Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-14 / 10. (1048.) szám
^l^í^iVUfi^ARHlRnAB W—WW—IUUHI IljfcV 1926 }annár 14, Csili örtök Ford és Citroen harca Mulatságos képek a reklámháborubál — Ho! Ford, hol Citroen kerekedik fölül Zürich, január közepe. Itt, Svájcban, a reklám ismeretlen fogalom. Másképpen áll azonban a helyzet a párisi es amerikai gyáraknál. Azok szakadatlanul harcolnak egymás ellen. Sőt már megindult a harc az amerikai Ford és az európai Citroen között is. Tudvalévő, hogy mind a két gyár óriási összegeket fordít reklámozásra. Harci szándékát először a Ford-gyár mutatta ki, amennyiben egy Fárisból jövő hiradást adott közzé, amely a következő történetet mondja el: — Egy kisfiú jő bizonyítvánnyal megy haza az iskolából. Apja öt frankot adományoz neki. A kisfiú először másfél frankért vesz magának cigarettát; hirtelen azonban az az ötlete támad, hogy megmaradt három és fél frank vagyonáért egy autót vesz és elhatározza, hogy ir Citroen bácsinak. A nagyhatalmú gyáros magához kéreti a sajtó képviselőit is. Másnap délután, amint Citroén ur beszélget az újságírókkal, bevezetik hozzá a gyereket: — Te vagy az a gyerek, aki három és fél frankért autót akar venni? Rendben van. Add ide a pénzedet, azután lemehetsz a gyárba, kiválasztasz magadnak egy autót és én majd haza küldelek vele. A mi kis hősünk elmegy, hogy kiválasszon magának egy autót — Félóra múlva nyílik az ajfő. — Na, fiacskám — szólalt meg Cilroön —, kiválasztottál magadnak egy kocsit? A kisfiú zavarában a fülét vakarja. Végre ne- kíbátorodik: — Citroön ur — mondja —, meggondoltam a dolgot. Kérem, adja vissza a három és fél frankomat cs tartsa meg az autóját # Citroön ur nem sokáig hagyja felelet nélkül a F<?rd gyárnak ezt a kitalált történetét. Néhány nap múlva a következő történet jelent meg a párisi lapokban: „Egy párisi ur 6000 frankért veit magának egy Ford-autót. Néhány hónap múlva azonban gyorsan meg akar szabadulni kocsijától és ezért a következő hirdetést teszi közzé: Azok, akik egy uj Ford-kocsit, mely 4C0 kilométert futott le, teljesen ingyen akarnak, jelentkezzenek holnap délután 4 órakor a Concordia-tcren, az obeüszk lábánál. A Ford-autó gazdája pontosan 4-kor meg is érkezett a Concordia-térre, azonban ott egyetlen ember sincsen. Éppen visszaült autójába, hogy újra tovább álljon, mikor a Concordia-lér hirtelen meglelik — autókkal. Vájjon mi történt?... A hirdetés meghozta az eredményt. Kétszáz Ford-autó tulajdonos olvasta a hirdetést és ugyanilyan módon akart Ford-kocsijától megszabadulni," Ezek után azt hihetné az ember, hogy vége a harcnak, amely Ford és Citroen közt támadt. Mindazonáltal csak néhánynapos fegyverszünet következett be. A „nagy“ Ford nem hagyta felelet nélkül Citroennek ezt a történetét és a következő anekdotát publikáltatta: „Egy francia kereskedő Citroön-kocsiján Lyonból Parisba utazik. Azonban elindulása" után mo- tordeffektust kap. Kétségbeesés, szitkozódás ... Ekkor azonban egy gyönyörű Cadillac-kocsi érkezik a helyszínére. A benne ülő nr fölajánlja szolgálatait a Citroön-kocsi tulajdonosának. — Boldogan kötözi a kereskedő kocsiját a hatalmas Cadillac-hoz. Ilyen módon minden