Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-13 / 36. (1074.) szám

8

1926 február 13. Szombat.

Ilii IUWIWHMIIIIUIMII J tl'lüil li <11 li>l i -££321

A pénzügyminiszter nyilatkozata a szlovenszkói vasúti tarifákról, A csehszlovák gyárosok közp. szövetkezetének elnöksége előtt Englis dr. pénzügyminiszter többek között odanyilatkozott, hogy a szlovenszkói vasúti tarifák átszámitásáuak kérdése aktuálissá vált és a személyi díjszabással együtt a valutaviszonyok szerint kell átértékelni. A szlovenszkói uj vasútvonalak kiépítése, melyeknek gazdasági és aminiszírativ szükségességét a vasutügyi miniszter fogja elbírálni, az általános beruházási program keretén belül kell, hogy maradjon és kivitele az aranypiac gondos figyelemmel tartása mellett kell, hogy történjék. Ugyláíszik, hogy pénzügyminiszterünk dacára annak, hogy csak hivatalnok s nem pártember, egyúttal jó diplomata is.

Forgalmi és luxusaflók bevallása és befizetése. A forgalmi és luxusadó alá eső vállalatok kötelesek az előző évről szóló adóbevallásaikat legkésőbb a következő év január 31-éág benyújtani. Olyan vállalat, mély mindkét adó alá eső árukat ad el, ezekről elkülönített vallomást tartozik tenni. Az sdóvallomást azon adóügyi hatóságnál kell benyújtani, amelynek területén az üzlet, műhely stb. illetékes. Ha a vállalkozás nem bír külön üzemi helyiséggel, úgy a tulajdonos lakása az irányadó. Á bevallást hivatalos nyomtatványon kell tenni, melyet az adókötelesnek kikézbesltonek, ha ez meg nem történnék, úgy az illetékes adóhivatalnál {esetleg a községházán) kell kérnie. Amennyiben az adózó vallomását február hó 14-ig nem nyújtja be, adója 5 százalékkal felemeltetik. 17. paragrafus.) Adókötelezettséggel bírnak (5. paragrafus) azon egyének is, akik belföldön üzemi helyiséggel nem bíró külföldiek számára belföldi áruk szállítását közvetítik, vagy eszközük. A nem vállalkozó által vásárolt azon áruk árát, amelyek után járó adót a vállalkozó az 5. paragrafus szerint a szállító helyén tartozik fizetni, külön jegyzékben kell feltüntetni. Olyan vállalatok, melyek szakmájukba nem tartozó luxusadó alá eső árut is tartanak, ezekről külön vallomást (31. paragrafus), vagy mint más luxusadó alá eső áruik vallomásának külön mellékletét tartoznak beadni. Az ezen adók befizetésére kötelezett vállalatok negyedévi forgalmuk adóját minden hivatalos felszólítás bevárása nélkül a negyedév lejárta után, legkésőbb 6 hét eltelte előtt tartoznak befizetni. A befizetések postacsekken történnek, melyet az illetékes adóhivatal ad e célra. Amennyiben ezen adók késedelmesen fizettetnének be, a negyedév utáni első naptól (tehát nem a 6 hót utánitól) kezdve, késedelmi kamat fizetendő a hátralékos összeg után. Ezenkívül oly adózók, akik ezen adórészleteket egyáltalában nem, vagy helytelenül fizetik be, 5000 koronáig terjedhető rendbírsággal sújthatok.

Olasz—magyar kereskedelmi szerződés. Múlt évi december 27-ével végérvényesen érvénybe lépett az olasz—magyar kereskedelmi szerződés. A mi olasz kereskedelmi szerződésünk alapján Olaszországba bevitt áruink a legnagyobb kedvezmény elve mellett, ugyanazon vámmérséklésben részesülnek, mint amilyet Magyarországnak biztosított Olaszország a bevitt sütemények, ásványvizek, közönséges palackok, ebonitáruk és gummijátékáruk után biztosított. Ellenben Magyarországgal még mindig nem kötötttünk kereskedelmi szerződést.

