Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-15 / 11. (1049.) szám
1926 január 15. Péntek BEBJÜÖÍ7/X7HI — Csak azt nem szabad tőlem várni, hogy egyik politikai párt kedvéért leesukas- sam a másik párt embereit, csak azért, mert azok kellemetlenkednek. Semmit sem akarok eltussolni s nem is fogok. Mindenkit irgalmatlanul felelősségre fogok vonni. Semmilyen jel sincs eddig arra nézve, hogy a frankhamisítás ügye valamely pártból, vagy társadalmi egyesületből származnék. A szomszédos államokból kiutasított és birtokaikból kiforgatott emberek elkeseredésében gyökeredzik a baj. A kormány legjobb tudásával nyesegeti ezeket a kinövéseket. A szomszéd államoknak azonban nőm Tolna szabad a magyar kormány törekvéseit megnehezíteni azzal, hogy a frankhamisítás ügyével kapcsolatban támadólag lépnek fel. Arra a kérdésre, hogy vájjon a királykérdés megoldatlansága oka-e a politikai élet ziláltságának, a miniszterelnök ezeket mondotta: — Kétségtelenül igaz. Mert a különböző megoldási módok hívei olyan gyűlölettel állnak egymással szemben, hogy majdnem elfelejtik azt, hogy egy nemzet fiai. Magyarország konszolidációjára vonatkozólag a következőket jelentette ki a miniszterelnök: — A mostani viszonyok jobbak s a közvélemény hangulata általában tisztább. Hivataloskodásom alatt mindent megtettem a normális helyzet visszaállítására, Kétségtelen, hogy a frankhamisítás szóimra botránya nagy visszaesést jelent, sőt sokrlyan munkát újból kell kezdenüuk, amelynek sikerét már biztosítva láttuk. Kijelentem, ha dolgozni engednek, ezt a csapást is ki fogjuk heverni; csak a külföldnek nem szabad intervenciókkal megakadályozni munkámat Ha a külföldi beavatkozástól megkímélnek, teljes határozottsággal állíthatom, hogy a frankhamisítás ügyét hat hónap alatt likvidálom és olyan állapotokat teremtek, amellyel a legszélesebb nyilvánosság is meg les* elégedve. Cuzát nem tartóztatták le Bécs, január 14 Számos külföldi lap azt jelentette, hogy Cuza román fajvédő tanárt a magyar frankhamisitássaí 'kajpésol^tosaii' letartóztatták. Bukaresti jelentések szerint éz a letartóztatás nem történt meg* A magyáj távirati iroda is érdeklődött, hogy mi igaz a hírből s két napi hallgatás után a román távirati irodától azt a választ kapta, hogy semmiféle politikai letartóztatás nem történt. A Neue Freie Presse tudni véli, hogy Budapesten nyomozást indítottak annak felderítésére, milyen szerepet játszott Cuza tanár annakidején a budapesti antiszemita kongresszuson s vájjon lehet-e tudomása a hamisításról. Többek közölt tény az, hogy a hamis bankjegyek értékesítése céljából külföldre utazott személyek legtöbbjének román utlévele volt, ami szintén gyanússá teszi a román fajvédők szerepét. Az osztrák szociáldemokraták interpelláció] a Bécs, január 14. Az Arbeiterzeitung értesülése szerint Deutsch szociáldemokrata szövetségi tanácsos az osztrák nemzeti tanács mai ülésén interpellációt szándékszik benyújtani a frankhamisitási botránnyal kapcsolatban. A pénzhamisításban Ausztria köz- társasági létét veszélyeztető cselekedetet lát s ezért kérdi a kormányt, hogy mily ellenrendszabályokat akar életbeléptetni a köztársaság elsősorban a Burgenlandi védelmére. Továbbá érdeklődik aziránt, vájjon intézke- delt-e Ausztria, hogy a