Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-05 / 29. (1067.) szám
fentek m« február s-PKAJGAI-iV ÍAGVAR-HIKIiAE ellenfelét s a Hlinkáékkal való kooperáció legerősebb ellenzőjét bízta meg az egyezkedés vezetésével. Hlinka a napokban meglátogatta Hod- zsát smichovi villájában és hosszabb megbeszélést folytatott vele. A kormány hajlandó Hlinkáék bekapcsolására, de Hlinka népszerűsége árán. A szlovák néppártot a koalícióban ugyanis tétlenségre akarják kárhoztatni, hogy ellenzéki jelszavait a legközelebbi választásokig lejárassák. Szlovák tanárok az iskolaügyi miniszternél „Törekedni kell a cseh és szlovák nyelv egységesítésére" Prága, február 4. A szlovenszkói csehszlovák tanárok egyesületének központi bizottsága küldöttséget menesztett Srdinko közoktatásügyi miniszterhez, akinek memorandum alakjában átadták a középiskolai tanárok panaszait. A miniszter a szlovenszkói tanárok kívánságait tudomásul vette és hangsúlyozta, hogy törekedni kell a cseh és szlovák nyelv egységesítésére. Minden tanár, aki Szlovenszkóra megy, köteles lesz előzőleg az ottani viszonyokkal megismerkedni és a szlovák nemzet knltn- ráját és lelki Tilágát is tanulmányozni. Az egyesületet Husek János dr. és Sedy János pozsonyi tanárok képviselték. A küldöttségét Stefa- nek Antal dx. vezette. n AáAaai aa a máxaamumnnn mindenki csak toieriK és Tsa HanKfiMan vesz, Braílsiavo, Ratinlind ni. , Telefon 1920 és 2360. Budapest, február 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Benőit, Budapesten tartózkodó francia rendörtisztviselo február 2-án beadványt intézett a főkapitány- ! hoz, amelyben azokat az irányelveket körvc- ! nalazza, amelyeknek szem előtt tartását n franciák a pótnyomozásban követelik. A terjedelmes beadvány kéri annak megengedését, hogy a franciák a pótnyomozás során megejtendő kihallgatásokon fi terheltekhez kérdéseket intézhessenek. A kihallgatások — mint már jelentettük | — tegnap meg is kezdődtek. Ezeken csak I Daulcet francia kiküldött intézhetett kérdése- j két a kihallgatottakhoz, Benőit nem. A kérdések intézése Benard rendőrtanácsos utján történt. Tegnap délelőtt kilenc órától délután fél- négyig megszakítás nélkül tartottak a kihallgatások. összesen 17 személyt hallgattak ki, köztük az egyik Marsovszkyt és a Nemzeti Szövetség valamennyi alkalmazottját. A ki- szivárgott hírek szerint az a nézet alakult ki, hogy a pótnyomozást már e héten befejezik. A franciáknak meglehetős hangos modora a tegnapi kihallgatásokon kis incidenssel is járt. Baross ugyanis a franciák hangját sértőnek találta és visszautasította. Azonban ez a félreértés is hamarosan elsimult. Teleki Pál gróf képviseli Magyarországot Genfben A Magyarország értesülése szerint a kormány állítólag Teleki Pál gróf volt miniszterelnököt kívánja megbízni Magyarország képviseletével a népszövetség genfi tavaszi ülésszakára. A lap szerint Apponyi a képviseletet semmi körülmények között sem hajlandó vállalni. Bethlen állítólag Teleki Pál grófot a külügyminisztérium vezetésével is meg akarja bízni, úgy hogy Teleki már mint i a magyar kormánynak aktív tagja fog GjenfA parlamenti bizottság munkája Budapest, február 4. A parlamenti vizsgálóbizottság legközelebb beidézi és kihallgatja Nagy Vincét és Friedricii Istvánt, akik azt a kijelentést tették, hogy a frankban?.'si- tási ügyben sok mondanivalójuk van A frankttgy aktáit áttették a táblához Budapest, február 4. Ma délelőtt a frank- hamisításra vonatkozó valamennyi