régóta hevitette az európa—délame- ríkai repülés gondolata, de arra, amit most Franco őrnagy megvalósított még csak gondolni sem mertek. A franciák egy gyorsjáratú hajó kíséretében az afrikai Takabig akartak repülni • úgy vették tervbe, hogy a takabi kikötőben behajózzák a hydroplánt és a délamerikai partról folytatja majd a gép légi útját Amerika belseje felé. A francia tervvel szemben Franco arra vállalkozott, hogy az egész utat repülőgépén a tenger fölött fogja megtenni. Utjának bázisául a déli Atlanti-Óceán szi- getcsoportozatait vette. Ezeken a szigeteken rendeztek be benzintöltő állomásokat és egy-egy úti elapja befejeztével ezeken a szigeteken pihentette gépét a spanyol repülő. Utjának célja többek között az is volt, hogy bebizonyítsa, hogy

teljesen, veszélytelen a tengerfölötli repülés és az egymástól százkilométernyi távolságban levő szigetek elég biztosítékot nyújtanak a dróttalan táviró mai fejlettsége mellett a repülés kellő alátámasztására.

Az ut legnagyobb részén Franco gépe a vJ’lus Ultras“, ez az Olaszországban készült német szabadalmu angol készülék kitünően működött. A tengerfölötti ut végefelé, Pemambuco előtt romlott el az egyik csavar, úgyhogy néhánvszáz kilométert 8gy motorral kellett átküszködniök és Pernambu- coban a gép kijavítása végett a tervezettnél hosz- szabb ideig tartózkodtak.

Repülőgépen a nyílt tengeren

Franco utjának teljes hossza 10.225 koliméter Ebből immár 8000 kilométert tett meg, tehát az ut-i nak legjelentősebb, egyúttal legveszedelmesebb részét, miután a hátralevő etap a szárazföld feletti ut a Rio de Jarjeirőtól Buenos Airesig húzódó; 2000 kilométer. Eredetileg négy etapra osztotta be merész vállalkozását Franco őrnagy:

Január 22-én Pálos Moguertől—Las Paimasig, 1350 kilométer.

Január 26-án Las Palmastól—Porto Pravaig 2100 kilométer.

Január 80-án Porto Pravatól-—Pernambucőig 2850 kilométer.

Február 4-én Peruambucótól-—Rio de Janeiróig 2000 kilométer.

Ezt az utat akarta megtenni. .Azonban az óriási vihar és a háborgó tenger megakadályozta az eredeti terv sima lebonyolítását. ;

És miután a széllel való küzdelemben az előiráuy- j zottná] nagyobb mennyiségű benzin fogyott el, elhatározták, hogy lile Fernando-Noronhán leereszkednek. Azonban a vihar lehetetlenné tette a le-1 szállást. Egyik kísérlet a másik után hiúsult meg, végül is föladták ezt a tervet és

a szabad, tengeren ereszkedtek le kísérő hajójuk, az Alsedo mellé. Nagy nehézségek árán sikerült itt. tartalékbenzint és az ut további részéhez szükséges élelmiszert fölvenni és a hajó legénységének üdvrivalgása közben foly-. falták útjukat összesen 900 liter benzinnel Per-' nanibuco felé. Az óceáni szigetek lakosságával állandó érintkezésben voltak „PJus Ultra" vakmerő; utá ni: a dróttalan táv'ró továbbította üdvözletei- j két é;» a spanyol főváros is szinte percről-percre értesült Francoék utjának mozzanatairól, óránként

nap után a spanyol repülőket, az esti órákban pedig kivilágították Dél-Amerika minden városát

Franco őrnagy teljesítménye minden eddigi repülőrekordot felülmúl, ö az első, aki átrepülte a déli Atlanti-óceánt, de ettől eltekintve is HjOOO kilométernyi utat egy repülőgép még nem tett meg. A tengeren át repülések uj korszaka nyílik meg Franco tervének sikerével. És ez a siker mindennél jobban bizonyltja a repülés óriási fejlődését, mert ime a 16 év előtti 30 kilométeres rekorddal szemben 11.000 kilométeres rekordot állítottak fel, 17 évvel ezelőtt 1909-ben indult az első tengerfölötti útra Blériot és repülte ót egész Európa érdeklődése közben a La Manche-csatorna 30 kilométernyi szélességét. Néhány évvel később G ároné a Földközitenger felett repült 850 kilométert, majd a háború után megkezdődött az At- lanti-óceán átrepülésének korszaka, amely nem egy áldozatot is követelt A déli Atlanti-óceán átrepülésére 1922-ben mertek először gondolni, Lisszabonból indult útnak Rio de Janelró felé a Lusitania I és II, azonban mind a két gép összetört és a Lusitania 8-nak sikerült csak a 6000 kilométernyi utat befejezni A Zeppelinek legendás amerikai repülése, az északi Atlanti-Óceánon ét 3000 kilométernyi légi utat jelentett Most már biztos, hogy Franco végrehajtotta a modern repülés legnagyobb teljesítményét. Spanyolország pedig ismét meghódította Amerikát!

