Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-23 / 44. (1082.) szám
1926 február 23. Kedd. ^RX<L4!-A^AO^AR-HÍRLAE Lőcse város ezredzászlót ajándékoz 17000 korona költséggel — A P. M. H. tudósítójától — Lőcse, február 22. Lőcse város képviselőtestülete mostanában tárgyalja le az 1926. évi költségvetést. Már a hatodik ülésen boncolgatják az egyes tételeket, gondosan mérlegelve minden kiadást és minden bevételt. Az egyik ülésen történt, hogy a városi képviselőtestület Sebő Izor vezető jegyző indítványára elhatározta, hogy a lőcsei 37. számú (házi) gyalogezred részére művészies kivitelű ezredzászlót ajándékoz és e célra az 1926. évi költség- vetésbe 17.000 korona kiadást állít be. Ennek a határozatnak a jelentőségét csak akkor tudjuk teljes horderejében méltányolni, ha meggondoljuk, hogy Lőcse volt Szlo- venszkón az a város, mely a lefolyt hét év alatt a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium exponensei és más jóakaratu barátai révén a legtöbbet veszítette. Megfosztották a vármegyei székhelytől, pénzügyigazgatóságtól és erdőhivataltól csupán azért, mert egyes liptói urak bizonyos körülmények miatt nehezteltek Lőcsére s nem tartották eléggé „lojálisnak". Ha mindezeket meggondoljuk, szinte kedvünk kerekedik megkérdezni, hogy hol vannak lojalitásban azok a szlovák városok, melyeket „megbízható" voltuk miatt a Lőcsétől elvptt intézményekkel jutalmaztak s amely jutalmazás az államnak (s az adózó polgárságnak) milliós kiadásába került. Bukarestben kutatnak Anasztázia hercegnő után A. kivégzett cári-család egyetlen életben maradt tagja — A P. M. H. tudósitójától — Bukarest, február 22. A Matei-Basarab-utcában az idegeneket ellenőrző hivatalban ma nagy feltűnést keltett egy német ur, aki a külügyminisztérium ajánló levelével jelentkezett a hivatal főnökénél és arra kérte Mun- teanu aligazgatót, hogy Jegyen segítségére annak a megállapításánál, hogy egy Csajkovszki nevű menekült orosz mennyi ideig lakott itt Bukarestben a feleségével és gyermekével. Különösen az iránt érdeklődött, hogy meg lehetne-e találni, úgy Csajkovszki, mint! a felesége személyleirását, esetleg a fényképeiket. I Ezt a német urat, Spiegler Gerdhardtot a hesseni hercegi csalód küldte Bukarestbe és ez a nyomozása, amit itt folytat, szoros összefüggésben van azzal az egész világsajtót bejárt szenzációs hírrel, hogy Berlinben egy nő, Anasztázia nagyhercegnőnek, a meggyilkolt cár egyetlen életben maradt gyermekének adta ki magát. Spiegler ur a következő érdekes felvilágosításokat adta szenzációs megbízásáról. Több héttel ezelőtt a hesseni hercegi családnál egy teljesen lerongyolódott fiatal asszony jelent-1 kezett és azt a hihetetlennek hangzó kijelentést tette, hogy 6 azonos Anasztázia nagyhercegnövel. Tíz évvel ezelőtt, amikor a forradalmárok az egész cári családot legyilkolták, a többek között egy Csajkovszki nevű katona is meg volt bízva a legyilkoltak eltemetésével. Ez a katona észrevette, hogy az alig tizenhat éves csodaszép nagyherceg- nőben még van valami élet. Ellopta a „hullát", haza vitte és Anasztázia hosszas belegeskedés után annyira magához tért, hogy képes volt Csajkovszki- val együtt elhagyni az országot. Egy ideig Törökorszákban, aztán Romániában éltek, közben Csajkovszki meghalt, Anasztázia pe- j dig kis gyermekével együtt Németországba ment, | ahol a hesseni hercegi családnál menedéket ka-! pott. Jelenleg egy berlini szanatóriumban fekszik,i a kiállott szenvedések teljesen megviselték lelkileg, úgy, hogy csak nagyon ritkán van annyira eszméleténél, hogy a feladott kérdésekre válaszolhasson. A rókonai közül csak nagyon kevesen isj merték fel. De ki is tudná abban a lerongyoló-1 dott testű asszonyban felismerni azt a fiatal nagy- '■ hercegnőt, aki hires volt az örök