iratot váratlanul felterjesztették az ítélőtáblára. Az iratok átküldése azért történt, mert a letarA "hazatérőknek vélt szállodai vendégek között néha fekete ruhás, zsakettjeik szárnyait lobogtató fiatalemberek rohantak lefelé, három-négy lépcsőt ugorva. Néhány ilyen agilis ifjú ellentett irányba is száguldott, — a jó ég tudja, mi lehet itt? Közeledtem az emeleti folyosóhoz, egyre több az ember, sürü zsongás hallatszik, mint ahol nagyon sokan beszélgetnek, jönnek-mennek s amint felérek, alig tudok a szobámhoz verekedni, még a folyosó is tele néppel, csupa estélyi ruha, közülük helyenként üngös-gatyás, árvalányhajas legények, pártás magyarleányzÓK, pruszlikos, százránc-szoknyás menyecskék virítanak ki... Jaj, kezdtek rossz sejtelmeim támadni. Akármi legyek, ha ez az árvalányhajas, lobogó miegy- másos legény nem Kesely Gyuri, a „Tövistelen rózsa" főhőse, ama pártás leányzó pedig Julcsa, a biró leánya, amott meg a többiek, Fidolin, Móric, a szobám ajtaját éppen Antal Ambrus kisbiró állja el! Antal Ambrus uram szívesen helyet adott, mikor a szobámba igyekeztem. Kicsit hevesen ugrott félre az útból s kalapja peremével megbökte a nála majdnem fejjel magasabb Kesely Gyuri kaekiás bajuszát, ami miatt pattogó szóváltás kerekedett kettőjük közt. Kesely György bajuszának kaekiás mivolta ugyanis mastixon alapult s nem volt berendezve ilyen heves oldaltámadásokra. E kis incidens leple alatt szerencsésen bejutottam a szobámba s mély sóhajjal zártam magamra az ajtót. A cipőimet nem tehetem ki. No, ez még a legkisebb baj. Igaz, reggel fel kell majd kelnem az ajtót kinyitni, hogy a szolga bejöhessen. Kellemetlen, hiszen a legédesebb az a reggeli nyújtózkodás, íélálomban. Csak ha már itt vagyok. Milyen barátságos ez a kis szoba igy villanyfénynél! Az ágy pompás, — megtapogattam, végigheveredtem, — nagyszerű alvás fog esni rajta. Friss viz van a palackban? Igen. Törülköző? Az is a helyén. Hófehér, szagos, tiszta. Milyen derék szálló! Nna, hát most már feküdjünk le. Ejnye, hogy behallatszik ez a zugás a folyosóról! Persze, nincs kettősajtó. Csak már mennének. De bizonyosan menni fognak, mire lefekszem, elcsendesül minden. Alighanem itt öltöztek a darabhoz? Mert már bizonyosra vettem, hogy a „Tövistelen rózsa" szereplőit láttam. A kabát a félvállamról már lent volt s ebben a lehetetlen, kajla mozdulatban dermedtem meg: a kereveten még egy plakát s róla most ez a sor vigyorgott a szemeim közé: „Bemutató előadás az Európa Szálló dísztermében." ...Szóval itt, a szomszédomban. Egyszerre megértettem a forgalmas, tele lépcsőházat, a fel- és aláfutkosó rendezőket, a jelmezesektől hemzsegő folyosót. Nemsokára mást is megértettem. Lefeküdtem, eloltottam a villanyt s vad erővel szorítottam össze lehunyt szemhéjamat. Aludni fogok, igenis, azért is, még ha a szerző bosszúja utól- ! ért is ebben a kegyetlen formában. Utó végre, a ! jelmezesek felöltöznek, egyszer csak elkészülnek, I aztán semmi dolguk itt többet, hát legfeljebb egy félórát, no jő, hát egy órát, mondjuk másfél órát veszitek az éjszakámból. Még mindig marad elég. Micsoda kíméletlen fráter, aki igy csapkodja | azt az ajtót, itt valahol a szomszédban? Aztán milyen hangosak! Ja, valaki hazajött a szomszéd szobába? ördög vinné, most ezeket várjam ki, mig lefeküsznek. Megint kimennek. Mások jönnek be velük, uj hangok, hát mi lesz itt? Fogadószoba ez, vagy mi a csuda? — Pista, szólj a Ferinek, hogy megvan már a nyakkendője, ne keresse! — ordította