zavaró incidens nélkül meg is érkeznek Párisbn, ahol az előkelő idegen előzetes megbeszélés szerint a kis Citroen-kocsit az illető ur háza elé húzza. Mikor megérkeznek, a kereskedő boldogan száll ki és hálálkodva nyújtja át névjegyét a Cadillac tulajdonosának. Az idegen szintén átadja névjegyét, majd beül hatalmas kocsijába és elrobog. A kereskedő meg a gázlámpa gyenge fényénél elképedve olvassa a névjegyen: André Citroön, Auloraobües. Paris." Svájc most ezen mulat. Napgép, ontott ház és tíz évig működő villamos battéria Milyen találmányon dolgozik Edison? New York, január eleje. Thömas Alva Edison, a feltalálók „great old man“-je 79. életévében is a legtöbbet dolgozó amerikaiak közé tartozik. Energiájához, életkörülményeihez és különös egyéniségéhez valóságos' legendák fűződnek. Civilizációnk csodáinak csaknem a fele az ő nevéhez kapcsolódik. Washingtonban a szabadalmi hivatal több mint ezer találmányt irt a nevére és az emberi haladásnak szim- bólikus szobrához történelmibb karaktert aligha lehelne találni Edisonnál. Min do’gozik ez a csodálatos ember még mindig, mit tartogat a világ számára? A kérdés joggal tarthat milliók érdeklődésére számot. Sajnos, Edison e tekintetben szűkszavú és a „Popular Science Monthly" című, a tudományt népszerűsítő newyorki havi folyóirat munkatársa előtt, akit karácsony előtt fogadott, lakonikusan igy felelt: — Várjon, még nem fogtam meg a halat! Az újságíró azonban nem azért volt újságíró, hogy megelégedjen ezzel a kitérő válasszal. Forszírozta a kérdést és Edison végre elárulta, hogy ezidőszerint a fonográfon és a battériákon dolgozik. A fonográfot automatikus lemezkészitővel akarja felszerelni, az aulóbatíérlák élettartamát pedig két év helyeit tiz évre reméli kinyújtani, ami Amerikában évente több mint százmillió dollár megtakarítást jelentene. Ez a két probléma azonban nem foglalja le kizárólagosan Edison figyelmét Az ősz feltaláló évek óla dolgozik egy napgépen. Arra a kérdésre, mik a nap sugaraiból való közvetlen energiagerjeszlés kilátásai, igy felelt: — A napgép ideje akkor fog elérkezni, amikor a fűtőanyagok ára rendkívül megnövekszik. — És mi van az öntött házzal, Mr. Edison? Praktikus kísérlet ez? — Feltétlenül. Néhány óra alatt ki lehet egy házat önteni ezzel az eljárással. Sajnos, ennek a találmánynak kereskedelmi géniusza még nem született meg. Tudni kell ugyanis, hogy Edison öntött vaslemezekből olyan tökéletes házmodelt készített, amelynek segítségével felül beöntött cementtel, egyetlen művelettel, teljesen kész házat lehet készíteni. Sokáig ez a találmány volt Edison kedvence. Nem akart érte egy centet sem. A világ munkásainak szánta ajándék gyanánt. — Milyen találmányokra van a világnak legfőképpen szüksége? — A világnak nincs szüksége uj találmányokra addig, amig az általános intellektus odáig nem fejlődik, hogy ki tudjuk használni azokat, amik megvannak. — Fejlődött-e az emberiség mentalitása az utóbbi évszázadok alatt? — Igen. A tisztességes, emberséges és magas intelligenciájú emberek száma minden országban növekszik. Ez a civilizáció fokmérője. Az isten nem siet. — Van-e remény arra, hogy az emberiség eljut egy olyan korba, amikor megszűnik