Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-27 / 48. (1086.) szám

8 0X3038 valamely rószot kásáit! el, pl. lakatos, kosárfonó, kárpitos, gyermökkocsit összeállíthat és eladhat, he csakis olyant, amelyen saját munkája is van, olyat azonban, amelyen szakmabeli munkája nem fordul elő, nem készíthet és nem árusíthat. A kertészet, mint mezőgazdasági foglalkozás. Azon kertészet, amely nagyobb üvegházi, meleg­ágy} és az idő káros hatása alól a termést mente- sjtő berendezésekkel nem bir, a mezőgazdaság fo­galma alá tartozik és nem tekinthető ipari foglal­kozásnak. A mezőgazda fuvarozása, mint iparág. Ha a mezőgazda fuvart csak esetről-esetré vállal, ez nem tekintendő ipari foglalkozásnak. Ha azonban a fu­varozást rendszeresen űzi, még akkor is, ha a fő- munkaidőben azt megszakítja, vagy a fuvart egy más (pl. építő) vállalkozónak teljesíti, ez a tény ipari foglalkozásnak minősítendő. A cipész vegyesaayagu cipőket is készíthet. A cipész jogosítva van fatalpu és nem bőrből készült felsőrészéi lábbeliek készítésére is, bár ezek ere­detüknél fogva szabadipar, illetve háziipar tárgyát képezik és így nincs semmi különös képzettségre szükség azok elkészítéséhez. KÜLÖNFÉLÉK „ —-------- — A tanoncok és más kiképzésüket még be nein fejezett alkalmazottak fizetésének be­vallása a balesetbiztosításhoz. A balesetbiz­tosi lóintézet A. jelzésű nyomtatványt alkal­maz, amely az inasok, volontőrök, gyakorno­kok és más olyan alkalmazottak fizetésének balesetbiztosítás szempontjából való bevallá­sára szolgál, akik tekiniettel be nem fejezett kiképzésükre vagy egyáltalában semmi, vagy pedig igen kevés bért kapnak. Ezen nyom­tatvány szövege szerint ezek fizetése a válla­latnál legalacsonyabb fizetésben részesülő szakmájában kiképzett teljes fizetésű vagy bérű oly munkás vagy alkalmazott bérével vagy fizetésével számolandó el, amilyenné az illető tanonc kiképeztetni óhajtja magát. Ezen nyomtatvány szövegezése nem felel meg a törvény rendelkezésének, mert a szak­szerűen kiképzett kifejezést önhatalmúan vették bele, mert ez a kifejezés a törvény­ben nem szerepel. Szükségesnek látjuk ipa­rostársainkat figyelmeztetni. A balesetbizto­sítási törvény 6. §.-a szerint a fenn említett egyének a bevallásban oly bérrel vagy fize­téssel veendők fel, mint a milyen a legala­csonyabb bére, fizetése van a vállalatnál al­kalmazott teljes bérű, vagy fizetésű alkal­mazottnak vagy munkásnak, azon szakmá­ban, amelyben az illető képezi magát, leg­feljebb azonban 5400 K évi, azonban legalább is 2250 Kcs. összegben. Ha a biztosított na­gyobb évi bért vagy fizetést húz mint 5400 K, ugv az egész tényleges évi fizetés vagy bér adandó meg. Pl. Egy lakatosinas napibére 2 Kcs, ezen inasért azon bér mutatandó ki, amely a legalacsonyabb bérű kiképzett laka­tossegédnek van ugyanazon üzemben. Ez ál­talában az első éves fiatal segéd bére lesz, vagyis pl. 14 K. Ha azonban például a legala­csonyabb napi bér 20 Kcs. volna, ngy az inasért csak 18 korona napibér volna beállí­tandó, mert ez felel meg a maximálisan be­állítandó 5400 Kcs. évi bér egy munkanapjá­nak. Ka esetleg ezt a baiesetbiztositóiníézet kifogásolná, úgy határozatának kézhezvételé­től számított 14 napon belül fellebbezni lehet a közigazgatási hatósághoz. A Belgiumba bevitt áruk származási bi­zonylata. A Belgiumba bevitt áruk közül azokhoz kell származási bizonylat, amelyek­nél más államokból (Németország, Ausztria stb.) külömbözetí vámtétel van érvényben. A származási bizonyítvány csak arra szol­gál, hogy a vámhivatalok lássák, miszerint a külömbözetí vámtételek nem számítandók fel. Amely árunál ilyen vámtételek nincse­nek, nem szükséges a származási bizonyít­vány. Belgiumnak