Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-03 / 27. (1065.) szám

mtmmmmmtm mmmm wwwwwnwi auri «—Bwnwi mwiw—m—n——————■mrnmmammmm■————————1—— .................—————————* El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Az őszinte Hrusovszky Prága, február 2. Hrusovsky Igor cseh nemzeti szocialista képviselőnek a szlovák néppárt ellen a Cseské Slovo egyik niultheti számában inté­zett kirohanását részletesen ismertette a sajtó. Tekintettel azonban arra, hogy a cikk­ben több megállapítás van, amelynek jelen­tősége túlhaladja a napi politika pillanatnyi állását, kívánatosnak tartjuk, hogy azokra visszatérjünk és állást foglaljunk hozzájuk. A cikkíró szerint az államalakulás ide­jében a cseh közvélemény tisztában volt az­zal, hogy Sziövenszkónak beillesztése az uj keretbe igen kemény dió lesz, mivel nagyon jól tudták, hogy Szlovenszkó intelligenciájá­nak kilencvenöt százaléka nemcsak nyelv­ben, de lélekben is magyar, sőt a népnek te­kintélyes részét is szlovákul beszélő magya­roknak tekintették. Hrusovsky ur mindezért az állítólag erőszakosan magyarosi tó iskola- politikát teszi felelőssé, ámde ez a megoko- lás mit sem változtat a nagyon érdekes és számunkra igen értékes ténymegállapítá­sokon. Nem tudjuk, hogy Benes külügyminisz­ter miket mondott képviselőtársának és mi­niszteri tanácsosának, amikor e cikk közzé­tétele után először találkoztak, de kizártnak tartjuk, hogy gratulált volna neki elmefutta­tásához. Mert Hrusovsky cikke teljesen iga­zolja a magyar álláspontot és olyan ütőkár­tyát ad a magyarság kezébe, amelyet adott alkalommal természetesen értékesíteni fo­gunk. A prágai uralt igen jól tudták, hogy a szlovenszkói értelmiség, egy egészen jelen­téktelen töredéktől eltekintve, magyar, vala­mint azt is, hogy a legszélesebb néprétegek egy tekintélyes része szlovák anyanyelve da­cára is magyarul érez, mégis jobb meggyőző­désük ellenére elhitették a világgal, hogy itt a magyar intelligencia vajmi csekély szere­pet játszik, a nép pedig gyűlöli és utálja magyar elnyomóit. Esztendőkön keresztül si­került is véka alá rejteniük az igazságot, most azonban, amikor annak kimondása köz­vetlen veszéllyel már nem jár, ők maguk hozzák napfényre. Köszönjük Hrusovsky ur­nák, hogy elkésetten bár, de mégis kimon­dotta az igazságot. Rendkívül érdekes Hrusovsky cikkének az a része is, amelyben elismeri, hogy a for­radalmi nemzetgyűlés milyen szkepticizmus­sal viseltetett Szlovenszkó irányában. A cen­tralista fölfogás megszokott frazeológiája szerint a szkepticizmus ugyan e terület kul­turális színvonalának állítólagos hátramara- dottságából származott, de mi nagyon jól tudjuk, hogy a forradalmi nemzetgyűlés nem kulturális okokból, de abszolút politikai bizalmatlanságból iktatta törvénybe azokat a kivételes rendelkezéseket, amelyek Szlo­venszkó capitis deminutióját jelentették. Ezért biztosították a kormánynak azt a jo­got, hogy 1940-ig darabontokat nevezhessen j ki a megyei képviselőtestületekbe, amihez i a kultúrának semmi néven nevezendő köze nincsen, mert engedjék meg nekünk, a ma­gyarságnak választott zsupabizottsági tagjai vannak legalább is oly intelligensek, kép­zettek és müveitek, mint a kormány által ki­nevezett darabont urak. Ugyancsak politikai célokat követett a forradalmi nemzetgyűlés akkor is, amidőn