A jövedelmi adó bevallása. A személyi adótörvény rendelkezése szerint január 31-ig a jövedelmi vagy járadéki adóvallomás írásban a hivatalos nyomtatványon vagy személyesen, szóbelileg az illetékes adóügyi hatóságnál megteendő. Erre mindenki köteles, akinek évi adóköteles jövedelme a 6000 koronát meghaladja. A járadékadó bevallásánál csak azon járadékokát nem kell felvenni, amelyeknél a járadékot kifizető van kimondottan kötelezve ezen adó fizetésére. Oly já- radéküüaidonosok, akiknek járadéka más jövedelmekkel együtt sem haladja meg az évi 6000 koronát, nem tartoznak adó vallomást tenni és jövedelmi adót fizetni. A jövedelem bevallása az előző évi jövedelem alapján történik. Ha az előző évben nem állt v >1- na még fenn ez a teljes jövedelem, csak az év egy részében, úgy aránylagosan számítandó ld az egész évi jövedelem ezen rész alapján. A bevallásnak a határidőig való be nem adása esetén, a hatóság rendelkezésére álló adatok vagy becslőbizottság alapján hivatalosan állapitják meg. Bérbe adott ha?.ak tulajdonosai tartoznak a B jelzésű házjegyzéket és a C jelzésű lakás jegyzéket benyújtani. Az utóbbiak a lakásbérlők á’tal töltendők ki. A bérbe nem adott házakról a lakóknak D jelzésű kimutatását kell a háztulajdonosnak benyújtani. Ezen nyomtatványokat pontosan a január elsejei állapot szerint kell kitölteni. Azok a munkaadók, akik egv személynek fizetés, nyugdíj, vagy egyéb cimen évi 6000 koronát meghaladó összeget kötelesek fizetni, szintén tartoznak erről a C/l vagy C/2 mintán külön vallomást beadni az illetékes adóügyi hatósághoz. Ezen bejelentésben úgy az állandó, mint a változó összes kifizetésre kerülő javadalmazások megadandók, melyek az e’őző évben az illetőnek tényleg kifizettettek, tehát a karácsonyi vagy újévi rcmunerációk, drágasági vagy egyél) pótlékok is. A hivatalos nyomtatvánvok dijtnhmiul kaphatók az adóügyi hatórásnál. Ezen bevallások be nem adását hivatalból büntetik.

ÖJ TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK

Az uj kartelltörvény. A tervezett kartelltörvény

alapgondolata az, hogy a kartell a megengedettnél nagyobb hasznot ne érhessen el, hanem nagyobb haszon esetén az árak leszállítására, a munkások anyagi helyzetének javítására stb. kényszerithesse az állam. Ezen célra bizottságok létesülnek, melyek összeállítása a következő: Egy tag az illetékes minisztériumot, 4 tag az ipart és kereskedelmet és ugyancsak 4 tag a fogyasztókat képviseli. Ezen bizottságok feladata arra ügyelni, hogy a kartellek működése az állam, a vásárlók és a fogyasztók érdekeit ne sértse. Ezen bizottságok tagjait a kormány nevezi ki. — A tervezet alapgondolata igazán szép. Csupán az ad okot aggodalomra, hogy vájjon az egyes politikai pártok érdekét képviselő kormány által kinevezett bizottság nem a pártok érdekeit fogja-e ott is szem előtt tartani, illetve az állam, vásárlók és fogyasztók érdekeivel összetéveszteni. Ahogy ezt ezer más téren tapasztaljuk.

Távirati utalványok külföldre. Január 1-től a következő államokba küldhetők távirati utalványok: Belgium, Dánia, Észtország, Franciaország, Algír, Danzig, Island, Olaszország, Luxenburg, Magyarország, Németalföld, Norvégia, Ausztria, Spanyolország, Svájc és Svédország.