a csehszlovák köztársa­sággal kötött kereskedelmi szerződése, mely f. év január 1-én lépett életbe, 14 tétel kivé­telével megszünteti az összes külömbözetí vámokat. Csehszlovákiai árukra vonatkozólag bizonyos átmeneti idő után ezen kivételek is megszűnnek, addig azonban éppen úgy szá- molandők, mint pl. a németországi áruknál. Egyes csehszlovákiai áruk a német áruval szemben, tehát egyelőre előnyben vannak, mert azok külömbözetí vámja a belga-német kereskedelmi szerződés értelmében, bár csak ideiglenesen, egész 1926. évi március 31-ig vagy szeptember 80-ig érvényben ma­rad. Ezen utóbbi szerződéssel Belgium az összes külömbözeti' vámokat Németországgal szemben is megszüntette, csupán 40 vámté­telnél hagyta meg fél, illetve egész évtarta­mára ideiglenesen, ellentétben a csehszlovák köztársaság részére meghagyott 14 tétellel. Oly csehszlovákiai gyártmányok tehát, me­lyek előnyösebb vámtétel alá esnek, mint a németek, származási bizonylattal látandók el, ha nem akarjuk azt, hogy a németekével igyeniő magasabb vámtétel szerint vámolják' el őket. Ez pl. egyes vegyszerekre, egyes fém én gépgyá rimán yokra vonatkozik. Ugyan­ekkor az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződés értelmében Belgium néhány vé­dett árunak (rétegekbe enyvezett falemezek, fournirok, keményfából való nyershordók, hajlított bútorok, székülések, támlányok be­fonva is, klisék, automobilok, zongorák és zenélőautomaták) emelt vámtételét megszün­tette, igy az osztrák gyártmányok ez évi ja­nuár 1-től kezdve általánosságban a miní- máltarifát élvezik. Meghosszabbították a gazdasági tanács működését. A gazdasági tanács tagjainak el­ső kinevezése 1922 december hő 4-én történt s igy a három évre kinevezett tagok mandá­tuma 1925 december 4-én lejárt volna. A ta­nács 60 tagját a munkaadók, 60 tagját a mun­kásszervezetek javaslata alapján választják és végül 30 tagját a kereskedelmi miniszté­rium a gazdaság terén elméletileg és gyakor­latilag kitűnő egyének sorából nevezi ki. Miután a választások az előkészületeket za­varták, a minisztérium most oly javaslatot készít elő, amely az alapszabályok 5. §-át megváltoztatná oly módon, hogy a gazdasági tanács tagjainak mandátuma az uj tagok ki­nevezésével, de legfeljebb azonban egy fél évvel meghosszabbittassék. Ezáltal módja nyílik a gazdasági tanácsnak a megkezdett munkálatokat folytatni, ami tekintettel arra, hogy igen sok és köztük hosszabb időre ki­ható fontosságú ténykedés van folyamaiban, mint az adóreform, az államháztartás re­formja, a bérlők védelmének végleges sza­bályozása, az épitőakció stb., csak helyesel­hető volna. A gazdasági tanács rendszerint a kérdések nyilvános tárgyalása előtt fejez­te be tanácskozásait s ezt annál is inkább te­hette, mert határozatai nem kötelezők s ta­nácsadói szerepének ezen módon szerezhe­tett legjobban érvényt. A gazdasági tanácsot gazdasági parlamentnek is nevezték és azzal a szemrehányással illették, hogy ily irány­ban nem szerzett érvényesülést. Ezen vád érdemtelenül érte, mert mint gazdasági par­lament csak akkor érvényesülhetett volna, ha az igazi parlament hatalmát vele megoszta­ná, ami pedig egyáltalában nem várható. A gazdasági tanács marad annak, aminek a neve mondja, tanácsadónak és ezen értelem­ben az elmúlt időszakban egész sorát telje­sítette az érdemes munkáknak. Nyugodtabb politikai állapotok intenzivebb működést en­gedtek volna meg a gazdasági tanácsnak is. A kisipar katonai cipöszálütása. A múlt hónapban a kereskedelmi minisztérium an­kétet hívott egybe, amely a katonai cipőszál- Titásokbak a kisiparosoknak és ezek szövet­kezeteinek való kiadását volt hivatva letár­gyalni. Eddig ugyanis a katonai