jókedvéről. Tiz év telt el azóta. Megnehezíti a nagyhercegnő felismerését az a körülmény is, hogy a kivégzés alkalmával a félarcát egy golyó majdnem teljesen el- roncsolla. És mindezekhez hozzá janii az, hogy a szerencsétlen asszony majdnem állandóan eszméletén kívül fekszik. A hercegi család megbízottjának az a kötelessége, hogy végigjárjon minden nyomot, amit csak fel tud kutatni, hogy ilyen módon győződjenek meg az állítólagos nagyhercegnő által előadottak valódiságáról. Csak pár nappal ezelőtt járta be a sajtót, hogy a nagyhercegnő Londonban élő nagynénje Berlinbe utazott, hogy meglátogassa állítólagos unokahugát és az újságíróknak kijelentette, hogy abban a szerencsétlen emberi roncsban — nem ismeri fel a edri-csaldd elkényezteti Napsugaracskájál, ahogy Anasztáziát a cári udvarban nevezték. Ez azonban nem döntő bizonyíték, mivel a több mint hatvan éves hercegnő a régi, a tiz évvel ezelőtti fiatal leánykát kereste és helyette egy tönkretett nyomorék asszonyt talált. A hercegi megbízott végigkutatja a főváros összes kerületi kapitányságait, sorbajárja az itteni tekintélyes orosz kolónia tagjait. Megnehezíti a kutatásait az a körülmény, hogy az eddigi adatok szerint Csajkovszki állandó aggodalomban élt, hogy az oroszok felfedezüi, hogy kit rejteget magánál és megbüntetik, mert megmentette a cári-család egy tagját. Sehol nem jelentkezett és nem érintkezett senkivel. A nagyhercegnő pedig a kivégzés borzalmaiba félig beleőrült, csak igy érthető az, hogy Csajkovszkival együtt élt, sőt egy gyereke is született tőle és az elmúlt tiz év alatt soha nem tett kísérleteket arra, hogy felfedezze a nyilvánosság előtt, hogy ő a cár egyetlen élő gyermeke. Spiglemek, a német hercegi család megbízottjának, a rendőrség segítségével idáig sikerült a következőket megállapítani. A Scarlát-utca 14. számú házban lakott másfél évvel ezelőtt egy fiatal házaspár, amelyikre ráillik Csajkovszki és az orosz nagyhercegnő személyleirása. A Scarlát-ut- cát, legnagyobb részt munkások és cigányok lakják, kik ott egy nedves, nyomorúságos pineelakásban húzódtak meg. A fiatalasszony soha nem állt szóba senkivel, amikor a ház tulajdonosa valami alkalommal be akart menni hozzájuk, a fiatalasszony, ki akkor egyedül volt otthon, bezárta az ajtót és semmi kérésére nem volt hajlandó kinyitni. Araikor a férje délben a gyárból, ahol dolgozott, hazajött, ő kereste fel a háztulajdonost és bocsánatot kért a felesége viselkedéséért. Ez az ember nagyon rosszul beszélt románul, de ma utólag nem tudják megállapítani, holy milyen kiejtéssel beszélt. Ezen a környéken a rendőrség gyakran tart razziát és egy ilyen razzia alkalmával ez a titokzatos munkás is rendőrkézre került. Az éjszakát ott töltötte a kerületi rendőrségen, azonban a kihallgatására nem kerülhetett sor, mert hajnalban eddig ismeretlen módon megszökött a rendőrség épületéből. Ez a dátum pontosan egyezik azzal az időponttal, amikor ez a furcsa házaspár, minden bejelentés nélkül, kiköltözött a Scarlát-utcai lakásból. Valószínűleg a város másik részébe költöztek. Néhány detektív most sorbajárja a már régebben itt lakó orosz menekülteket és ezektől próbálnak valami közelebbi adatot megtudni a titokzatos Csajkovszki kilétére vonatkozólag. Ezen kutatásokkal kapcsolatosan felkerestük Ismét vértanú lett Nepomuki Szent János Az ungvári Nepomuki Szent János-szobor sem kerülhette el sorsát Állam és prostitúció Kolb Richárd dr. nyilatkozata a P. M. H. számára Prága, február 22. Csehszlovákia egészségügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó köreit erősen nyugtalanítja az a körülmény, hogy a nyilvános házak működésének betiltása óta a nemibetegek száma csaknem száz százalékkal emelkedett. A három évvel ezelőtt hozott törvény megszüntette ugyan a prostitúciónak