Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-14 / 10. (1048.) szám

hlöfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, avonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.—Te- lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Az autonómia kérdéséhez ! Irta: Fedor Miklós, nemzetgyűlési képviselő I. A csehszlovák köztársaság megalakulása előtt Szlovenszkő részére a pittsburgi egyez­mény és a turőcszenímártoni deklaráció biz- tosiíotta a teljes autonómiát. A megalakulás után a pittsburgi egyezségre kimondták, hogy ez csak az amerikai szlovákokra vonat­kozott; a turócszentmártoni deklarációra pe­dig, melyet különben már csirájában hami­sítottak meg, nem adtak semmit. Ez utóbbi némileg érthető is, mert hiszen, ha tekintet- j be vesszük, hogy a turócszentmártoni dekla- j rációt néhány (számszerint 47) liptói, turóc- j szentmártoni, zólyomi és esetleg még nyitrai ember tervezte s mondta ki a szlovenszkói szlovák őslakosság tudta és meghallgatása nélkül, akkor annak nagy súlya nem is lehe­tett. Ezen a sorsdöntő gyülekezeten egyetlen­egy szepesi, sárosi, zempléni, abauji szlovák ember nem volt képviselve s igy volt ez a nyugati szlováksággal is; tehát; rólunk, de nélkülünk döntöttek és ez meg­bosszulta magát, mert Szlovenszkő önrendel­kezési ás önkormányzati jogaiból kifosztva, mint közönséges gyarmat, mások prédájává lett, minek következtében őslakossága ki­vándorol, az itthonmaradoitak pedig koldus­botra jutottak. A „Slovák" január 9-ild szá­mában az útlevelek kiállításából, tehát hiva­talos statisztika alapján megállapítja, hogy 24 ezer szlovák kér uj útlevelet Amerikába már most, az év elején. Tehát az említett egyezmények és dek­larációk dacára hét év alatt az autonómia kérdésében a hatalom részéről mi sem tör­tént; ellenkezőleg a régi megyerendszer el­törlésével, az uj megyei bizottságok kineve­zésével, az önkormányzattal biró rendezett tanácsú és törvényhatósági városok ledegra- dálásával még azokat az autonóm jogokat is eltörölték, amelyek a régi érából megmarad­tak. És ha nem jöttek volna a november io-Iki választások, akkor az autonómia lo vább is szunnyadt volna Wilson 14 pontja mellett. De a választás az autonómia jegyé­ben folyt le: az őslakosság 90 százaléka kí­vánja és követeli az autonómiát. Az a 10 szá­zalék pedig, mely elhelyezkedett a dús jöve­delmű állásokba, uralja a birtokmaradéko­kat, milliomosodik, mitsem törődve azzal, hogy addig szlovák „testvéreik" milliói elve­szítik nyelvüket, szabadságukat, vallásukat, önkormányzatukat, szokásaikat, fajjellegüket, szóval egész nemzeti mivoltukat. A november 15-iki választás közéjük csa­pott és most már ők is kezdenek foglalkozni az — autonómiával. Szlovenszkő kérdése na­pirenden van és hogy állandóan napirenden is maradjon, gondoskodni fog róla a hatal­mas ellenzék. A csehszlovák napi sajtó sür­geti a „szlovenszkói kérdés", mielőbbi végle­ges megoldását; tehát nem az autonómia megadását, hanem a kérdés „elintézését", amit Hodzsa szerint csak „erős kézzel" lehet megcsinálni. Ez alatt természetesen a legva­dabb diktatúrát érti. Hogy miképpen tartja ezt összeegyezíethetőnek egy demokratikus állam alkotmányos törvényeivel, azt igazán csak ő tudhatja. Králik Frantisek, Ungvárra került „fogalmazó tisztviselő" (konceptní ureöník), aki most képviselő lett, az első parlamenti ülésen azt mondta, hogy Szloven- szkónak is a Ruszinszkóéhoz hasonló auto­nómiát kell adni. ő nagyon meg van elégedve a ruszinszkói autonómiával, csak még az vol­na kívánatos, hogy a még meglevő „idegen" tisztviselőket cseréljék ki, mert szerinte még igen sok „idegen" (értsd alatta: őslakos; szlovák, ruszin, magyar egyformán) van a hi­vatalokban, Windiscíigrafz frankjaiból csehszlovák-jugoszláv korridor n klsaRtant kudarca Párisban és Londonban — A berlini sejté Magyarország belügyének mondja a frankügyet — FantassSIk&as össseSSggések a frankhamisítás és a román frönör&kfis