Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-03 / 27. (1065.) szám
»26 február 3 Szerda minden állampolgárnak meg van az a joga. hogy ennek a törvénynek az azonnali végrehajtását 6 év múltán követelje. Végtére is az a tény, hogy egy az érvényesség szempontjából hibás törvény alkottatott, azonban annak végrehajtása ad Grecas Knlendas eltolatott, nem jelenti azt, hogy a csehszlovák köztársaság nemzetközi kötelezettségét teljesítette! A cseh nemzeti demokrata párt az újsághírek közlése szerint követeli ezen törvény rendeletének azonnal való kiadását. Természetesen egy olyan végrehajtási rendeletet szeretne azonnal* kibocsáttatni., amely a nemzeti kisebbségeknek a nemzetiségi egyenjogúság elvein alapuló nyelvhasználati jogát konfiskálná és a tökéletes cseh nemzeti egység megteremtése és megszilárdítása érdekében az erőszakos elnemzetlenité.s fogalma alá vonható beolvasztási törekvést szolgálná. Ha a csehszlovák köztársaság k -rmánya a cseh nemzeti demokrata párt nyílt és titkos kívánságának megfelelő ilyen végrehajtási rendeletét adna ki, ez természetesen úgyis hatálytalan lenne, mert a saint-germaini szerződős I. fejezetének t. cikke értelmében ennek a rendeletnek a hatálytalansága kétségen kívül állana. A nemzeti kisebbségeknek világos érdeke, hogy a saint-germaini szerződésben lefektetett elveknek megfelelő és a csehszlovák köztársaság által hivatkozott szabadság és igazságosság elvei alapján álló végrehajtási rendelet azonnali kiadását szorgalmazza, mert hiszen egy ilyen végrehajtási rendeletnek a hatályba lépése véget vetne mindazon kormányzati, biráskodási és közigazgatási visszaéléseknek, amelyek a nemzeti kisebbségi jogok nagy részének megsemmité- sét és az egyenlő elbánás elvének megsértését jelentik és alkalmasak arra, hogy a harmadrendű állampolgárok keserves és szenvedéssel teljes állapotába szorítsa a nemzeti kisebbségek kötelékébe tartozó állampolgárokat! A nemzeti kisebbségnek tehát igenis követelni kell a nyelvtörvényt, nem a Kra- már-féle értelemben vett, de a nemzetiségi egyenjogúságnak, a saint-germaini szerződésben vállalt kötelezettségnek, a szabadság és az igazságosság beígért elveinek megvalósításán alapuló végrehajtási rendeletének azonnali kibocsátását. És ebben a követelésben kell, hogy egységes legyen az egész ellenzék s kell, hogy hozzájáruljanak ehhez a követeléshez a koaleált kormánypártokból mindazok a törvényhozók, akik a nemzetközi szerződés és törvény kötelező erejét elismerik s annak megtagadását súlyos, az állam erkölcsi presztízsét leszállító tényként bírálják el. A 122—1920. számú törvény kimondja, hogy a törvényben foglalt rendelkezések végrehajtásával az összm misztérium bizatik meg. A törvény 8. §-a előírja, hogy ezen végrehajtási rendeletben kell, hogy intézkedjék a végrehajtó hatnom a nyelvhasználati jog tekintetében mindazon könnyítéseket illetőleg, amelyekben a nem csehnyelvü csehszlovák állampolgárok részesitendők nyelvüknek a bíróság előtt akár szóban, akár Írásban való használata tekintetében a saint-germaini szerződés I. fejezet 7. cikkének utolsó bekezdése értelmében. De a 8. §. utolsóelőtti bekezdése előírja, hogy a végrehajtási rendeletben egy ötévi s 1925 március 6-án lejáró kiméleti idő engedélyezése helyes, amely kiméleti idő alatt a zavartalan kormányzás érdekében szükséges kivételek állapitandók meg. Nem szenvedhet kétséget, hogy