Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-03 / 27. (1065.) szám

Szerda 1926 február

^^üa-MAfifeARHlRüAB

7

Faragó Ödön színtársulatának műsora Rimaszombatban:

Február 4. Pacsirta (Viola Margit felléptével.)

Február 5. Nincs előadás!

Február 6. Nóta vége (Viola Margit felléptével.)

Február 7. d. u. Fraequita (Viola Margit felléptével.)

Február 7. este Nóta vége (Viola Margit felléptével.)

Faragó Ödön színtársulatának műsora . Kassán:

Február 4. ötórai vendég.

■ Február 5. Marika (Faragó Ödön felléptével.)

Február 6. Szerelem és halál játéka (Faragó Ödön felléptével.)

Február 7. délelőtt Matinéé.

Február 8. Müvészkabaretl és szín észbál.

JSportLabdarúgás

X Újabb támadás a nemzetiségi elv ellen. Amint már tegnap megírtuk, a prágai cseh birótestület vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését. A cseh középmegye birói testületé azzal a javaslattal járult ez alkalommal a plénum elé, hogy a csehszlovák birói szövetség oszlalassék fel és helyette a prágai cseh testület (Sbor soudcu) ismertessék el országos szervnek. Ebbe a testületbe a csehszlovák bírák nemzetiségi külömbség nélkül beléphetnek. — Ez az ajánlat nem egyébb, mint újabb támadás a nemzetiségi elv ellen. Amennyiben a javaslatnak helyt adnak, úgy a német, valamint a magyar birói testületek autonómiája is megszűnne és a bírák kötelesek lennének belépni a Prágába centralizált testületbe.

X Pozsony város válogatottja játszik márciusban Bécs ellen. Pozsonyi tudósítónk jelenti: Ismeretes, hogy a CsAF—MLSz március 14-ére lekötötte Bécs város csapatát. Eredetileg az volt a terv, hogy ellenük az MLSz válogatott áll ki. Tekintettel azonban a néhány nappal azelőtt itt rámutatott nehézségekre, illetékes helyen elhatározták, hogy a bécsiekkel szemben Pozsony válogatottját Szerepeltetik. Ezt a csapatot kiegészítik ax SK. Bratislava egyes játékosaival is. Pozsony csapata — tekintettel a még korai szezonra, jobban is tud majd reprezentálni, mint az országos válogatott, amelyet ilyen korán még alig lehetne tréningbe fogni. A mérkőzés eltolásába pedig a bécsiek nem akartak belegyezni és igy anyagi szempontból is ez a megoldás bizonyult helyesnek- Véleményünk szerint — egy-két szükségszerű változtatással.,— Pozsony Mapata igy fog alakulni: Kapus: Holly (Bratislava). Hátvédek: Meidlinger (Ligeti), Csulik (Bratislava). Fedezetek: Kaulich, Klepetko (Bratislava), Maresch (Vas). Csatárok: Rieger, Mayer 3 és 2. (Ligeti), Csabelka (Bratislava), Molnár (Ligeti).

)( A bécsi Florisdorfer Malia szigetén vasárnap 8000 néző előtt 2:1 (1:1) arányban győzte le a Sorianát. A vezető gólt a máltaiak lőtték Cauchy révén, a bécsiek mindkét gólját Juranice szerezte.

)( Külföldi futball. Páris: AC Paris—Club Frangais 1:0. — CASG—Red Star 0:1. — Stade Frangais—Suisse 4:1. — AC Vitry—Olimpique 3:1.

— Elszász: AS Hüningen—FC Mülhausen 0:7. — Racing Strasbourg—AS Mulhouse 3:1. — Hollandia: Racing Harlem—Hágai FC 3:0; Stormvoogels— Sparta 0:4; Unitas—t’Gooi 0:5; VOC—Haagscbe VV 3:2; Dortrecht FC—Blauw Wit 3:4. — Spanyol- ország: Terassa—Sabadell 1:0; Espagnol—Gracia 0:0; Ú$ Sans—Martinez 3:1; FC Barcelona— Európa 3:1; Osalona—San Sebastian 1:0. — Svájc: FC Zürich—Blue Stars' 3:2; Concordia Basel— Young Boys Bem 0:7; FC Bern—FC Grenchen 3:1.

— Olaszország: Brescia—Novara 4:2; Livorno— Sampierdarenese 5:1; Alessandria—Cremonese 2:3; Padova—Milano 9:3.