lemon­dása kőzett A Times megsemmisíts ítélete a csehszlovák propagandáról London, január 13. Az angol sajtó állan­dóan foglalkozili a magyar írankhamisitási afférral, de a nyomaték a budapesti esemé­nyekről vasárnap óta áttolódott arra az esz­mecserére, melyet a kisantant államai a a frankügy politikai következményeiről már néhány nap óta folytatnak. A lapok figyel­meztetnek arra, hogy a kisantant ürügynek használja föl a budapesti pénzhamisítást és közös akciót tervez Magyarország pllen. A "Tmes prágrr levéléről szerint ét; zsdixubj- vák fővárosban a hangulat ige? harciac gs mindenáron beavatkozást követelő. Igen jelentős az a cikk, melyet ugyanennek a komoly, majdnem felhivatalos angol orgánumnak becsi levelezője küldött Londonba s mely­ben a lehető legélesebben megtá­madja Csehszlovákia eljárását Ma­gyarországgal szemben. Már eleve megsemmisítő kritikával sújt­ja a kisantant esetleges magyarellenes ak­cióját és komolyan hibáztatja a prágai saj­tót, hogy a közhangulatot annyira elbolondií- ja. „Már egy hónap óta erőlködik ez a saj­tó a hivatalos fórumok közreműködésével — írja az angol lap — hogy nemzetközi közbe­lépést provokáljon ki Magyarország ellen. Ezek a törekvések eddig Franciaországban mindig megtörtek. Ezért Prága most Buka­restet és Belgrádot akarja rábeszélni s ér­veléséből egész világosan kilátszik a lóláb. Csehszlovákia politikai előnyöket akar harácsolni a szerencsétlen ma­gyar afférből. Itt az alkalom szerinte, hogy a Magyar- országra kellemetlen esetből tőkét kovácsol­jon és nagyarányú politikai előnyökre tegyen szert. Kitűnik ez a törekvés a Ceské Slovo egy jelentéséből is, mely szerint most kell végre fölállítani a jugoszláv-csehszlovák kor­ridort, azaz most lehet Magyarországtól uj területeket elvenni. Éppen ezért a tendenció­zus prágai jelentéseket Európa fővárosaiban a legnagyobb óvatosággal kell fogadni." Ugyanilyen hangon bírálja a tudósító a bécsi baloldali és szocialista lapok jelentéseit is. Majd a középeurópai nemzeti gyűlölkö­désről ir és megállapítja, hogy az egymár elleni agyarkodás a Duna medencéjében ma még mindig akkora, mint volt Németország és Franciaország között a rajnai okkupáció idején. A továbbiakban a hajánál előrinci- gáltnak mondja azt a mesterséges összefüggést, melyet Csehszlovákiá­ban az évekkel ezelőtt elkövetett szo- kolhamisitás és a mostani frank­botrány között találtak, Az összefüggés bebizonyítására nincs elegendő érv. Végül óva inti a közvéleményt, hogy ne üljön föl a harcias prágai propa­gandának. Akogx bi|on^oSj hogg a budapesti jelentések tendenciőzusak, úgy bizonyos, hogy a prágaiak is azok és éppen ezért uagy elő­vigyázatossággal kell őket olvasni. Magyarország helügye a hamisítás Berlin, január 13. A Lokalanzeiger lon­doni körökből nyert értesülései szerint azt a hirt közli, hogy a kisantant megkereste az angol kormányt, hogy a frankhamisítás ügyá- í ben interveniáljon Magyarország?- A; lofí- ; doni kormány a kisantant megkeresésére a lap jelentése szerint azt válaszolta, hogy a frankhamisítás ügyét teljesen a magyar kormány belső ügyének tekinti és semmi­képpen sem gondol beavatkozásra. A kis- aníant felhívására a francia kormánytól is visszautasító választ kapott. A francia minisztertanács ülése Páris, január 13. A francia miniszterta­nács tegnap ülést tartott, amelyen B r i a n d miniszterelnök terjedelmes külpolitikai je­lentést terjesztett elő. Kiszivárgott hírek sze­rint — bár a kiadott kommüniké erről egy szót sem említ — úgy tudják, hogy Briand a frankhamisítás ügyét is részletesen ismer­tette a minisztertanács előtt. A francia követ Budapesten Clinch&nt francia követ ma délelőtt ér- j kezett vissza Budapestre. Franciaország bu- i dapesti követe december 31-én nyújtotta át megbízólevelét a kormányzónak és január 2-án váratlanul újból visszatért Franciaor­szágba. Mivel ugyanaznap utazott el Magyar ország párisi követe. Korányi báró is Páriá­ból, egyes