A beregszászi rokkantak sikkasztója

Egy szélhámos fiatalember 28 ezer koronával károsította meg a rokkantakat — Váratlanul látogatóba jön az apa, aki mit sem tud a saját haláláról

Beregszász, február 9.

A beregszászi munkás fogyasztó szövetkezethez 1921-ben egy Gara Félix nevű fiatalember került könyvelőnek, akit a szövetkezet feloszlásával a rokkantak által fen- tartott nagytrafik vett át az adminisztrációs munkák elvégzésére. Már belépése után rövid idővel hozzányúlt a nagytrafik pénzéhez, de főnökei csupán elkerülhetetlen kísértésnek vették a dolgot és megkegyelmeztek neki.

Szerencsétlen természete azonban nem ! hagyta nyugton Gara Félixet és két héttel í ezelőtt

sürgönyt küldetett magának Nagyváradról, melyben értesítik, hogy édesapja meghalt és sürgősen hazahívják. Gara természetesen szabadságot kapott és a trafikból elsikkasztott

huszonnyolcezer koronával megszökött Romániába. •

Az eset tragikómikus kibontakozása akkor következett be, mikor a fiatalember elutazását követő valamelyik napon beállított a fiatalember apja, aki teljes egészségnek örvend és mit sem ind a saját haláláról. Fiát jött meglátogatni, aki viszont a rokkantak előadása szerint apja temetésére utazott. Természetesen azonnal megindították a nyomozást a szélhámos sikkasztó fiatalember után, akit az értesülések szerint Romániába való belépése után mint katonaszökevényt azonnal letartóztattak, ügy látszik a határon túl is voltak elinté- ! zetlen ügyei.

Az egész ügyben legsajnálatraméltób- í bak a nagytrafik rokkantjai, akiket az el- \ lopott huszonnyolcezer korona most anyagilag is alaposan megbénított.

A nyelvtörvény végrehajtási rendelete

L rész.

A köztársaság bíróságairól, hivatalnokairól, intézeteiről, vállalatairól és szerveiről

III. FEJEZET

Kivételes rendelkezések

a) A bíróságokról, hatóságokról és szervekről, amelyeknek hatásköre egy nyelvi kisebbóggel bíró bíróságra terjed ki

18. cikk.

1. A további cikkekben az I. fejezetben megemlített rendelkezésektől eltérőleg engedélyezett kivételek a következő feltételek mellett érvényesülnek :

a) ha a bírósági járásban a 15. cikk szerinti nyelvi kisebbség van;

b) ha olyan ügyről van szó, amelynek elintézése a bíróságok, hatóságok és szervek hatáskörébe azon az alapon tartozik, hogy hatáskörük ezen a) alatt említett járásra kiterjed;

c) hogy a fél, vagy érdekelt személy az a) bekezdésben említett nyelvi kisebbséghez tartozik és

d) hogy e nyelven nyújt be beadványokat, nyilatkozatokat, vagy tárgyal.

2. Nem szükséges, hogy az a fél, vagy más érdekelt. akire tekintettel kell lenni, abban a járásban lakjék, tartózkodjék, vagy székeljen, amelyen a bíróság, hatóság, vagy szerv illetékessége alapszik.

19. cikk.

1. Amennyiben a 18. cikk feltételei fönforog- nak, a biróságok, hatóságok és szervek, amelyekre az vonatkozik, kötelesek és jogosultak az illető kisebbségi nyelvhez tartozóktól az ő nyelvükön is, azonban semmiesetre sem más kisebbségi nyelven benyújtott beadványokat elfogadni és az elintézést nemcsak az állam, hanem a beadvány nyelvén is kiadni. Az ügyben érdekelt többi személyeknek, kikről a bíróság, hatóság, vagy szerv az előbbi beadvány, vagy a tárgyalás alapján, vagy egyébként tudja, hogy ugyanazon kisebbségi nelvhez tartoznak, az elintézést az ő nyelvükön is ki kell adni.

2. Ha a beadványt más, mint az illető kisebbségi nyelven nyújtották be, vagy ha azt a kisebbség nyelvén olyasvalaki készítette, aki nem ahhoz tartozik, a 1. és 5. cikk szerint kell eljárni.

