Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-18 / 40. (1078.) szám
1926 február 18. Csütörtök. ______ ^5^<?MMA<xfe\R-HÍfeT.AR ______________________________ 3 a- IUI. HTBBHWWB J.H IJWIBMBBaWBnWWIWIWWWWMKgnWWMWBaiBMWgSB^jaOI A frankhamisításhoz Németországból hozták a gépeket és a papirost Schullze önként jelentkezett a berlini! rendőrségen Fedos* Miklós két interpellációja Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő Bárdiovskyné született Dömény Irén strajnai lakos nyugdija tárgyában interpellációt adott be a pénzügyminiszterhez. Az óvónő 1910 óta Strajnánban működött. Az államalakulás idején átvették és letette a fogadalmat. 1922-ben, mikor az óvodák a legtöbb helyen megszűntek, őt is várakozási állományba helyezték fele fizetéssel. 1925 március 1-én nyugdíjazták 13 évi szolgálattal 3129.84 korona évi nyugdíjjal és 3206.10 korona drágasági pótlékkal. Nyugdijat azonban a mai napig nem kapott A vezérpénzügvigazgatóságboz irt, de onnan válasz mai napig sem jött. A tanfelügyelőtől szóbelileg kapott annyi felvilágosítást, hogy tényleges szolgálatából 1919— 1922-ig 10.990 korona túlfizetése van és amig az a nyugdijából lefizetve nincs, egyetlen fillér nyugdijat sem kap. Ugyancsak interpelláicót nyújtott be a nemzetvédelmi miniszterhez Hermann Ottó késmárki katonai rokkant nyugdíjas rokkantsági nyugdija tárgyában, aki 20 évi katonai szolgálattal a tényleges katonai szolgálati idő alatt elveszített jobb lába után havi 115 korona rokkantsági segélyt kapott 25 éven ál egészen 1924. év november végéig. Ekkor beszüntették azért, mert mint volt adóhivatali tisztviselő havi 66.66 korona nyugdijat kap. Nevezett azótá eyvik kérvényt a másik után küldözi a különféle hatóságokhoz, de ezt az ügyet, a demokrácia díszére, nincs, aki elintézze. Briand kijátsza a szenátust a kamara ellen Páris, február 17. Mint ismeretes, a francia miniszterelnök sikert ért el a kamarában, mely megzavarta a kormánynak a bizalmat Ez a siker azonban még nem jelenti, hogy a kamara az adókat is mind el fogja fogadni, sőt egyeseket, melyekből a kormány nem csinálhatott bizalmi kérdést, el is utasitott Beavatott körök szerint Briand most úgy segít magán, hogy a kamara ellenében a szenátusban fogja kierőszakolni a kormány szanálási tervének elfogadását. Francia politikai körökben most sokat vitatkoznak arról, hogy milyen helyzet áll elő, ha a szenátus elfogadja, a kamara pedig elutasítja az egyes adónemeket. A kérdés abban rejlik, vájjon ebben az esetben a kormány megmaradhat-e állásában. A Quotidien fölszólitja a szenátust, hogy ne kövesse a miniszterelnök céljait, mert ha ezt mégis megteszi, könnyen egész léte kockán foroghat. A nép ugyanis módot talál arra, hogy a jövőben meggátolja törvényes testületének kinullázását és igy a szenátus hatáskörét tetemesen meg fogja szűkíteni. Wupeifu döntő győzelme Kínában Peking, február 17. Wupeifu marsai napról- napra nagyobb sikereket arat. Csapatai tegnap elfoglalták Honant. Csuangfang tábornok, aki az angolbarát marsai szövetségese, proklamációt intézett a népéhez, melyben kijelenti, hogy Kínában újra az 1912. évi alkotmány van érvényben, s az öszes későbbi alkotmányok megsemmisítendők. Duhaj tormosi legények összeszurkálták a bírót és fiát Farsangi mulatság két súlyos sebesülttel — Három legényt letartóztattak Nyitra, február 17. Hétfőn éjjel farsangi táncmulatság volt a Nyitra szomszédságában levő Tormos község korcsmájában, amelyre a környékbeli falvakból is sok vendég jött át. Éjfél előtt betoppant a mu- latozók közé Sztranák István, aki most Nyitrán teljesít katonai szolgálatot, Civán Pálnak a tormosi bíró fiának kíséretében. Mikor az egyenruhás vendég belépett a korcsmába, Bielik János tormosi legény, a nyitrai megyei kórház ápolója, felkapott egy szódásüveget és azzal han- dabandázva, kiutasította a korcsmából a katonát. Sztranák erre szó nélkül távozott. Krejcsi