Svehla miniszter- elnök és a mostani kormányt megelőző kormány tagjai szándékosan vagy súlyos gondatlanságból az alkotmányt és a saint-germaini nemzetközi szerződést ratifikáló törvényt sértették meg akkor, amikor a 122—1920. számú törvény rendelkezését a végrehajtási rendelet kibocsátását illetőleg nem teljesítették s az öt éven belül alkalmazható kivételeket, az átmeneti intézkedéseket és a megfelelő köny- nyitéseket a nemzeti kisebbségek tagjainak nem bocsátották rendelkezésükre s az alkotmány 134. szakasza szerint tilos, erőszakos elnemzetlenités fogalma alá eső hivatalos intézkedéseket tűrték vagy foganatosították. Ezért büntetőjogi felelősséggel tartoznak, de ugyancsak ebben a sorsban kell. hogy részük legyen a mostani kormány tagjainak is akkor, hogyha most már a xdlágos szándékosság jellegével bíró elhatározásukkal hozzájárulnak az előző Svehla-kormány törvényt sértő rendeletéihez s a nyelvtörvény kibocsátását továbbra is halogatják. A nemzeti kisebbség tagjainak, az összes ellenzéknek s minden igazságos állampolgárnak követelni kell tehát minden félelem nélkül a nyelvtőrvény végrehajtási rendeletének a nemzeti egyenjogúság elve alapján való azonnali kibocsátását, sőt megfontolás tárgyává kell hogy tegye az ellenzék, hogy ne tegye-e meg a megfelelő indítványt az eddigi törvénysértésért az előző Kvebba-kormány vád alá helyezése iránt. Nem kell félni Kromártól, illetve pártjától vany attól, hogy a kormány a nemzeti kisebbségek jogait megsemmisítő végrehajtási rendeletet fog kibocsátani. Hiszen, ha a jogtalanság terére lépnének, mindig meg van a megfelelő védekezés lehetősége azok részére, akik a jog, törvény és igazság alapján állanak. Egy olyan rendelkezés például, mely arra kötelezi a német, a magyar, a rutén vágj* más nemzeti kisebbséghez tartozó csehszlovák állampolgárokat, hogy az üzletük- elnevf'- ''•V’t csehszlovák nyelven is kötelesek cégtáblájukon elhelyezni, ellenkeznék a saint-ger- ’ sőbb közigazgatási bíróságon kívül, tekintetmaim szerződés I. fejezet 7. cikkének 3. be- tel a nemzetközi kötelezettségre, a népszö- kezdésében foglalt tiltó rendelkezéssel s igy ■ vétségnél is sikerrel lehetne orvoslást ke- az esetleg ezen tiltó rendelkezés dacára ki- resni. bocsátott nyelvhasználati korlátozás a saint-1 A nyelvtörvény végrehajtási rendeleté? germaini szerződés I. fejezet 1. cikke érlel- nek azonnali kibocsátását tehát követelni méhen hatálytalan lenne és ellene a legfel- kell! Uf repülőgépes expedíció indula Sark meghódítására a tavaszi napfordulón George Hubert Wilkins kapitány két repülőgéppel többéves sarki útra indul március 21-én London, 1926 február. A Wilkins-féle északsarki expedíció tervét az amerikai Detroit-ban székelő Detroit Aviation Socieíy pendítette nreg s ezért az ő tiszteletére az expedíciónak ezt a nevet adták: The Detroit North Polar Expedition. Ez a társaság 50.000 dollárt adott az expedíció céljaira. Magától értetődik, hogy az expedíció pénzügyi alapja ezzel nem merült ki. Az amerikai Földrajzi Társaság szintén tekintélyes összeggel járult hozzá. Sőt Wilkins kapitány sem elégedett meg az expedíció vezetésének elvállalásával — a maga pénztárából 15.000 dollárt bocsátott az expedició céljaira. — Az expedició megszervezése igen jól sikerült, — mondotta WTilkins kapitány — hiszen, hogy mást ne mondjak, Vilhjahmar Stefansson, a kiváló sarkutazó, etnológus és