3. Valamely az állam és ama kisebbség nyelvén készült beadványt, amelyhez « benyújtó tartozik, el kell fogadni és annak alapján az eljárást megindítani. Az állam nyelvén és egy más kisebbségi nyelven készült beadványt, vagy olyan beadványt, amely a benyújtó kisebbségi nyelvén és egy más

kisebbségi nyelven készült, % 6. cikk szerint kell eljárni.

20. cikk.

1. Olyan okiratokat és iratokat, amelyek ama kisebbség nyelvén állíttattak ki, amely a benyújtás idejében a járásban volt, mint mellékletek, bi- zonvitékok, vagy más hivatalos célra, benyújthatnak minden időbeli korlátozás és az állam nyelvén való hiteles fordítás nélkül is.

2. Azokat az okiratokat és iratokat illetőleg, amelyek \nás, mint az illető kisebbségi nyelven vannak kiállítva, a 7. cikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

21. cikk.

1. Amennyiben a fél beadványa nem előzte meg azt, az elintézést a fél az állam nyelvén kapja meg, ha azonban a bíróság, a hatóság, vagy szerv előtt ismeretes, hogy a fél a járás valamely nyelvi kisebbségéhez tartozik, úgy az elintézést az állam nyelvén és az illető kisebbség nyelvén is kiadják.

2. Az a fél, amely valamely nyelvi kisebbséghez tartozik és az elintézést csak az állam nyelvén kapta meg, a kézbesítéstől számított három napon belül kívánhatja, hogy az elintézést az ő nyelvén is kézbesítsék ki. E kívánságot elő lehet terjeszteni szóbelileg, ami az ügydarabra való feljegyzés utján tanusittatik. vagy irásbelileg. írásbeli kérelmek esetén a postai szállítás napjai nem számíttatnak be. E kérelem nem bólyegköteles. A fél azonban kívánhatja, hogy a bíróság, a ha lóság, vagy szerv a kézbesített elintézést csak szóbelileg fordítsa le az ő nyelvére-E kérelmet azonnal el kell intézni.

22. cikk.

1. Ha a bíróság, a hatóság, vagy más szerv egy olyan fellel, amely egy kisebbségi nyelvhez tartozik, olyan jegyzőkönyvi beadványt vesz fel, amelyet illetékes elintézés céljából valamely olyan bírósághoz, hatósághoz, vágj’ szervhez kell áttenni, amelynek nem áll jogában, hogy beadványokat más, mint az állam nyelvén elfogadjon, úgy a fél nyelvi jogainak különbeni biztosítása mellett, a beadványt az illetékes bíróság, hatóság, vagy szerv részére az állam nyelvén veszi föl.

2. Ha a .18. cikk föltételei mellett a kisebbség nyelvén az ilynevü beadványok elfogadására följogosított bíróságnál, hatóságnál, vagy szervnél beadott indítványt ideiglenes elintézés után más bírósághoz, hatósághoz, vagy szervhez kell áttenni, amely nem jogosult beadványokat más nyelven, mint az állam nyelvén elfogadni, vagy pedig egy ilyen indítvány elintézése e bíróságok, hatóságok, vagy szervek mindegyikének önálló hatáskörébe tartozik, úgy az indítványt az állam nyelvén Írják és azonkívül ama bíróság, hatóság, vagy szerv hivatalos használatára, amely az indítványt jegyzőkönyvbe foglalja, vagy olyan bíróság, hatóság, vagy szerv részére, amely jogosult azt e kisebbség nyelvén elfogadni, a kisebbség nyelvén is (például indítvány végrehajtás elrendelése iránt, kérvény közös zálogjogoknak különböző bíróságoknál való bekebelezése iránt és hasonlók). Az okiratokra a 7. cikk 1. és 3. bekezdése vonatkozik.

3. Az írásbeli indítványoknak ez esetekben szintén meg kell felelniök az illetékes bíróságokra, hatóságokra, vagy szervekre vonatkozó rendelkezéseknek.

23. cikk.

1. A közvádló köteles a vádiratot (vádindit- ványt) olyan féllel szemben, aki valamely kisebbségi nyelvhez tartozik, e nyelven is előterjeszteni;; hasonló módon kell előterjeszteni azokat az indítványokat és nyilatkozatokat, amelyeket az érdekelteknek közvetlenül kézbesítenek.

