Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-25 / 46. (1084.) szám
Ta&tŰM-lV lA'UÜARHIRJQAB ""'riii'irjninutirMnnrrrr - ■ g 1926 február 25. Csütörtök. TTT rí“nr-TttUlftrírWMffrt-1 - VHIiTfr IMaí*1' rt iflr'KW tanulságos és érdekes statisztikák a világ leggazdagabb embereiről (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Lewinsohn Richard az ismert nevű közgazdasági újságíró igen érdekes és tanulságos röpiratot adott ki a világ leggazdagabb embereiről. Lewinsohn hiteles adatokon alapuló kimutatásai alkalmasak ara, hogy megcáfolják a kampóskeresztesek é3 fajvédők egyre hangoztatott állítását, hogy a világ- gazdaság irányítása a zsidók kezében van, mivel a világ legnagyobb vagyonai felett a zsidók rendelkeznek. Ezzel szemben Lewinsohn idézi Bum- ley James angol publicista 1905-ben készült statisztikáját, amely azt mutatja, hogy már a háború előtt sem a zsidók rendelkeztek a legnagyobb vagyonokkal. Burnley háború előtti statisztikája a következőképen fest a vagyonokat millió aranymárkákban kimutatva: J. Beit (Délaírika) . . » s « ? 2.000 Li-Hung Csang (Kína) 2.000 J. B. Robinson (Délaírika) .... 1.600 J. D. Rockefeller (Amerika) . . . 1.000 Waldorf Astor (Anglia) . ... . 800 Domidow herceg (Oroszország) . s 800 Andrew Carnegie (Amerika) . . g 500 W. K. Vanderbilt (Amerika) . . » 400 W. Rockefeller (Amerika) . . < . 400 Jokob Astor (Amerika) . . . , . 800 Lord Rothschild (Anglia) . „ . » 300 Westminster hercege (Anglia) . . 300 W. C. Whitney (Amerika) .... 300 Pierpont Morgan (Amerika) . . . 800 Lord Iveagh (Anglia) ..... 275 Isadore Cousinho (Chile) . . . . 275 Heine-csnlád (Franciaország) . . . 275 Rothschild bárói család (Ausztria , 275 Rothschild-család (Franciaország) . 275 Frigyes főherceg (Ausztria) . . . 275 George Gould (Amerika) .... 275 Lichtenstein herceg (Ausztria) . * 250 Hetty Green asszony (Amerika) . , 225 Dreher Antal (Ausztria) .... 200 James Henry Smith (Amerika) , « 200 Devonshyre hercege (Anglia) . . , 200 Derby gróf (Anglia) . ... f t 200 John Smith (Amerika) . . , t * 180 Krupp-csaJád (Németország) , * 4 180 Pless herceg (Németország) . . s 180 Henckel v. Donnersmarck (Németorsz.) 180 A- V. Vanderbilt (Amerika) . . * 180 Klaus Spreckels (Amerika) . s s 160 E- Rothschild (Franciaország) . . « 160 Eszterházy herceg (Magyarország) , 160 Schwarzenberg herceg (Ausztria) „ 160 W. A. Clark (Amerika) . . . , 3 160 Havenmayer (Amerika) -.sas 160 John W. Mackay (Anglia) , , » s 160 Armour (Anglia) . . . . 9 * « 160 A. Rothschild (Anglia) . . , * » 140 John James Magee (Anglia) . * , 140 Arenbarg hercege (Belgium) . . . 120 Norlhumberland hercege (Anglia) . 120 A XX. század elején tehát a világ 44 leggazdagabb emberek listájában csak a Rothschildok zsidók. Lewinsohn azonban kimutatja, hogy a német- országi Rothschildok vagyona 10 esztendő alatt közel száz millió arany márkával csökkent, amivel szemben Krupp vagyona 122 millióról 187 millióra, Henckel von Donnersmarck hercegé 62 millióról 177 millióra és Hohenlohe-öhringen hercegé 58 millióról 151 millió aranymárkára emelkedett. A háború előtt Poroszországban 233 olyan ember volt, akiknek vagyona meghaladta a 10 millió aranymárkát, ezek közül azonban csak 46 volt zsidó. A háború után természetesen a vagyonok tekintetében is megváltozott a statisztika és a „Newyork Times44 szerint a világ leggazdagabb emberei a következők, a vagyont millió dollárban fejezve ki: Henry Ford (Amerika) . . „ » , 500 John D. Rockefeller (Amerika) . . 500 Westminster hercege (Anglia) . , . 150 De Gaekwar von Bárod (India) < . 125 T. B. Walker (Amerika) . . , . . 100 George F. Baker (Amerika) . s , . 100 I. B. Duke (Amerika) ....