János, Sztranáknak egyik ismerőse, rosszalását fejezte ki Bieliknak durva viselkedéséért, amire Bielik Krejcsinek rontott és úgy vágta földhöz, hogy eszméletét vesztette, azután két társával együtt ütlegelni kezdték a földön fekvő Krejcsit A biró fia, aki kívülről szemlélte az eseményeket, amikor látta a verekedést, atyjáért kül-. dött. Civán István biró idősebb fiával azonnal a korcsmába sietett, hogy lecsendesitse a virtuskodó legényeket. Mikor a biró belépett a helyiségbe, Bielik egy sörös üveget vágott a fejéhez. Az üveg szilánkjai súlyos sebeket ejtettek a biró fején és .arcán és fiának nyakát is megsebezték. Az őrjöngő Bielik kését is kirántotta s a biró arcába szúrta, aki vérbeborulva esett össze. Fia erre atyjának segítségére sietett, mire Bielik és társai őt is összeszurkálták. Az egyik támadó késének hegye beletörött a fiú testébe, úgy, hogy azt operatív utón kellett eltávolítani. ' A csendőrség a három virtuskodó legényt letartóztatta. A biró állapota súlyos, fiáé azonban életveszélyes. Budapest, február 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Pesti Napló jelentése szerint tegnap este szembesítették egymással Gerő Lászlót és Rába Dezsőt. A szembesítés a franciák jelenlétében történt. A lap szerint sikerült tisztázni, hogy a frankhamisításhoz szükséges gépeket a müncheni térképészeti intézet közvetítésével szállították Budapestre. A müncheni intézet a gépeket egy kölni gyárban szerezte be. Valószínűnek tartják, hogy a bankjegyhamisitásnál felhasznált papiros is ugyanonnét származik. A szembesítés eredményéről a franciák táviratilag értesítették a Kölnben nyomozó Douoet francia rendőrfelügyelőt, aki az uj adatokat felhasználja németországi nyomozásában. Az este folyamán kihallgatták még Ná- dosyt is s a franciák nála is a gépek és a papiros eredetéről érdeklődtek. Nádosy kijelentette, hogy a frankhamisítás németországi összeköttetéseiről semmit sem tud. Schultzét megszöktették Berlinből Berlin; február 17. A berlini rendőrség megállapította, hogy Schultzénál az elmúlt Budapest, február 17. A nemzetgyűlés mai ülésén a mentelmi bizottság nevében Dabasi-Halász terjesztette elő a bizottság jelentését Vázsonyi Vilmos mentelmi ügyében. Kijelentette, hogy a bizottság kihallgatta Vázsonyit és átvizsgálta a főkapitányság jegyzőkönyveit és megállapította, hogy az inzultus alkalmas a képviselőnek parlamenti bizottsági működésében való megfélemlítésére és megakadályozására. Ezért kéri a nemzetgyűlést, hogy az igazságügyminiszter utján az ügyet a biróság elé tereljék. A nemzetgyűlés ezt elfogadja. Ezután R a s s a y Károly nyújtja be interpellációját, amelynek szóbeli indokolásában kifejti, hogy a frankhamisítás a nemzet életét gyökerében támadta meg. Trianon óta nem volt ekkora szerencsétlenség. Azt hiszem — mondotta —, hogy ez ügyben ma újra szemben áll a haza és kereszténység gondolata. Megdöbbenéssel látom, hogy a hazafias keresztény gondolat az állam fő személyével is játékot kezd. Amikor ezt a kérdést az utcán akarják érvényesíteni, ez ellen a leghatározottabban szembe kell szállnunk. Az utca kezdeményezése mindig veszedelmes. Először úgy értesültem, hogy Bethlen politikája mellett készülnek tüntetni. Később azonban értesültem, hogy csupán a kormányzó mellett fognak tüntetni és memorandumot nyújtanak ót a miniszterelnöknek. Az ország bel- és külpolitikai, valamint gazdasági helyzetére nézve az ilyen felvonulásokat katasztrofálisaknak tartom. Az első utcai összeütközés gazdasági életünk halálát jelentené. Kérem a miniszterelnök urat, nyugtassa meg az országot és a közvéleményt, hogy semmiféle utcai megmozdulást nem engedélyez, hanem az ügyet a törvényes fórumok előtt intézteti el. (Általános helyeslés.) Utána P a k o t s József hasonló szellemben interpellált. Majd Kiss Menyhért kérdezi a miniszterelnököt, hogy mikor rendelik el a népszavazást Magyarország végleges államformája fölött. Bethlen