2. A bíróság ilyen esetekben saját nyelvén hirdeti ki szóval a terheltnek a vádiratot, valamint végzéseit és adja meg a szükséges kioktatást; ha írásban adják ki, úgy ennek az állam nyelvén és a terhelt nyelvén kell történnie. Amennyiben az állam nyelvén készült feljelentés alapján indítják meg a bűnvádi eljárást, úgy a bíróság ama terhelt kérelmére, aki az illető bírósági járásban lakó kisebbséghez tartozik, köteles a feljelentésnek annak nyelvén való fordítását beszerezni és az ügyiratokhoz mellékelni.

3. Ha olyan járásból származó büntetőügyről van 6ző, amelyben különböző nyelvi kisebbségek vannak és a terheltek e különböző kisebbségek nyelvéhez tartoznak, hasonlóan kell alkalmazni mindezekkel a nyelveket.

24. cikk.

1. Ha a felek, a terheltek, vágj’ más érdekeltek kisebbségi nyelvhez tartoznak és tényleg igy tárgyalnak, úgy a bíróságnak, hatóságnak, vagy szervnek e nyelven kell velük tárgyalnia és nyilatkozataikat ezen a nyelven jegyzőkönyvbe vennie.

2- Ha a tárgyaláson oly személyek is részt vesznek, akik az állam nyelvét használják, az ügyet minden érdekelttel azon a nyelven kell tárgyalni, amelyet beszél, amikor is a bíró, a hivatalnok, vagy szerv tekintettel lesz arra is, hogy az érdekelt előadása az e nyelvet nem értő többi érdekelt számára is érthető legyen. A jegyzőkönyvet az állam nyelvén kell fölvenni éa a kisebbségi nyelvhez tartozók vallomásait, vagy nyilatkozatait az 6 nyelvükön kell jegyzőkönyvbe venni, amennyiben a tél nem kívánja, hogy az állam nyelvén is vétessenek jegyzőkönyvbe. Az összefoglaló jegyzőkönyveket csak az állam nyelvén kell fölvenni; ha a; fél kívánja, úgy hivatalos fordítást kell csatolni.

2. Az elintézést a feleknek az állam nyelvén és a kisebbség nyelvén kell kiadni, hacsak az érdekeltek nem mondottak le a saját nyelvükön való kiadásról.

25. cikk.

1. Ha az elintézéseket az állam nyelvén és $ kisebbség nyelvén adják ki, úgy az állam nyelvén, való elintézésnek az első helyen kell állania. Amennyiben nyomtatványokat használnak, azokat úgy lehet tördelni, hogy az államnyelv a baloldalon, vagy pedig a másik nyelven való elintézés előtt álljon. Többnyelvű nyomtatványok szövegét mindig úgy kell rendezni, hogy az államnyelv az első helyen álljon.

2. Az iktatókönyveknél, előjegj’zéseknél, kimutatásoknál csak államnyelvü szövegű nyomtatványok használtassanak, hasonlóképpen mindazolcnál a nyomtatványoknál, amelyek csgk belső célra (nyilvántartás stb.) szolgálnak és amelyekbe a felek nem jogosultak betekinteni.

8. Az iktatókönyvekbe, előjegyzésekbe és kimutatásokba az ügyet mindig csak az állam nyelvén kell beírni, kivéve, ha egy kisebbségi nyelvhez tartozó személjmek olyan indítványa, vágj’ előterjesztése forog szóban, amely az iktatókönyvbe való bevezetes által igazoltatík. Ebben az esetben azokat az előterjesztések nyelvén kell bevezetni.

4. Az ügyiratok fedőlapjait és az áttekintéseket csak az állam nyelvén kell vezetni.

5- Azokra a kimutatásokra, előjegyzésekre, könj*vekre stb., amelyeket a felek a közilletékekre és egyedáruságokra vonatkozó előírások szerint a pénzügji igazgatás céljaira kötelesek vezetni, e rendelet I. és III- fejezeteinek alapelvei érvényesek.

26. cikk.

1. A 15. cikkben megjelölt járásokban a uyjl- vánkönyvek céljaira mindenütt olj’an nj’ointatvá- nyokat kell használni, amelyek első helyen az állam nyelvén, második helyen pedig a kisebbségi nj’elven szólnak.

2. Azokban a nyilvános könj'vekben, amelyeknek céljaira mindezideig csak a kisebbségi nyelven készült nyomtatványokat használtak és amelyekben a betétek fölirásai csak e nyelven szólanák, valamint a cég- és egj’éb jegyzékekben, elő- jegj-zésekben, kataszteri könyvekben és hasonlókban úgy a nyomtatványok szövegét, mint a felírásokat, az állam nyelvén szóló szöveggel, még pedig első helyen kell kiegészíteni. E tekinletbou a 11. cikk szerint kell eljárni.

Más bevezetések o rendelet hatálybalépése után a 24. és 28. cikk előírásaihoz igazodnak.

4