Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-09 / 32. (1070.) szám

4 ^lW<M-MA!akARHÍRIiAB 1926 február 9. Kedd. Ungvárt rohamosan akarják fejleszteni Az adózó polgárság a terheket nem bírja Ungrár, február 8. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ung- vár főváros két igen nagy problémáit a vá­ros csatornázása és egyben vízvezetékkel való ellátása, a másik az Ung folyó partjai­nak végleges kiépítése. Ezeknek keresztülvitelére több mint 15 millió koronát kellene kölcsön utján a fővá­rosnak előteremtenie. A főváros adózó polgársága azonban Ilyen horribilis terhet el nem bir a teljes vagyoni összeomlás veszélye nélkül, mivel az őslakosság teherbíró képessége máris a minimumra csökkent. A kölcsönök felvételé­vel azonban nemcsak magát, de a jövő gene­rációt is koldusbotra juttatná, úgy hogy egy emberöltőn át Ungvár minden polgára a mai expressz módon hajszolt fővárositás pénzbeli terheit nyögné. A fokozatos és a polgárság teherbíró- képességével mindenkor számoló városfej­lesztésnek senki sem leket ellenére, de ez a felelőtlenül intézkedő kormánybiztosi gaz­dálkodás bizonyos fokú lelkiismeretlenségre vall, amit a mindenáron való adósságcsiná- lás csak igazolni látszik. Reméljük azonban, hogy a kormánybiztosi éra eddigi gazdálko­dásának kulisszatitkai sem fognak sokáig is­meretlenek maradni a felsőbb hatóság előtt és a zsupanátus véget fog vetni a főváros eladósiíásának, amennyiben az őslakosság vagyoni helyzetével némileg is törődik. Vilma királynő ezüstlakodalma Indus fejedelmek a holland fővárosban — Vasárnapon felvonult Hágában Kelet min­den pompája Hága, február 8. A mai vasárnapon Hollandiában orszá­gos ünnepség folyt le. Pontosan huszonöt éve annak, hogy Vilma királynő Mecklenburg- Schwerin Henrik nagyherceggel házasságra lépett. A hollandok nagyon szeretik a ki­rálynét, de Henrik, akit egyszerűen csak a németalföldi hercegnek hívnak, már nem le­het olyan büszke a holland szivekben elért karrierjére; A jubileumi főnapra miniszterek, diplo­maták, sőt királyok jöttek Hágába gratulálni. Fölmasirozott a katonaság. A rotterdami ki­kötőben körben úszkáltak a hadihajók. Amszterdam, mint főváros, nagyszerű aján­dékkal kedveskedett, Van dér Hem festőnek a királyi családról készített pompás képével. Hága Julianna életnagyságu képét festette meg. A vasárnap csak kezdete az ünnepsé­gelmek, mert lesz Oranje-hét, Oranje-kiálli- tás, Oranje-bál, álarcos és álarc nélkül. Szom­baton este nagy fáklyásmenettel, tűzijátékkal Indult meg az ünnepség, a falvakban pedig vasárnapon a tradíció kedvéért mindenütt ökörsütés volt A jubileum exotikus vendégeket is ho­zott. Sok száz év óta először indiai fejedel­mek is eljöttek Hágába. Vagyont érő ruhák­ban es mezítláb, alázatosan és büszkén. Egész Hága talpon volt, hogy láthassa őket Nem­csak Angliának, hanem a kis Hollandiának is vannak fejedelmi alattvalói. Fenhatósága alatt bárom szultán uralkodik. Az egyik Su- rakarta szultánja, a másik Jokjakarta ural­kodója, őfelsége VIII. Hamengku Buwonó, a harmadik szultán a nagy Sumatrában éb mely negyvenszer nagyobb Hollandiánál, itt a petróleumáról és elefántjairól híres Djambi államot dirigálja. A szultánok a legelőkelőbb szállodában szállottak meg és mindig népcső­dület lesi érkezésüket Mindenki megbámul­ja a surakartai szultán vejét: Aris Mataram herceget aki a surakartai birodalom legfőbb vásárfelügyelője. Szoknyanadrágja igazi arannyal átszőtt selyem. Bajonettje és derék­szíjjá egy másik vagyon. Báli cipőt, kivágott fekete lakk tánctopánkát visel. Arca barna, szemei különösek, de mégis inkább európai, mint indus. Utána a fia jön, szoknyában, mögötte pedig ezüst kabátban és arany szoknyában, óriási gyémántokkal megjele­nik egy alacsony asszony. Nincs