cipőszükség­let 60 százalékát a kisipar szállította s az ál­lam külön alapból adott megtérítést a gyár­ipari árak különbözeiének erejéig. Hogy mi volt az eredménye a mostani annétnek, azt a kereskedelmi minisztérium eddig nem hozta nyilvánosságra. A cipőipar krízise. A kivitel erős csök­kenése következtében a nagy cseh cipőgyá­rakban a termelést 40 százalékkal csökken­tették. Reméljük, hogy nem nekünk k\.l ezt a különbséget megérezni. Vámvédelmet kér a gyáripar Angliában a zománc edényárukra. Az angol zománcáru- gyárak behozatali védővámot kérnek a zo­máncárukra és pedig tonnánként 17 fontot. Ezt azzal indokolják, hogy mig az 1913—25-Ös években a belföldi szükséglet fogyó, ugyan­akkor a behozatal növekvő irányzatot mutat, ami azt jelenti, hogy a külföldön olcsóbb elő­állítási költségekkel gyártott zománcáru az olcsó fuvar folytán kiszorítja a saját ország­beli árut. A behozatali vám alól kivétetnék az öntött edény és az egészségügyi szolgálatra szánt zománctárgyak. Cukorfogyasztásunk. A cukorfogyasztás Szlovenszkőn állandóan emelkedő irányt mutat, a kampány kezdetétől 137.000 q tesz ki az előző évi 105.000 q-val szemben, tehát körülbelül 30%-al emelkedett. Úgy látszik, hogy a szlovenszkói cukorgyáraknak nem elég az eddigi kontingens. Érdekes, hogy ugyanezen időben Csehországban, Sziléziá­ban és Morvaországban a cukorfogyasztás 100.000 q-val visszaesett, A postatakarékpénztár kérdése. A pos­tatakarékpénztárt még ez évben felállítják, A gazdasági viszonyok konszolidációja állító­lag már annyira haladt, hogy a takarékpénz­tárak konkurenciától való félelme csökkent s így úgy mint más államokban, a postataka- rék a többi takarékpénztárak sérelme nél­kül működhetik. Az ipartörvény reformja, A Prager Presse je­lentése szerint a kereskedelemügyi minisztérium­ban az ipartörvény reformján igen erősen dolgoz­nak. A nagy anyagot előbb a minisztériumban fog­ják feldolgozni és esak azután rendeznek csopor­tos ankét okát s ezekhez a tárgyalásokhoz az egyes érdekelt szervezeteket meghívják. A szervezetek részéről már beérkeztek a minisztérium álla) kért szakjelentémek, melyek egy része azonban nem va­lósítható meg. Az anyag oly nagy, hogy nem lehet avval számolni, miszerint a törvónyreíorm még ez évben elintéződnék. lö£6 február 27. Szombat Szeszfogyasztásunk. A szesziparban a bel­földi fogyasztás az elmúlt kampányban na­gyobb volt, mint az előző évben. Ennek elle­nében csökkent a kivitel, ami az egyes kül­földi államokban uralkodó hátrányos árvi­szonyokra vezethető vissza. A denaturált szesz és dyszalkohol fogyasztása állandóan emelkedik. A szeszkészlet 160 ezer .hektoli­ter, körülbelül ugyanannyi, mint az előző év­ben. Vasgyártásunk. 1925. évben vastermelé­sünk elérte az 1912. évinek 70%-át. Henge­relt vastermelés 9 millió q, nyersvas 10 millió q. Ebből 3 millió q maradt eladásra, aminek felét belföldön helyezték el. Dohányvásárlás. A csehszlovák dohány­jövedék Görögországban 3 millió kilógnám dohányt vásárolt. Talán jobb lesz most már a cigaretta. Vámrevízió. A kormány részletes vám- reviziót készit elő. Valószínű, hogy ezen ak­ció keretében megoldást talál az agrárvámok kérdése is, mert az eddigi gabonavám rend­szere ellen méltán sok kifogást emelnek. Moratórium Román^áhnn a jóvalutájju tartozásokra. A Monitorul Officina! december 29. száma közli azon törvényt, amely a jó va­lutában való tartozások fizetési határidejét három hónappal meghosszabbítja. Ezen ren­delkezés akkor veszti érvényét, ha a hitele­zőkkel szerződés vagy kollektív egyezség jön létre. Ha a törvény lejártakor a képviseloház esetleg szünetelne, a minisztertanács felha­talmaztatok a törvénynek további hat hóra való