egy hang. — Hova a pokolba tettétek a fokosomat? Valaki eldugta? Ne bomoljatok vele, már a jelenetem jön, nincs időm keresni! — kiáltotta egy másik. — Fiuk, itt a bor! Gyertek, előbb iszunk egyet, aztán indulás! — igy egy harmadik. S az én impozáns akaraterővel összehunyt szemeim tágra meredtek a sötétben, teljes vigasztalanságában bontakozott ki előttem a rideg való, hogy a szomszéd szobám a férfi-szereplők öltözője s igy, amig az előadás tart, aligha lesz szó alvásról, hacsak a felvonások alatt nem, mig valamennyien a szinpa- don vannak. Dehát nem voltak valamennyien a színpadon. Állandó volt a kaszinózás, ki-bejárás, ajtócsapkodás. Több ízben, erőteljesen, sőt egyre erőteljesebben átkopogtattam a falon. Morse-jeleiniet azonban senki sem akarta megérteni. Sőt. Az első felvonás után olyan duhaj murizás kerekedett a szomszédban, hogy — tagadhatatlan elégtételül — hallottam, amint a folyosón valamelyik sorstársam ajtaja megnyílt s dühös hang szólt ki rajta: — Kérem, ez itt nem csárda, itt fáradt utasok vannak, akik aludni akarnak. Legyenek csendesebben az urak! — s utána aztán ő vágta be az ajtót, de úgy, hogy egy pillanatra dermedt csend támadt utána. Oh, ez szép pillanat volt! De, sajnos, csak pillanat. Azután — kezdődött a második felvonás. Némi enyhülés odaát. Jótékony álom kezdte kerülgetni a szemeimet. Ni, még elalszom? Egyszer csak arra neszelek fel, hogy valaki a kilincsemet rángatja és idegen kulccsal kotorász a zárban. — Ki az? — mordultam az ajtó felé. Semmi válasz, csak a kilincsrángatás tart tovább. — Ki az ott!? — mondom még egyszer. Arra egy hang: — Nem jő számot mondtatok, hiszen itt valami pasi lakik. A másik szoba lesz az öltöző? S azzal ment. Felnyitotta az öltözőt és vele visszaözönlött újra a második felvonás diadalától fütött gárda. Én, a „valami pasi", pedig forogtam tovább immár szétdult ágyamban, úgy érezve, hogy a kaján szerző tövistelen rózsáinak minden tövisét az én fekhelyemre szórta ... Hopp, igaz! Van még egy módszerem. Az egyik fülemre erősen ráfekszem, a másikat bedugom az ujjammal. Igv aludni fogok, ha a fejük tetejére állanak is. Megpróbáltam. Majdnem sikerült Félutról visszahívnak Morpheus birodalmából. Örült dübörgés, egy szék felborult, dulakodnak, vagy táncolnak; kacagás, kurjantások, micsoda sikert... Felgyújtom a villanyt. Olvasni fogok. Milyen utálatos ez a szoba igy villanyfényben Milyen forró már ez az ágy. A paplan kibújt a huzatából, az egyik párnám leesett az ágy s a fal közé, visz- szahalászom, dühös puffogtatásokkal verem simára, — jólesik valamin kiadni az álmatlanság mérgét. Mikor lesz már vége az előadásnak? Én magam szívesen adok még egy koszorút a diadalmas szerzőnek, ha már befejezik? Bevallom azt is, hogy legyőzött. „Győztél, Galilea-béli!" Csak hagyjanak már aludni! Befejezték. Aztán tort ültek. Aztán a bál kezdődött, de az öltözőre akkor is szükség volt, az volt a ruhatár. Az volt a letört mulatók pihenőhelye. tóztatottak közül hárman: Hála, Kiss és Ágoston a vádtanács letartóztatási határozata ellen előterjesztéssel éltek, mig a többiek tudomásul vették. Most már az Ítélőtábla fog dönteni a letartóztatottak végleges sorsa fölött. Gömbös cáfol Budapest, február 4. Gömbös ma délelőtt a sajtó képviselői előtt válaszolt egyes francia lapoknak azon vádjain, amelyek s/ejint a német fajvédőkkel együtt Gömbös neve is belekeveredett a Irankhamisitási afférba. Gömbös kijelentette, hogy a híreket valószínűleg Budapestről kolportáliák Parisba, amit azután a franciak eredeti értesülő.