Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-09 / 6. (1044.) szám

évf* 6* ^1044^ szám " ^om^a^ " 1926 *a!^r 9 1926 január 9 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Kő Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Tiltakozás Irta: Sziillö Géza, az országos keresztényszociális párt elnöke A csehszlovák államban levő magyarság mélységes fájdalommal nézi, hogy Magyaror­szágon a frankhamisítás botránya milyen szennyesen hullámzik, de ugyanakkor a ma­ga jövője felett aggódva tépelődik azon, hogy a magyar faj ellen a gyűlöletnek minő atmo­szféráját terjeszti a frankhamisítással kap­csolatban világgá jóformán állami támogatás­sal az egész cseh sajtó. A frankcsalással és annak következményeivel nem foglalkozom, ehhez hozzászólni a viszonyok ismerete nél­kül jogosnak nem tartom, csak azt mérlege­lem, hogy nekünk, Szlovenszkóban maradt magyaroknak megvan-e a lehetőségünk a gyűlölet ilyen förtelmes tengerében meg­maradnunk úgy, hogy az államot államnak érezzük, mely bennünket mint egyenrangú állampolgárokat megvéd és létünkben fen- tart Legyünk azzal tisztában, hogy mi magya­rok nemzeti öntudatunkat nem vesztettük el és nem is veszíthetjük el, mert már Cseh­szlovákiához való csatolásunk előtt állami életet éltünk, legyünk azzal is tisztában mindannyian, hogy mi magyarok nagyon jól tudjuk azt, de a csehek éppen olyan jól tud­ják, mint mi, hogy Csehországhoz való csato­lásunk akaratunk nélkül, sőt annak ellenére történt meg. Legyünk tisztában azonban az­zal is, hogy mi magyarok ezek dacára becsü­letes nyíltsággal törekszünk arra, hogy a törvényeknek tekintetbe vétele mellett a minket terhelő kötelességeknek eleget te­gyünk, de egyszersmind a cseh állam által jogainkat megtartassuk. Én a régi politikai iskolából való va­gyok, amelyben feltétlenül kötelező volt min­denkor a lojalitás. A fegyverek használatá­ban mindig korrektnek kell lenni, a jogsza­bályokat mindig be kell tartani és igy ma is nyílt- sisakkal, becsületesen emelem fel a magyarság nevében szavamat az ellen a kampány ellen, amelyet megütközéssel látok a cseh sajtóban megnyilatkozni. A Prager Presse, a Národni Politika, a Cseské Slovo és társaik működése rést nyit a csehek különben begombolkozott lelkivilá­gába és ebből kiárad az a mérhetetlen gyű­lölet és ártani való szándék Magyarország iránt, amely pedig nem egyéb, mint a ma­gyar fajnak nemzeti állammá való tömörü­lése. Ez a gyűlölet a magyar állam ellen azonban elárulja a gyűlöletet a magyar faj — s igy ellenünk, a Csehszlovákiához akara­tunk nélkül hozzácsatolt magyar kisebbség ellen is. A gyűlölet mindig elvakulttá tesz. A gyűlölet önmagában hordja végzetét, hogy a túlzásból reakció fakad. Mi magyarok, amióta a köztársasághoz csatoltattunk — és erre tanúbizonyság egész közéleti szereplésünk — soha nem tértünk le a törvény útjáról és nem türtük el, hogy bárki is törvénytelen eszközök igénybevéte­lét merje megkísérelni. Amikor Genfben a múlt év októberében az európai kisebbségeket egy német és egy szlovén képviselőtársammal együtt európai konferenciára hívtuk Össze, nem engedtem meg, hogy ezen a konferencián képviseltesse magát a macedónoknak Bulgáriában élő csoportja és ehhez az állásponthoz csatlako­zott az egész vezetőség, mert kimondottuk, hogy semminemű forradalmi alakulattal szóba nem állunk,, mert egyetlen gyógyítási módnak tekintjük a törvényt és a tételes jo­got. Ugyanakkor elnöki megnyitómban rá­mutattam arra, hogy kisebbség 50 milliónyi van ezen a világon, amelynek megelégedett­ségétől függ az államok konszolidációja és ebben az értelemben terelem rá most a csehszlovákiai sajtó vezetőségének a magyar kisebbség nevében a figyelmét arra, hogy a Magyarország ellen indított kampányban számoljanak a mi lelkűnkkel is, a mi nem­zeti önérzetünkkel is és ne feledjék azt el, hogy Európa mai állapotában a csehszlová­kiai sajtónak a konszolidáció kell hogy