István gróf miniszterelnök felolvassa az idevonatkozó törvényt, mely szerint a nemzet az eddigi államformát változatlanul megtartja és a király személyének kérdését későbbi időre halasztja. Majd Kiss felé fordulva kijelenü, hogy ha ezt a törvényt olvasta volna, akkor nem interpellálna. A miniszterelnök válaszát tudomásul veszik. Payer Károly szintén a tüntetés ügyében interpellált és azt állítja, hogy a vidéki hivatali főnökök hetekben egy eddig ismeretlen — valószínűleg magyarországi — férfi járt s informálta őt a magyarországi eseményekről. Schultze az idegennel való tárgyalás után szökött meg Berlinből. Jelentkezett Schultze Berlin, február 17. A berlini rendőrség bűnügyi osztályán ma délelőtt önként jelentkezett Schultze Artúr, akit a magyarországi frankhamisitási affér kinyomozna során mint az egyik főértelmi szerzőt oly sokat emlegettek. Kihallgatásakor elmondotta, hogy 1923 őszén mint a budapesti államnyomda egyik osztályának vezetője ismerkedett még V/m- dischgraetz herceggoi, aki őt a frankhamisítás céljaira megnyerte. A herceg, Schutze vallomása szerint biztosította őt, hogy tisztán politikai akcióról van sző és megemlítette előtte Nádosy főkapitány nevét is. Minthogy azonban Schultze hamarosan tudomást szerzett arról, hogy a hercegnek nincs elég eszköze az állítólagos politikai akció végrehajtására és egyéb akadályokat is látott, ezeket csakhamar közölte Windischgraetzzel. Ennek csak az volt a következménye, hogy a hamisítók bizalmatlanok lettek iránta és csaknem úgy bántak vele, mintha fogoly lett volna. 1923 novemberében azután sikerült megszöknie. felszólították tisztviselőiket a felvonulásban való részvételre és szabadjegyeket is osztogattak. A kormányzó személyét senki sem akarja az ügybe belekapcsolni, de az ilyen tüntetések őt is vonatkozásba hozzák. A népnek az ügyhöz semmi köze. A magyarországi munkásság és polgárság elitéli a frankhamisítást. A kormány felelőssége az ügyben meg van állapítva. Bethlen István miniszterelnök mindhárom interpellációra rögtön megadja a választ — Az interpellációkban említett felvonulásról sem a belügyminisztériumhoz, sem hozzám semmiféle bejelentés nem érkezett. Csak éppen a szociáldemokraták részéről, tehát éppen azoktól, akiknek képviselői tiltakoznak, jött jelentés egy felvonulásról. Nincs tudomásom róla, hogy hivatalosan presszionáltak volna valakit a tüntetésben való részvételre. Mindig elleneztem, hogy a politikát az utcára kivigyék. Ilyet nem fogok sohasem engedélyezni, még kevésbé kormány melletti tüntetést. A nemzetgyűlés fog dönteni, hogy a kormány felelős-e az ügyben. Másképpen áll azonban a dolog, hogyha a magyar társadalom azon alkalommal, amikor a külföldön súlyos vádak hangzottak el a legfőbb magyar hellyel szemben, nem lehet-e abban a helyzetben, hogy az államfő iránti bizalmát és hódolatát bebizonyítsa. A társadalom ezt méltóságteljes formában megteheti. Ha a túloldalról azt hangoztatják, hogy az államfő személyét a politikai ügyekbe nem szabad bevonni, úgy teljesen egyetértek ezzel. Kérdem azonban a magár közvélemény előtt, mi voltunk-e azok, akik az államfő személyét a politikai kérdésekbe belekapcsoltuk? Nem. Éveken keresztül folytatták a propagandát itt a parlamentben és a sajtóban és ennek gyümölcsei ma teremnek meg a külföldön. A felelősséget ezért határozottan visszahárítom azokra, akik részéről a gyanúsítások éveken keresztül elhangzottak. Megállapítom, hogy semmiféle titkos kezek engem nem akadályoztak meg az igazság és a rendőrhatóságok munkájában. Megállapítom, hogy soha senki sem követelte azoknak a fötetteseknek elfogatását, akik ma börtönben ülnek. Tehát Payer állítása ellentétben áll az igazsággal. A külföldön súlyos támadások történnek az államfő személye ellen és ismétlem, hogy a képviselő uraknak — itt a baloldal felé mutat — nagyon könnyű volna ezeket a támadásokat a külföldi lapokban lefnjni. Payer közbekiált: Ez az ön aljassága! (Viharos felháborodás az egé*z házban. A Bethlen zajos jelenetek között visszautasította az ellenzék támadásait Rassay Interpellált Vázsonyi mentelmi jogának megsértéséről Valódi Zwack-féle ff Unicum ff Medicina B andy „Depey” crém likőr Nemes égetett pálinka Málnaszörp Monopol-rum 5040 szállítja elsőrangú minőségben Verefniflte Spfritns- n. Likör- todustrle Akticngcseílschaft Mahr.