becikkelyezte a régi vá­lasztási törvény ama szakaszát, amely sze­rint 1935-ig a szlovenszkói választókerüle­tekben száz helyett ezer aláírás kellett a jelöltlisták érvényességéhez. Az ellenzék kezdettől fogva a legélesebb harcot indította c megszégyenítő rendszabály ellen, úgy hogy a választás' novella el is törölte a kivé­telt. Hrusovskyék most arra hivatkoznak. Briand és Stresemann a Riviérán találkoznak A német hUliisymlnistter lesz a birodalom népszövetségi fő- mégbizottja — A fölvétel kérvénye még e héten (Sejtbe megy Berlin, február 2. A birodalmi gyűlés szordai ülése után a kormány jelentkezik a népszövetségnél és kérni lógja fölvételét. Ez a jelentkezés azért vált hirtelen aktuálissá, mert a francia külügyminiszter a német meg­szállott terület második és harmadik zónájá­ban a megszálló csapatok létszámát végre csökkentette. Ez volt utolsó akadálya Német­ország végleges elhatározásának. A birodalom állandó népszövetségi megbízottja minden valószínűség szerint Stresemann dr. külügy­miniszter lesz. Mellette a külügyi hivatal volt j államtitkára és a jelenlegi tokiói nagykövet, | Solf dr. fogja vezetni az állandó népszövetségi ! munkálatokat. Párisi lapjelentések szerint Stresemann dr. német külügyminiszter február utolsó he- | (ében találkozik Briand francia miniszterel­nökkel. Hogy a találkozásnak ne legyen telje­sen hivatalos látszata, nem Parisban történik, 1 mint eredetileg tervezték, hanem a Riviéra | egy kisebb városában. Ez a találkozás a két j áílam végleges megegyezését fogja eredmé- ! nyezni. • Elkedvetlenedés Angliában a leszerelési konferencia elhalasztása miatt Franciaország és fullajtárjai ismét meggátolják a végleges békét Ellentétek a nyugati államok között London, február 2. Angol hivatalos kö­röket igen kellemetlenül érintette a leszere­lési konferencia elodázása. Még hétfőn reg­gel az a benyomás uralkodott, hogy Francia- ország nem kívánja az elodázást s igy a ter­vezett megbeszélésekét mégis csak meg fog­ják tartani. Délben azután kitudódott, hogy egyes hatalmak — Franciaország és fullaj­tárjai — az elhalasztás mellett foglaltak ál­lást. Valószínűnek vehető, hogy az orosz­svájci ellentéten kívül a német belpolitikai válság is hozzájárult az elodázási határo­zathoz. Fárisban a német birodalmat még nem tartják érettnek arra, hogy egyenrangú félként tárgyalhasson a nyugati nagy­hatalmakkal a leszerelésről. Franciaország különben is meg akarja várni az Oroszországgal folytatott adóssági tárgya­lások eredményét, mert éfe az eredmény nagyrészben hozzá fog járulni ahhoz, vájjon Párisban ellenségnek tekintik-e Oroszorszá­got vagy sem. Ha nem sikerül megegyezni, akkor az eddigi katonai állapot továbbra is megmarad, a két állam továbbra kölcsönö­sen versenyfegyverkezést folytat s a leszere­lésről sző sem lehet. Azonkívül Németország jse'jn teljesítette még lefegyverző**. kötele­zettségeit, úgy hogy Paris ez oldalról is fél. Angliában a hangulat Franciaország el­len fordult. s főleg a francia befolyás alatt álló kis államokat hibáztatják, hogy maga­tartásukkal az európai békét jelentő lesze­relést ismét meggátolták. Berlin, február 2. Németországban, fő­leg baloldali körökben, sajnálkozással vet­ték tudomásul, hogy a régóta tervezett le­szerelési konferencia, mely Locarno méltó folytatása lett