kérdés a népszövetség elé kerüljön. A csehszlovák kormány mérsékelt válasza a limesnek Prága, január 14. A londoni Times feltűnést keltő cikkére a prágai kormány félhivatalosan válaszol a Prager Presse utján és a többi között a következőkét mondja: Csehszlovákia a magyarországi pénzha- misitási afférba eddig bele nem avatkozott, bevárta a vizsgálat és a letartóztatások eredményét Nem interveniált Franciaországban és az sem igaz, hogy Csehszlovákia valamilyen uton-módon a kisantant közbelépését is igénybe akarta volna venni. Erről a várakozási álláspontjáról értesítette nemcsak szövetségeseit, hanem a magyar kormányt is. Hogyha ezen várakozó álláspont mellett mégis figyelemmel kiséri a magyar affér vizsgálatát és annak eredményeit, úgy ezt nemcsak a Magyarországgal való egészséges viszony és Kccépeurópa viszonyainak erkölcsi érdekében teszi, hanem összefüggésben az 1920. és 1922-es pénzhamisítást afférral is, amellyel Csehszlovákia kárt szenvedett, mert Magyarországon 32 millió korona értékű csehszlovák bankjegyet hamisítottak. Ebben az ügyben bebizonyosodott több olyan személy bűnössége, akik a jelenlegi ügybe is be vannak keverve, mint Mészáros tanár és Nádosy főkapitány. Az akkori pénzhamisítás abban az időben történt, amikor Csehszlovákia a korona stabilizálásáért harcolt és kis összegek is elegendők voltak arra, hogy a kurzusnak ártsanak. Csehszlovákia abban az időben szem előtt tartva a nemzetközi és békés érdekeket, semmit sem tett Magyarország ellen. De most természetes, hogy Csehszlovákiában nagy érdeklődéssel kisérik. hogy mi történik azokkal, akik a csehszlovák bankjegyek hamisításában benne voltak s akiket csak most lepleztek le. A régi és az uj pénzhamisitási ügy összefüggését is közelebbről fogják megvizsgálni, de már ma is arra törekszenek, hogy ez a magyar kormány beleegyezésével történjék, mint ezt Francia- ország is teszi Meg vagyunk győződve arról, hogy ez így is fog történni s az ügy nemzetközi bonyodalmakra nem fog okot adni Kolozsvárott letartóztatták Szőrtsey fivérét Kolozsvárról jelentik: A kolozsvári szi- gjiranca.;lataríőztátta ;■ Szörtsey István kereskedelmi ügynököt; a Eudape&te^ letartóztatott vSízöiisey k<^mányfőfapMC«QS\vt^ty^ivét, aki ellen az a gyanú merült fel, hogy hamis frankok elhelyezése céljából jött Romániába néhány hónappal ezelőtt Szörtsey István tagadja, hogy kapcsolata lenne a frankhamisi- tőkkal, Romániába jövetelét kalandos móímA:^lBJHggr^?BqegCaaEMi»«aUEM>WIJ'.UIiJJlUU.IJI«iiJLIJP — dón adja elő és állítása szerint ő itt politikai menekült Kihallgatásakor elmondotta, hogy annak idején részvett a Károly-puccs-. bán és égy táborban küzdött testvérbátyjával, a későbbi kormánytanácsossal Horthy csapatai ellen. Midőn azonban bátyja látta, hogy a Károly ügye veszendőben van, idejekorán átpártolt a győzőkhöz és börtönbe juttatta egykori pártbjveit öccsével együtt Szörtsey Istvánnak — előadása szerint — sikerült budapesti fogságából kiszabadulni s tettének további következményeit Romániába való meneküléssel kerülte ki. Itt, mint kereskedelmi ügynök állandóan utazgatott Erdély városaiban. Eddigelé nem tudta igazolni, mely cégek képviseletében utazott és ez ad okot arra a hivatalos feltevésre, hogy Szörtsey István a frankhamisitók romániai