külföldi sajtóorgánumok azt a ten­denciózus hirt közölték, hogy Franciát r zág és Magyarország kölcsönösen visszahívták kö­veteiket. Az annakidején kiadott hivatalos cáfolatokat most Clinchantnak Budapestre való visszatérése erősili meg a legjobban. A bu­dapesti francia követ magánügyeit intézte el Franciaországban, autót vásárolt és gondos­kodott budapesti háztartásának vezetéséről, mert nem családos ember, Bethlen nyilatkozata a Lokalanzesgernek A berlini Lokalanzeiger budapesti tudó­sítója meginterjúvolta Bethlen István gróf miniszterelnököt, aki határozottan kijelen­tette, hogy semmiféle politikai motívum nem rejtőzik a frankhamisítás mögött. Erre vonatkozólag a legszélesebbkörii és legalaposabb nyomozás után sem merült fel pozitívum. Belpolitikai veszedelem­ről pedig egyáltalán nem lehet szó. A miniszterelnök rámutatott azután ezeknek a híreknek gyanús forrására: a prá­gai sajtóügynökségre s általában a cseh la­pokra, amelyek politikai jellegűnek szeret­nék feltüntetni a bankjegyhamisilást és Ma­gyarország ellen egész világszerte rágalom­hadjáratot indítottak. Apponyi visszautasítja a legitimistákat ért vádakat London, január 13. A Manchester Guar­dian keddi számában beszélgetést közöl Ap­ponyi Albert gróffal a írankhamisitási affér­ral kapcsolatban lábrakapott különböző fan­tasztikus híresztelésekről. Apponyi a legiti­misták nevében a legerélyesebben? utasította vissza azokat a vádakat, hogy a magyaror­szági legitimisták Windischgraetz herceg bűntársai lennének. Hangsúlyozta, hogy Beth­len ura a helyzetnek s meg lesz a kellő eré- lye az affér teljes tisztázására. Az egységes párt értekezlete Almássy László, az egységes párt ügy­vezető alelnöke az Uj Nemzedék munkatár­sának a következőket mondotta: Az egységes párt hétfőn tartja meg pártértekezletét és ez alkalommal Bethlen István gróf minisz­terelnök részletesen fog nyilatkozni a frank­hamisításról. Ugyanekkor fog a párt hatá­rozni afelől, hogy szükségét látja-e külön in- terpelLirió benyújtásának a nemzetgyűlésen, vagy sem. ' Jövö kedden kerül a magyar nemzetgyűlés elé a hamisítási affér Az Újság arról értesül, hogy a frankha- misitási affér a nemzetgyűlésen jövő kedden kerül szóba egy interpelláció keretében. Az interpellációt a kormánypárt részéről fogja valamelyik képviselő benyújtani s arra a miniszterelnök azonnal válaszol. A lap jelentése szerint a kormány ugyan ekkor felveti a bizalmi kérdést is. Bűnügyi zárlat alatt a sárospataki birtok Windischgraetz herceg sárospataki bir­tokára tegnap elrendelték a bűnügyi zárlatot. Az első szabadlábrahelyezés A budapesti királyi ügyészség ma délbeu szabadlábra helyezte a frankhamisitási affér ral kapcsolatban bűnsegédként letartóztatott Mankovich Bélát, mert a vizsgálat során nem bizonyosodott be, hogy részese lett volna a Tüzhelvbank letétjének elhelyezésében és ki­váltásában. Schwetz Tibor vallomása Budapest, január 13. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Schwetz Tibor dr. legújabb vallomása teljesen tisztázta a hamis frankok forgalornbahozatalanak szer­vezését. A hamis frankokat Rába Dezső, Win- dischgraeíz herceg titkára osztotta el saját la­kásán. A legnagyobb mennyiséget Jankovieh ezredes kapta két bőröndben. A kiosztásnál Rába lakásán jelen volt Mankovicli, Mar- sovszky, ifj. Andor Endre, a két Olckváry- testvér, Jankovieh ezredes és Schwetz Tibor. Jankovieh, Marsovszky és Mankovich György arra kaptak megbízást, hogy Hollandiában és Skandináviában helyezzenek el hamis bank­jegyeket, Olchváry Ödönnek Németország­ban, különösen a tengerparti vidékeken kel­lett volna működnie, ifjú Andor Endrének és Schwetznek pedig Olaszországban. Kevés a hely a Marké-utcában A frankhamisítással kapcsolatban elío- gottak elhelyezésére a Markó-utcai fogházban nincsen annyi hely, hogy mindegyiküket kü- lön-külön cellában helyezhessék el, azért há­10. (1048) szám ■ CsfitöftÖk ■ 1926 január 14

Next

/
Thumbnails
Contents