le­gyen végső célja, nem pedig a gyűlölet fú­riáinak a szabadra eresztése. Budapest, január 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A MTI jelentése szerint Gerő László, akit tegnap az egész nap folyamán kihallgat­tak, teljes beismerésben van. Megvallotta, hogy _ a kliséket és a bankjegyekhez szükséges papirost a Retek-utcai Térképészeti Inté­zet alkalmazottai: Virágh János főműve­zető, valamint Kiss Lajos és Spannring László gépmester és Parraga László mü- , szerészek készítették. A rendőrség tegnap valamennyiöket őri­zetbe vette s Gerő vallomásával egyetértőleg mindent beismertek. Gerő ezután részletesen előadta, hogyan készültek a hamisításhoz szükséges klisék. Windischgraetz herceg ugyanis rendelkezésé­re bocsátott néhány darab valódi ezerfrankos bankjegyet s erről pontos fényképfelvételt csinált. Majd a felvételről rajzot készített s ezt újból lefényképezte. Erről minden színárnya­latban újabb rajzokat csinált s ezek alapján köre vésve készítették a mintákat. A kőről vegyiszerekkel a megfelelő módszer alapján gépbe helyezve készültek a hamis bankók a Retek-utcai Térképészeti Intézet pincéjében. Hivatalos magyar részről a kővetkező nyilatkozatot adták ki: A frankhamisítás ügyében történt ener­gikus intézkedések elsősorban Windisch­graetz hercegnek és Nádossy volt országos fő­kapitánynak letartóztatása, kizárólag a magyar kormány kezdemé­nyezésére vezethetők vissza. A francia kormány a nyomozás gyorsítá­sa vagy erélyes intézkedések megtétele érde­kében a magyar kormánynál nem tett lépése­ket. M. Emmery, a Banque de Francé igazga­tója, a sajtóban kifejezetten elismerte a ma­gyar rendőrség gyors és erélyes eljárását. A nyomozás semmi adatot nem szolgáltatott arra, mintha frankon kívül egyéb bankjegye­ket is előállítottak volna. A hamis dinárok ké­szítésének hire, valamint az évekkel ezelőtt felderített csehszlovák koronák hamisításának a jelenlegi hami­sítási afférral való kapcsolatba hozása nem más, mint tendenciózus törekvés a botrányanyag kiszélesítésére. Ha a csehszlovák államot alkotó fajok közé a gyűlöletet veti el a sajtó, ha az állam nemzetiségeinek önérzetét sérti meg a cseh­szlovák sajtó, ha a lelkek megnyugvása he­lyett lelki sebeinket tépi meg a sajtó, ezzel nem nekünk árt. Mi magyarok már rosszabb helyzetbe nem kerülhetünk, de Csehszlová­kiának van veszíteni valója. Kímélje meg a csehszlovák sajtó nemze­tünk önérzetét, respektálja a nemzetközi jo­got, ne uszítson gyűlölettel Magyarország el­len s ne feledje Talleyrand híres bölcs mon­dását: „Qui exagére, est perdu“. A túlzók el­pusztulnak! A klisék minden oldalról s minden színben 2—2 példányban készültek. Összesen huszon­ötezer darab hamis ezerfrankost nyomtak, ezek közül azonban nagyon sok rosszul sike­rült példány volt, amiket megsemmisítettek. A kész bankjegyeket Windischgraetz herceg vitte el tőle. A nyomtatás után a kliséket Gerő utasítására 300 fokos hő mellett felol­vasztották és megsemmisítették. Ugyancsak összetörték a megfelelő papír előállításához szükséges gépeket is s a dara­bokat ócskavasként adták el. A rendőrség tegnap délután egyes gépré­szeket meg is talált Nemes és Stein ócskavas- kereskedőknél. Gerő László, úgyszintén a tegnap egész napon át kihallgatott Rába, valamint Win­dischgraetz állandóan kihallgatás alatt levő soffőrjének vallomásától függnek a további letartóztatások.