hivatalosan elismert formáját, de módot nyújtott ezzel szemben a titkos prostitúció — a kedvezőtlen gazdasági viszonyokkal magyarázható — fellendülésére. A titkos prostitúció pedig az orvosi ellenőrzés kikapcsolása révén melegágya lett a különböző venereás betegségeknek. Az egészségügyi minsztérium a statisztikák szomorú adataitól vezettetve törvényjavaslatot készít elő, mely a nyilvános házak visszaálli- tását és a szigorú orvosi ellenőrzést gátló intézkedések érvénytelenítését célozza. Kolb Richárd dr., az ismert prágai szi- filidolőgus előadást tartott a minap e kérdésről. Fejtegetései folyamán érdekes és figyelemreméltó ötletet vetett fel a prostitúció állami adminisztrálására vonatkozólag. Kolb, kinek előadása a hivatalos és szakkörök élénk érdeklődésével találkozott, munkatársunk kérdéseire a következőkben válaszolt: —• Az ember nem éterikus lény, vágyai és ösztönei vannak, melyeknek kielégítése gyakran kívül esik az esztétika határain. A nemi vágy, melynek egyik legerősebb ösztö- tönünk, a fajfentartás ösztöne az alapja, normális viszonyok között a házasság keretein belül vezetődik le; néhány évszázad óta azonban úgy a férfi, mint a nő exisztenciális, szóval gazdasági és szociális akadályok miatt kénytelen a nemi érettség korszakának egy jelentős s éppen legintenzivebb részét házasságon kivül leélni. Ez a prostitúció keletkezésének oka. A természetes ösztön nem mérlegel, hanem korlátokat dönt. Előadásomban kifejtettem, hogy a prostitúció egy létező, mert szükséges elszomorító jelenség, mely gyakran szörnyű következményeiben ad életjelt magáról. É romboló hatást azonban korántsem szüntettük még meg azzal, hogy az álszemérem fehér lilomával a gomblyukunkban letagadjuk a prostitúció létezését. Véleményem szerint az államon múlik, hogy a prostitúciót oly mederbe szorítsa vissza, amelyben az a közerkölcsiséget nem veszélyezteti. Ama tapasztalatok után, melyeket a prostitúció történetéből és irodalmából merítünk, megállapítható, hogy az első lépés ez irányban az örömleányok — magánvállalkozók részéről történő — lelketlen kizsákmányolásnak megszüntetése kell, hogy legyen. Ezért vetettem fel az állami nyilvánosházak gondolatát. Az ilyen intézmény egyrészt emberi bánásmódot biztosítana a sokszáz szerencsétlen prostituáltnak, másrészt állandó orvosi ellenőrzés alatt állana, ami a nemibetegek számának csökkenését eredményezné. Egy állami nyilvánosház éppen annyira nem jelentené a bűn dicséretét, minthogy a törvénytelen gyermekek számára épült állami menhelyek nem jelentik azt. Legyünk őszinték és ne féljünk a kérdéshez nyúlni, hiszen a prostitúció megrendszabályozása valóban nem erkölcstelen feladat s még a legskrupulózusabb szempontból tekintve is erkölcsösebb, mint ama tény, hogy az állam polgárainak iszákos, dohányos és kártyás szenvedélyéből milliókra rugó jövedelmet húz. ják le. A katolikus egyház ennek eleget is tett és a Szent János-szobor annyi év után az ungvári róin. kát. templom egyik oldalhajójába került. Az ájtatos hivők azonban sehogysem akartak ebbe belenyugodni s igy az egyház elhatározta, hogy a történelmi múltú szobrot az ungvári Kálvária-hegy elején helyezi el, a történelmi nevezetességű kápolna köveinek és faragványainak fel- használásával. Az uj kápolna elkészül Az elhatározást tett követte, amennyiben a plébánia irattárából előkeresték az évszázados tervet és pontosan a régi kápolna mintájára, majdnem húszezer korona költséggel, felépítették az uj kápolnát, Az 1925-ik óv nyarán óriási ájtatos tömeg jelenlétében áldotta meg a kápolnát és a szobrot T a h y Ábris püspöki helynök. Azóta is a hívek állandóan virágokkal és koszorúkkal diszitették fel a szent szobrának történelmi nevezetességű talapzatát, amelyet régi helyéről hoztak ide. Nem kell