exponense. A sziguranca nagy eréllyel nyomoz most egész Erdély területén, azokban a városokban, ahol az állítólagos kereskedelmi ügynök megfordult Gombos és Zadi avecz Az Esti Kurír meg nem erősített hírként közli, hogy a nyomozás legújabban Gömbös és Zadravetz püspök szerepét kívánja tisztázni a frankhamisitási üggyel kapcsolatban. Zadravetz püspök annak idején elmondotta, hogy tudott a célról, de mikor megismerte az eszközöket, minden további közremüködéft elhárított magától. Gömbösről a hivatalos jelentés ugyancsak megemlékezett abban a formában, hogy a nyomozás során megállapítást nyert, hogy Gömbös a frankhamisítás botrányában szereplő néhány fiatalemberrel összeköttetésben álTt és az egyik letartőzatott vallomásában Gömbösre is hivatkozott Tanácskozás Bethlennél A Magyarország értesülése szerint ma délután f©l három órakor nagy fontosságú tanácskozás volt Bethlen miniszterelnöknél, amelyen Pesthy Pál igazságügyminiszter is résztvett A lap jelentése szerint a frankhamisitási afférben még a mai délután folyamán jelentős fordulat várható. A tanácskozáson — a kiszivárgott hírek szerint — végleg úgy döntöttek, hogy • Zadravetz tábori püspök ügye a poh . gári hatóságok elé tartozik / és entíek következtében a püspök ügyét a polgári hatóságok teljes egészében újból vizsgálat alá veszik. Valószínű, hogy a közeljövőben sor kerül Zadravetz újabb kihallgatására. Elkészült Európa Segreakciósabb tisztviselötörvénya A szolgálat! iü® nem számit - Fö a beosztás — Szabadon a korieshitralalnokokat — A sötét kéz diktatúrája a hivatalokban ITA a aa a AAAAAA AAAAAA4AAAAAA ÁSAASAA S§r§f£Ü€l£í mindenki csak lEoilefi Tn Httlii Oraltstava, BaftnEtaa ni. Telefon 103o 6s — ... ...............— ii ni wir» »»ii — i——wawiin'eminRr^ Cü omoiíe-3iai®Jianoi, í laharailUheigeüe! g csempe*«i>«?e«3, | mleífmepfbiz'haíóbban és léfrolesóbbau J®ssi J. Sncháncft kályha-és ehamottegyári 1 fiókjánál vásárolhatunk 1 BraflsiQVffi-nozsoiig. Kcaapcieo-altii«. j Telefon. 27-83. Telefon: 27-73..| Miadoiinernii lavitAsokat eíak.wirjwn p* .jutányos jj Áron elfőraonnlc. Kérjen Arteuyz^et j Prága, január 14. Az állami tisztviselők szolgálati pragmatikájáról és végleges íizetésrendezéséröl szóló törvényjavaslat teljesen elkészült. Parlamenti körökben éppen a javaslat fontosságára való tekintettel nagy súlyt helyeznek arra, hogy a fizetések’ részére biztosítsák a teljes fedezetei. Mindaddig, amig erre a pénzügyminisztériumtól biztosítékot nem kapnak,' nem akarják ezt az ominózus javaslatot a ház elé vinni: A fedezetet ugyanis az eredeti terv szerint a cukoradó, valamint a szeszadó emelésével akarják elérni. A szocialista pártok azonban állást foglalnak a cukoradá felemelése ellen, mert ez a cukor árának felemelését jelentené, ami természetesen a kisfogyasztók ká rára történik. A koaliciő szocialista pártjai ilyformán nagyon kényes helyzetbe kerültek, mert egyrészt lekötötték magukat az állami tisztviselőknek, másrészt pedig a kisfogyasztók ellen sem mernek fellépni. Az eredeti törvényjavaslat szövegét úgyszólván teljesen megváltoztatták. Az indokolásban kifejtik, hogy a fizetési rendszer a következő alapokon nyugszik: ~ minden alkalmazottat elsősorban értéke szerint kell honorálni. Ezért a javaslat több fizetési