Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-17 / 39. (1077.) szám

V. évf. 39. (1077) szám ■ Szerda ■ 1926 február 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hirlap, Praha Trockij nagy beszéde Amerika és Európa eljövendő harcairól Moszkva, február 16.. Leírhatatlan örömujon- gások közben tartotta meg Trockij a moszkvai Egyesületi Színházban első nagyszabású nyilvános beszédét, amelyet rehabilitálása óta mondott. A nagy szovjetvezér igen megöregedett s főleg meg- kövéredett, de beszédének megvan a régi tüze és a régi szuggesztiv ereje. Ez alkalommal „Európa és Amerika" volt szónoklatának tárgya. Igen érdekesen fejtegette, hogy előbb-utóbb sor j kerül Európa és Ázsia forradalmi szövetségére, hogy e két földrész elragadja az amerikai tőké­től a világhatalmat. A polgárháborúnak Oroszországban ismert formája elhalaványodna ahhoz a harchoz képest, amely ki­törne, ha Amerika egyszer védeni kezdené világ- hatalmát Európával szemben. De az európaiak, meg az ázsiaiak ketten együtt erősebbek, mint Amerika egyedül. Ma Európa gyöngesége egyenet­lenkedésében rejlik, mig Amerika szilárd összefo­gásban támad a gazdasági vonalakon. A gummi az egyetlen áru, amelyet Amerikának importálnia kell. De a repülőgépekhez, az auto­mobilokhoz gummi kell s repülőgépek, meg automobilok nélkül nem lehet uj háborút, ▼agy hatalmas gazdasági fejlődést kezdeni. A gummi fogja okozni a legközelebbi világháborút. A beszédet hosszantartó, az utcán is folytatódó lel­kes ünneplés követte. A lengyel német kémkedés hullámai Kattowitz, február 16. Tegnap éjjel börtönében fölakasztotta magát Roger Lamprecht bányafel­ügyelő, akit a múlt hét péntekén letartóztattak, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy részt vett a lengyel-felsősziléziai nagy német kémkedésben. — Lapjelentések szerint Grünau német főkonzul interveniált az elfogott németek érdekében. Kije­lentette, hogy a lengyel-felsősziléziai német szövet­ség nem aggressziv alakulat s ugyanazokat a célo­kat szolgálja, mint a német-felsősziléziai lengyel szövetség. A kattowitzi államügyész Varsóba uta­zott, hogy kikérje a kormány instrukcióját a nagy­arányú kémkedési ügyben. Tavaszi offenzivák a francia gyarmatokon Paris, február 16. A Morningpost beiruthi ér­tesülése szerint a francia tüzérség hosszantartőan bombázott Damaszkusz közelében egy várost. Re­pülőosztagok Chabanda lázadóvezér főhadiszállá­sára több nehéz bombát dobtak. Viszont a fölke­lőknek sikerült Rayka közelében egy francia vona­tot kisiklatniok. A haditevékenység ismét a legna­gyobb méreteket öltötte. — Sauerwein a Matinban, Marcell Ray pedig a Petit Journalban hosszú cik­kekben foglalkoznak a népszövetség mandátumbi- zoítságának római tárgyalásával, amely a közeli napokban történik meg. Mindkét cikk erősen kifa­kad azok ellen a földalatti áramlatok ellen, ame­lyek Franciaország sziriai mandátumát akarják le­hetetlenné tenni. Sauerwein szerint a druzok diplomáciája any- nyira megpuhitott több c;: 'pai hat<"I-.asságot, hogy ezek el akarják vetetni Franeiaorszá:;: 51 a sziriai mandátumot, mert ott a francia csapatok a legkegy jtlcaelVMil nyomják el a lakosságot. Párisban nagy a felhábo­rodás az aknamunka ellen s az újságok ij,.; !, hogy Franciaország körömszakadtáig fogja védeni sziriai jogait. Madrid, február 16. Tengeri j.:-. :fs&k S’erínt a tavasz közekéivel a riffkabilok mindenütt fel­vették harcot. Erős nyomások következt e .