>> 100 Percy Rockefeller (Amerika) . ( , 100 Sir Basil Zaharow (Anglia) . s * . 100 H. Misumi báró (Japán) . . . * * 100 K. L. J. Vasaki báró (Japán) . . . 100 A világ leggazdagabb 11 embere közült tehát egyetlen egy zsidó sincsen. Lewinsohn azonban még egy érdekes kimutatást közöl. Amerikában 151 férfi és nő fizet évente legalább 100.000 dollár jövedelmi adót. Az első 12 sorrend szerint a következő: J. D. Rockefeller, az apa . . . 2,000.000 Louiao W. Carnegie asszony , 2,000.000 Adelaide C. Frick asszony . . 2,000.000 Helen C. Frick asszony . . . 1,000.000 George Ébret ..... t . 1,000.000 Edward L. Harkness .... 1,000.000 Vinzent Astor ............................ 1,000.000 Jo hn Pierpont Morgan .... 1,000.000 Ottó H. Kahn........................... 1,000.000 Thomas F. Ryan....................... 500.000 Ed ward D. Faulkner .... 500 000 John D. Rockefeller, a fiú . . 500.000 Fé?.hoI<3as sarokháztelek villamos megá'lőnál, Kis-Tarcsán, 15 nercny:rc a budapesti Keleti pályaudvartól, szabadkézből, olcsón c adó. Alattiatokét. „D. J.“ jeligére a Prágai Magyar Hirlap kiadóhivatalába kérek. Ebben a listában tabát csak egy zsidó szerepe: Ottó H. Kahn, a Kuhn, Loeb & Co. cég tulajdonosa, az ismert színházi mecénás. Amerikában egyébként jelenleg 199 milliómost tartanak nyilván és ezek közül csak 19 zsidó. Ezen adatok alapján Lewinsohn röpiratában erélyesen megcáfolja a zsidó tőke világuralmáról szóló kampóskeresztes mesét és megállapija, hogy a zsidó bankigazgatók és tőzsdések tulajdonképen a nemzsidó milliárdosok akaratának végrehajtói. A röpirat tendenciájától eltekintve is igen tanulságos és érdekes kimutatásokkal szolgál. Aranygyürlis női csontváz a nyitrai országút árkában Sarlókajsza és Nyitra között az utjavitók egy régi gyilkosság nyomára bukkantak A forradalmak egyik áldozata egy méteres sírban — A P. M. H. tudósitójától — adója, de különösen sérelmes a vagyondézsmának megállapítása, a vagyonszaporulati adónak fiktiv értékek utáni kivetése, a 10 százalékos tőke és tőkekamatadó, mely a hitelt megdrágítja és a vagyonadó, melyet 1919. és 1920. években csak Szloven- szkón hajtott be az állam. Előmozdította a lakosság elszegényedését, hogy a csehszlovák állam behajtotta a magyar uralom idejéről felmaradt adó és illetékhátralékokat, ellenben következetesen minden téren megtagadta a kötelezettségek átvállalását és a magyar állam tartózásainak elismerését, miáltal a lakosság hadi- kölcsön értékeit elvesztette. Fokozza a helyzet tarthatatlanságát azon körülmény, hogy Nyitra, február 24. Űzbég és Nyitra között a közelmúltban megkezdték az országúinak makadámuttá való átépítését. Tegnap az útépítő munkáscsoport Sarlókajsza község és Nyitra között dolgozott. Az utmenti árokban egyszerre valami kemény tárgyba ütődött a munkások csákánya. Óvatosabban kezdtek dolgozni és pár pillanat múlva egy teljes csontvázra bukkantak. Mintegy egy méternyire a föld alatt egy nő csontváza feküdt. A koponyán dús barna haj volt, mindkét kar csuklóján ogy-egjr pompás arany karkötő csillogott és a balkéz egyik ujján egy értékes arany brilliánsgyürü volt. A csontvázon már husfoszlányok sem voltak, csak szétmálló ruhadarabok bevertek a csontváz mellett. A leletről a munkások azonnal jelentést tettek a nyitrai járási hivatalnak, amely bizottságot küldött ki a helyszínre. A bizottság megállapította, hogy minden valószínűség szerint imm—«»»anp«>ji«aMakj||)|iimi ,|IMI | i uimuhwmii u—w gyilkosság esete forog fenn; a hulla hathét év óta lehet elföldelve s igy a forradalom idején történhetett a gyilkosság. A gyilkos áldozatát sietve temethette el, mert a beisz&polt árok könnyű földjében alig egyméteres gödröt ásott. Nem