bubifrizurá­ja, de modernül: simára hátrafésült hajvise­letet hord. Két detektív csak a cipőjét nézi- Pici lábai fényárban úsznak. Ario Mataram herceg felesége ez a nagyszerű, csillámló in­diai csoda. Gyűrűs ujjai, mint valami festői villám cikkáznak a levegőben, ő a legöre­gebbik lánya Surakarta szultánjának. Azután az inasok jönnek. Mind indus díszruhában. Fényesek és cifrák, de nincs cipőjük s mintha az udvari autóban kissé szo- kat’anul éreznék magukat. A szultán külön­leges elefántcsontskatulyát vitt ajándékba a királynőnek, amelyben vert ezüstből több mint félmillió holland forintot érő teás szer­viz díszelgett. De a festői felvonulásnak még nincs vége. Jön Ario Surjodmingrád herceg, a jok- jakartai szultánnak, Hamenku Buwonó őfe" ségének testvéröccse, vezérkari főnök, egyút­tal a mezőgazdasági iroda igazgatója. Ő is rendkívül drága ajándékot hoz, nagyszerű díszruha ékesíti. A tömeg boldogan kö'.zönti a holland­indiai fejedelmi sarjakut. A királyi palota előtt a diszszá7ad tiszteleg A vendégek elő­ször az indiai terembe kerülne!, majd a ki­rályi palota nagy tróntermélen férjével £•? teljes kíséretével megisienik Y;mia király­nő. Miniszterek, külföld1 cVpl-unatak díszes egyenruhája elvész az indiA. fény’>cn. A szul­tánok kiküldöttjei beszélnek. A fogadtatás gytusan lepe/cg. Alighogy bementek, már jönnek is ki, d/t-zes sorjában. C-ak az inas de kezei üresek. Drága értékű ajándékaik benn maradtak a palotában. Az angol külpolitikai szemle a frankafférért Trianont teszi felelőssé A kisantaní célja Magyarország talpraállitásának megakadályozása — Csehszlovákia hát­ba akarja döfni szomszédját A Foreign Affairs, az Union of Democtaric Control lapja, hosszabb cikkben foglalkozik a frankhamisitási üggyel. Ha csak a felét el lehetne hinni az errevonatkozó prágai híreszteléseknek — mondja a cikk — megokoltnak látszanék a nem­zetközi intervenció. Félhivatalos cseh újságok, mint a Prager Presse és a Venkov, nap-nap után a leg­vadabb híreszteléseket bocsátják szárnyra és sza­kadatlanul kitalálnak uj és uj rémhíreket, hogy megokoltnak tüntessék fel azt a cseh követelést, hogy Magyarországon dl korridort létesítsenek Jugoszláviával. Ennek a propagandának azonban nem szabad hi­telt adni, mert nagyobbrészt a Magyarországtól való félelem sugallja. A cseheknek komoly gon­dot okoz Magyarország sikeres gazdasági re­konstruálása s ezért ennek haladását azzal igye­keznek gátolni, hogy hátba döfik Magyarországot („Stáb in the back ). Benes dr. kormánya, noha a nyilvánosság elett fogadkozik, hogy déli szomszéd­jának gazdasági talpraállása neki szivén fekszik, egy ujját sem mozdítja meg. hogy sajtójának Ma­gyarország ellen irányuló mérgezett nyilait el­hárítsa. A cseh sajtó cenzúra alatt áll ugyan, de a Bethlen gróf kormánya ellen intézett rágalmazó támadásokról nem vettek tudomást és a cseh kor­mány ' a kisantant többi államával Magyar- országgal szemben együttes akció lehetőségéről tanácskozik. A frankhamisitási ügy "már ismert részletei­nek beható ismertetése után a cikk megállapítja, hogy néhány íobünös kivételével egyetlenegy vádlott sem volt kiemelkedő állásban. A cselekedet oka és mozgató ereje a trianoni szerződés anomáliáiban keresen­dő és abban a nagy elkeseredésben és kétségbeesésben, amely eltölti a ma­gyarok szivét, ha elgondolják, milyen mélységes megaláztatást kellett elszen­vedniük, milyen érdemetlenill érte őket nagy veszteség területben és természeti kincsekben, s milyen nyomasztó annak az idegen uralomnak járma, amelyet a békeszerződés több millió hon­fitársukra rakott. Csak természetes, hogy azok az emberek, akik a békeföltételek következtében mindenüket elveszettéit, fogékonyak a kétség- beesés tanácsával szemben és mindenüket föl­teszik egy kártyára. Mostani