meghosszabbítására. Fegyvergyakorlatra behívott alkalmazot­tak felmondása és javadatmi igénye. Az 1925. évi március 31-én 61. sz. a. kelt törvény az alkalmazottakat a fegyvergyakorlat alatt védi a felmondás ellen. Azon alkalmazottak, akik magasabb rendű munkát végeznek (a keres­kedősegédekről szóló törvény alá tartozó sze­mélyek) és megszakítás nélkül legalább 3 hó­nap óta, közönségesebb munkát végző alkal­mazottak pedig legalább is 8 hét óta állanak ugyanazon munkaadó szolgálatában, igénnyel bírnak azon védelemre, hogy az első csoport­nál 1 hónappal, a második csoportnál 70 nap­nap a fegyvergyakolat megkezdése előtt ér mindkét csoportra egységesen a fegyvergya­korlat befejezése utáni 7 napig terjedő idő alatt szolgálatból el nem bocsáthatók, vagy­is felmondást elfogadni nem tartoznak. Ezen védelmi idő előtt történt felmondás, ha a fel­mondási idő a fennemlitett védett időbe bele is esik, érvényes, csali a felmondási időhosz- szabbodik meg a védelmi idő végéig. Ha te­hát egy munkaadó oly alkalmazottjának, munkásának, kinek 8 nap felmondási határ­idő jár, 14 nappal a fegyvergyakorlatának megkezdése előtt mond föl, úgy ezen felmon­dás érvényes, de a munkaviszony a fegyver­gyakorlat befejezése utáni 7 nap elteltével bontható csak fel, vagyis a munkás a had­gyakorlat befejezése után még 7 napig mun­kában tartandó, illetve elbocsátás mel­lett bérmegtérité&re van igénye. Ezen véde­lem azonban nem vonatkozik a felmondás azon eseteire, amikor az alkalmazott a mun­kából azonnal elbocsátható. A munkaadó nem köteles idénymunkást újra alkamazni ak­kor, ha a védelmi idő alatt azon munka, melyre az illetőt felvette, befejezést nyer. éppen tgy egy meghatározott időre kötött szerződés még akkor is véget ér a kikötött idő végén, ha ez a védelmi időbe esne. 6ér- igények szempontjából szintén különbséget kell tenni olyan alkalmazottak között, kik ma- gasabbrendü munkát végeznek s a kereske­dősegédtörvény alá tartoznak és olyanok kö­zött, akik közönségesebb munkára alkalmaz­tatnak és az ipartörvény rendelkezései alá tartoznak. A kereskedősegédtörvény 8. § szerint az alkalmazottnak a fegyvergyakor­lat alatt (rendes katonai szolgálata alatt nem!) igénye van 4 hétig fizetésre akkor, ha a be­vonulás előtt legalább egy évig ugyagazon munkaadónál egyfolytában alkalmazásban állott. Tehát nincs igénye az esetben fizetésre, ha nincs meg ez a szolgálati ideje,, vagy ha munkaadóját megszakítással szolgálta. A másik kategóriába, tehát az ipartör­vény alá tartozó alkalmazott, illetve munkás az 1925. évi március 31-é,n kelt 61. sz. tör­vény 3. § alapján, fegyvergyakorlata alatt semmiféle bérre igényt nem tarthat £s téve­sen hivatkoznak egyes munkások és munkás- szerevezetek egy másik törvény H54. § b) pontjára, melynek alapján egy heti bért kö­vetelnek, mert ismételten eldöntötte a bíró­ság, hogy a magyarázat téves. Burgonyabehozatall tilalom Svájcban. A sváíci szövetségi tanács 1926. évi február hó 1-től májusig a burgonya bevitelét betiltotta, hogy ezáltal a burgonyarák behurcolását megakadálvozza. Felmentést rendkívül kivé­teles esetekben adhat a nemzetgazdasági Gáz- tál?, amikor feltétlen garanciát lát arra, hogy egészséges burgonya behozataláról van szó. Miután a készlet burgonyában elegendő, re­mélik, hogy ez a rendelkezés nem fog árdrá­gulást vonni maga után. { Munkásoknak, állami és magániiivatamokoknak, valamint tanítóknak és tanulóknak, akik életük legnagyobb részét zárt he’yiségben töltik és gyakran a kimerülésig dolgoznak, szüksé­gük van arra, hogy ernyedt izmaikat és megerőltetett idegeiket fe’ frissítsék. Min­den tapasztalt ember a halántékok, a tarkó és a homlok bedörzsö’cséhez a kiváló minőségű és