Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-20 / 42. (1080.) szám
l*>io február 20. Szombat. 'MHűHAklvVAft'fcAR-HIRIiAB Találkozás a lengyel Dreyfússzál A „másvilágról visszatért** Steiger Staniszlavnál A* ártatlanul halálraítélt fiatalember küzdői me a szabadságért — A politikai rövidlátás áldozata — Egyetlen szavazat mentette meg a biztos haláltól Bées, február 18. , Három éve, még egjszerü egyetemi hallgató volt a bécsi egyetemen Steiger Stanislaus lembergi, fiatalember és most, hogy Lembergből újra Bécsbe | érkezett, a bécsi Ostbahnkofon küldöttségek vártáit j és üdvözlő beszédek fogadták. Mint egy egész világ ; újságolvasói tudják, az történt ezzel a fiataléin-! berrel, hogy a Vojciechowsky lengyel köztársasági; elnök ellen 1924. szeptember 5-ón Lembergben j elkövetett bombamerénylet elkövetésének gyanúja miatt letartóztatták, a körülmények rettentő összejátszása után az első fórumnál halálra Ítélték, azután egy évi rafcoskodás után, a múlt év decemberében felmentették. A világ minden újságolvasója sokat olvasott a bombamerényletről, — amely i valójában Olsanszky ukrán fiatalember politikai J okokból véghezvitt müve volt, akinek sikerült Né- j 1 metországba s onnan nemiég Mexikóba menekül- J nie — és sokat olvasott Steiger letartóztatásé-} ről, raboskodásáról, halálraitéltetéséről és a kilenc- ■ hétig tartott esküdtszéki tárgyalás után való fel- i mentéséről. i Ennek a monstretárgyalásnak izgalmai, na- i ponként váltakozó bűnügyi és politikai szenzációi, 1 hetekig izgalomban tartották az egész világot, i egcsz Lengyelország szinte önkívületi lázas állapot- i bán égett s várta az Ítélkezést. A pör a zsidó Steiger révén Lengyelország politikai és szociális eseményévé nőtt, melyben már nem is, vagy nem csak arról kellett dönteniük az esküdteknek, hogy Steiger bünös-e vagy sem, hanem arról, béke legyen-e Lengyel- országban vagy háború? Mert Steiger szimbólum volt már s a végén úgy állt a dolog, hogy azok Is. akiknél többé nem volt kérdés a teljes ártatlansága, tépelődtek azon, föl lebet-e menteni egy ártatlan embert a megfertőzött tömegpszichózis ellenére és nem kell-e esetleg politikai okokból ártatlansága dacára elitélni? Egész Lengyelország zsidósága könyörgő istentiszteleteket tartott Steiger fölmentéséért s mikor fölmentették, borzasztó nyomós alól szabadult. De ez az ítélet mindenesetre dicsőséget és relatív nyugalmat hozott az uj, fiatal Lengyelországnak. Most, hogy a nagy por hőse, Steiger, tflbbheti üdülés után Bécsbe érkezett, kerestük a találkozást a halálfélelmen és hosszú szenvedéseken, páratlan megpróbáltatáson keresztülesett emberrel, aki oly sokáig a világ érdeklődésének középpontjában állott s aki, saját szavai szerint is, a „más: világról tért vissza". Külsőleg egyáltalán semmi nyoma a fiatal, magasnövésü, atlétaforraáju, nagyon komornézé- sü Steigeren a biállott páratlan testi és lelki szenvedéseknek. Mikor ezt megjegyezzük, ezt mondja: — Igen, tudom, hiszen külsőleg néhány hét alatt valamennyire rendbe jöttem, de az idegeim...! Azért is jöttem Bécsbe, hogy egy idegorvost konzultáljak. Álmatlanság gyötör most is és az idegeim bizony ebek barmincadján vannak ... Ezelőtt feketekeretes pápaszemet viselt. Ezt többé nem viseli. Ez a pápaszem a pörben szerepet játszott, mint „ismertető-jel". És Steiger mindent gyűlöl, ami a pörre, szenvedéseire emlékezteti, meg akar szabadulni e gyötrő emléktől... El akarja „felejteni", már amennyire lehet, a pört, szenvedéseit, ezt az egy rettentő, hosszu-hosszu esztendőt... Pszichoanalízis ... — Rettentő álom volt, úgy érzem, néha ... De aztán igen gyakran rá kell ébrednem a keserű valóságra, hogy mégsem lehetett álom ... mert tagjaimban és idegeimben érzem, hogy netn volt az.... — Mi volt a legdrámaibb momentuma egyévi szenvedéseinek? Azok az órák, mikor a halálos ítéletet