iró szintén munkatársamul szegődött. Közöttünk lesz William B. Iloije, a Ford xnotortársaság igazgatója és E. S. Evans mérnök. Indulás: március 21-én Az expedició Alaskából, Barrow-ból vág neki a Jeges-tengernek, át fog repülni az Északi Sarkon és a Spitzbergákon száll le. — Az a tervünk, — hangzott Wilkins kapitány fölvilágositása — hogy Barrow-ból 1926 március 21-én szállunk föl, föltéve, ha az időjárás kedvező lesz. Ha tervünk sikerül, akkor a mi expedíciónk meg fogja előzni Amundsen expedícióját Amund- sen, aki éppen ellenkező irányban, a Spitzbergákról Alaska felé akarja átrepülni az Északi Sarkot, — csak áprilisban indul el Olaszországból, megáll Angliában és Norvégiában és csak azután indul tovább a Spitzbergákra ... Wilkins kapitány mindenekelőtt az Északi Sark jégmasszáinak középpontját akarja elérni. Ha eléri ezt a sarkvidéket, anélkül, hogy szárazföldet pillantana meg, akkor keresztülrepül a Jegestengeren egészen a Spitzbergákig s igy útjába ejti a földrajzi Északi Sarkot is. Barrow és a Jeges Sark között levő jégtömegek tökéletesen ismeretlen területek. Eddig egyetlenegy utazó sem merészkedett e jégtömegek középpontja felé haladni. Valamenyien csak a szélét érintették. Peary, aki szánkókon tört az Északi Sark felé, a földgömb második oldalán volt s ugyanott járt Amundsen is. Nansen Morzsolta a jégtömegeket a Frammhajőjával a érintette Stefansson is. — A mi expedíciónk célja az, — jelentette ki a kapitány — hogy ezeket a jégtömegeket alaposan átkutatjuk s megkeressük a középpontját. Mi szárazföld után nem kutatunk. A földrajztudósok azt állítják, hogy aligha fogunk szárazföldre akadni. De ha mégis szárazföldre jutnánk, magától értetődik, ezt az Amerikai Egyesült Államok nevében birtokunkba vennénk. Expedició a jég hátán Az expedició két repülőgépet fog igénybevenni. Az egyik Dougtos-féle gép lesz, amelyet Fordék építettek s a másik egy Fokker-fóle lesz, amelyet Wright-motorokkal szerelnek fel. Az egyik gép Barrow-ban marad, míg a másikon Wilkiü3 kapitány nekivág az ismeretlennek. Március 21-ét azért választották az elindulás időpontjául, mert ebben az időben pontosan ismerik a köd-, szél- és a felböjárást. — Lehet, hogy földet is találunk utunkban — folytatta Wilkins kapitány — s ebben az esetben lefotografáljuk a földet és aztán visszatérünk Bar- rowba. Innen azonnal útnak indítjuk a másik gépet, amely a szárazföldön leszáll s ott elvégzi a kutató és térképészeti munkákat. Az én gépem minden valószínűség szerint egyenesen a Spitzbergáknak veszi majd az útját. Mi azzal indulunk útnak, ha nem találnánk elérni a Spitzbergálcat, akkor legalább két esztendeig semmiféle mentő expedíciót j ne küldjenek utánunk. Lehetséges, hogy az Északi i Sark elhagyása után kénytelenek lennénk leszál-j lani, ebben az esetben úgy folytatnánk az utunkat { a Spitzbergák felé, ahogy tudnánk. Mi a jégen is ! meg tudunk majd élni s erős a hitünk, hogy a jég i alatt elegendő fókát találunk, amelyből táplál- j hozhatunk. A Fokker-gép 2500 mérföldet képes haladni, i anélkül, hogy újból meg kellene tölteni benzinnel.; A Douglas-gép 3000 mérföldet repül egyszeri töl- j téssel. A Barrovból a Jeges Sark 800 mérföld nyíre fekszik, vagyis 1600 mérföldet kellene megtenni.! ha Wilkins kapitány ide- és odarepül. Barrowból a | Spitzbergákig körülbelül 2100 mérföld a távolság s ebbe a távolságba beleesik úgy a Jeges