A felemelt bélyegilletékek. Talán nem lesz érdektelen, ha olvasóinknak, bár elkésve, az 1925. évi május 8-tól érvényes felemelt bélyegilletékek jegyzékét összeállítjuk. Eszerint a régi 10—39 fillér helyett 50 fillér fizetendő. 40—100 helyett 1 K, 1—1.99 korona helyett 3 korona. 2—2.99 helyett 5, 3—3.99 helyett 8, 4-5.99 helyett 10 K, 6-7.99 helyett 15, 8—11.99-ig 20, 12—19.99 helyett 30 K, 20 koronán felül 50 K bélyegben. E- zen emelések nem vonatkoznak a csekk, kereskedői utalványok, számlák, mérlegek, mérlegkivonatok, birósági illetékességi ü- gyek, vasúti kedvezményes és díjtalan utazási igazolványok, bookmaker-betétek és végül egyes bíróságok bélyegilletékeire.

Az üzleti könyvekre, melyek egyes lapokból állanak: Segédkönyvre ivenként 2640 cm®-ig 20 fillér fizetendő, 2640 cm2 felül 40 fillér, 5040 cm® felül 60 fillér. Főkönyvre 5040 cinig 1 K ivenként. Bekötött üzleti segédkönyveknél az öszes lapok területe ahányszor 2640 cm®, annyiszor 20 fillér, főkönyveknél az összes lapok területe ahányszor 5Ó40 cm®, annyiszor 1 K. Kiszámítható, ha a lap centiméterben mért szélességét, magasságával és a lapok számával szorozzuk és elosztjuk, segédkönyvnél 2640 illetve főkönyvnél 5040- nel s annyiszor 20 fill., illetve 1 K lesz levonandó. Ezen rendelkezés csak azon könyvekre vonatkozik, melyekbe az első bejegyzés május 7. után történt. Beadványok és kérvények, melyek állami, megyei, kerületi és városi hivatalokhoz, nyilvános intézetekhez, legfelsőbb bírósághoz, a nemzetgyűléshez, a köztársaság elnökéhez intézteinek, 5 K bélyeggel látandók el ivenként. Beadványok, melyek politikai hatóságoknál adatnak be s amelyek tárgya ipar önálló gyakorlásának bejelentése, iparengedély, magánügynöki működés engedélyezése a lakhely lakosságának száma szerint bélyegezendők és pedig: 5000 főnyi lakosság mellett 8 K, 5—10 ezerig 10 K, 10—50 ezerig 15 K, 50.000 felül 20 K. A politikai hatóságokhoz intézett minden egyéb beadvány ivenként 5 K bélyeggel látandó el. Oly beadványoknál, melyek egyes lapokból állanak, az első két lapra 5 K s minden további lapra a második ívre szükséges bélyegilleték fele, ha a második ivre több mint 1 K bélyeg volna ragasztandó és ha az egyes lapok nem nagyobbak mint a normáüv fele vagyis 875 cm®. Fellebbezések, panaszok, felszólalások első ive, melyek nyilvános hatóságnál, de nem bíróságnál adatnak be, 8 K bélyeggel látandók el. Ugyanezek mellékleteire ivenként 1 K. Ajánlatok, szerződések megkötésére 5 K. Magán egyének által kiállított meghatalmazásokra 5 K. Születési, halotti bizonyítványok és hasonló okmányokra 5 K. A politikai hatóság által kiállított különböző előadások és mulatságok engedélyére, különböző passzusok, oklevelek, kinevezések, szabadalmak, engedélyiratok, mesterlevelek, házalóengedélyek, kereskedelmi utazói igazolványok stb. 8 K. Államhatóságok által kiállított bizonyítványokra 8 K bélyeg jár. Ha magánszemélyek állítják ki, 5 K. Cseléd-, segéd-, tanonc- és munkásbizonyitvány- ra 1 K. Orvosi bizonyítványra állami orvosnál 8, magánorvosnál 5, orvosi bizonyítványra cseléd, segéd, tanonc és munkás részére 1 K bélyeg teendő.

Bélyegjegyek becseré^sénél az érték 10 százalékát levonják. 5 koronán aUdi értékeket levonás néüiül cserélnek be. Nagyobb összegű levonásoknál a legközelebbi kisebb tizes összegre kerekítendő ki a levonás ösz- szege. ITayanez áll a bélyeges állami nyomtatványokra is.