a robot? — Az önműködő gépek lehetőségeinek nincsen határa. Az ember mindig kevesebbet és kevesebbet fog dolgozni. Ezekben lehet összegezni Edison legutóbbi kijelentéseinek lényegét. Évente egy- szer-kétszer szokott megszólalni a nagy feltaláló, de mondanivalóira ilyenkor az egész világ felfigyel. Most egy szomorú beismerés húzódott keresztül Edison szavain. Évtizedeken keresztül propagandát csinált az alvás ellen, nem aludt többet naponta négy-öt óránál, a harcban azonban a természet maradt győztes s Edison lehangőltan vallotta most be, hogy öreg fővel, szégyenszemre öthat órát keÜ naponta aludnia . . . Cairó zeg zugos utcái között Irta: Dobat/ István ♦ ♦ | Hofmann és Czerny zongorát és t | pianinót a legolcsóbban kölcsönöz és | | elad. Tiszteknek és állami hivatalno- I í koknak havi részletfizetésre. f | ESouer R?g3na. Bialis!a7a, | ♦ 34do Palisády 6L $ Te!c'on: 8337-Y!. Telelőn: 8357-YL laSfloü Mamit azelőtt Carlton PíHnal, Provaznicüü 3. na MusíRtól. Mindennap délután 3 órától este 8 óráig koncé: *• — Esto 9 órától habaró* s-rcnasi Szafead beniBüell Cairó, január eleje. Caírő legpiszkosabb, de legérdekesebb része az. arabs városnegyed. Beosztását hegyvidékek vízrendszerével tudnám összehasonlítani. Egy-kót nagy folyóba szakadnak kis patakok százai. A nagy folyók, a híres Muszki, a Sharia Sikkek el-Geáidch a Shari esh-Saraieani, a lihan cl Kahlili, viládszerte ismert és emlegetett útvonalai Cairó benszülölt negyedének, s rendes barangoló- helyei az itt tartózkodó idegennek. Ezekbe a mindenki által látogatott fő-folyőkba torkollanak to- kervényes ide-oda kanyarodás után a kis patakok, a már csak a régi cairói lakósok s a benszülöttek által ismert szinte névtelen ulcák, melyek közölt eligazodni idegennek majdnem lehetetlenség, egy-egy keresett házra, üzletre rátalálni már csali szakavatottak kalauzolása mellett lehetséges. S valamint a nagy folyókban a nagy halak, a fő útvonalokon is főleg gazdag amerikaiak, angolok járnak-kelnek, vásárolnak legtöbbet és legdrágábban. Jól ismerik őket a partmenti halászok, az utcák mentén felsorakozott üzletek, bazárok élelmes tulajdonosai, g ezerféle csal-ételek- kel: udvarias szóval, cigaretta, cukorka, fekete kávé kedveskedő felkínálásával igyekeznek horogra kapni, üzleteikbe betessékelni őket, s ember legyen a talpán ,aki vásárlás nélkül tud hálójuk, — karmaik, — közül kimenekülni. De tahin ez a szinte világszerte váratlan, alig lerázható, de nem is annyira kellemetlen, mert éppen furcsa szokallansága folytán hihetetlenül érdekes kereskedői feltolaiiodás egyik attrakciója a cairói bazárnegyednek, s elvégre ha vásárolt holmiját túl is fizeti az ügyetlen, vagy talán csak alkudni rest, s úgyis, ha nem Üt, pénzét másfelé könnyelműen elszóró dollár vagy font tulajdonos, pénzért, ha csak egy kis érzéke van igazán különleges eredeti dolgok iránt, annyi szépet vásárolhat, amit különben sehol a világon nem szerezhetett volna be. S mégis mindenkit sajnálok, aki Caíróban csak ezeken a fő vizeken evezett Nem látta a legszebbet Szép alatt persze ezúttal a legcsunyábbat is értem, amennyiben csúfnak szabad a legrégibb, legeredetibb, bár legelhanyagoltabb