Nepomuki Már az építkezés alatt hangok hallatszottak el az újabban Ungváron elszaporodott huszita idegenek körében az ellen, hogy Nepomuki Szent János szobra visszaállittassék. E fenyegető hangokra azonban senkisem ügyelt, úgy, hogy később feledésbe ment. A rombolás éjszakája Vasárnapra virradó éjjel azonban a Kálvária közelében lakók kalapácsolásra ébredtek fel. A szokatlan hangokra azonban senkisem volt különösebben kiváncsi, pedig ekkor szenvedett Nepomuki Szent János ismételten vértanúhalált. A merénylő szoborrombolók különben a legnagyobb óvatossággal jártak el. A vaskerítésen és a kápolnának falain az erőszaknak legkisebb nyoma sem fedezhető fel. A többmázsás talapzatról ledöntött szobor azonban a felismerhetetlenségig, száz és száz darabra törve hever a kápolnát körülvevő kerítés mögött. Az elvetemült vallásgyalázók alapos munkát végeztek s igy a cseh nemzet egyik legkimagaslóbb emlékű szentje, nemzetének legdi* esőbb napjaiban, meggyalázva porba hullt. Ross* ómennek tartják ...' Jegyezne meg a következő shimmyk címeit: Éjféli árnyak. Sántakutyatánc. Fati- mé. Árpád, ne izéljen! Zsizsy. Vraja. Kottái kaphatók kiadóhivatalunkban. Ungvár, február 22. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ungvár őslakos közönségét eddig sohasem történt izgalmas esemény tartja izgalomban. Vasárnapra virradó éjjel eddig ismeretlen tettesek darabokra zúzták a j főváros egyetlen nyilvános helyen álló szobrát, amely Nepomuki Szent Jáno? ábrázolta. Ha tekintetbe vesszük, hogy Ungvár egész Ruszinszkó legvallásosabb lelkületű városa, érthetővé válik, hogy a hir már a kora reggeli órákban szokatlan gyorsasággal terjedt el és hihetetlen felháborodást okozott. A szobor eredete Nepomuki Szent János tisztelete különösen a felvidéken igen elterjedt volt. Ennek tulajdonítható, hogy Ungvár vallásos népe 1781-ben a cseh nemzet szentjének a Kisung partján szobrot állított fel. A szobor 1781-től a Szobránci-utca elején, a Kisung hidja mellett állott, közvetlenül a Bercsé- nyi-kávéház fala mögött. A szobor részére szolgáló helyet a róm. kát. hitközség annakidején kisajátította, úgy, hogy a későbbi építkezéseknél ezt tekintetbe kellett venni. Több, mint száz esztendő óta senkinek nem jutott volna eszébe, hogy a szent hatalmas szép szobrát, amely egy erre alkalmas kápolnában állott vaskerítéssel körülvéve, csak egy ujjal is megbántsa. Egy Ízben a szobrot kicserélték ugyan, de csak azért, hogy a régi szobor helyére díszesebbet állítsanak. A talapzat és az építmény azonban az ősrégi maradt. 1924-ben az állam elhatározta, hogy a Kisun- gon vasbetonhidat építtet és pedig olyan teherbíró képességgel, hogy háború esetén azon még tankok is átgördülhessenek. Szent Jánost baleset éri A hid építési munkálatai közben az alapok elhelyezése végett a Kisung partfalában robbantásokat végeztek. E robbantások annyira meglazították a talajt, hogy a szobor kápolnája megferdült kissé és minden pillanatban ki volt téve annak, hogy a folyóba zuhan. A városi hatóság ekkor elrendelte, hogy a szobrot távolítsák el onnan és a kápolnát rombolUngvár, február 22. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ru- szinszkó fennállása óta állandóan akörül forog a belpolitikai élet kereke, hogy miként lehetne a békeszerződésekben Ruszinszkónak biztosított autonómiát, annak minden függelékeivel együtt, mással helyettesíteni. A prágai kormánynak ez az autonőmiael- lenes magatartása kétségbeesett ragaszkodás a centralicáció gondolatához, melyet állandóan táplál az a hiedelem, hogy az autonómia csak az elszakadási törekvéseknek válhatik melegágyává. Ennek tulajdonítható, hogy a ruszinszkói kormányzóság eddigi exponensei minduntalan megpróbálkoztak valamely olyan szerv felállításával, amely a kormányzóság és a nép közötti