-rrk jelentenek ki. Gömbös határozottan kijelentette, hogy ezek a bírok minden komoly alapot nélkülöznek. Elfogadták a magyar indemnitási javaslatot Budapest, február 4 A nemzetgyűlés mai ülésén az indemnitási vitában utolsó szónokként Várnay Dániel beszélt. Az indemnitási javaslatot elfogadja. Miután más felszólaló nem jelentkezett, az elnök az indemnitási vitát befejezettnek jelentette ki. A pénzügyminiszter zárószavai után a ház az indemnitási javaslatot általánosságban elfogadta. Ó Esküdtszék elé kerül a kuklói gyilkos gazda Pozsony, február 4. Hladik Pál kuklói szlovák gazdálkodó busz évig kinn volt Amerikában, ahol szorgalmas munkával csinos vagyont gyűjtött ösz- sze. Az összeomlás után hazatért a Malacka melletti Kukló községbe, ahol unokaöccsével Csermák Antallal egy fedél alatt lakott és közösen gazdálkodott. Az együttélés nem vezetett jóra. Az unokatestvérek között sokszor nézeteltérés merült fel és idővel teljesen rossz lett a viszony a közös vagyon miatt közöttük. Múlt év nyarán az öreg Hladik spanyolbetegségben feküdt. Felgyógyulása n'.án újból differenciája támadt unokaöccsével. Hladik a civakodás hevében annyira felingerült, hogy revolvert fogott öccsére és két lépésnyi távolágból lelőtte. Csermák Antal még aznap meghalt. Hladik Pált a pozsonyi államügyészség haláltokozó súlyos testi sértéssel vádolta. Szerdán vonta felelősségre a pozsonyi törvényszék Pasek-büntetőtanácsa. Terebessy János állainügyész azt vitatta, hogy itt nem haláltokozó testi sértésről, hanem szándékos emberölésről van szó és indítvány ózta, hogy az ügyet esküdtszék elé utalják. A biróság az indítványnak helyt adott és így Hladik Pált szándékos emberölésért az esküdtszék fogja felelősségre vonni. A diszterem felől pedig tompán szűrődött át a zene ritmusa, a brácsa, meg a nagybőgő volt a legérthetőbb. Hol azt mondták: Dnya-dnya, dnyanya, — akkor csárdás ment. Máskor: Tnnatta- tnnatta, — ez valcer volt, aztán külön lehetett elemezni a tangót, skymmit, egészen kedvesen elszórakoztam vele, hogy a kontrabasszus átszűrendő motívumaiból hogyan lehet megállapítani a táncnemet. Szépen telt az idő. Odakünn már szürkült a barátságtalan, idegen hajnal, mikor az utolsó jelenetek játszódtak le a szomszédomban. — Fektessétek le, fiuk, valaki maradjon vele, mert visszamászik. — Ne adj már neki többet, nem látod, hogy készen van? — Szakadjon el ránctól ráncig a csizmám ... — Drága viucsgág, csag egy gicsid adgyatok még, csag egy gicsigéd ... — Éljen a szerző! — Hol a Manci felöltője? Valamelyitek idehozta ! A Manci felöltőjét meglellek, elvitték, a letört lumpot lefektették, lassan csittult a szili, amely mozgalmasabb volt a színpadnál is, a folyosót söpörni kezdte a szobalány. Ezzel a biztató, békét ígérő hanggal azután elaludtam. Úgy hét óra felé. Kopogás az ajtómon: — Szabad kémem a cipőt? Jó, hogy erre a kérdésre nem szóval, hanem tettel válaszoltam. Ahogyan kilöktem két szegény cipőmet a folyosóra, az még halvány árnyéka sem volt a viharnak, amely bensőmben dúlt. Még visz- szafeküdtem, megnézve az órámat: Negyednyolc. Teljes negyedórát aludtam zavartalanul. Nem kitűnő? Éljen a szerző! Majdnem kedvem lett volna a haldokló gladiátorral szólani: „Ave Caesar ...