legolcsóbb fii PH sm /Pa menthol-sósbor- szeszt használja. Egy kísérlet azonnal meggyőzi önt, ezért az „ALPA“ menthol- sósborszeszriek egyetlen munka, vagy íróasztalról sem szabad hiányoznia, p Mindenütt kapható! Kivitelünk 1925. évben. Az előző évi 17.19 milliárddal szemben az 1925. évben összes ki­vitelünk 18.8 milliárdot ért el. Ebből pamut és pamutáruk 3.21, 2.55, 3.22, 2.43, fa és szén 1.96 (2.22), gyapjú és gyapjuáru 1.80 (1.74), üveg 1.30 (1.24), vas 1.23 (1.07) milliárd. Kivittünk államok szerint: Né­metországba 4.23 (3.32), Ausztriába 3.25 (3.50), Magyarországba 1.78 (1.13), Angliába 1.53 (1.59), Romániába 0.84 (0.80) milliárd Kcs értékű árukat. A német cipőipar Bata ellen. A német cipőiparosok a kormánynál panaszt tettek a külföldi, különösen pedig a csehszlovák ver­seny ellen, mely nagy károkat okoz nekik. A német kiküldött utján a genfi nemzetközi munkahivatalnál is panaszt tettek a Bata-cóg ellen és sürgős intézkedést kérnek. Egy német község erélyes adóügyi be­adványa. Egy német község adóügyi beadvá­nyában azt irta, hogy a gazdát addig nyom­ják az adókkal, mig ekéjéből ki nem veszi a vasat s azzal agyon nem veri a hivatalnoko­kat. A beadványban foglalt fenyegetésért az aláírókat megbüntették. Nagyobb nafta vásárlások. Az utóbbi idő­ben csehszlovák kereskedők és a finomítók, mint a Fanto,müvek, Kralupi finomító stb. az orosz kereskedelmi képviselet prágai nafta- szindikátusától nagyobb naítamennyiséget vásároltak. A kereskedők különösen nagyobb tömeg könnyű benzint rendeltek. A magyar háboruelőtt adósságok konvertálása. Budapestről jelentbe: Pénzügyi körökben élénken tárgyalják a háboruelőtti adósságok kérdését és pe­dig a pengő-valuta bevezetésével kapcsolatosan. Rámutatnak arra, hogy ezt a kérdést feltétlenül még 1927 január elseje előtt, tehát ama nap előtt, amelyen a pengőjegyzést hivatalból bevezetik, el kell intézni. A háboruelőtti címleteknek pengő­valutára való átértékelése lehetetlennek látszik, mert ezek a címletek igy csak néhány fillér érté­kűek volnának. Azt hiszüi, hogy ezek a háború- előtti címletek, amelyek most kerülnek összeírásra, a tulajdonosokhoz egészen más alakban fognak visszakerülni, ami teljesen attól függ, hogy a jóvá­tétel! bizottság uj címletek kiadását fogja követel­ni, vagy megengedj-e a régiek lebélyegzését. Több tervet dolgoztak ki erre nézve és valószínűnek lát­szik, hogy' a címleteket konvertálni fogják. Ez a konvertálás azokra a címletekre is vonatkozik, amelyek külföldön vannak és a még nem nosztiíikáU obligációkra is. Központi sajtgyárak alakulnak. A kor­mány egy millió koronát szavazott meg a kis sajtgyárak központosítására. A földmive- lésügyi minisztérium egyelőre két helyen tervez ilyeneket és pedig Zemplén- és Zó­lyom megyékben. A létesítendő szövetkeze­tek tagjai az eddigi kisebb túró- és sajt­gyárak volnának. A központi gyárat modern berendezéssel látnák el és szakértő veze­tőkkel. Német ipari továbbképző tanfolyamok. A köztársaság német vidékéin az iparosság állandóan rendez segédek és mesterek szá­mára továbbképző tanfolyamokat az összes iparágakban. így jelenleg Égerben nyerges-, Reichenberg vidékén vándor cipőipari, Rei- chenbergben pék- és cipőipari tanfolyamok folynak. Ezen tanfolyamok olyan iparostúr- saink részére, akik a német nyelvet csak ke­véssé is bírják, igen hasznosait lehetnek és ezért figyelmükbe ajánljuk. A tanfolyamok­ról bővebb felvilágosítást az illető kereske­delmi és iparkamara, vagy szakosztályunk irodája (Banská-Bystrica, M-asarykovo 22) nyújt. Esetleg némi támogatást is kieszközöl az Iroda, ha érdeklődő iparostársunk nem rendelkezik elegendő anyagi eszközökkel. r

Next

/
Thumbnails
Contents