■> a f n- ciák kénytelenek voltak kiüríteni ! " hasai­kat. Abd el Krim egyszerre kezdte meg támadását a franciák és a spanyolok ellen. OleRtváryt Hamburgban négy hónapi fogházra ítélték Az első Ítélet a frankhamisítás! afférban — Teleky Pál vallc«nása a rendőrségen — Schultze Dániába szökött Budapest, február 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Teleki Pál gróf volt miniszterelnöknek tegnapi rendőr­ségi kihallgatásának részletei csak ma kerül­tek nyilvánosságra. Jóllehet a kihallgatásról hivatalos kommünikét nem tdíak ki s Teleki se mnyiiatkozett, a ma reggeli budapesti sajtó hivatalos kommünikét nem adtak ki s Teleki nek a rendőrségen tett kijelentéseiről. A lapok szerint Teleki kijelentette, hogy négy év előtt Windischgraetz említést tett előt­te arról, hogy egy külföldi egyén pénzhamisi- tási terveket ajánlott fel neki. Teleki rögtön a leghatározottabban visszautasította s ab­szurdnak minősítette az egész gonodlatot Mi­vel pedig a fantasztikus terv képtelenségét a technikai kivitel óriási nehézségeivel látta legbiztosabban be bizonyíthatónak, ezért azt ajánlotta a hercegnek, hogy kérdezzen meg elsősorban az ilyen technikai munkálatokban otthonos szakembert. E célból pedig Gerőt, a Térképészeti Intézet igazgatóját nevezte meg, akit Teleki kiváló szakembernek ismert. Teleki ugyanis a Magyar Földrajzi Intézet ne­vű magánvállalat élén állott mint egyetemi ta­nár, innét ismerte Gerőt, aki az állami Térké­pészeti Intézet vezetője volt s e minőségében többször érintkezett vele. Amikor Gerőt Win- dischgraetzhez küldte, kérte őt, hogy föltét­lenül kedvezőtlen szakvéleményt adjon a her­cegnek és utána ne tartson fönn vele tovább összeköttetést. Ugyanekkor értesítette a rend­őrséget is, hogy milyen tervről szerzett tu­domást Gerő a Windischgraetnél tett látogatás után megnyugtató választ adott mert felvilá­gosította a herceget, hogy a terv legyőzhetet­len technikai akadályokba ütközik. Miután Teleki a rendőrséget is értesí­tette és Gerő szakvéleményéről az értesítést megkapta, meg volt győződve róla, hogy az ötlet már csirájában meghalt Hiszen, hogy milyen energiával lépett fel a terv meghiúsí­tása ellen, legjobban bizonyítja, hogy sem Nádosy, akivel ugyanazon kaszinó élén állott, sem Windischgraetz, akivel egyazon társadal­mi körökben mozgott, sem pedig Gerő, akivel szakmunkák végrehajtásánál gyakran találko­zott a lefolyt négy esztendő alatt nem mer­tek említést tenni előtte a készülő dologról. Teleki még kijelentette, hogy Windisch­graetz társaságában több ízben látott egy né­met úriembert, akiről azt hiszi, hogy Schuit- zével azonos. Ennyit mondanak a lapok Teleki kihall­gatásáról. A volt miniszterelnök maga csak annyit árult el a rendőrségről való távozása után a sajtó képviselőinek, hogy a parlamenti bizottság előtti kihallgatását megelőzőleg kö­telességének tartotta, hogy informálja a rend­őrséget a franciák jelenlétében. Az informá­ció anyagáról azonban nem nyilatkozott, mert a parlamenti bizottság idézése már a kezében volt. Még egy pótnyomozás? Budapest, február 16. A mai lapok