A bíróságok nem fogadhatnak el készpénzt. Ez év január 1-től a bíróságok és más jogi hatóságok, valamint a szlovenszkói és ruszinszkói gyámhatóságok nem fogadhatnak el készpénzbefizetéseket. Akinek befizetni- valója van, tartozik az illető hivatalnál, vagy a postán megfelelő befizetőlapot kérni s az összeget ezen befizetni. Az iratokhoz a készpénz helyett a befizetési lap elismervényét csatolja. Ha azt kívánja, hogy az elismervény nála legyen, úgy a befizetés megtörténtét az ügyiraton bemutatott elismervény alapján feljegyzik s azt neki visszaadják. Ugyanezen rendelkezés megtiltja a fentem!itett hivatalok tisztviselőinek is, hogy befizetéseket készpénzben elfogadjanak.

DÖNTVÉNYEK

Veszteséggel dolgozó vállalat is kereseti adóköteles. Egy konkrét esetből kifolyólag igen érdekes döntést hozott a legfelsőbb bíróság. Kimondta, hogy minden vállalat, mely a személyi adótörvénynek valamely külön előírásával nincs az adó alól felmentve, kereseti adó alá esik, tekintet nélkül arra, lmgy nyereséggel vagy veszteséggel dolgozott-e. Az adóösszeget a bizottság veti ki. A legfelsőbb bíróság csupán azt vizsgálhatja, hogy a kivetés törvényes, vagy sem, de annak mérvét vizsgálni nem illetékes.

Kötelező-e a kollektív szerződés? A legfelsőbb bíróság legutóbb ezen már sokat vitatott ügyben fontos döntést hozott, úgyhogy ott, ahol kollektív szerződések fennállanak, azok mindkét félre kötelező erővel bírnak. Az nidokolásban kifejti, hogy bár a kollektív szerződések kötelező volta nincs ezideig törvényben szabályozva, azonban azok fenntartása, illetve ilyen szerződések kötése nemcsak a szerződő felek, de az egész ország lakosságának érdekében kívánatos. Kívánatos pedig azért, mert a kollektív szerződéssel két szervezet lép egységre, melyek kölcsönösen garanciát nyújthatnak egymásnak, hogy tagjaik a szerződést valóban be is fogják tartani. Kívánatos továbbá azért, mert alkalmas arra, hogy a munkaadó fölényét a munkással szemben a szervezet részben kiegyenlítse, amely a szerződést megköti, s minden ilyen szerződésben bennfoglaltatik, hogy annak érvénye meddig tart s hogy újból csakis a szervezetek révén hosszabbítható meg, illetve köthető uj szerződés.

A szervezetek maguk gondoskodnak arról, hogy tagjaik teljesítsék a szerződés tartalmát. Ezen szerződések általában bizonyos nyugalmat biztosítanak az országban s elősegítik a gazdasági fejlődést, mert sok munkabeszüntetést és kizárást akadályoznak meg, melyek nélkülük bekövetkeztek volna. Biztos és nyugodt számítást engednek meg a felek részére, legalább is érvényük tartamára. Mindezen okoknál fogva állami érdek, hogy a kollektív szerződések megkötése ne csak megtüressék, de egyenesen támogatásban részesüljön és kötelező voltának érvény szerezhessék.

Most még csak arra nézve kellene döntenie a legfelsőbb bíróságnak, hogy kollektív szerződés fenntartására esetén köthető-e érvényes egyéni szerződés munkaadó és munkás között, (föltéve, hogy az az utóbbira nézve előnyösebb, amennyiben a kollektív szerződés a munkás számára csak a minimumot állapítja meg, melynél kevesebbet nem kaphat), vágj* pedig á kollektív szerződés minden esetben eleve kizárja-e az egyéni szerződés érvényét?

Az orvosnál eltöltött időért munkabér nem jár. Az egyik munkásszervezet egy munkásnak az orvosnál eltöltött időért munkabért követelt. A dolog a központi paritásos választmány elé került, mely úgy döntött, hogy a munkásnak azon időre, melyet az orvosnál kezelés céljából eltölt, munkabér nem jár.