)( Skót futball. Celtic—Motherwell 3:1; Clyde- bank—Dundee 1:2; Cowdenbeeth—Rangéra 2:3; Falkirk—H. of Midlothien 3:3; Hamilton—Aber- deen 1:1; Hiberians—Airdrieonians 1:4; Morfon— Dundee 3:1; Partick Thistle—Queens Park 3:3; St. Johnstone—Kilmaroock 0:2; St. Mirreu—Raith Ro- vers 0:3.

X Pozsonyi Imre, a DFC volt magyar trénere, uj állását a zágrábi Gradjanskynál elfoglalta.

Sporthírek

)( A csehszlovák sibajnokságol, amely tegnap .Máhrisch-Neustadtban folyt le, Koldovsky nyerte. A kombinált futásban győztes Müekenbrunn (Lengyelország) lett.

X Vivóverseny Prágában. A prágai Riegel Vívóklub vasárnap a bécsi WAC vivőit látta vendégül. A bécsiek a kard- és vitőmeccset 6:3 pontarányban nyerték, mig a tőrben a prágaiak 8:1 arányban fölényesen győztek. Az értékes kristály serleget a WAC nyerte.

X Borotra legyőzte Lacoslet. Párisból jelentik: A francia fedettpályabajnokságokon a két őrökké rivális francia bajnok került egymással szembe. Izgalmas és heves küzdelem után Borotra győzött Lacosle ellen 1:6, 6:3, 6:3, 7:9, 8:6 scoreral.

X Boxhirek. Az Európa bajnokságért folyó küzdelemben Devos Frattini ellen 15 menetben pontozással győzött. — A német Weltersulyu bajnokságot Herse llermann nyerte, aki váratlanul legyőzte Grimm Ernőt.

X A Budapesti Korcsolyázó Egyesület jég- hockey csapata kedden a Wiener Eislaufvereinnal játszik Bécsbcn, mig február 7-én Leipzigben vendégszerepei.

. KőZCÍAZDÁÍÖLfiP

A szlovenszkói és ruszinszkói munkásbalesetbiztositás négy súlyos éve

11.

Prága, február 2.

A szlovenszkói és ruszinszkói munkás- biztosítás Országos Hivatalának négyéves működéséről szóló jelentése az alábbi statisztikai táblázatokat és elszámolásokat tartalmazza:

Az Országos Hivatal az 1919. évben 170.297, 1920-ban 247.698, 1921-ben 311.115 és 1922-ben 306.910 biztosított munkást tartott nyilván s ezeknek átlag hatvan százaléka ipari munkás, a többi a mezőgazdaságokban dolgozott. A betegség esetére biztosított munkásoknak átlag a fele, — ötven százaléka — volt biztosítva balesetek ellen is.

Az 1919. év ama hónapjára, amelyekben az Országos Hivatal vezette már a szlovenszkói és ruszinszkói biztosítást, összesen 4,156.390 korona beteg- és 9,914.670 korona balesetbiztositási illetéket velettek ki. 1920- ban már 43,297.419 koronát tesz ki a kivetett betegbiztosítási illeték, mig a balesetbiztosításért 18,837.274 korona volt kivetve.

Ax 1921. évben csupán a betegbiztosítási illetékek kétmillió korona híján százmilliót tesznek ki,

mig a balesetbiztositási illetékek elérik a 23 milliót. 1922-ben a kivetett betegbiztosítási dijak egy-, a balesebiztositási dijak hatmillió csökkenést mutatnak.

A kivetett dijakból 1920-ban egy munkásra 191.15 korona, 1921-ben 396.35 korona, 1922-ben 379.84 korona esik. Az 1919. évben még a magyar rendszer alapján átalányösz- szeg fizettetett.

A különböző alapok eimén az Országos Hivatal a következő összegeket kezelte 1919- ben: az örökösök kártérítési alapja 910.845 korona, a munkaképtelen, kezelésben álló munkások alapja 237.087 korona, a két évnél rövidebb kezelést igénylők alapja 2,761.132 korona, összesen 3,909.065 korona.

Ugyanezek az alapok 1920-ban 10 millióra, 1921-ben 21 millióra 9 1922-ben 31 millióra emelkedtek, vagyis évi tízmillió vagyonszaporulatot tüntetnek lei.