fokozatot létesít.. A szolgálati idő az előléptetésnél 'mellőzendő. Olyan tisztviselőknek, akik fontos állást töltenek be, nagyobb fizetés -biztosítandó* • mint. amennyi a szolgálati idő szerint megilletné, A fizetési osztályok számát az eddigi rangosztályok számával szemben csökkenteni kell. Ez a törvény vonatkozni fog: a véglegesített állami tisztviselőkre és alkalmazottakra, a bírákra, az ügyészségek irodai személyzetére, az állami tanitókra, a főiskolai tanárokra, középiskolai tanárokra, főiskolai asszisztensekre, valamint a szakiskolák és mezőgazdasági iskolák tanerőire, tényleges katonai személyekre és a csendőrségre. A szolgálati osztályok beosztása a következő lesz: főiskolát végzett tisztviselők, középiskolát végzettek, négy középiskolát végzettek és népiskolai végzettséggel bírók. A fizetési osztályokat; hét csoportra osztják. Ugyanígy bét osztályban fogják a fizetéseket is megállapítani. Az alsóbb fizetési osztályból való átlépés egy felsőbbe csakis kinevezés által történhet. A* uj fizetésrendezés ebben a formában ismét csak politikai jellegű, mert amint az indokolás is megmondja, az előlépte tésnél nem a szolgálati időt kell tekin- • tétbe venni, hanem az illető tisztviselőnek a beosztását Erről a szlovenszkói őslakos tisztviselőknek már évek óta keserű tapasztalataik vannak, mert hiszen a régi és hosszú szolgálati idővel rendelkező őslakos tisztviselők fölé hiányos végzettségű fiatal cseh tisztviselőket ] neveztek ki, akiknek fizetésük háromszor j akkora, mint a régi főiskolát végzett, tapasz- I iáit és uagy szaktudású őslakos tisztviselőké. Értesülésünk szerint az ellenzék közösen fog J fellépni e reakciós törvény ellen, mert ez ! újabb nyílt támadást jelent a nemzeti kisebbségekhez tartozó tisztviselők ellen. A német-magyar képviselők interpellációiból A magyar hadikölcsönkötvények kamatai — A gyapotközpont karminemilliós vesztesége — Az október 28-ika és a mezőgazdaság — A sárga faj terjeszkedése Csehszlovákiában Prága, január 14. A német—magyar képviselők a legutóbbi napokban az alábbi közérdekű interpellációkat nyújtották be a kormányhoz: A magyar hadikölcsönkötvények kamatai tárgyában már az 1920. évi 417. számú törvény i» tartalmaz rendelkezéseket, hogy ama személyek, akiknek összes vagyona a huszonötezer koronát nem éri el, különleges bánásmódban részesülnek a ka- dikölcsönök átvételénél. A törvény itt nyilván a legszegényebb néposztályt akarta előnyben részesíteni- A „különleges*4 bánásmódot az 1924. évi 21G. számú törvény szabályozza, amely a hadikölcsön- kérdés végleges. rendezéséről szól. A szegény nép tehát négy évig várt a „különleges44 rendezésre; de mikor már megvolt a szükséges törvény, sőt a’végrehajtási rendelet is kiadatott, a hatóságok a kötvényeket már egy és egynegyed év előtt beszedték, ezek kicserélése a háromszázalékos csehszlovák kötvényekre azonban még mindig késik, arról pedig egyáltalában hallgat a kormány, hogy a kamatokat mikor akarja fizetni? Egy másik interpellációban képviselőink a néhai gyapotküzpont fölszámolása körül tesznek föl kellemetlen kérdéseket Egyes lapok jelentése szerint ugyanis a minisztertanács legutóbbi értekezleteinek egyikén a gyapotközponí likvidálása is szóba került s főleg a harminc millió keranányi veszteség