A kereskedői gondosság felső foka. Érdekes ítéletet hozott nemrég a legfelsőbb biróság. Egy kereskedő egy vagon árut hozatott. Ennek megérkezése után a vasúti fuvart kifizette és az árut annak természete szerint 2 héten belül eladta. Fél év múltán a vasút értesíti, hogy fizessen tévesen számolt fuvardíj-különbözet fejében 2000 komát. A kereskedő ezt megtagadta azzal az indokolással, hogy ma már semmiképp nem áll módjában ezt a nagy fuvardij-különbözetet behozni, mert az árut a tényleg behajtott fuvardíjjal kalkulálva már régen eladta s utólag a vevőkön nem követelheti utólag a fuvardij-különbözetet. A vasút perelt, de az első és másodfokú biróság a keresetét elutasította. A legfelsőbb bizóság azonban megsemmisítette az alsóbbfoku biróság ítéletét és a kereskedőt a fuvardíj-különbözet megfizetésére kötelezte azzal az indokolással, hogy a kereskedő nem járt el kellő gondossággal és körültekintéssel, amikor a fuvarlevelet a fuvardíj helyes kiszabása tekintetében nem vizsgáltatta felül, mert ez is hozzá tartozott a kereskedői gondossághoz.

Mikor fizetendő a fölemelt lakbér. A legfelsőbb biróság úgy döntött, hogy a bérlők védelméről szóló törvény értelmében a felemelt lakbér vagy üzletbér mindig a felemelésről szóló értesítés kézhezvétele után esedékes bérfizetési időponttól kezgve igényelhető. Ebből következik, hogy a felemelt bér visszamenőleg nem követelhető.

Vigyázzunk a pontos cégjegyzésre. A legfelsőbb biróság kimondta, hogy a cégek okmányokon és értékeken betüszerint ugyanazou aláirást tartoznak használi, mint amilyen a törvényszéki cégbejegyzésük, mert különben ezen aláírásuk semmis. Tehát még olyan lényegtelen rövidítések sem engedhetők meg, mint például „társa" helyett „társ" vagy ehhez hasonlók

KÖZ SZÁLLÍTÁSOK

E rovatunkat technikai akadályok miatt csak jövő számunkkal tehetjük teljessé.

Zsupáni hivatal, Turócszentmárton: Kő, homok és törmelék. U. L. 285. — A dohányjövedék központi igazgatósága, Prága: 8000 m. törülközőanyag, 45 cm. széles, 18/20 1 cm2. U. L. 284/1925. — Kereskedelemügyi miniszter, Prága: Különféle felszerelési anyagok csendőrség részére. U. L. 284/1925; — cipőszállitás csendőrscg részére.

15.018/1925. — Románia: Vasdrót, rudvas. 14.896— 1925.

Uj előírások a katonai szállításoknál. A

nemzetvédelmi minisztérium 14000/37/925. sz. a. a jelenleg érvényben levő uj katonai szükségleti cikkek szállításának általános feltételeit külön hirdetmény alakjában közzétette, mire az érdeklődők figyelmét felhívjuk. A hirdetmény első része a szállítási feltételeket tartalmazza, a második rész pedig a beadványhoz szükséges formulákat közli. Ezen hirdetmény a kereskedelmi és iparkamaráknál megtekinthető.

KÜLÖNFÉLÉK

A kereskedelmi index 192ö novemberében. Az állami statisztikai hivatal által múlt évi november hóra megállapított kiskereskedelmi élelmiszerárak indexe 863, tellát 1.4 százalékkal kisebb, mint az októberben megállapított 875. Az olcsóbbodás Csehországban

1.9 százalék, Szilézia és Morvaországban 1.5 százalék, Szlovenszkőn 0.2 százalék, Ruszin- szkóban ellenben a drágaság 0.3 százalékkal emelkedett. A négy legfontosabb élelmiszer közül olcsóbbodott: a fehérkenyér 5.6%-kai, burgonya 1.4%-kai, ellenben a tej 0.5%-kal és a tojás 6.3%-kal emelkedett. A disznóhus 6.5%, az amerikai disznózsír 5.2%, a prágai szalámi 4.8%, a kenyérliszt 4.5%, a savanyított káposzta 4.5%, a barnakenyér 4.3%, a birkahús 4.1%, a hazai nyers disznózsír 3%, a borjúhús 2.4%, a túró 1.7%, a fejes káposzta 1.7%, olvasztott vaj 1.6%-kai olcsóbbodott. A gyümölcs, hagyma, babkávé és rizs ára emelkedett.

