Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-08 / 5. (1043.) szám

^ V. évf. 5. (1043) szám ■ Péntek ■ 1926 január 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 225, negyedévre 115, havonta 30 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. .emelet. Telefon: 30311 — Kiadó* hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Uj megpróbáltatások Négyszáz esztendeje következményeiben mérhetetlen katasztrófa zudult a magyar nemzetre: a mohácsi vész. Az uj esztendő szintén tragikus jegyben következett el: a megvadult elem kitört gátjai közül s viz alá borította a magyar humuszt, ugyanekkor pe­dig egy erkölcsi árvíz szennyes hullámai hömpölyögnek végig az annyi súlyos meg­rázkódtatáson átment magyar közéleten. Egy kalandos hajlamú társaság az ország érde­keinek legnagyobb sérelmére a politikai er­kölcstelenség olyan eszközéhez nyúlt, aminő­re a reneszánsz kora óta nem találunk pél­dát Európa politikai történelmében. Akkor gyakorlati irányelvvé vált a macchiavellisz- tikus princípium: a cél szentesíti az eszközt, a szentség nimbusza övezte az orgyilkossá­got, az adott szónak sohasem volt értéke s az ellenséget minden utón tönkretenni igye­keztek a racione di stato értelmében. A macchiavellizmus szellemét az uj Európa életéből ki kell irtani, mert az em­beriség csak akkor haladhat magasabbrendü céljainak irányában, ha a politikában is az erkölcsiség egyetemes elvei érvényesülnek. Most egy szörnyű átmeneti korszakban élünk, apokaliptikus időben, amikor egy minden eddiginél borzalmasabb háború el­pusztította Európa gazdasági és erkölcsi ér­tékeinek legnagyobb részét. Tagadhatatlan az is, hogy a háborúnak s a háború utáni időknek legtragikusabb áldozata a kis Ma­gyarország volt, amelyre régi és uj ellensé­gei minden ódiumot rákentek, segítség nél­kül magára hagyták, a kétségbeesés örvé­nyébe taszították, kitelték egy szörnyűséges j szociális forradalom viharainak, amelyet idegen megszállással akartak orvosolni, ha­talmas darabokat metszettek le a nemzet élő testéről, a meg nem értés és rossz szándék kínai falával vették körül. Szomszédai elkö­vették azt a rájuk is visszahulló nagy hibát, hogy segítség nyújtása helyett a gazdasági és politikai elszigeteltség vasgyürüjébe szo­rították. Csoda-e hát, ha a megsebzett ország szörnyű lázállapotba került, ha igen sokan elvesztették Ítélőképességüket, ha nagyon sokan váltak fantasztikus álmok kergetőivé? Hiszen olyan súlyos katasztrófát, mint aminő Magyarországra zuhant, hatalmasabb, gazda­gabb, fejlettebb államok sem állottak ki megrázkódtatás nélkül. És a magyar nemzet rendíthetetlen életerejét mutatja, hogy a gyógyítás folyamatát önmagában megindítot­ta és ez a folyamat nemzetközi fórumokon is elismert, látható eredményekre vezetett. Az egészségesedésnek hosszú útja van s mi fájó szívvel látjuk, hogy a nemzet testében még sok az inficiált rész, a lázanyag. íme a mos­tani kirobbanás is csúnya seb, amely euró- paszerte végtelen sokat ártott a magyar nemzet igazságos ügyének. Mi, akik a politi­kai erkölcs magaslatán állunk és ezen az alapon évek óta a legnehezebb létfeltételek között folytatjuk harcunkat kisebbségi jo­gainkért, a legsúlyosabban elitéljük a kalan­doroknak ezt a vállalkozását éppen úgy, amint elitélünk minden politikai kalandor- ságot és végtelen fájdalommal állapítjuk meg, hogy a pénzhamisító „honmentők“ vak­merő vállalkozásukkal végtelen sokat ártot­tak nemcsak a magyar államnak, hanem a magyar kisebbségeknek is, amelyek a jelek szerint egy újabb irredenta-vád minden sú­lyos következményeinek néznek elébe, ár­tatlanságuk teljes tudatában. Éppen azért, mert minden irányban tiszták és elfogulatla­nok vagyunk, emelt fővel követelünk tiszte­letet az érdekelt külföld által is elismert tisztogató munkának, melyet Bethlen István gróf miniszterelnök a legerélyesebben vé­gez. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisántánt sajtójának az a része, amely jóval Locarno után is a magyar nemzet állandó támadásá­val vétkezik az európai béke szelleme ellen, ebből az esetből igaztalan és ártó következ­tetéseket vonjon le a magyar nemzet hátrá­nyára s megnehezítse az engesztelődésnek azt a nehezen megindult folyamatát, melyet éppen Bethlen miniszterelnök, ez az európai politikában kivételes szerepet játszó és álta­lánosan megbecsült államférfi indított meg. A mi álláspontunk a magyar kérdésben Prága, január 7.. . Bethlen miniszterelnök ura maradt sza­vának s kíméletlen eréllyel hajtotta végre a tisztogatás nagy müvét, amiben a magyar tár­sadalom egységesen támogatja. Az igazság nem áll meg a legelőkelőbb pozíciót betöltő, legmagasabb társadalmi állású egyének kü­szöbénél, mindenki, aki bűnös, zár alá kerül s lakolni fog vétkéért. A külföld közvélemé­nye nagy megnyugvással kiséri a purifikálás munkáját, a bizalom nem rendült meg s a Budapest, január 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Kedden délután hire terjedt a vá­rosban, hogy Windischgrátz letartóztatását még más személyek letartóztatása is követni fogja. A rendőrséget és az ügyészséget ellep­ték az újságírók és várták az eseményeket. Este nyolc óra után Nádossy Imre felfüggesz­tett országos főkapitány az ügyészség épületé­be érkezett Sztrache főügyész rendeletére. Amikor Nádossy a folyosóra ért, meghökkent, hogy olyan sok embert talál ott Kihallgatása két órahosszat tartott. Tiz óra után kilépett a főügyész szobájából, nyomon követte az ügyész és a főügyészi titkár. Nádossy kísére­tével nem a kijárat felé, hanem a fogház felé tartott. A késő esti órákban kiadott hivatalos je­lentés szerint a főügyész Nádossy Imrét előzetes letartóztatásba helyezte az 1921. évi XXIX. t.-c. 5. szakasza és a büntető­törvény 144. §-a alapján, pénzhamisítás­ban való bünrészesség miatt. A fogházban szabályszerűen megmotoz­ták Nádossyt, értéktárgyait, valamint revolve­rét is elvették tőle. Egy második emeleti cel­lába került, Windischgrátz cellájának a szom­szédságába. nyílt, precíz és világos. Mi önálló magyar po­litikát csinálunk, az állam keretén belül az összes rendelkezésre álló törvényes eszközök igénybevételével küzdijnk kisebbségi jo­gaink teljességéért. Magyarország megerősö­dését nemcsak érzelmi, hanem gyakorlati politikai okokból is kívánjuk, különben a határkuli szomorú helyzetébe sülyedünk. Ezért arra akarjuk kényszeríteni a kor­mányt, hogy Magyarországgal a kölcsönös legtöbb kedvezmény alapján megfelelő ke­reskedelmi szerződést kössön. Mikor ezt a szerepet vállaljuk, nem teszünk egyebet, mint történelmi feladatunkat teljesítjük, me­lyet Masaryk elnök „Uj Európa" cimü müvé­ben is a kisebbségek legnemesebb hivatásá­nak jelölt. Hid akarunk lenni nemzet és nem­zet, állam és állam között. Sorsunk jobbra­londoni tőzsdén negyvenszeresen túljegyez­ték a magyar kölcsönt A pénzhamisitási affér hullámai nem áll­tak meg Magyarország határain, hozzánk is átcsaptak, mint erről távirati jelentéseink­ben beszámolunk. A rendőrség a közvéle­ményt nem informálja és igy ma még nem áll módunkban megállapítani, hogy mi igaz az ungvári és pozsonyi hírekből. A pénzha­misításra vonatkozó álláspontunkat mai ve­zércikkünkben szögezzük le. Nádossy Imre régi magyar nemesi csa­lád sarja. Balogh igazságügyminisztersége alatt az igazságügyminisztérium elnöki osztá­lyának vol t afőnöke és ebben az állásban Vázsonyi minisztersége alatt is megmaradt. 