* Polnayt szabadlábra helyezték A főkapitányságon tegnap a késő esti órákban szabadlábra helyezték Polnay Pétert, mert atyja igazolta, hogy jóllehet Marsovszky fia bőröndjében vitte ki külföldre a hamis jegyeket, fiának erről semmiféle tudomása sem volt A magyar kormány kompromittálása ér­dekében a kormány egyes tagjait szeretnék belekeverni az ügybe és a belügy-, valamint a kultuszminiszter lemondása hírét közlik. Ezzel szemben megállapítható, hogy a kormány összetétetelében semmi válto­zás nem készül. A rendőrség nyomozása változatlan ener­giával folyik. A kormány elhatározott szándé­ka, hogy az ügyet teljesen tisztázza és hogy valamennyi bűnrészes elnyerje méltó bünte­tését. Az eddigi adatok szerint » anyagilag bizonytalan helyzetben levő egyének olyan akciójáról van szó, mely­hez kalandos politikai célok kitűzésével sikerült egyesek támogatását megnyerni. Nádosy politikai szempontból vezető állást nem töltött be, a magyar politikai élet mene­tére befolyást nem gyakorolt. Nem áll egyes budapesti lapok ama jelen­tése sem, hogy a budapesti franciá konzulátus az ügyből kifolyólag megszoritottá a vízumok kiadását. Megáilapilást nyert, hogy; a francia követségen változás nélkül az eddigi gyakor­lat alapján szolgáltatják ki a vízumokat. Nincs semmi jele a francia kormány amaz állítólagos szándékának, mintha a forgalomba került hamis bankjegyek megtérítését kíván­ná. A követelésnek nem is volna alapja, mert a magyar kormány ezért a kárért felelőssé nem tehető. A titokzatos pénzgyártó gépek Az állami jegybank részéről bejelentet­ték a- rendőrségen, hogy hónapokkal ezelőtt a bank ajánlatot kapott a Leipziger Schnell- presseíabrik vezetőségétől bankjegynyomő- gépek megvételére. Az ajánlat fölött akkori­ban hosszas tárgyalások és alkudozások in­dultak meg, de az üzlet nem jött létre. A lipcsei gyár a gépeket mégis útnak indította. Azok meg is jöttek s a Nemzeti Bank raktá­rában helyezték el őket. Később a lipcsei gyár eladta a gépeket. Hogy kinek, azt a bank vezetősége nem tud­ta megállapítani. Tény az, hogy a préseket újból elszállították a bank raktárából. Alapos a gyanú, hogy a gépeket Win­dischgraetz vette meg s ezeken történt a ha­mis bankjegyek nyomása. Windischgrátz frankkólesönt ajánlott a kormánynak Bécs, január 8. (Saját tudósításunk.) A. rendőrség megállapította, hogy Windisch­graetz herceg az utóbbi időkben háromszor tartózkodott Bécsben. Egyszer állítólag a Tíiester Lloyd hajóstársaságnál érdeklődön a Bombayba való utazás költségeiről. Egy másik alkalommal pedig tárgyalásokat foly- j tatott az osztrák kormánnyal. Windischgraetz ! ekkor nagjmbb frankkölcsönt ajánlott föl a kormánynak. A kormány foglalkozott is a kölcsönüggyel, de — jóllehet az ajánlat na­gyon kedvező volt — azt mégsem fogadták el, mert Windischgraeizet komolytalannak tartották. A bécsi rendőrség megállapitoíta még azt is, hogy Windischgraetz Lajos herceg Bécsből több ízben táviratozott a frankter­jesztőknek a külföldre. Albrecht lemonoott a TESz kormányzó-elnökségéről Budapest, január 8. (Budapesti szer­kesztőségünk ielefonjelentése.) Albrecht ki­rályi herceg Baross Gáborhoz, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének országos elnöké­hez intézett levelében kijelentette, hogy ki nosan értesült arról, hogy a Szövetség, a TESz alelnöke is bele van keverve a frank­hamisítás eléggé el nem ítélhető ügyébe. Jól­lehet meggyőződése szerint a Szövetség nincs kompromittálva az ügyben, mégis in­díttatva érzi magát arra, hogy a TESz kor­mányzó-elnöki állásáról lemondjon. Perényi Zsigmond báró, a TESz elnöke, újságírók előtt kijelentette, hogy a szövetség mindenkor távol állott mindennemű kalan dós vállalkozástól, amelyet erkölcstelennek és veszedelmesnek tart. Hogy Szörtsey bele- keverődött ebbe az odiózus ügybe, ezt csak mint magánember tehette s nem mint a szö­vetség alelnöke. Az aleínökségről különben is már lemondott. Wmd’sckgratz Lysjos herceg két hónap előtt csehszlovák állampolgárságért folyamod ott A kisantant lapjai a magyar kalandorok frankhamisítását minden áron irredenta jel­legűnek akarják feltüntetni, holott már mos­tan is megállapítható, hogy szélső jobboldali puccsisták bűntényéről van szó. Hogy a Zadravecz tábori püspök a rendőrségen Budapesten befejezéshez közeledik a nyomozás — Földerítik a frankhamisítás minden részletét A szokolhamisitást mesterségesen hozzák kapcsolatba a frankafférral

Next

/
Thumbnails
Contents