volna, ismét elodázódott. A Vorwaerts szerint a leszerelés gondolatát igen nagy blamázs érte. A lap szerint a munkásság kötelessége, hogy a polgárságot rákényszerítse a leszerelésre. Newyork, február 2. Az Egyesült Álla­mok kormánya hivatalosan közölte, hogy nem kifogásolja a leszerelési konferencia május 14-ig vág 15-ig való elhalasztását. A Chicago Tribüné newyorki tudósítója szerint Japán, Franciaország, Anglia és Amerika között heves vita folyik a leszerelés kérdé­séről s ez a vita okozta az elodázást is. An­glia azt ajánlotta, hogy a tengeralattjárókat egyáltalán küszöböljék ki, a 10.000 tonnán fölüli hadihajók építését pedig szüntessék be. hogy kár volt belemenni ebbe az enged­ménybe, mert ime a november 15-iki vá­lasztásokon a koalíció megsemmisítő veresé­get szenvedett, amelyet talán el lehetett volna kerülni, ha az ellenzéki pártok szabad j mozgását megkötik az ezer aláírás követeié- j sével. Hiába, Szlovenszkó őslakossága még j nem emelkedett föl arra a széditő kulturális' magaslatra, amelyen a történelmi országok! állanak, mert ha fölemelkedett volna oda,; bizonyosan nem követett volna el akkoraj éretlenséget, hogy az ellenzéki pártokat; ajándékozza meg bizalmával. Hrusovsky közlékenységében odáig megy, hogy a petka egynéhány kulisszatitkáról is lerántja a leplet. A kormánypárti szlovák; képviselők 1924-ben a uagymegyei választá­sok kellemetlen eredményének és az általá­nos választások közeledésének hatása alatt memorandumot dolgoztak ki Szlovenszkó! közigazgatási és közgazdasági követeléseiről,! amely memorandum — ha nem csalódunk — azokat a panaszokat foglalta össze, ame­lyeket az ellenzék esztendők óta hiába han- j goztatott. A memorandum a minisztertanács i elé került, de Srámek páter egy ravasz sakk- \ ! húzással a petkához utasította Hrusovskyék] írásművét. A többiről Svehla gondoskodott: egyszerűen zsebrevágta a memorandumot és ezzel örökre elaludt a kormám/ szlovák csat­lósainak nagy garral megkezdett akciója. Ebből az esetből két tanulságot vonhatunk le: az egyik az, hogy a szlovák centralisták­nak semmi befolyásuk nincs a koalicióra, a piásik pedig, hogy Svehla és Srámek, a koa­líciónak ez a két spiriíus rectora, Szloven­szkó bajaival egyáltalában nem törődik, sőt, ha e bajokról tudomást szerez, a legnagyobb közönnyel és nemtörődömséggel tér napi­rendre fölöttük. A cseh nemzeti szocialista párt szlovák származású képviselőjének feltűnést keltő cikke mindennél jobban bizonyítja a koalí­ciós rendszer rosszhiszeműségét, cinizmusát és erkölcstelenségét. Nagyon jól ismerték a szlovák nép érzelmeit, mégis magyar járom­ról beszéltek; tisztában voltak a szlovenszkói közvélemény hangulatával, mégis meg akar­ták hamisítani; nagyon jól tudják, hogy Sziövenszkónak mi fáj, mégis ölbetelt kezek­kel nézik vergődését. Az idő azonban nap­fényre hozza az igazságot és mint gyakran elő szokott fordulni, most is a bűnösök árul­ják el magukat. Meghalt Szuchomlmov Berlin, február 2. Ma reggel 6 órakor a Berlin közelében levő Pálosok kolostorában 78 éves korában meghalt Vladimír Alexan- drovics Suchomlinoy orosz tábornok, aki 1914-ben Oroszország hadügyminisztere volt. Az oroszországi forradalom óta Berlinben élt nagy nélkülözések között. Hosszú ideig emlék­iraton dolgozott, melyben igyekszik bebizo­nyítani, hogy