Az ismeretlen alapokon kívül a szlovenszkói és ruszinszkói vasutasoknak külön alapjuk van, amely azonban veszedelmesen fogy;

1920-ban még 206.376 koronát tett ki, 1922- bén azonban leapadt 171.734 koronáía.

Az úgynevezett átvett biztosítottaknak — vagyis azoknak, akiknél a biztosítási eset az államfordulat előtt állott be s akiknek az Országos Hivatal köteles fizetni, a nyugdijat, táppénzt stb.-t, — szintén külön alapjuk van, amely az átvett nyugdíjasok számával egyenes arányban fogy.

Az 1920. évben összesen 2701, 1921-ben 4623 és 1922-ben 4923 sérülést jelentettek a biztosított munkások az illetékes pénztáraknál.

Az Országos Hivatal négyévi üzemi számadásának kiadási tételei között az összes biztosítási dijak, járulékok, táppénzek, árvajárulékok, temetkezési dijak, gyógykezelési költségek kifizclése után s a fentebb említett alapok kielégítése után a következő tételt találjuk:

Ax előző év felhasználatlan fölöslege 1919-ben 2.951.720 korona, 1920-ban már ötvenezer híján kilencmillió, 1921-ben tízmillió s 1922-ben tizennégy és félmillió koronát tett ki. Ezért kellett tehát tüzzcl- vassal behajtani a kivetett biztosítási illetékeket még számos ipari vállalat élete árán is, hogy az Országos Hivatal sok tízmillióra rugó alapokat gyűjtsön és tíz és félmilliós fölöslegeket mutasson fel s ráadásul a beteg munkásokat sem látja el kellőképpen: az Országos Hivatal ellen ugyanis nemcsak a nagy illetékekkel sújtott ipari vállalkozók, hanem a segítségre, gyógykezelésre szoruló munkásság részéről is számtalan oly panaszt hallottunk, hogy az nem teljositi a kötelességét: halálos ágyon fekvő beteg munkásoktól teljesen indokolatlanul százkilométeres utak megtételét követeli meg felülvizsgálat céljából s a szerencsétlen beteg még jól jár akkor, ha nem minősítik szimulánsnak.

Kétséget nem szenved, hogy nem a mai korba való ember volna az, aki a munkásoknak a betegség esetére szóló biztosítását nem akarná megadni. A biztosítást végző szervtől azonban joggal kívánhatjuk meg azt, hogy ez pontosan teljesítse a kötelességét s ne csupán temetkezési költségeket fizessen a munkás özvegyének, hanem kellőképpen gondoskodjék arról, hogy a munkás még betegsége alatt kellő támogatásban részesüljön. Németországban, a régi Magyarországon egészen természetesnek találtuk és találjuk ma is, hogy a munkásbiztositó pénztárak a beteg-, a megsérült munkás segítségére sietnek, csak a pozsonyi Országos Hivatalnál kénytelen várni a biztosított hónapokat, sőt éveket a jogos követelésére, sőt olyan eseteket is tudunk, hogy a munkás kénytelen volt beperelni az Országos Hivatalt s midőn perét az összes fokon megnyerte, a munkás kénytelen volt kielégítési végrehajtást vezetni az Országos Hivatal ellen. (Horostyák-eset.)

Ha ezeket az ügyeket ismerjük az Országos Hivatal működéséből, úgy joggal tesz- sztik fel azt a kérdést, hogy ez az állítólag szociális munkásintézmény kinek a számára gyűjt százezres alapokat és miért vet ki olyan illetékeket, hogy a fölöslegek tízmillióra rúgnak. Mi a célja ennek a hatalmas tőkegyűjtésnek? Hogyan tartja összeegyeztethetőnek végül a kormány ezt a tőkehalmozást az általános pénzhiánnyal, mely minden ipari vállalkozást kiöl Szlovenszkón?

Ha a kormány a lehető legsürgősebben nem változtatja meg az Országos Hivatalban uralkodó rendszert és állapotokat, úgy ezzel a tétlenségével tudatosan járul hozzá Szlo- venszkó és Ruszinszkó közgazdaságának teljes letöréséhez, mely már évek óta a tervszerűség ismertető jeleit mutatja.

Magyarország és az ingó jelzáloghitel

Irta: Sebeők Dezső dr.

Magyarország gazdasági rekonstrukciójával kapcsolatban felmerült kérdések között élénk megvitatás tárgyát képezi az ingó jelzáloghitel kérdése. A magyar magánjog szabályai szerint ugyanis az ingókra szerzett zá- l°gj°g csak akkor válik teljessé és hatályossá, szóval joggá, ha a hitelező a zálog tárgyát valójában birtokában tartja.