Az iparfelügyelök kérdőivei. A iparfelügyelők, mint minden évben, úgy ezidén is nagyon sokféle kérdést tartalmazó kérdőívet küldenek szét a nagyobb üzemmel bíró iparostársainknak, melyek kitöltése nem kis munkát okoz. A sok adatra az évi jelentés elkészítése céljából van szükségük az ipar- felügyelőknek s a fennálló rendelkezések szerint ezen adatokat személyesen, a telep meglátogatása alkalmával kellene beszerezniük s a kérdőívet a hely színén kiállitaniok. így tehát az iparosok nincsenek kötelezve ezen kérdőivek kitöltésére, amint a szociális ügyek minisztere is egy adott esetből kifolyólag megállapította. Tekintettel azonban arra, hogy ezen ivek kitöltése statisztikai szempontból szükséges, olvasóink jól teszik, ha az iveket annak ellenére, hogy erre nem kötelezhetők, mégis kitöltik. Az ivek kitöltése az adatok megadása mellett az ipartestületben is történhetnék.

A magyar biztosítóintézetek csehszlovák stokk- jának rendezése. A magyar biztosítóintézeteknek adott határidő, ameddig a csehszlovák kifizetéseket rendezniük kellett, a múlt év november végén járt le. A magyar társulatok stokkját a következő csehszlovák társaságok vették át: Foncierét a Continental, a Magyar—Franciáét a Merkúr és az Első Magyar Biztositó Társaságét a Slovák biztosító társaság. Most még a német, és olasz társaságokkal folynak hasonló tárgyalások.

Nemzetközi válaszbélyegntalványok bevezetése. Külföldi levelezéseknél nem lehetett a válasz- bélyegeget mellékelni, ezen segített a csehszlovák posta azzal, hogy 2.75 korona árban válaszbélyeg- utalványokat árusít, melyeket bármely állam a válaszbélyeg ellenében elfogad. Olyan külföldi levelekhez tehát, melyeknél válaszbélyeg küldése volna szükséges, ilyen bélyegutalványt mellékelhetünk.

Kereskedelmi szerződés sürgős megkötése Magyarországgal. A csehszlovák textilíparosok memorandumot nyújtottak be a kormányhoz, amelyben kívánják a Magyarországgal való kereskedelmi szerződés sürgős megkötését, mert ez nemcsak a textilipar, de a köztársaság egész iparának fontos érdeke. Magyarországnak ipari termelése még igen sok ágban nem éri el a fogyasztást s igy oda kiviteli lehetőségeink volnának. Mi ezt már regen tudjuk, csak a bölcs kereskedelmi politikusaink nem tudják, akik politikai okokból minden áron elzárták előlünk ezt a természetes piacot.

Magasabb pénzegység lesz? Horacek dr. tanár, volt pénzügyminiszter a következőképpen nyilatkozott az Obzor národohospodársky-ban a magasabb pénzegység bevezetéséről: — ‘ A kérdés jelenleg ugyan nem sürgős, de nem is egészen tárgytalan, amennyiben a csehszlovák korona névértéke egy- hetede a háború előtti koronának, de a valóságban csak egytízede annak. A mostani korona egységek e t egyszerűen a tízszeresére emelve, uj név alatt, uj pénzegység gyanánt lehetne bevezetni. Ic>v a pénz- egységünk a külföldi pénzekhez hasonló tekintélyes összeget képviselne. Az. átszámítás s^ni okozna nagy nehézséget, sőt drágulás s~m h'yefkrzno be, mert csak a régi árakat kellene egy tizedükre redukálni* *