nyomorúságukból nem látnak más kivezető utat. Magyarországon ezidő szerint több mint 400.000 olyan magyar él, akik Csehszlovákéiból és Romániából menekültek el, mert nem tudták tovább elviselni az elnyoma­tást, és az üldözést- Az ilyen emberek szolgáltatják a legalkalmasabb gyujtóanyagot a Windischgraetz- féle kalandorok céljaira. Három évvel elzelőft Magyarországot, a gazda^ sági összeomlás fenyegette. Hosszas tárgyalások után végre ki lehetett küszöbölni a kis-antant ellenvetéseit és legnagyobbrészt angol közremű­ködéssel kölcsönt bocsátottak ki. A legszigorúbb takarékosságot és a legegészségesebb pénzügyi elveket valló magyar kormány lojalitásának és erclyé- nek köszönhető, hogy a legrövidebb idő alatt olyan eredményeket értek el, a- melyekre minden ország büszke lehetne. A frankhamisítás csak kellemetlen incidens, amelyet Magyarország ellenségei fújtak föl nem­zetközi üggyé és föl nem fogható, miért ne lehetne a mostani magyar kormánytól az ügy teljes tisztázását várni. A csehek nemzeti gyűlölködése mindenesetre rá kell, hogy irányítsa a Nemzetek Szövetségének figyelmét azokra az égbekiáltó anomáliákra és igazságtalanságokra, amelyek Közép- és Kelet-Európábán uralkodnak, ahol nem­zeti kisebbségek jönnek tekintetbe. Elér­kezett az alapos vizsgálódás ideje és ha a trianoni békeszerződést kellő alapossággal újra. szabják, akkor esek az egészségtelen állapotok megszűnnek. Ha ez nem történik meg, a legközelebbi jövőben zavartól és háborútól lehet tartani. Egy magyar álgróf aranyifjusága és nizzai halálugrása vSzédületes gazdagságból a nadráglopásig — Gróf Dn Vérey karriérje Nizza, február 5. A P. M. H. néhány nappal ezelőtt távirati jelen­tés alapon beszámolt arról, hogy egy állítólagos magyar gróf Nizzában öngyilkosságot követett el. Nizzában egy szállodában megszállt egy ur, aki gróf Du Verey nevet irt be a vendégkönyvbe és magyar állampolgárnak mondta magát. Később két bűnügyi rendőrtisztviselő kereste és amikor igazoló írásait kezdték vizsgálni, hirtelen levetette magái emeleti szobájának ablakáról. Szörnyet halt. A tudósitó szerint a magyar gróf esete nagy feltűnést keltett Nizzában. Gróf Vérey és monsieur Le comle du Verey Budapesten is nagyobbfóku érdeklődést keltett ez a híradás. Találgatni kezdték, hogy ki lehet ez a gróf Du Verey, 8 hamarosan. megállapították, hogy ilyen nevű magyar gróf nincs, ellenben mint gróf Vérey szerepelt a társasági életben egy fiatal­ember, körülbelül 15 évvel ezelőtt. Először nagy költekezéseivel és főúri életmódjával vonta ma­gára a figyelmet, később pedig kisebb bűnügyei­vel, hitelezési csalásokkal, lóversenycsalásokkal és nadráglopásokkal kapcsolatban foglalkoztatta már a hatóságokat Pápai grófnak mondta magát, Vérey Lórántnak hívták, azonban később kiderült, hogy ez sem igazi neve. Nizzában öngyilkossá lett gróf Verey ezzel a Vérey Lóránt pápai gróffal lehet azonos. Az aranyifjusdg élére Vérey Lóránt budai dúsgazdag spiszbürger csa­ládból származik. Nagyapját Schwesternek hív­ták. Apja később nevét megmagyarositotta. Szülei elhalálozása után — békében — 2 mülió koronát örökölt, a mi óriási vagyon volt Ez a nagy vagyon nyugodt és fényes életre adott módot A jelentéktelen, de hatalmas vagyonnal rendelkező Schwester-ivadék nagy va­gyonával valóban fényűző életmódot is folytatott, de hiányát érezte a vele járó címnek. Minden vágya az volt, hogy vagyonához méltó cimet szerezzen. Barátai körében azt terjesztette, hogy a pápai udvartól 20.000 koronáért pápai grófságot szerzett. Mint „pápai gróf" a magyar arisztokrácia kö­rébe furakodott és az aranyifjúság- egyik vezére lett.. Budapest éjszakai életének ismert és körül­rajongott vezetője volt a háború előtti évékbeu. j Mulatozásairól ée nagyarányú költekezéseiről