legpiszko- sabb zeg-zugos utcákat nevezni. Mintha száz evekkel lépnénk vissza a múltba, félórai barangolás után a legsötétebb középkorba cseppenünk bele. Csak egy kicsit kell a Muszkiról elkanyarodnunk. Néhány töredezett, piszkos lépcsőfok vezet felfelé, ettől azonban a legtöbb idegen már megijjed s lemarad a lármában, kocsik, autók, villanyosok, rógimóJu omnibuszok zűrzavarjában, fényes üzletek tarka-barka összevisszaságában 6 ha különleges vásárlási érzéke nincsen, igen köny- nyen Európából importált utámott keleti árut sóznak a nyakába. Pedig alig pár lépésnyire tele a leghamisitatlanabb Kelet fekszik. Azokban a lecsöndesült hűvös homályos utcákban minden oly érintetlenül kopott, talán piszkos, — de szép, mint a hogy azt ez vagy az a szultán, akinek emlékére a legrongyosabb fertályban Í6 grandiózus ragyogó mecseteket emeltek ezt vagy azt a részét Cairó- nai felépítette. Csillogó drágakövek szemé* rak ás tetején. De ez a szemét nem undorít, inkább csak patinája évszázadok gondatlanságának. Omladozó falak, bolt- hajtásos kapuk, idők vas fogával dacoló, remekbe készült, ma már rozsdás vasajtók, rövid, sötét kis vakutcák, — a környék odakapart szemetjének lerakodó helyei, — itl-ott ortfacsarő bűz, s mindjárt mellettük a legpompásabb imaház. Ha nem is leghíresebb, de elhelyezésre és fekvésre Cairó öreg negyedének talán egyik legszebb mosója, a Gama el-Muaijad, más néven Gami el Ahmar, a vörös mecset, amelyet a mamelukszulián Shech el Mahmudi Muaijad az 1400-as évek elején annak a lorombolt börtönnek a helyére épített, melyben elődje jóvoltából éveken át sínylődött. Ez talán a legromanlikusabb pontja az öreg Cairónak. Itt néz farkasszemet egymással legközelebbről Kelet két legnagyobb ellentéte: a piszok és a ezépsóg. órák hosszat lehetne ezen a ponton elgyönyör- ködnünk. A mecset napsütötte kis téren áll. Csipkés mi- narettjei a hozzá vezető utcát átboritó hatalmas kapu a Bab Zuwele oldaltornyaként állanak őrt a mecset bejáratánál s kűcsipkéikkel szinte lebegni látszanak, a kapu sok mázsáju bronzportáléja fölött. A kapu száznyi vasszögén a Mekka felé za- rándokolók megtépett rongyeafattai lógnak, jeléül a bünbocsánatnak, alázatosságnak, Allah előtt való teljes megsemmisülésnek. Csodaszép az a sok százéves megfakult nagy kőkapu, s keresztül rajta, mögötte, a le nem kopott aranyos betűkkel végigfont nagyszerű mecset. E finom kép előtt vasrostéliya! borított nehéz, ,öreg ház terpeszkedik. A sarkába falazott oszlopra egykoron az elítélteket akasztották, azóta szentnek tisztelt vakok őrtálló posztja, akikhez messze vidékről zarándokolnak a gyógyíthatatlan betegek s akiket a szent, az oszlopból kiszivárgó \eres nedvesség rákenése által — állítólag — meggyógyítIde torkollik Cairó legtipikusabb, öreg, sötét utcája a Sharia cl-Khiámia. A végignyitott boltsorok között csak épp hogy elfér a járó-kelő, két oldalról nyúlnak feléje a barátságos kezek, 6 a boltok, — tömve finom, szép, egypiomi és arabs szövet, szőnyeg-hímzéssel, — eÖenálhatatlan erővel hívják, csábítják az embert a vásárlásra. Szerencsére tovább sodor az áradat, soha nem Ízlelt s látott nyalánkság, cukrozott gyümölcs ezernyi fajtáját kínál jak, helyezik