vártam, mikor készültem a halálra... Az a nap, mikor a rögtönitélő bíróság az Ítéletet hirdette ki. szeptember 17-ike... Rettenetes volt! —t A merénylet 1924. szeptember 5-én történt! A törvény értelmében a rögtönitélő bíróságnak föltétlenül 14 napon belül a tett elkövetése után össze kell ülnie, mert különben az ügyet már csak a rendes bíróság tárgyalhatja. Nos, a rögtönitélő bíróság tényleg össze is ült tiz nappal a merénylet után és szeptember 17-én volt az ítélethirdetés... Tudni kell hogy a rögtönitélő bíróság csak kétféle ítéletet hozhatott, vagy a halált hirdetik ki, vagy a fölmentést. Egy harmadik eshetőség volt az, hogy az ügy a rendes bíróság elé kerül, de kizárólag abban az egy esetben, ha a rögtönitélő bíróság tagjai nem tudnak egyhangúlag megegyezni a halálban vagy a főimentésben. A rögtönitélő bíróság egy négyestanács volt. — 11 órára volt kitűzve az ítélethirdetés. Azzal tisztában voltam, hogy fölmentésrfíl szó sem lehel. Akkor, közvetlenül a bombamerénylet után olyan volt a hangulat, hogy a fölmentés kizárt dolog volt. Maradt tehát a csaknem holtbizonyos halálos Ítélet, amely esetben délután 2 órakor már végre is hajtották volna ezt az Ítéletet, még ugyanaz nap délután ... Arra, hogy nem lesz egyhangúság, gondolni sem lehetett akkor, ez egyenesen a csodával lett volna egyenlő ... — Világos volt tehát előttem, hogy készülnöm, kell a halálra... Ártatlanságom tudatában rettenetes volt az a csaknem 100 százaléknyi bizonyosság, hogy holnap tehát, meg kell halnom ... Képzelhető, mit szenvedtem órákban és különösen ez éjszakán, az ítélethirdetés előtt, melyről biztosan hittem már, hogy életein utolsó éjsra. kája ... Ma már ez órák emléke rémkép előttem, egy összefolyó egyetlen borzalom, de arra tisztán , emlékszem, hogy készültem a halálra ... Egész éjszaka... Ezerszer elvonult előttem a kép, hogyan fogok másnap meghalni, hogyan fognak agyonlőni... ts különösen arra gondoltam folyvást, hogyan fogok szüleimtől elbúcsúzni a halál előtt... Rettenetes éjszaka volt... És mégis megesett a csoda...! Amire igazán gondolni sem lehetett akkor...! Mikor az ítélethirdetésben az elnök odáig ért. hogy: „szavn- zategyenetlenség miatt,.akkor már tudtam, hogy legalább egyelőre megmenekültem a haláltól. Fellélekzettem ... A négy biró közül három halálra szavazott, egy biró azonban nem látta a helyzetet tisztázottnak s ezért a halál ellen volt. Ennek az egy szavazatnak köszönhetem, hogy ma ts élek... — Legnagyobb élményem? Az egész egy nagy-nagy élmény volt! De a legizgatóbb élményem a második, az esküdtszéki tárgyalás folyamán (ez a tárgyalás 9 hétig tartott!) elrendelt helyszíni szemle volt. Ezen a szemlén én is részt- vettem, bár nem akartak elvinni. De én nem bírtam volna ki, ha nélkülem tartották volna meg! Végre is elértem, hogy engem is odavezettek. E szemle célja az volt, hogy a másik, később jelentkezett terhelő koronatanú, Lédlné (egy bécsi asszony, ki a merénylet idején Lembergben tartózkodott rokonainál), megmutassa, hol álltam a merényletkor és honnan dobtam a bombát? Ez élet-halál kérdése volt számomra. Mert ha Lédlné ugyanazt a helyet jelölte volna meg, mint a Pasternakowá, (az első terhelő koronatanú, egy lembergi színésznő, aki a Steisrer- pör által lett híressé, a tárgyalás idején folytonosan ünnepelték Lembergben és még most is népszerű az antiszemita lengyel körökben), akkor egészen biztosan elítéltek volna, dacára más, mentő tanúvallomásának, mely akkoriban vált ismertté, vallomásának, mely akkoriban vált ismetté. Nos, a hely, amelyet Lédlné megjelölt, nem kevesebb mint 10—11 lépésnyi távolságra volt a Pasternakotcd által megjelölt helytől! Igazában ennek a helyszíni szemlének köszönhetem Ja felmentésemet... Nyolc szavazattal mentettek fel | négy ellenében. Érdekes, hogy az esküdtek elnöke ; fölmentésemre szavazott, pedig a