a háború előidézésében egyál­talán nem volt része. A tábornok ukrán csa­ládból származik. Az angol liberális párt züllése London, február 2. Az angol liberális párt válságáról tiszta képet ad az a vita, amely Lloyd George pártelnökké választá­sát előzte meg. Mint ismeretes, tegnap a negyvenkét képviselőből álló alsóházi libe­rális frakció 17 szavazattal 7 ellenében is­mét Lloyd George-ot választotta elnökévé. Mint a számokból is kitűnik, 18 képviselő tartózkodott a szavazástól, 12 egyáltalán nem is jelent meg a gyűlésen, mig a másik hat a vita után kijelentette, hogy uem vesz részt a választáson. Még igy is hét tag, akik a párt radikális részét képviselik és Lloyd George tevékenységét élesen kritizálták, el­lene fordult a volt miniszterelnöknek. A vá­lasztás nem a párt abszolút többségével tör­tént s egyesek állítólag igy meg is fogják támadni azt. A Daily Ckronicle, mely Lloyd George orgánuma, ma tüntetőén közli azok­nak a nevét, akik a vezér ellen szavaztak, hogy ezáltal a „közmegvetésnek“ tegye ki őket. „A szlovák néppárt mindaddig teljesíteni fogja ellenzéki kö­telességeit, — amíg csak ellenzékben van...“ Prága, február 2. A szlovák néppárt hivatalos lapja foglalkozik a házösszehivási indítvány sajtóvisszhangjával és megállapítja, hogy a koalíció fél az ellenzék egysé­gétől. A koalíciós sajtó megütközéssel vette tudo­másul, hogy a szlovák néppárt képviselői is aláír­ták a házösszehivási indítványt, éppen abban az időben, amikor a párt végrehajtó bizottsága elhatá­rozta, hogy felveszi a tárgyalásokat a kormánnyal. A Slovák erre megjegyzi, hogy mindaddig, amig a szlovák néppárt cs a kor­mány között a megegyezés véglegesen létre nem jött, a párt nem változtathatja meg eddigi ellenzéki álláspontját. A szlovák néppárt mind­addig teljesíteni fogja ellenzéki kötelességét, amig ellenzékben van és tudni fogja köteles­ségét akkor is, ha kormánypárti lesz. Parlamenti tudósítónk értesülése szerint ma­gában a szlovák néppártban elégedetlenek a párt parlamenti klubjának eljárása miatt és azt állítják, hogy a házösszehivás most már csak demonstratív jellegű, mivel a házat úgyis összehívták már feb­ruár 16-ára. Ezek a körök a pártban azért helyte­lenítik a klub eljárását, mert ezzel megnehezítik a kormánnyal való tárgyalásokat. A szlovák néppárt végrehajtó bizottságának legközelebbi ülésén a kormányhoz hajló szárny szóba fogja hozni ezt az ügyet, mert szerintük a párt parlamenti képviselői a végrehajtó bizottság tudta nélkül írták alá az el­lenzék házösszehivási indítványát. Ezt. az elégedet­lenséget azonban mérvadó politikai körökben nem veszik komolyan s azt állítják, hogy a szlovák nép­párt manőverezik, egyrészt erősíti az ellenzéki ak­ciót, másrészt mutatni akarja a kormánynak, hogy az ellenzék akcióját, nem veszi komolyan, Értesülé­sünk szerint a koalíció máris azon a véleményen van, hogy a házat február 16-ika előtt nem hívják össze, mert az ő értelmezésük szerint a házszabá­lyok 40. szakasza csakis azt írja elő, hogy egy ilyen házösszehivási indítvány benyújtása után a házel­nökség három napon belül köteles a parlament plénumát összehivni. Minthogy a házelnökség még az indítvány benyújtása előtt összehívta a házat, ezzel magát az indítványt egyszerűen tárgytalan­nak fogja tekinteni.

Next

/
Thumbnails
Contents