a városban mindenütt beszéltek. Folytatjuk Póriéban Magas, arisztokratikus külsejű volt és biztos fellépésű, monoklit hordott. Sokat utazott külföldre, különösen egy fiatal herceg társaságában. Egyizben Vérey a fiatal herceggel együtt egy éjszakán ke­resztül mulatott egy nyári lokálban. A táncosnők valamennyien a két fiatal ur vendégei voltak, e a banda is csak nekik húzott Reggel azután felültek az expressre, magukkal vitték a cigánybandát is, és az expressen Párisig huzatták a nótájukat A francia fővárosba megérkezve, fejedelmi bőkezű­séggel fizették ki a cigányokat és hazaküldtek őket. Vérey és a fiatal herceg pedig autóba tilt és egy párisi mulatóba hajtatott és ott folytatta a Pesten reggel abbahagyott mulatozást. Revolver és a Sclucartzer Ilyen életmód mellett természetesen hama­rosan a nyakán*, hágott nagy vagyonának Vérey. Lassanként gyanús eredetüt pénzszerzési akciókkal kapcsolatban emlegették nevét. Egy hosszabb időn keresztül tartó dorbézolás után beült egy kocsiba és elhajtatott egy kis budai kocsmába, ahol tovább folytatta a mulatozást. Ott azután valami félreértés­ből kifolyóan összeveszett a korcsmárossal ée a pápai gróf ur ezt úgy intézte el, hogy nadrágja zsebéből előrántotta revolverét és a kocsmárosra rálőtt, Véreyt bevitték a főkapitányságra, de csak­hamar kiderítették róla, hogy elmebajos és a Schwartzer-szanatóriumba vitték. Egy esztendeig volt ápolás alatt és igy sikerült elkerülnie a bűn­ügyi konzekvenciákat. Villa Montecarlóban .Az eset utón külföldre utazott, a budapesti főkapitányság utlevélosztályában egy általa fel­mutatott irat alapján gróf Vérey Lóránt névre ál­lították ki az útlevelet és később ezt használta fel bizonyitékul az ő grófságának az igazolására. Kül­földön az összes nemzetközi találkozóhelyeken megfordult, néhány előkelő klubnak tagja lett. Leginkább Párizsban és a Riviérán tartózkodott. Montecarlóban villát bérelt magának és a játék- kaszinó állandó vendége volt Sok pénzt vesztett s lóversenyen és a nizzai Méditerranéei klubban. Gyanús gavallérok Később Bécsben tűnt fel gróf Festetich An­dorral együtt. „Senki többet" névvel volt égy közös versenylovuk és egy ideig nagyszerűen operáltak a túrion. Festetich később csúnyán végezte karrier­jét. Egy budapesti vívóteremben kompromittáló ügye támadt és erre el kellett utaznia. Pár év múlva hírhedt nemzetközi hamiskártyásokkal együtt emlegették a nevét, ezekben az ügyekben azonban komolyabb baja nem támadt. Alig került ki a hamiskártyások társaságából, egy nagyarányú ék­szercsalás ügyében elfogta a londoni rendőrség. Vérey letörése is tulajdonképpen Bécsben vette kezdetét. Rosszul végződött kártyacsatái után Festetichhez hasonló gyanús gavallérokkal vette magát körül. Egy másik jóbarátja gróf De la Ramée néven szerepelt és amikor a berlini rendőrség átiratára Hágában letartóztatták, kiderült róla, hogy hamis gróf és Klimm Béla az igazi neve. Valódi lengyel grófnő és az álgróf Az első ügye a Schenker és Társa bécsi céggel volt, ez az ügy balul ütött ki, Vérey a cégnek meg­bízást adott, hogy autóját szállítsa Párizsból Becsbe. Vérey ekkor a Sacherben lakott. Schenkerék tel­jesítették a megbízást és a Bécsbe szállított autót kiszolgáltatták Véreynek, alá a számlatartozás kiegyenlítésére a Sacher-szállóba hívta meg a céget Amikor a cég megbízottja megjelent a szállóban, kiderült, hogy a gróf a cég által elhozott autóján elillant Becsből és nemcsak a Schenker és Társa céget, de más bécsi kereskedőket is érzékenyen megkárosított. Bécsben Leírt Oszkár ékszerész is feljelentést tett ellene a rendőrigazgatóságon, amely erre nyomozást indított a pápai gróf után. Egyben pedig megkereste a budapesti főkapitányságot hogy Véreyől a szükséges adatokat közölje vele. Ekkor