radikális nem- | zeti demokrata párt tagja. Ennek a nacionalista férfinak’ sokat köszönhetek, mert csak az Igazságot kutatta minden melléktekintet nélkül a mikor meg volt győződve ártatlanságomról, agitált a fölmentésem mellett. Általában nem panasz- kodhatom a józan lengyel rétegekre. Csak néhány izgató csinálta a hangulatot. — A hangulat? Ma? Bizony még ma sem ültek el a hullámok. Szüleim házát, minden nop hattól tizig este ma is rendörkésseiilét őrzi; a csőcselék ma is tüntetéseket rendez még, de a józan lembergi lengyel lakósság ezektől a tüntetésektől mindig távol tartotta magát, sőt elitélte azt. A .,Halál a Steigerekre!“ kiáltások visszhang nélkül maradtak és maradnak. — A memoárjaimat megirom-e? Éppen most jelennek meg a varsói „Moment" eimü lapban. Még ezt kérdeztem végezetül Dreyfusz-sokkal szerencsésebb lengyel sorstársától, ki azonban, mint hallottuk, szintén épp eleget szenvedett, ha nem is látta az ördög-szigetét: — Mi történnék, ha most, vagy bármikor találkoznék Olsanszkyval? És mit mondana neki vagy mit tenne vele? Steiger csak ennyit felel kérdésemre: — Meg fogom magamnak nézni azt az embert\ akiért oly sokáig szenvedtem ...! Nem mond egy szóval sem többet, de összeszoritja a fogait, mikor ezt mondja s a szeme hirtelen szokatlan fényt kap ... Oömöri Jenő. Vérdij a férjgyilkos szeretőnek Fordulat egy hat évvel ezelőtt elkövetett gyilkosság ügyében — Háborús falusi tragédia két halottal — Perújítást kér az életfogytiglan elitéit gyilkos- A P. M. a tudósítójától — Nyílra., február 19. Hat évvel ezelőtt elkövetett bestiális gyilkosság kerül rövidesen újra a nyitrai bíróság elé. Ördög Ignác, menyhei gazda, akit gyilkosság miatt életfogytiglani fegyházra Ítéltek, kérvényt adott be pőre ujralelvételére. A menyhei gyilkosság mögött regénybeillő családi háborúság és a háború erkölcsrontó pusztítása fest sötét hátteret. Háborús csendélet Menyhén A nyitrameüetti kis faluban a Péli és Kostyál családok hosszn időn keresztül haragos viszonyban voltak. Péli József menyhei gazda, elvette Kos- tyál János leányát feleségül. A házasság azonban nem volt boldog. Közben kiütött a háború és Páli József a frontra ment. A fiatal, életerős asszony örült ura bevonulásának és alaposan kihasználta a szabadságot. Gyakran bejárt Nyitrára, ahol a katonáit között barátokat keresett, akikkel napokig együtt lakott. A faluban sokat emlegették a vigéletü hadiözvegy viselt dolgait. Kezdődik a tragédia Péli József mindezekről semmit sem tudott. Kinn volt a fronton és néha-néha levelet irt" az asszonynak. Egyizben váratlanul hazajött. Felesége röviddel azelőtt egy nyitrai mulatozás alkalmával súlyos betegséget szerzett, amit nem tudott eltitkolni. A váratlanul hazaérkezett Péli József előtt bebizonyosodott felesége hűtlensége- Pár napi otthoniét után, amely alatt egymást érték a heves jelenetek, a férj csakhamar visszament a frontra. Végzetes szerelem Nemsokára ezután Péliné ismeretséget kötött Ördög Ignáccal, egy harmincöt éves, nős falubelivel. A szerelem egyre erősebb köteléket font közöttük, Péliné is, ördög is megfeledkeztek magukról. ördög, aki közben gyakran volt súlyos anyagi helyzetben, ráadásul teljesen elhanyagolta a családját is. A viszony akkor sem szakadt meg, amikoT a háború végeztével Péli József véglegesen visz- szakerült ieldult otthonába. Megindult a latina A férj hazajött, de az asszony tovább folytatta régi életmódját. Heves összeütközésekre került a sor, amelyek gyakran Vettlegességre vezettek. A meglódult tragédiát nem lehetett többé feltartóztatni. Az asszonyban borzalmas terv fogamzott meg: Mindenáron meg akart szabadulni az urától. Elhatározta, hogy eltéteti láb alól. Bilcsik János és Farkas Imre legényeknek nagyobb pénzösszeget ajánlott föl, ha megölik urát, a legények azonban visszautasították a bujtogató asz- szony ajánlatát. Két