“ * Pár1 hónap múlva újabb népszínművet hozott a posta. Olyan.csínján nyúltam hozzá, mintha robbanna. És nagyon kedvesen irtani róla. Hogy milyen ötletes, színes, magyaros, milyen élet teljesek az alakjai, rutinos a jelenetezésé, szépen csengnek a versei, jól kiépített az alapgondolata, hogy milyen értékes gyarapodása vidéki színpadjaink szövegkönyv-választékának ... A nagy népszövetségi napok előtt Február 11-én tanácskozás Németország felvetőiének Ügyében — Március 8—IS, a nagy hét Géniben azzal számolnak, hogy a népszövetség főtitkára 11-én, csütörtökön, rendkívüli tanácsülést hív egybe, amelynek egyetlen pontját s német kérvény megtárgyalása fogja alkotni. Ezen a tárgyaláson a miniszterek maguk, vagy esetleg a berni követek vesznek részt. A teljes ülés időpontja március 8-ika és 15-ike között ingadozik. A nagygyűlés három napig tart s a német ügy elintézésén kívül a többi fontos aktuális kérdésről is szó lesz benne. Németország belépésével a locamói szerződés s a keleti államok arbitrázs- szerződései automatikusan életbe lépnek. ■BMBgBnaBaHBaBaaananHHaMBHBi Berlin, február 4. A birodalmi gyűlés külügyi \ hivatala tegnap elvben elhatározta, hogy Németor-1 szág belép a népszövetségbe. Hivatalos jelentés sze- j rint az egyes birodalmi országok miniszterelnökei; szombaton Berlinben gyülekeznek s végleges határozatot hoznak a fontos kérdésben. E tárgyalás után, hétfőn történik meg a birodalmi kabinet hivatalos döntése. Az utolsó minisztertanácson Hin- denburg elnököl. Nem lehet kétség afelől, hogy a birodalmi kabinet elfogadja az ajánlatot s valószínű, hogy a fölvételi kérvényt azonnal, még hét- ( főn elküldik Genfbe. A frankiigy aktái az ítélőtábla alőtt A pótnyomozás eredménytelen — Windlschgrátz és Nádossy megtagadnak minden újabb felvilágosítást ben megjelenni. Ezzel a kombinációval összefüggésben van állítólag Teleki grófnak az egységes pártba való belépése is, amelyet hosszabb levél kíséretében jelentett be a párt ügyvezető igazgatójának. Windzschgrátz és Nádossy megtagadták az újabb vallomást Budapest, február 4. Ulain dr., Windisch- graetz védője a sajtó képviselői előtt ma kijelentette, hogy a pótnyomozásnak tulajdonképpen semmi gyakorlati értelme nincs. — Biztosíthatom, — mondta — pogy azok a gyanúsítottak, akiket én védelmezek, a pótnyomozás során semmi újat sem fognak mondani. Klienseim ugyanis kijelentik, hogy mindazt, amit az ügyre vonatkozólag tudnak, már elmondották és több közölnivalójuk nincsen. A magyar büntető perrendtartás ugyanis megadja nekik azt a jogot, hogy a további vallomástételt megtagadják. A Magyarország arról értesül, hogy Win- dischgraetz és Nádosy tegnapi kihallgatása csak rövid néhány percig tartott, mert mindketten megtagadták a vallomástételi. A pozsonyi evangélikus fakultás kérdése Pozsony, február 4. E napokban Kállay teljhatalmú minisztert felkeresték Jánoska György dr. és Zoch dr. evangélikus püspökök, hogy az evangélikus egyház kívánságait előterjesszék neki. A két püspök elsősorban a pozsonyi evangélikus fakultás felállításának szükségességét hangsúlyozta. Kijelentették, hogy ennek a kérdésnek elintézését mesterséges akadályokkal halasztgalják s ma-holnap ez lesz a szlovenszkói probléma egyik legkényesebb kérdése. Kállay miniszter megígérte a püspököknek, hogy a fakultás ügyében személyesen jár el a prágai kormánynál. Hir szerint a két püspök azért tartotta aktuálisnak a kormány-igóretek megsürge- tését, mert az elintézést még Hlinkáék kormányba- lépése előtt szeretnék megkapni. Attól tartanak, hogy Hlinkáék kormányra jutása esetén a maiaknál még nagyobb akadályok fognak gördülni aspirációik elé.