-Östrau, Bahnhoístr. i04, Tel. 196. képviselők helyükről felugrálva tiltakoznak a kijelentések ellen.) Urbanits Kálmán és Hedry Lőrinc izgatottan gesztikulálva indulnak a szociáldemokrata padsorok felé. Propper és Payer is felugranak helyükről és kévésén múlik, hogy az izgatott képviselők között tetlleges- ségre nem kerül a sor. Vass József és Kara- fiáth állnak az izgatottan hadonászók közé és a lárma oly óriási méreteket ölt, hogy az elnök kénytelen az ülést felfüggeszteni. Szünet után a miniszterelnök tovább beszél: Azt akartam mondani, hogy a külföldi szociáldemokrata lapok, elsősorban a franciaországi lapok intéznek olyan támadásokat az államfő személye ellen és éppen a magyarországi szociáldemokraták azok, akik ezekkel a külföldi elvbarátaikkal fenntartják az összeköttetéseiket, tehát a legegyszerűbben visszautasíthatták volna a vádakat. Ez azonban a mai napig nem történt meg. Lapzártakor Bethlen még mindig beszél. Magyar bál Komáromban — Saját tudósítónktól — Komárom, február 17. A komáromi magyar bál ma már nem egy város helyi jelentőségű mulatsága, hanem messze vidék magyar társadalmának találkozó helye. Ezidén is összegyűjtötte a magyar kisgazda-, földműves- és kisiparos- párt szine-javát és kiemelkedő eseményévé lett a rövid farsangnak. A Vigadó termében már 9 órakor hullámzott a magyar diszbe öltözött leányok és fiatalemberek serege, amely festői látványt nyújtott a zöld girlandokkal és aratókoszo- rukkal gazdagon feldiszitett teremben, melynek emelvényén a párt vezető tagjai és magyar diszbe öltözött feleségeik ültek. Ott láttuk köztük Füssy Kálmán, Holota János dr. és Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselőket feleségeikkel. A komáromi szekeresgazdák komoly és méltóságteljes magyar öltözetükben a világos színekben pompázó női ruhákkal szemben érdekes kontrasztot alkottak. A bál fél 10 órakor nyílt meg, amikor a cigányzene- kar rázendített a Rákóczi-induló hangjaira és ennek tüzes ütemeire Ötven szebbnél- szebb magyar diszbe öltözött hölgy vonult be a terembe Füssy Kálmánná, Jaross An- dorné és Koczor Gyuláné vezetéséveL Szivet megdobogtató látvány volt ez, a hölgyek tarka csoportjában elvegyülő komoly, fekete atillák és kék menték. Nagy feltűnést keltettek Ackermann Mária, Apa- gyi Annuska, Ankás Teréz, Füssy Kálmánná, Joó Leonka, ifj. Koczor Gyuláné, Nagy Mária ruhái, de valóságos műremek számba ment Jaross Andorné kézihimzésü fehér selyem magyar ruhája, amely csak emelte tulajdonosa ragyogó és hóditó megjelenését. A felvonulás után csárdásba kezdett a cigány; a magyar táncok voltak a táncrenden túlnyomó számmal és a divatos, modern táncokat száműzte a rendezőség. A bálon mindvégig forró hangulat és fesztelen jókedv uralkodott. Szünóra alatt a három legszebb magyar ruhás hölgyre szavaztak a jelenlevők és Joó Leonka, Jaross Andorné, Ackermann Marcika értékes és szép emléktárgyat nyertek. A rendezőség élén Kalicza Sándor s Csukás Lajos főrendezők buzgólkodtak a bál fényes sikerén, mely reggel 7 órakor ért véget a legpompásabb hangulatban. Befüonfék csfarépSscR már most ültetésre alkalmasak: Egysrérü 1 drb Ki 1'40, teljes virágú 1 drb Ki !'60, gioseinea 1 drb Ki 2’20, amaryllis tűzpiros 1 Jrb Ki 4’50, georgina kert! 1 drb Ki 2—4-től feljebb. Ezenkívül mindenfele virighogvmákat és kipróbált magvakat sza .‘.'t a legolc-óbb «rcn B. PetEk é* , Tilts maBkergákedó. Praha I Mik iláijká fr 1 \ Árjegyzék ki-yen, i Staromésfská Kavarna : | és Pst-Dsí Bar Jazz — Tánc — Saxofon.