majdnem a szánkba, szinte jól esik a hirtelen felszakadt nyers bőrszag, mely a papucskészitők műhelyéből árad felénk. Kimeneksziink ez oldalfolyócska tulsürü medréből s a szomszédos csendesebb utcákban térünk a nagy forgásból magunkhoz. S üt kezdődik az igazi mulatság, a végtelen alkudozásokkal kisért vásárlás. A legszebb és legeredetibb dolgokat lehet ezekben az alig ismert kis utcákban aránylag potom pénzért vásárolni Persze minden tudományunkat össze kell szedni, hogy be ne csapjanak, s azt az utolsó árat kutassuk fel, melyen alul már nincsen tovább. Ehhez elsősorban idő, türelem, de főleg nagy emberismeretre van szükség. Előny, hogy nem vagyunk amerikaiak, vagy angolok. Ezt úgy beszéd közben látszólag nie- lesleg megemlítve sietünk a kereskedő tudomására hozni. — ön tehát nem turista? — kérdi tört angolsággal. — Magyar? veszi nagy meglepetéssel tudomásul. S mindjárt íamilíárisabb s arra kór, hogy ha nem is vásárolok, üljek le a beszéljek valamit az európai viszonyokról. Ez a leültetés egyik fő trükkjilk, az álíó vásárló könnyen továbbszalad, aki leült már türelmes, sok beszélgetés után majd csak vásárol valamit A dolgot azonban meg is lehet fordítani, s mialatt egyúttal pompás megfigyelésekre tehetünk szert, beszélgetés közben arról is igyekszünk, a jó embert meggyőzni, hogy mi nem vásárolni jöttünk, csak nnní cairói érdekességet járjuk ezeket a zeg-zugos utcákat, s bizony-bizony pénzűnk vásárlásra nincsen. — Pedig csakugyan szép árui vannak, -— mondom —, könnyű dolga lehet itt a gazdag amerikainak. —. No-no, — válaszolja — elvégre én nem csak a pénzeszsákok részére tartogatom holmimat, őrülök, ha valaki, mint ön. akinek tetszik az árum s úgy látom van is hozzá érzéke, emlékűi haza\isz valamit. Mutassa meg, mit szeretne megvenni s én becsületesen megmondom az utolsó árat. Ez a becsületes ár persze még igen gyakran a kétszerese vagy háromszorosa a végső árnak, de ha az ember ólég merész a ieglehetlenebbnek látszó alacsony árat is kibökkenteni, nem képzelt meglepetések éri. Gyönyörű ez a szőnyeg, a világ legboldogabb embere lennek, ha magammal vihetném, sajnos még megközelítő árat sein merek ajánlani. . Ekkor jön a feketekávé. A tulajdonos fia vaey szolgája a kereskedő titkos intérére a legközelebbi kis szurtos arabs kávótgízból csésze párolgó illatos kávét hozott, s elénk rakja. —• Köszönöm, ebéd előtt nem iszom fekete kávét, egészségem nem engedi, különben is túlságosan elbeszélgettük az időt, mennem kell, Allah — Isten áldjon! Ja salam! kiáltja utánam, — mennyit szánsz hát mégis rá? S két perc alatt enyém az óhajtóit áru. Hazatérve, angol házigazdám, Mr. Morrhnn, csodálkozással veszi tudomásul, mily olcsón vásároltam. — S még azt állítják, — jegyzi meg mosolyogva, — hogy nekünk angoloknak van a legtöbb üzleti érzékünk. Merem állítani, hogy Magyarország Egyptomban lepipál bennünket Könnyű az angoloknak viccelni. S éppen jó helyen, Egyptomban. Aki az ő itteni szereplésüket nyitott szemmel nézi, hihetetlenül érdekes dolgokat, figyelhet meg. Erről külön fejezetben lesz érdemes megemlékezni A szentév bolclogal és szénijei Azoknak a zarándokoknak, akik a szentév folyamán olyan időben