Természetesen a gazdasági élet nem tűrte a joghelyzetnek e nehéz formáját s különböző módon és formában igyekezett azt áttörni. Ez azonban súlyos jogi komplikációkra adott okot és a forgalmat rendkívül megnehezítette, sőt majdnem lehetetlenné tette, mert a dolog természeténél fogva a hitelt nyújtók súlyos tartózkodással válaszoltak a jogi bizonytalansággal szemben.

A szanálással kapcsolatos hitelnyújtás nehézsége természetesen sürgősen követelte Magyarországon az ingó jelzálog mielőbbi reformját. Eme követelésnek az az ankét volt az eredménye, amelyen a kormány elismerte, a változott viszonyok kényszere alatt, hogy szakítani kell a háború előtti túlzott felfogással és alkalmazkodni kell a külföldi szokáshoz és meg kell honosítani az ott bevált intézményeket

Búd János pénzügyminiszter feleletében megállapította, hogy az ingó jelzálogjogot a legtágabb keretekre kell kiszélesíteni, mert a tárgyi biztosítékok nyújtása rendkívül megkönnyíti a külföldi hitelek megszerzését. A kölcsön biztosítékának megállapítását a tervezendő jogszabály elsősorban a szerződő felekre akarja bízni, mert magától értetődő, hogy; a hitelező a saját érdekében is gondoskodni fog a számára szükséges biztosítási intézkedésekről és garanciákról. Alapelvként szögezte le a miniszter, hogy a mezőgazdaságban különösen, de általában is lehetővé kell tenni, hogy egyes tárgyakon kívül az egész üzemi felszerelés, az instrukció, az élő és holt leltár, valamint egyes jogok is leköthetők és elzálogosithatók lehessenek, mert ez a módja az úgynevezett zöld hitel letörésének.

Nem kell félni, hogy ebben az esetben a gazda nem fog értékesíteni, mert nem lenne rá szüksége. Ellenkezően, a gazda igy olyan helyzetbe kerül, hogy sorozatosan, beosztással értékesíthet, miáltal a piaci helyzet állandóan nyugodt lesz és nem fordulnak majd elő nagy áringadozások. A kis exisztenciák érdekében — bizonyos korlátok között — szükséges a mentesítési jognak további fentartása.

Intézményesen biztosítandó, hogy a kis gazda és kisiparos eszközeit használhassa és ezáltal létminimumát megkeresse.

így tehát alapos a remény arra, hogy Magyarországon ezt a kérdést szervezni és rendezni fogják.

, mindenki csak

fiaSM faTsa makMzttn vesz,

Dratlssava, RadnKná ni.

Telefon 1930 és 286*5.

imiummmimmimzmxi

flb

A minisztérium taktikázik a buzavámmal

Mégis eltörölték a bnza és búzaliszt vámját Prága, február 2.

A pénzügyminisztérium rendeletéről szóló jelentés, amely szerint február 1-től a búza és búzaliszt vámja megszűnik, nem volt hivatalos jelentés, hanem csak a prágai értéktőzsdén volt kifüggesztve s ezt a hirt január 30-án a tőzsde faláról megint eltávolították. Egyszersmind arról értesültünk, hogy a pénzügyminisztérium a vámhivataloknak meghagyta, hogy a búzáért és a búzalisztért járó vámot egyelőre szedjék be. Ez az uj intézkedés a terménykereskedelemben nagy meglepetést keltett. Illetékes helyen azt az információt adták, hogy a végleges rendelet, amely minden felvilágosítást meg fog adni, nemsokára megjelenik. A termelők körében ez az uj rendelkezés nagy ellenkezésre talált s igy uj tárgyalásokat kezdtek, amelyek azonban a szocialista pártok magatartása következtében nem vezettek eredményre. E szerint

• vámmentesség a buta és búzalisztre vonatkozólag továbbra is fenmarad, bár még a délutáni órákban ngy volt, hogy a vámtörlést visszavonják.