valószínű, hogy rablógyilkosság történt, mert ez esetben a gyilkos a brilliánsgyürüt és az arany karpereceket magával vitte volna. A titokzatos női csontváz ügyében megindították a vizsgálatot, a nyomozás azonban nem kecsegtet túlsók eredménnyel, mert a bulla mellett semmi- Ij^n áruló nyomot nem találtak, amiből a gyilkos személyére következtetni lehetne. A csontváz maga sértetlen és igy a szerencsétlen nőt vagy megfojtották vagy leszúrták és igy a csontok sértetlenek maradtak. A különös lelet ügyében megindított nyomozást nagy érdeklődés kiséri. * * * 4 5 6 a most folyamatban levő jövedelemadókivetések az egész lakosságot oly újabb teherrel fogják sújtani, melynek megfizetésére az eddigi ad&hátralélcok terhe alatt nyögd közönség már képtelen. Nyugtalanító különösen a kisebbségekre nézve, hogy a bizottságok tagjait kinevezés utján alakítják és azokban a kisebbségek vagy egyáltalában nem, vagy nem olyanok által vannak képviselve, akik a lakosság bizalmát birják és akik a kellő helyi és személyi ismeretekkel sem bírnak. De ettől eltekintve is lehetetlen a 6-000 koronás jövedelemminimum, melyet legalább 12.000 koronára kellene felemelni és ebből is levonandók volnának az elsőrendű szükségletekre fordított kiadások. Miután a jövedelemadó elkésett kivetése nem a lakosság hibájából történt, az egyes évekre visz- szamenőleg a csehszlovák korona nemzetközi értékelésével arányosan volna az illető évekre alkalmazandó adókulcs megállapítandó. A fennálló adóhátralékok tekintetében a nép- gyülés követeli a kormánytól azoknak a különböző érdekképviseletek kiküldötteiből alakítandó bizottságok által való felülvizsgálását és a hátralékok törlését mindazon esetekben, amelyekben azt az adófizetők exisztenciális érdekei megkívánják. A losonci adéfrontré! Ezrekre menő tömeg tüntetett az elviselhetetlen adóteher ellen - Igazságos adókivetést, adórevIzSóS követelnek — A parlamenthez fordulnak védelemért a kíméletlen adóbehajtások miatt — Saját tudósítónktól — Losonc, február 24. Losonc város adófizető polgárságának kívánságára a magyar nemzeti párt losonci szervezete folyó hó 21-ére nyilvános népgyülést hívott ösz- sze az adókivetések és az adóbehajtás terén elviselt sérelmek gyors orvoslása céljából. Az igazságtalan adókivetésekkel és a kíméletlen, kegyetlen behajtásokkal a pénzügyi hatóságok a végsőkig feszítették a húrt, A polgárság türelme elfogyott. Hajmeresztő eseteket, vérlázitó igazságtalanságokat sorolnak fel a megingott, agyongyötört adófizetők. A tiltakozó népgytilés vasárnap délelőtt folyt le a Vigadó nagytermében. Az elégedetlen adófizetők szorongásig megtöltötték a hatalmas termet, a karzatokat és erkélyeket. Egy tekintélyes része az adófizetőknek azonban már csak a lépcsőházban s az utcán tudott elhelyezkedni. A magyar nemzeti párt részéről Tarjány János, a helyi pártszervezet ügyvezető elnöke a nép- gyülés vezetésére Giller János dr.-t kérte fel. A jegyzőkönyvet Stellner Arthur iparos vezette. Giller János megnyitó beszédében élónk színekkel ecsetelte az adózó polgárság súlyos sérelmeit s kijelentette, hogy a magyar nemzeti part egész súlyával áll a polgárság támogatására s abban a meggyőződésben él, hogy az illetékes hatóságoknak meg kell bajlaniok a polgárság igazságos követelései alatt Azután Tarján Ödön gyáros lépett az előadási emelvényre. A kiváló képzettségű s miuden irányban teljesen tájékozódott közgazdász éleslátásával és a konkrét és számszerű adatok megcáfolhatatlan erejével rávilágított azokra az okokra, amelyek Szlovenszkó gazdasági elsorvadását s a lakosság elszegényedését előidézték. Bírálta a kormányok helytelen pénzügyi és adópolitikáját, mely az adózó közönséget annyira kimentette, hogy most már képtelen a tőle követelt adók megfizetésére. Végül rámutatott arra, hogy a kormány ezen törekvéseit politikai célzatok irányítják. Felhívja a polgárságot a tömörülésre, mert csakis az egységes fellépéstől remélhetünk ereményt. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Vitov- szky József kisiparos foglalkozott a kisiparosság adósérelmeivel. Alapos készültséget eláruló beszédében összefoglalta a kisiparosság követeléseit s ezekre vonatkozólag az alábbi határozati javaslatot terjesztette a népgyülés elé: 1. A kisiparosok száma a békéhez viszonyítva 25—50 százalékkal megszaporodott, a népesség száma pedig csökkent s szükségletei a minimálisra redukálódtak, s ennek folytán a munkaalkalom is lehetetlenné van téve. Az állam szubvencionálta cipő- és textilgyárak nagy produktuma a kisiparosságot teljesen megfosztotta a keresetétől, az uj ipartörvény 241. §-a védett s elszaporodott háziipar is az engedéllyel biró s agyonadőzott kisiparosság kereseti lehetőségét teszi illuzőrikusssá. Követeljük tehát a kisiparosság adóztatásánál ezen szempontok szigorú szemelőtf tartását. 2. Követeljük továbbá a rajtunk kívül álló okok miatt felszaporodott adóhátralékok revízióját és a 235/925. számú rendelet alapján indokolt esetekben az adó elengedését A revízió és adótörlés keresztülvitelévé úgy n pénzügylgazgalóság, mint a kisiparosság részéről bizottság küldendő ki, amelyet teljes adóleirási hatáskörrel kell felruházni. A Követeljük továbbá a kis kézmtiiparosokra 1923. évtől kirótt forgalmi adók törlését, mivel ezen közvetett adó a kis kózmüiparosnál közvetlen adóvá válik, amennyiben a tulszámban kitermelt kis kézmiiiparosok nagy konkurenciája miatt egy sem számlázhatja le, illetve nem szármázhatja át rendelőjére. 4. Követeljük a jövedelmi adóalapnak (létminimum) 12.000 koronában való megállapítását. Az év folyamán visszamenőleg kivetendő jövedelmi adóknál a valutáris differencia szemelőtt tartása mellett ez az évi jövedelem fogadlassék el jövedelmi adóalapul. 5. Követeljük a házbér jövedelmi adó s általában a ház után fizelendő adó leszállítását oly mértékben, hogy a házbér jövedelme a szükséges karbantartási költségek levonása után a befektetett tőke minimális 5 százalékát meghozza. Ezzel a lakásépítés fellendülését s a lakásínség megszüntetését véljük elérhetőnek s egyben megindul az építőipar, amely magával hozza a gazdasági fellendülést. 6. Követeljük, hogy az adó szigorú behajtását mindaddig, amig a határozati javaslatunkra kért revíziót keresztül nem viszik, függesszék fel, s az igy tényleg megállapított adóhátralékokra az adózó jövedelmének megfelelő kamatmentes részlet- fizetést engedélyezzék. A sérelmes adókivetésekre vonatkozólag pedig ugyancsak határozati javaslatot terjesztett be, amelyben a kisiparosság kéri egy arányosító bizottság delegálását, amelynek az összes szakmákból delegált tagjai javaslatokat terjesztenének a pénzügyigazgatóság részéről kiküldendő bizottságnak. A határozati javaslatokat a népgyülés egyhangúlag magáévá telte. Kristóff Sándor főtitkár az egész adófizető polgárság sérelmeit és követeléseit tartalmas memorandumban. terjesztette elő. A memorandum részletesen ismerteti a centralista gazdasági politika pusztításait, amelyek hét eszteüdő alatt azt eredményezték, hogy a lakosság a vele szemben támasztott követeléseknek nem tud eleget tenni. Különösen sérelmezi a Losoncon megtartott népgyülés, hogy az eddig a különböző adónemeknél alkalmazott magasabb kulcs, az elkésett adókivetések, a valuta javulásának figyelmen kívül hagyása. olyan külön terhet jelentenek, mely évek óla csupán Szlovenszkó lakosságát sújtja. Szlovenszkón az 