aztán kiderült, hogy a már kiderített szélhámosságokon kivült egyéb bünteteudő cselek­ményeket is elkövetett. A többi között bigámiát is- Még fénykorában, amikor két kézzel szórta a pénzt és pápai grófként került az arisztokraták társaságá­ba. megismerkedett egy valódi lengyel grófnővel, Wlodek Irénnel, aki egy tábornoknak leánya volt és hosszabb udvarlás után feleségül vette. Élet­módjával azonban elhidegitette magától feleségéi, aki rövidesen külön is vált tőle. Vérey erre még- egyszer megházasodott. Több név, még főbb baj Kiderült az is, hogy többféle nevet is használt. Egyes helyeken San-marcoi Vérey LorAntként szerepelt, másutt viszont Virágvölgyi néven, ismét más helyeken pedig a kevésbé szépen hangzó Blumenthal névre hallgatott. Előfordult, hogy egy­szerre két hotelban is lakást bérelt, mind a két helyen más és más név alatt. A túrion elszegénye­dése után csalásokat követett el és ekkor a Magyar Lovaregyestilet és az osztrák Jockey-kub az összes versenypályákról kitiltotta. Ezek után már mind gyanusabbá vált és megtörtént, hogy Becsben a Hotel Bristolban már szobát sem adtak neki. Ai utolsó kékszakdtl Vérey Lórántnak több olyan gáláns kalandja volt, amely utólag rendőri beavatkozást igényelt- Egy alkalommal az akkori idők egyik leghíresebb színésznője édesapjával együtt elverte az Aradi uccában. Röviddel azután pedig egy tüzérkapitány segítségével Bécsből megszöktette egy munkapárti képviselő feleségét. Párizsba vitte, onnan aztán is­mét tovább utaztak, útközben azután ráunt az el­csábított asszonyra és faképnél hagyta. A szeren­csétlen asszony a legnagyobb nyomorban, magára hagyottam ismeretlenül maradt külföldön. A budapesti rendőrségnek ilyen megálla­pításai után a bécsi rendőrség erős kutatást in­dított Vérey Lóránt után és el is fogta. Ez közvetlenül a háború előtt volt, a háború alatt. Vérey keveset hallatott magáról, Bu­dapesten is feltűnt, különféle kisebb-nagyobb hi­telezési csalásokat követett el, legtöbb esetben azonban Véreynek sikerült a megkárosított keres­kedővel békés utón kiegyeznie. Lejtőn a nadráglopásig A kommün utáni időkben már teljesen le volt törve, idehaza keveset tartózkodott, inkább kül­földre járt. Hajdanvaló nagyúri életmódja után szégyelte szánandó szegénységét Budapesten, ahol még élénken emlékeztek az ő fejedelmi költeke­zéseire és ezért inkább külföldön kóborolt és nél­külözött A kommün után különben egy nagyon csúnya kia ügye támadt a budapesti rendőrséggel. Nadrág­lopás miatt jelentették fel. A rendőrségen hamaro­san megállapították régebbi bűneit, kiderítették, hogy ál-pápai gróf és ezért a nadráglopás miatt rászabható kisebb büntetés helyett ugy döntöttek, hogy toloncházba viszik, illetve internálják. A pesti aranyüjuság békebeli vezére, akinek költekező és nagyúri mulatozásairól napokig be­széltek a városban, a Mosonyi utcai toloncházba került, elesett leányok, kis tolvajok és az élet egyéb apróbb bűnözői közé. Rövid ideig maradt a to- loncházban, onnan Zalaegerszegre került az inter­nálótáborba. Nemsokára innen is kiszabadult. Zalaegerszegiből ukrán Visszajött Pestre, alig mert mutatkozni em­berek előtt, egyrészt, mert nagyon szégyelte magát letörtsége miatt, másrészt mert rendes ruhája sem volt. Mint frissen kieresztett internáltnak azonban nem adták útlevelet, ö azonban hamarosan segitett magán. Az ukrán köztársaságnak Budapesten volt akkoriban egy követsége. Egy szakállas kis em­berke volt a követség vezetője. Ezredesnek szólítot­ták. Az ukrán követ ur pénzért árult útlevelet, a megfelelő dij elleniben bárki kapott tőle útlevelet, mint ukrán alattvaló. Innen szerzett Vérey is út­levelet magának. Kiutazott külföldre és ezután már csak szórványosan érkeztek hírek azokhoz, akik

Next

/
Thumbnails
Contents