jártak Rómában, amikor az Anyaszentegyház a boldogok és szentek sorozatát gyarapította a hit kiváló hőseivel, felejthetetlen látványban volt részük. Az évtizedeken át tartó boldoggá és szenttéavatási processzusok impozáns befejezése az a szertartás, amellyel az Egyház a Szent Péter-bazillkában ünnepélyesen meg- I engedi az uj boldog vagy szent tiszteletét Fényárban úszik a hatalmas bazilika és tízezrek és tízezrek ujjongva örvendenek a felséges pillanatban, midőn tiszteletükre a lángok koszorúja fon dicsfényt képeik köré. Az idei szenévben szokatlanul nagy volt a boldoggá és szenttéavatások sorozata, mely április és május vasárnapjait és ünnepeit foglalta le. E’sőnek április 10-én egy olasz papot, Gianelli Antalt avatta boldoggá a pápa. Ez a boldog a bilhirdelés terén végzett apostoli munkát Április 26-án Strambl Vince került a boldogok sorába, akit mint Róma apostolát tisztelnek és XII. Leó pápa mellett élt megkapó életszentségü életet Cafasso József, akit május 3-án avattak boldoggá, Turin városának az égi pártfogója és közvetve a sza’éziánusok alapítója, mert az ő neveltje volt Don Bosco. Május 10-cn e^ész sorozatát avatták a boldogoknak. Közöttük vo’t elsősorban harminckét francia apáca, akik a francia forradalomban szenvedtek hitükért vértanuságot. Ugyancsak vértanú súgót szenvedett Koreában Imbert Lőrinc püspök és négy iársa, Kanadában pedig öt jezsuita atya, akik szintén a boldogok sorába mtoltak. Boldoggá avatták még M'chebne Mária spanvol apácát, aki az oltáriszentség Psztelote körül fejteit ki nsgy buzgősáeot, a lourdesi látomások hősnődét, a kis Soubirous Bernadettet és Eymard Pétert, az eucharisztikus társulatok buzgó megalapítóját. Az uj szentek sorozatát május 17-én a lisieuxi kis Teréz vezette be. Az ő bá'os alakja csak alig bárom évliz°de hagyta el a földet, de tisztelete máris elterjedt mindenfelé és alakja egyike a legmegkapóbbrkrnk az egyház szentjeinek díszes csoportjában. Erőteljes és markáns egyéniség a jézustár- sasági Cam’sius Péter, akit máms 21-én avattak szentté. Az ellenreformáció hitt anyásának ő volt a megszervezője és fáradhatatlan apostola. Katekizmusa nemzedékeket neve-t a vallásos életre. Különösen Pécs városának volt apostola. Kellős, szenttéavatás volt május 24-én, űrkor a katolikus nőnevelés két buzmó apostolrője, Postel Mária és B rat Zsófia, az irgalmas iskolanővérek és a Szent ; Szív Társulat alanitónői kerültek a szentek sorába. Ugyancsak keltős szenttéavatás voTt május 31-én, nnrkor az oratoriarus EiH^s János, aki többek között a Jó Pásztor apácák rendjét is alapította és Vianney János, a szenté* etü francia nrsi plébános szer ti én vn- tását hirdette ki XI. Pius pápa a zarándokok óriá°i serege előtt. Felejthetek1 en unnok voltak ez^k, mikor igy gyaraoodolt az Egyház hőseinek serege és nk’k részt veítck ezeken a megkapó ünnepségeken, a szentévnek a szokottnál is nagyobb kegyelmeden részest'1 Mo nedvek el- törö*hetetlen emléket hagytak lelkűkben. — Első lapelkobzás Pozsonyban az újévben. Pozsonyi tudósítónk jelenti: A pozsonyi államügyészség elkobozta a ..Slovák" és a ,.Híradó" keddi számát áHHőla" ..nem zetgyalázást" tartalmazó közlemények miatt. 4