Sark, mint a földrajzi Északi Sark. Drótnélküli összeköttetés a szárazfölddel Mialatt repülni fogunnk, — magyarázta az ex-' pedieió vezetője - állandóan drótnélküli telegramokkal érintkezni fogunk a szárazfölddel. Rádióink is lesznek. Ezek a rádiók majdnem szünet nélkül kül-! denek híreket. Wilkins kapitány már összeállította az ex- j podició embereit. Ezek természetesen mind szakértő emberek, akik lelkesedéssel vállalták a I rájuk bízott feladatot. — Tfogy Wilkins kapitánynál afltamasabb férfit nem találhatunk, — mondotta az amerikai i j földrajzi társaság elnöke — ez szinte magától értedődő. Ma nincs még egy sarki utazó, akinek több tapasztalata volna ezen a téren, mint neki. Többször járt már úgy az Északi Sarkon, mint a Déli Sarkon, résztvett a Shackleton-féle expedícióban, valamint a kanadai expedícióban is. Ott volt, ! amikor 1921-ben elérték a Graham-földet. Legutóbb ! Ausztráliában járt, ahol a British-muzeum számára ! fontos kutatásokat végzett. Wilkins kapitány már 11910-ben kezdett fotografálni repülőgépről s ő volt az első ember, aki olyan repülőgépre szállt, a- melyet 100 lóerejü motorral szereltek fel. Résztvett a világháborúban is. Egy ausztráliai hadtest parancsnoka volt. Az antant föhadvezére azt mondotta róla, hogy nálánál bátrabb katonát nem ismer. A háború után Wilkins kapitány Londonból Ausztráliába akart repülni. Ezt a tervét nem hajthatta végre, mert Kréta szigetén motorhiba miatt le kellett szállania. Északsarki expedíciója során arra a tapasztalatra fog támaszkodni, amelyet Stefansson szerzett legutolsó expedíciója során. Repülés „pehelysúllyal“ — Igenis a „jég hátán“ fogunk megélni — 1 szólt mcsolyogva — s nem fogunk éhenveszni. Peary, Nansen és a többi északsarki utazó mind megfelelő mennyiségű eledelt vitt magával. — Amundsen szintén ezt a módszert követte. Neki is az volt a felfogása, hogy a „jég hátán" nem lehet megélni és ezért minden ember 66 fontnyi élelmiszert vitt magával. Ezenfelül természetesen még sátrakat, szánokat és vászoncsónakokat pakoltak be. Stefansson bebizonyította, hogy tíz északi Jeges-tenger alatt fókák élnek s velem együtt vadászott ezekre a fókákra és heteken keresztül megéltünk a húsúkból. Én tehát „pehelysúllyal" fogok repülni s ha arra kerül a sor, hogy le kell szállanom, akkor bizony a „jég hátán" fogok megélni. A Jeges Sarok, amely a sarkvidék jégtömegeinek középpontját jelzi, viszonylagosan a legnehezebben megközelíthető pont. Ide sokkal nehezebb eljutni, mint a geográfiái Északi Sarkra. Ez a pont tudniillik, a legtávolabb van mindazoktól a helyektől, amelyeket hajók elérhetnek. Ez a befagyott tenger középpontja. Tulajdonképpen azonos volna a földrajzi pólussal, ha a ,jégsipka" éppen a póluson lenne. Csakhogy ez „félrecsuszott" • igy a jeges pont más, mint a földrajzi pólus. Az expedíció tudományos munkája Wilkins kapitány az összes szükséges tudományos műszereket magával viszi, s igy az összes tudományos megfigyeléseket szabatosan el fogja végezni. Márciusban úgy a napot, mint a holdat látni lehet, ami szintén fontos körülmény. — Mannlicher-fegyvereket is felrakunk a gépünkre, — beszélte — de nem feledkezünk meg a jégvágó késekről sem, mert hiszen számítanunk kell arra, hogy kunyhókat kell épiténünk hóból és jégből. A szügséges prémruházatot Barrow-ban készítik eszkimó asszonyok. Az expedició tagjai Détroitból még e hónapban indulnak el