1917—19. évi, tehát egész más valutában és a háborús kötött gazdálkodás mellett elért jövedelmeket vették alapul, amely kivetések például a III. osztályú kereseti adónál a tiz százalékos adókulcshoz voltak kötve. Az elkésett kivetésnek következménye, hogy a csehszlovák koronának emelkedése következtében úgy a régebben kivetet adó, különösen a vagyondézsma, mint pedig a visszamenőleg megállapított adók arany koronára átszámítva a történelmi országokkal szemben kétszeres, sőt háromszoros megadóztatást jelentenek. Ennek következtében nemcsak a tőke- fejlődés akadt meg, hanem a súlyos közterhek napról-napra több termelő tőkét vonnak el és miután a bank és hitelügy igazságos rendezéséről a kormány nem gondoskodott, a még meglevő termelés is napról-napra nehezebb helyzetbe kerül. Érinti közvetve nz adófizető közönség érdekeit n nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak Szlovonszkóban 11.4—40 százalékra terjedő, tehát a történelmi országoknál 60 százalékkal magasabb j Ugyanezen bizottságok hatáskörébe volna utalandó a fenmaradó adóhátralékok részletfizetési módozatainak megállapítása. Addig is követeli a népgyülés az adóbehajtásoknak haladéktalan felfüggesztését. A gazdasági viszonyok javítása, a kereseti lehetőségek emelése érdekében felhívja a népgyülés a kormányt, hogy eddigi magatartásával szakítva oly nagyvonalú gazdasági politikát inauguráljjon Szlovenszkón, mely a lakosságot az eddigi 7 éven át folytatott igazságtalan elbánásért rekompenzálja és a munkanélküliségnek és, kivándorláspkmk gátat vessen. A memorandum felhívja a kormány figyelmét a lakosság körében megnyilvánuló mélységes elkeseredésre és fokozódó nyugtalanságra és már eleve a kormányra hárítja a felelősséget minden olyan következményért, melyet kívánságaink megtagadása a lakosságból kiválthat. Mi törvényes eszközökkel kívánjuk elérni fenti sérelmek orvoslását, de nem titkolhatjuk el attól-való aggodalmunkat sem, hogy i a sérelmek nyomában járó elkeseredés az adózó közönséget esetleg szélsőségekre fogja ragadtatni, melyet azonban magyarázni tudunk közönségünknek kétségbeejtő anyagi helyzetével. Az államnak érdeke, hogy a belső rend fenntartásának érdekében múlhatatlanul vegye kezébe az orvoslás céltudatos irányítását. A népgyülés a memorandumot egyhangúlag elfogadta, s Tarjányi János indítványára kimondotta, hogy azt küldöttségileg fogják átadni a pozsonyi Vezérpénzíigyigazgatóságnak és a párt képviselői utján eljuttatják az illetékes minisztériumok és a képvisélőház elé. A népgyülést összehívó pártvezetőség teljes erejével igyekezett, hogy az elkeseredett tömegből föltörő elégedetlenség veszedelmesebb méreteket ne öltsön. Sikerült is a gyűlés higgadt lefolyását biztosítani. Szenvedélyesebb kifakadások csak akkor hangzottak még fel, amikor a közönség soraiból előlépett Zalcer Náthán festőiparos. A hetvennégy éves elaggott iparos elpanaszolta, hogy egész élete keresményét elviszik adóba s most elaggott korában annyi jövedelmet sem hagynak meg az egyedüli jövedelmét képező házbórbőJ, hogy magát eltartani tudná. Szivettépő látvány volt, amint a még pár év előtt polgári jólétben élő elaggott iparos ezrek szemeláttára megmutogatta elrongyolódott ruházatát, amelynek helyébe újat csináltatni már képtelen. Zalcer Náthán tragédiájában a saját sötét sorsát sejtő iparosságból elemi erővel viharzott fel az elkeseredés s csak Giller dr. népgyülési elnök tapintatos fellépése mentette meg a helyzetet, aki megnyugtató szavak kíséretében a népgyülést berekesztette. eHöK | ujt a lájryék. a mi ♦ftkéiete- 9 mely íije-i is g ■ áz$ operáció § anyamétisülye- ^ aipbetét. Fia- melegítő a fa, Dima-n. 51. | n 3 elintézteűiek T • m