érte­sülése szerint valószínű, hogy a franciák kí­vánságára újabb kihallgatások lesznek. Ki fogják hallgatni Károlyi Imre grófot s szem­besíteni fogják Gerőt és Rábát Sztrache Gusztáv főügyész tegnap késő este kijelentette az újságírók előtt, hogy nem lehetetlen, hogy a rendőrség pótnyomozása alapján az ügyészség újabb nyomozást rendel el. Úgyszintén lehetséges, hogy a legutóbbi napokban a sajtóban elhangzott nyilatkozat­váltásokban foglalt adatok is újabb rendőr­ségi nyomozást tesznek szükségessé. Az első ítélet a frankügyben Hamburg, február 16. A büntetőtörvény- szék tegnap hozta rneg az első Ítéletét a világ­botránnyá dagadt frankügyben. Olűhváiy Ödönt hamis pénz forgalombahozatala miatt 4 havi fogházra, utlevélkihágásért pedig 300 márka pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet indoko­lása megállapítja, hogy Olchváry 1925 decem­ber 9-én ötszáz darab hamis ezerfrankossal Koppenhágába utazott Útközben azonban ér­tesült róla, hogy Jankoviehókat elfogták, az­ért a hamis bankjegyek egy részét elégette, 295 darabot azonban megtartott s ezzel Ham­burgba szökött. A rendőrség bőröndjének tit­kos rekeszeiben még 150 darabot talált meg. Olchváry azzal védekezett, hogy tettét Önzet­lenül követte el: titkos politikai szervezetnek tagja és igy kényszerült felebbvalói paran­csának engedelmeskedni. A bíróság a véde­kezésben foglaltakat enyhítő körülménynek vette s ez alapon mérte ki a büntetést. Rogers, Budapesten tartózkodó rendőr- tisztviselő kijelentette, hogy a büntetés any- nyira csekély, hogy szinte tréfának tartja aj egészet. Olchváryt büntetésének letelte után kiad­ják Magyarországnak, ahol péuzJiamisitás elő­készítésében való részvétel miatt fogják fele­lősségre vonni. Újabb nevek Budapest, február 16. A budapesti lapok jelentései szerint tegnao késő délután kihall­gatták a rendőrségen Szénássy egyetemi ta­nársegédet és Haits bankhivatalnokot. Ki­hallgatásuk azért történt, mert a rendőrség­nek tudomására jutóid, hogy Ferdmándy őket is elvitte Zadr:t.rs:-z pü-ook laká.-ára, almi a püspök felszólítására frankokat csomagoltak é? esküt is teltek a püspök kezébe. Kihallga­tásuk során azt hangoztatták, hogy a frank esc magoláskor nem tudták, hogy nainis bank­jegyeket számolnak, az esküről meg csak annyit tudtak, hogy hazafias cselekedetre te­szik azt. Kihallgatásuk után mindkettőjüket szabadon bocsátották . Schultze Dániába szokott? Berlin, február 16. A Berliner Tageblatt szerint Schultze az elmúlt napokban Dániába távozott s állítólag megtettek már minden intézkedést kézrekeritésére. A Berliner Zeitung am Mittag hibáztatja azt, hogy egyes külföldi lapok Schultze nevét idő előtt közölték s igy közvetve megakadá­lyozták rögtöni letartóztatását. Tüntetés és ellentüntetés, vagy egyik sem? Budapest, február 16. Jelentettük, hogy a társadalmi egyesületek a jövő vasárnapra Bethlen melletti demonstrációs felvonulást terveztek. A ma reggeli lapok jelentése sze­rint a baloldali politikai és társadalmi körök ugyanekkor ellentüntésre készülnek, amelyet a Tisza Kálmán-téren tartanának s fölvonulás követné a Rákóczi-uton és a Nagykörúton át a Műcsarnokhoz. A Pesti Hirlap értesülése szerint a rendőrség valószínűleg egyik felvo­nulást sem fogja engedélyezni. Nemzeti