A kormány eme ingadozó magatartásához tudni kell, hogy az eddigi rendszer nem hozta meg a várt eredményeket. A lejtő vámok bevezetése óta beigazolódott, hogy az átlagárak megállapítására elrendelt hatheti időtartam és a vámok négyheter érvénye tulrövid és a spekulációt nagyban meg könnyíti. Ez okból a földmívelésiigyi, a kereske delmi és pénzügyminisztérium uj javaslatot do» goztak ki, amely szerint

úgy a megfigyelési időtartamok, valamint a négyhetes érvényességi tartamot három hónapra megbosssabbitjáb.

Ennek a két határidőnek háromhőnapos visszha- tálya lett volna. Az uj javaslatot a késő esti órákig tárgyalták, tekintve azonban, hogy a fogyasztók köreiben a javaslat erős ellenállásra talált, elhatározták, hogy február hónapra a búzára és búzalisztre kivetett vámokat törlik, úgy, hogy ezek * termények nem lesznek elvámolva, mint ahogy ezt a határozatot már az értéktőzsdén közzé tették. Nem lehetetlen azonban, hogy az újabb tárgyalások a jelenleg elvetett javaslatra fognak visszanyúlni.

A lejtővámok kérdéséről a szlovenszkói malmok vezetőemberei a következőkben nyilatkoztak: A lejtővámok úgy a csehszlovák, mint a szlovenszkói és ruszinszkói malomipart teljesen tönkretehetik, mert a vámmentes időben a csehszlovák raktárakban nagymennyiségű lisztet halmoznak fel, amig a belföldi malmok ebben a kedvezményben nem részesülnek. Hogy a hazai malmok üzemüket folytatólagosan fentarthassák, még abban az időben is, amikor a vámkötelezettség fennáll, gabonát kell vásárolniok, amelyet viszont a vámmentes időkben olcsóbb áron kénytelenek eladni. Ehhez járulnak a közepes lisztfélékkel egybekötött nehéz ségek, mert ezeknek a termékeknek a köztársaságban nincs elegendő leadási piacuk. Tekintve, hogy kizárólag luxuslisztet importálnak, a lisztvám csak ezeket a lisztféléket sújtaná, hogy azután a kenyér- lisztféléket olcsóbban szállíthassák. A külföldi lisztfélék tehermentes behozatala következtében a hazai malmok kényszerültek üzemeiket nagyban redukálni, sőt beszüntetni. Szlovenszkón 11 malom napi nyolcórás munkaidőre resztringálta az üzemet s öt malom az üzemet teljesen beszüntette. Ha tekintetbe vesszük, hogy egy szlovenszkói kereskedelmi malom évente 500—750.000 korona adót fizet, nem számítva a munkások és a hivatalnokok után fizetendő adókat és ha továbbá tekintetbe vesszük az állami vasutaknak a gabona- és liszt- szállitásbói eredő bevételeit, könnyen képet alkothatunk magunknak arról, hogy az állam milyen összegeket veszítene adókban és bevételekben, ha a külföldi megerősödött behozatal a hazai malomipart arra késztetné, hogy vagy redukáltan dolgozzon. vagy sokkal kevesebbet termeljen, mint amennyire berendezésénél fogva képes. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a külföldi termelést épp úgy megterheljék, mint a belföldit s ennek egyetlen eszköze a megfelelő magasságú lisztvám.

Mit akar a Dunával a népszövetség? Strass- burgban a népszövetség égisze alatt az európai folyami s tavi hajózási jog egységesítése érdekében fontos értekezlet volt most, amelyen a Dunához fűződő nagy hajózási érdekek szempontjából nagyjelentőségű kérdések kerültek megvitatás alá. A Duna tudvalévőén a XIX. század eleje óta nemzetközi folyam, vagyis a kereskedelmi hajózás szabad volt rajta s ezt a nemzetközi jellegét fentartotta a békeszerződés e a nyomában keletkezett uj nemzetközi Duna-egyezség is, sőt kiterjesztette a nemzetköziséget a Dunához kapcsolódó egész vízhálózatra, a Tiszára, Marosra stb. is, amelyek igy speciális magyar jellegüket még a Magyarországon átfolyó részükre is elvesztették, lévén most már a kereskedelmi hajózás ezeken is szabad, minden nemzetet megillető nemzetközi jog. Az európai közgazdasági érdek száz év óta ki volt elégítve a több országon átfolyó nagy folyamok nemzetközivé tételével s a parti államok területi szuverénifása s a szabad hajózás elve szépen összefért egymással. A Mnas, a Schelde, az Elba. a Weser, a Rajna, a Duna nerazetközösitéee ezeken a hatalmas vizeken