vasúton egészen a Csendesóceánig. Itt hajóra ülnek és Sewardban kötnek ki. Innen Tenanáig ismét vasúton utaznak. A gépeket Tenanába expediálják s onnan repülnek Barrow-ig. Az expedíció mozgófényképekről is fog gondoskodni, a „kurblis gép" velük lesz s minden látnivalót lefilmeznek. Rossmann, az amerikai expedíció-fotográfus lefényképezi az expedició munkájának minden részletét, attól a pillanattól fogva, amikor Wilkins kapitány és társai elindulnak Détroitból egészen addig, amig be nem fejezik nagyszerű munkájukat . . . AZ AMERIKAI FÖLDRAJZI TÁRSASÁG ELNÖKE AZ EXPEDÍCIÓRÓL Bowmonn, az amerikai földrajzi társaság elnöke, rendületlenül hízik a sikerben. A közönség furcsállani fogja, — fejtegette az újságírók előtt — hogy Amundsen sikertelen észak- sarki úja után ismét ugyanily vállalkozásba vágjuk fejszénket. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a Wilkins-expedíció más alapokra van fektetve. Mindenekelőtt Wilkins gépei jobbak és célszerűbbek. Wilkins alkalmasabb ember a feladat megoldáására. Mindazokát a tulajdonságokat egyesíti magában, melyek a bátor és okos sarkutazó díszei szoktak lenni. Bámulatosan ért ahoz, miképpen lehet „a jég hátán megélni", ő tehát semmiféle felesleges terhet nem visz magával, s igy természetszerűen a mozgékonysága sokkal hatalmasabb és lendületesebb lesz. Pompásan ért a repüléshez is Én nem ismerek olyan sarkutazót, aki például biztosabban ülné meg a gépet. Ami most már azt a kérdést illeti, hogy van reménység arra, hogy az Északsarki vidéken eg; uj kontinensre akadjanak, erre Bowman elnö' nem-mel válaszolt. — Azért nem hiszek ilyen kontinensben, magyarázta — mert nincs hely számára. Az Észak- sarki vidék aránylag nagy terület s legfeljebb ^ arról lehetne sző, hogy kisebb-nagyobb szigeteket találhatnak ott A nagyközönség azonban téved, ha azl -hiszi, hogy egy északsarki expedíciónak nem lehet más célja, mint az, hogy uj kontinenst fedezzen fel. A'pólusok világában — Eleinte a közönség — úgymond — csupán a földrajzi pólus iránt érdeklődött. Amikor ezt n pólust Peary 1909 április havában elérte, azt hitték, ! hogy ezekután semmi keresnivalónk nincs többé az Északi Sarkvidéken. Amikor pedig a Déli Sarkra is rátette lábát az ember, éppenséggel meg voltak győződve, hogy a kutatásnak semmi értelme nincs többé... Hát ez a felfogás ne megészen helyes. Ne felejtsük el, hogy nemcsak északi pólus és déli pólus van. E két póluson kívül még más pólusok is vannak. Az északi földtekén például legalább négy elsőrangú sark van. Ott van mindenekelőtt a Hideg Sark. Ez a pont az általános véleménnyel szemben nem a földrajzi pólussal esik egybe. Szibéria legészakibb részén van ez s emberek is laknak rajta. A pólusok közül ez az egyetlen, amely lakott vidék. A Jakuts-provinciában van az a hely és az emberek itt úgy élnek, mint másutt, sőt még vetnek és aratnak is. Aztán ott van a Mágneses Sark, amely az eszkimók hazájában fekszik. Ez körülbelül 1400 mértföldnyire esik a földrajzi pólustól. Ezt a Mágneses Sarkot 1831-ben Ross állapította meg. A harmadik pólus a Szél-Sark. A föld legtávolabbi pontja — Nem lehetlen azonban, hogy több Szél-Sark is van. Grönland, úgy látszik, a légköri zavargások középpontja, de valószínű, hogy az az ismeretlen vidék, amelyet Wilkins kapitány akar felfedezni, szintén ilyen központ. Eddigi megfigyelések azt tanúsítják, hogy ez a föltevés eléggé szilárd alapon nyugszik... A Jég-Sarkról már többször volt sző. E gondolat fölvetése Stefanssonnak köszönhető. 