tárgyaltatott Miután a gyapotközpontban az állam is érdekelve volt, képviselőink azt kérdezik az interpellációban, hogy a gyapolközpontot. miért nem likvidáltatta a kormány már régebben, mennyi tőkével vett részt az állam ebben az üzemben, honnan származik a harmincmilliós veszteség e mennyit fog viselni ebből az állam? A harmadik interpelláció a mezőgazdasági munkáknak állami ünnepeken való végzését teszi szóvá. Az ünnepek rendezéséről szőlő törvény szerint ugyanis október huszonnyolcadikat a vasárnapok mintájára teljes ipari és mezőgazdasági munkaszünettel kell megünnepelni. Ámde a mező- gazdasági munkákat — köztudomás szerint «— akkor kell és lehet végezni, amikor azt a természet parancsolja s ezért az egyház is megengedi, hogy például .hetekig tartó esőzések után vasárnap is dolgozzék a gazda a földjén, ha a vasárnap derűs időt hoz. Á múlt év kései nyári időjárása olyan kedvezőtlen volt, hogy az esedékes mezőgazdasági munkák bizony későbbre maradtak. Ennek következtében a gazdák sok helyen október huszonnyolcadikén is dolgoztak. A hatóságok az illető gazdákat — javarészt kisgazdák — megbüntették. Hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő, az interpellálók azt kivánják a kormánytól, hogy az rendeletileg mondja ki azt, hogy' a mezőgazdasági munkának október huszonnyolcadikén való végzése ugyanazon törvényes rendelkezések alá tartozik, mint a vasárnapokon végzett mezőgazdasági munka. A német képviselőknek egy szenzációs interpelláció jából végül megtudjuk a következőket: Megbízható értesülések szerint az Elbogcn melletti Zecb községből! (Csehország) porcellángyárat a közelmúltban egy japán pénz-érdekeltség vette meg. Ez a látszólag ártatlan tény igen nagy jelentőségű nemcsak azért, hogy a tulajdonoscsere által a köztársaságnak egy jelentős iparvállalata idegen kézre kerül, hanem főleg azért, hogy a legkláltóbb módon igazolja a távoli kelet tőkéjének nyugat felé való terjeszkedését. . A tulajdonnak külföldiek kezére jutása a bel földi munkás viszonyokat is károsan befolyásolja. A külföldi tulajdonos ugyanis szívesebben alkalmazza a saját honfitársait akkor, araikor a mi saját munkásaink kivándorolni kényszerülnek. Az ázsiaiak inflációja a fehér faj védelme szempontjából is nagy figyelmet, érdemel. Mialatt Csehszlovákiában a fehér fajhoz tartozó három nemzet nem tud megegyezésre jutni, azalatt ugyanitt egy egészen idegen faj veti meg a lábát. Minthogy az ilyen kezdeményezést nem lehet szótlanul nézni, az interpellál ók kérdik a kormányt: Hajlandő-e a kormány részletes jelentést tenni arról, hogy milyen vállalatok kerültek az állam- fordulat, óta a nemfehér fajhoz tartozó egyének kezére és bajlandó-e a kormány a .szinesbőrü fajoknak terjeszkedését az ingatlanszerzéseknél megakadályozni ? Hunionul11—11 w.™ininKt'»ggabwet Országos akc'é a magyarországi árvízkárosultak segélyezésére Budapest, január 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj elöntése.) Az árvízkatasztrófa által sújtott területek lakosságának fölsegélyezésére or szágos gyűjtőakciót indítottak, amelynek védnök ségét Horthy Miklós kormányzó vállalta el. A gyűjtési mozgalom már eddig is |.ép eredménnyel járt. A mai nap folyamán begy ült összegei: meghaladják a 300 millió fkoronát 2