család harca Az asszony állandó panaszkodásai urára egyre jobban félingerelték a Kostyál-családot Péli ellen. A Rostyái-család természetesen az asszony pórtjá- ira álott. Nap-nap mellett heves jelenetek játszódtak le a családban és tórább folyt az intrika Péli József ellen. Kostyólék a legkülönösebb eszközöktől sem riadtak vissza, hogy Pélit bánthassák. Először Liszy János községi birót kérték meg, hogy valami uton-módon távolítsa el a faluból. Majd 400 koronát Ígértek a csendőröknek ugyanilyen célból, de eredménytelenül. Vérdij a szeretőnek Mikor minez nem használt, Kostyálné és leánya ördöghöz fordultak segítségért Az asszony anyja jelenlétében megkérte kedvesét, aki kitűnő lövő volt, hogy lőjje agyon az urát ördögnek ezért 2000 korona vérdijat ígértek. Egy júniusi napon Péií József azzal a hírrel jött haza, hogy a határban a bokorból valaki rálőtt De nem tulajdonított különösebb jelentőséget az esetnek. Másnap ismét utrakelt. Felesége azonban kérlelte, hogy egy nappal halassza el az utat. A férj belement s az asszony közben értesítette kedvesét aki a Menybe és Csitár közötti kőhid mellett lesbe átlőtt és egytlen lövéssel leteritette áldozatát. A bünhődés ördög és Péliné ellen a gyanuokok alapján eljárás indult, ezt azonban bizonyítékok hiányában beszüntették. Két évig szabadon járt a gyilkos és a felbujtó. A csendőrség azonban állandóan nyomozott és megállapította, hogy a gyilkosságot ördög követte el. Ördög fegyverének megvizsgálásakor a csőben ugyanolyan hüvelyt találtak, mint amilyet később a gyilkosság színhelyén leltek. Több tanú is jelentkezett, akik ördögöt mind, a kél ízben fegyverrel látták olálkodni a híd körül. Mindkettőjüket újból letartóztatták. Az asszony megtört és részben beismerő vallomást tett S elmondta, hogy ördögnek a gyilkosságért két Ízben adott 2009—2000 koronát Újabb halál A felbujtó anyja, Kostyál Jánosné eleinte szintén tagadásban volt, később azonban bevallotta, hogy tudott a gyilkosságról. Rövidre rá súlyosan megbetegedett és a fogházból kórházba szállították. Itt meglepetésszerűen visszavonta terhelő vallomását, amivel leányát akarta menteni, de a lelkiismeret nem hagyta ni/ugodni és Önkezével vetett véget életének. A nyitrai esküdtszék 1922. őszén Kovács István, Kostyál, János és Dobos Róbert súlyosan terhelő vnllomásai alapján 15—15 évi fogházra Ítélte a gyilkost és a felbujtót. A gyilkos büntetését azután a fellebbvitelí fórumok, tagadását súlyosbító körülménynek véve, életfogytiglani fegyházra változtatták. Ördög most a per ujrafelvéteíét kérvényezte. Kéri az egész eljárás újból való lefolytatását, ártatlanságát hangoztatva, több uj tanút jelent be, akikkel, mint mondja, alibit fog igazolni. Az ügy uj fordulatát nagy érdeklődés kiséri. yHlREK^. — Tanári előléptetés. A hivatalos lap mai száma közli, hogy Freuyo Lajost, a rimaszombati reálgimnázium számtan- és fizikatanárát ad personam a IX. fizetési osztályba nevezték ki. — Leégett egy csűr Alsópokorágyon. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Szombatra virradó éjjel Ambrus András alsópokorágyi gazdálkodó csűrje kigyulladt s a benne felhalmozott terménnyel és ta* karmánnyal együtt leégett. A kár 25.000 korona, amely biztosítás révén megtérül. — Szerkesztő és képviselő sajtópere. Ungvári tudósítónk jelenti: Az ungvári törvényszék kmet- birósága tegnap tárgyalta a Klocsurák kontra Ga- gatkó-sajtópert. Klocsurák szerkesztő Vpered cimü lapja egyik múlt évi számában cikket irt, amelyben keserűen fakadt ki, hogy a „felszabadítás" nem a ruszinokat, de a Gagatkókat érte, akik íongyos gúnyában szakadtak ide Galíciából s ma már elegánsan járnak, házuk van Ungváron és képviselők. Klocsurák a tárgyaláson kijelentette, hogy nem irt valótlanságot. Végül is a bíróság békítő kísérlete sikerrel járt. — Egy hétgyermekes családapa hirtelen halála az ungvári