Kisebbségi Pártok Szövetsége Irta: Turáni. Ezt a merésznek látszó címet tettem cikkem élére; nem én vagyok az első, aki e címben foglalt programot hirdetni meré­szeli, mert hisz Petrogalli Oszkár és utána Szent-Ivány József nem minden siker nélkül nagy lépéseket tettek ama cél felé, melyet fenti címben lehet rövidesen kifejezni. Szent-Ivány József és a Bund dér Landwir- te vezetői megtalálták már a formáját is annak, miként lehet több kisebbségi pártot a közös cél érdekében közös munkafrontba állítani s tudtommal több pártban is meg van a hajlandóság arra, hogy a platformhoz csatlakozzanak. A nemzeti kisebbségek mai helyzete történelmi események eredője; ahogy a fe­hérhegyi csata a cseh nemzet helyzetét év­századokra kényszerhatárokkal övezte, úgy a marnei csatavesztés döntöttt a Kárpátok vidékének és a Sudeták népének sorsa fö­lött. E történelmi események tények, me­lyek közül az első évszázadokra menő kiha­tását ma megállapíthatjuk, mig a második előttünk zajlott le, de nem tudjuk, vájjon hatóereje mekkora s mikor jön el a mi el- lenmarnenk. A csehszlovák köztársaság állami be­rendezkedése azóta egy tervszerű hadjárat az ezen uj állam határai közé került nem­zetek ellen, amelyek nem tartoznak a nagy szláv törzshöz. Az állam vezetését a kezük­be kaparitott cseh pártok előtt egy nagy nemzeti reneszánsz ideája lebeg, melyet még csak titkolni sem tartanak szükségesnek, dacára annak, hogy ők tudják, hogy az Óriás hegységtől a Máramarosi határokig és Szi­léziától a magyar Duna határig csak úgy lehet cseh nemzeti államot alapítani, ha az ezen területen élő német és magyar lakos­ságot megsemmisítik. A csehszlovák köztársaság Párisban csak demokratikus formában születhetett meg 1918-ban, de az ut, melyet 1918 okt 28-ika óta az állam megtett, állandó megfi­gyelésünk alatt nem hagy kétséget aziránt, hogy Európa imperialista államai eggyel szaporodtak. A cseh nép, mikor a sors meg­engedte neki, hogy önálló állami életet él­het: mohón ragadta magához a hatalmat, hogy bosszút álljon a múltért, melyért pedig a mai generációt felelősségre vonni épugy nem lehet, mint nem lehet egy esetleg meg­szökött rablógyilkos fiát, vagy unokáját apja vétkéért felakasztani. A nemzeti magyar kisebbség sorsa már az 1920-as választások után is tiszta pers­pektívát nyújtott; itt nem lehetett mást ten­ni, mint megtalálni egymást és fölismerni egymásban a közös sors osztálysorsát. 1920 azonban még közel volt a nagy világháború fináléjához, mikor az összeomlás után uj eszmék térhódítása, nagy világbékitő gondo­latok varázsa még ott rezonált a zugó em­beri agyakban; s ilyen körülmények között a kisebbségek vezetői nem találták meg az egyetlen lehetséges utat: a közös front fel­állításának szükségességét. Azóta öt szomorú évvel lettünk öregebbek s öt keserű év ta­pasztalataival okosabbak; az egymást elvá­lasztó eszmék és felfogásbeli elvek diffe­renciái lecsökkentek. A pártok beláthatták, hogy minden fáradság, melyet saját elvi progamjuk megvalósítása érdekében kifej­tettek, mindig és mindenütt egy akadályba ütközött: faji származásuk, nemzeti hovatar­tozásuk akadályába. Ezért nem tudott a né­met agrárius egy célért küzdeni a cseh ag­ráriussal, ezért nem tudott a német kérész-

Next

/
Thumbnails
Contents