1920-ban Budapest főkapitányának nevezték ki, majd amikor megalakították az országos főkapitányságot, annak az élére került. A tár­sadalmi életben nagy szerepet játszott. A Nemzeti Kaszinónak tagja, az Országos Kaszi­nónak igazgatója és az általa alapított Sziget­klubnak elnöke. A főkapitányság detektivosztálya állandó készültségben van, mert a francia detektívek újabb adatokat adtak át a rendőrségnek, Jau- kovicsék ugyanis hágai kihallgatásuk alkal­mával még másokat is belekevertek az affér­ba. Nádossy nyomára úgy jutottak, hogy Jan- kovichnál megtalálták Nádossy Imre névje­gyét. A hamis frankok gyártásával Spanring László nyomdászt gyanúsítják, akit a rendőrség keres, de egyelőre eredmény­telenül, mert lakásából ismeretlen hely­re távozott. Windischgrátz kihallgatása másfél óra­hosszat tartott. Oldalfegyveres őr kisérte a fordulását az igazság szellemének elöhala- dásától várjuk. Ez a mi politikánk lényege s emögött áll á csehszlovákiai magyarság egyeteme. Megszoktuk már, hogy minden politikai incidens alkalmával a gyanúsítások özönét zúdítják ránk s az itteni magyarság körében is bűnbakokat keresnek. Óva intjük azonban a hatóságokat, ne engedjék újból szabadjára a propagacsna szellemét, ne okozzanak igaz­talan ul újabb szenvedéseket az ártatlanok­nak s ne keserítsék el a magyarság szivét árulók s érdemeket szerezni akarók alap­talan vádaskodásaira. Az itteni magyarság higgadtan ítéli meg az eseményeket, ezt a higgadtságot és lojalitást azonban magunk­kal szemben is megköveteljük minden té­nyezőtől. m——b——BWB^agmmKi mu..— főügyészhez. Huszonnégy órai fogvatartása erősen megviselte a herceget A lapok jelentése szerint beismerő vallo­mást tett, sőt több bűntársát is megne­vezte, minek folytán újabb előállítások várhatók. A francia megbízott a Pesti Naplónak tett nyilatkozatában csodálkozását fejezte ki a magyar közönség idegessége fölött, amit egy­általában nem tud megérteni. Franciaország az egész ügyet bűnügynek tekinti, melytől minden politika távolálL Ezért az esetért sem a magyar kormányt, sem pedig a magyar nemzetet nem lehet felelősségre vonni. Emmery francia bankdelegátus meg­elégedését fejezte ki a magyar kormány eré~ lyes fellépéséért Vande Sande Bakuidén meghatalmazott miniszter, hallondiai ügyvivő a Nemzeti Új­ság előtt nyilatkozott. Az ügyet rendes bűn­ügynek tekinti, ami a magyar reputációra egyáltalán nem lehet káros hatással. Hollan­diai politikai körökben hasonló a nézet és megelégedéssel látják a magyar kormány kí­méletlen eljárását a hamisítókkal szemben. Apponyi Albert gróf a Pesti Hírlapba irt cikkben nagyon komolynak tartja az affért. Azt írja, hogyha a kormány továbbra is tel­jesíti kötelességét és kivágja az országból ezt a fekélyt, úgy Magyarországra nézve semmi­féle veszély nem származhatik és aggályra nincsen ok.. Milánóban letartóztattak egy Vitkovszky nevű 25 éves magyar artistát, aki állítólag ugyancsak részes a frankhamisításban. Párisi jelentések szerint a francia kül­ügyminisztérium megállapította, hogy a fran­cia köztársaságot a frankhamisítás következ­tében 20 millió frank kár érte és ezt az Ösz- szeget a magyar kormánytól kártérítés fejé­ben visszaköveteli. íny tehát nem felel meg Nádosy letartóztatása Budapesten végrehajtották a nagy tisztogatást Szilárd a Bethlen-kormány helyzete — Az ellenzék egységesen támogatja Bethlen purifikáló munkáját A pénzhamisitási affér szlovenszkói és ruszinszkói hullámai

Next

/
Thumbnails
Contents