alkotmányos színezetű kapcsolatot megteremtené. A gondolat hátterében azonban mindig ott volt az a szándék, hogy minden más szervet szívesen felállítana a prágai kormány, amellyel Ruszinszkó bizonyos politikai ügyeit megbeszélés formájában alkotmányos mezbe öltöztethetné, csak a békeszerzőrésekben, illetve az alkotmányokiratban biztosított autonómiáról és az azzal kapcsolatos ruszinszkói országgyűlés megszervezéséről ne essék szó. Ruszinszkó hat éves fennállása alatt a kormányzóság fejei például még azt is megpróbálták, hogy „teadélutánokat" rendeztek, ahová a politikusokat és a sajtó képviselőit meghívták és a fehér asztalnál aktuális belpolitikai ügyeket, közigazgatási és egyéb terveket beszéltek meg. Másnap aztán a kormánysajtó ezt a tanácskozást, mint a szojmot nagyszerűen pótló egyedül alkalmas önkormányzati szervet ünnepelte. Azóta is többféle formában nyilatkozott meg, mig végre odáig jutottak, hogy a kormánypártok ruszinszkói képviselőiből, valamint egy pár idegen képviselőből hatos bizottságot hoztak össze, melynek minden Ru- szinszkóra vonatkozó ügyben véleményező joga lesz, azaz: pótolni fogja azt a szojmot, amely Ruszinszkónak, autonómiájából kifolyólag, már régen kijárt volna. A hatos bizottság tagjai: dr. Stéfán Ágos- aton, aki a csh agrárokat képviseli, mig a szociáldemokraták részéről Necsas, a nemzeti szocialisták képviseletében pedig Gagatkó. A másik három képviselő nem Ruszinszkói képviseli, amennyiben Volosin Ágoston a cseh néppárt részéről van bedelegálva, aki ruszinszkói ember, de Ruszinszkó kilenc képviselője között nem foglalhat helyet. Végül tagja még Hajn és Najman, akiknek Ruszinszkóhoz egyáltalán semmi közök sincsen. Nagy kérdés tehát, hogy milyen cimen tartják magukat illetékeseknek ezek a képviselők a pót-szojm szerepének eljátszására, holott Ruszinszkó törvényes kilenc képviselője közül csak három van a sesztkában? Bizonyos, hogy ez az uj szerv is csak a külföld számára készült, ahol a prágai k >r- mánynak állandóan igazolnia kell, hogy Ruszinszkó önrendelkezési joga az adott helyzethez és körülményekhez képest ezidőszerint is biztosítva van. Ruszinszkó őslakossága természetesen élénk tiltakozást fejez ki minden esetben, valahányszor arról van szó, hogy az autonómia elodázására irányuló törekvések e szerv pótlását szorgalmazzák. Az idegesség minden vonalon igen nagy, mert a ruszinszkói kormányzat már helyi vonatkozásokban sem híve az önkormányzatnak. Ennek tulajdonítható, hogy a demokrácia nagyobb dicsőségére egyre-másra oszlattatja fel a vyborokat s he- lyökbe pót-vyborszerü tanácsokat állít. Most, hogy Ungvár önkormányzatának felfüggesztéséből keletkezett állapotok tarthatatlanokká kezdenek válni, a kormányzóság azon töri a fejét, hogy az összes pártok tagjaiból összeválogatott pót-vybort nevezne ki Ungvár élére. Ebbe a pót-vyborba azonban egyetlen ellenzéki párti tagot nem tudna kapni a kormányzóság. Mivel pedig ezt a kormányzóságon jól tudják, azon gondolkoznak, hogy ezt a pót-vybort csupán a kormánypártok embereiből nevezzék ki. Sikerülni azonban ez sem fog. a bukaresti orosz követséget. Akármüyen hihetetlenül is hangzik, Bukarest az egyetlen város egész Európában, ahol még mindég működik a régi háboruelőiti cári orosz követség. A Calea-Viktórián van a követsógi épület, ugyanott működik a konzulátus is, ahol még máig is kiadnak és vizumoznak útleveleket a cári orosz pecséttel ellátva. A követségi titkár kijelentette, hogy a mostani kutatások ez ő közbenjárásuk nélkül történnek és ha Anasztázia nagyhercegnő tényleg itt élt volna Romániában, bizonyosan talált volna módot arra, hogy a cári követség segítségét igénybe vegye. Farkas Aladár. _____5 Me gvan a ruszinszkói pótszojm A kormányzóság pót-viborokkal is szeretne kísérletezni