1920-ban ő tett közzé a geográfiái társaság közlönyében egy cikket, amelyben azt fejtegette, hogy az északsarki vidéknek van egy pontja, — a Jég- Sark — amely sokkal nehezebben érhető el, mint. a földrajzi pólus. Cikkéhez térképet is mellékelt, amelyre igen sokszor hivatkoztak. A térképen világosan látható, hogy a Jég-Sark a legmesszebb fekvő pont azoktól a helyektől számítva, amelyek hajón megközelíthetők. A Jég-Sark körül fekvő hatalmas területet Stefansson elnevezte „ember-és- kutya-utazási-zónájának". Ezt a jégpontot igen nehéz elérni s igy jogosan állítható, hogy ez a föld legtávolabbik pontja. A földrajzi pólust aránylag könnyű megközelíteni. Ha a Jég-Sarkot elérték, akkor a többi sark megközelítése igazán nem fog nehészégeket okozni. — Nos, — folytatta Bowmann — Wilkins kapitány a2t tűzte ki célul, hogy ezt a Jég-Sarkot fogja felfedezni. Ha sikerül a célját elérni, akkor olyan tettet vitt véghez, amely igen előkelő helyet foglal el az északsarki utazások történetében. De ugyanakkor bizonyságot tett arról is, hogy a rer pülőgép jelentős faktor lehet az északsarki expedíció végrehajtásában. A sarki szárazlöld titka Bowmann visszatért ezután arra a gondolatra, vájjon nem akadhat-e Wilkins valóban szárazföldre az északsarki vidéken? Eddig több olyan adatot gyűjtöttek, amelyből azt lehet következtetni, hogy nem képtelenség ilyen szárazföldek feltevése. Az erre vonatkozó adatok a következők: 1. Az északsarki vidékről leáramlő szelek iránya azt mutatja, hogy a Jég-Sark közelében magas területek, esetleg hegységek vannak. 2. A sarki tenger áramlataiból Harris, az amerikai oceanografus azt következtette, hogy Barrow és a földrajzi pólus között feltétlenül szárazföldnek kell elterülnie. 3. A föld különböző pontjain levő formációk határozottan arra engednek következtetni, hogy az északsarki vidéken szintén földterületeknek kell lenniük. 4. Szibériából és Alaskából a kora nyáron ludak, sirályok és kacsák repültek észak felé és amikor visszatérnek, fiatalok vannak velük. 5. A mérések azt mutatják, hogy a Mernie• folyó, amely a jég alatt tör magának utat, kettéágazik és a két ágazást szárazföld okozza. 6. A jégterület széléről visszatért bálnavadászok egybehangzóan azt állítják, hogy „feljebb" kell valahol szárazföldnek lenni. Fekete masz- szákat is láttak, amelyek sarki ködök is, de szárazföldek is lehettek. — I)e ha Wilkins kapitány azzal térne vissza,— fejezte be előadását Bowmann —, hogy az északsarki vidéken nincsen szárazföld, ez is páratlanul érdekes felfedezés lenne. Sem többet, sem kevesebbet nem jelentene, mint azt, hogy az áramlásokról való feltevéseinket és teóriáinkat alaposan revideálnunk kell. Akármilyen szempontból is nézzük tehát. Wilkins kapitány vállalkozását, az bizonyos, ha sikerrel végződik, akkor ez a legnagyobb északsarki tettek közé fog tartozni. + Meo szenved «#» Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, dere. comb és kö’döksérvnél a mi tökéletesített rugónélküll sérvkötönk. mely éjjel is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsölye- désnéi. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanel] has-, kát- és meilmelegltó .Jvfll8O“it0tszem&x Bridslava, Duna-a. §1. Arfe«yré1c tegyen A vidéki felek még aznap efintézfetnek 1 4 ■rorinnaNnram