vasútállomáson. Ungvári tudósítónk jelenti: Kiújult régebbi bajának kezelésére akart a* ungvári közkórházba jönni Preusz Simon volóci lakos. Az ungvári pályaudvaron, alighogy kilépett a vonatból, hirtelen összeesett és meghalt Óriási megbotránkozást keltett, hogy a halott ember csaknem teljes két óráig feküdt az állomás kövezetén, amíg beszállították a kórház halottaskamrájába. — Egy roz8nyói vasutas kálváriája. Tudósítónk jelenti: Nyéki Gyula rozsnyói vasúti hivatalnok huszonöt éven át állott a vasút szolgálatában és hivatalát mindenkor becsülettel töltötte be. 1922-ben minden megokolás nélkül az őt jogosan megillető Ill/a. státus helyett a Ill/b. státusba osztották, ami súlyos anyagi veszteséget jelentett részére. Az intézkedést azzal indokolták, hogy nincs szlovák vizsgája. Nyéki erre letette a vizsgát, de kérvényét elutasították, hogy rossz a kvalifikációja. Nyéki kérvénnyel fordult a vasutigazgatósághoz. Egy év telt el felelet nélkül s most a várt státus helyett Nyékit tiltakozása ellenére nyugdíjba küldték. Az eset könyörtelenségét fokozza az a körülmény, hogy Nyékinek három iskolásgyermeke van. Az eset jellemző az uralkodó rendszerre. — Védekezzünk a mételykór ellen. A métely- kór a szarvasmarhák és juhok között járványsze- rüen fellépő vész, bacillusai már ősszel beléoltód- nak az állatba, de csak tavasszal kezdik meg romboló munkájukat. Most tavasszal minden valószínű- aég szerint súlyos mértékben fog fellépni a mételykór az esős ősz következtében. A hatóság felhívja a gazdák figyelmét, hogy ha szarvasmarháikon, vagy juhaikon a mételykór tünetei mutatkoznak, az állatot azonnal orvosi gyógykezelés alá vessék. A gyógykezelés olcsó. A gyógyszer egy marha számára harminc-negyven, egy juh számára öt-hat korona. A mételykór tünetei a következők: az állat kezd leromlani, hasmenést kap, torka vizenyősen megdagad és az állat egyre soványodik. A gazdák azzal is megelőzhetik a mételykór fellépését, hogy a gyanús állat váladékát mikroszkópiái vizsgálatnak vetik alá, hogy nem tartalmaz-e mételytojásokat. Az egyik legjobb védekezési eszköz, hogy vizenyős talajon nem legeltetjük az állatokat. — Nincs többé hárem Törökországban. Az angorai képviselőház egyhangúlag megszavazta azt a javaslatot, hogy a svájci polgári törvénykönyv vétessék át teljes egészében tőrök törvénykönyvnek. Ez a fontos szavazás megpecsételte a hatóságoknak és a vallási hagyományoknak elkülönítését a török nép nyilvános és társadalmi életében. A több- nejüség ezentúl tilos. Minden nagykorú férfi szabadon választhatja magának azt a hitet, amelyet jobbnak lát. A Hardtmuth-gyár üzemkorlátozása. A budweisi Hardtmuth-gyár kénytelen üzemét erősen korlátozni, mert a megrendelések az utóbbi időben nagyon megcsappantak, úgy hogy ebben a gyárban is nagyméretű munkáselbocsátásokkal kell számolni. Az aranymérlegek közzététele Magyarországon, Budapestről jelentik: A pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőháznak, amely a nyugdijak valón zárójának szabályozását célozza. Pénzügyi körökben a pénzügyminiszter lépését örömmel vették s remélik, hogy a parlament a javaslatot mér a közeli napokban elintézi. A valorizációs törvény elintézése után a részvénytársaságok megkezdik a felértékelt aranymérlegek közzétételét s remélik, hogy az első arany- mérlegek már február hánapban a nyilvánosság elé kerülnek és márciusban az össze? magyar bankok és részvénytársaságok mérlegei közzétételre kerülnek. Pénzügyi körökben már most rámutatnak arra, Mgy néhány budapesti középbank aranymérlege meglehetősen jó és hogy a vidéki pénzintézetek felértékelt mérlegei majdnem kivétel nélkül kedvezőek lesznek. így azzal számolnak, hogy a kedvező mérlegek nagy fuziómozgalmat fognak létrehozni. Dr MOLMR SANATÖRÍUM kedély- és idegbetegek részére Sátoraljaújhely S160 Napi teljes ellátás K2 45.— tői á
