Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-31 / 25. (1063.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzarányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A szlovák néppárt magatartása (fi.) Prága, január 30. A kormánykoalició nehéz helyzete és részben talán a következő esztendőben meg­tartandó köztársasági elnökválasztás miatt mindinkább elharapózik az a fölfogás, hogy a kormánykoalició és a szlovák néppárt kö­zött a közel jövőben megindulnak a tárgya­lások a Hlinka-párínak a kormányba való belépéséről. Egyesek már- részletekről is tudni vélnek és mint ilyenkor szokás, szám­talan ellenőrizhetetlen hir terjedt el. Ebből az okból a közvélemény nagy ér­deklődéssel várta a néppárt végrehajtó bi­zottságának január 28-iki ülését, mert ettől remélte a helyzet tisztulását és a szlovák néppárt további taktikájának teljes kibonta­kozását. A párt hivatalos lapja, a Slovák azonban nem elégítette ki a kíváncsiságot, hanem beérte egy sablonos kommüniké köz­zétételével, minek következtében a közvé­leménynek még ma sincsen világos képe arról, hogy mi történt a csütörtöki napon Pozsonyban. A sajtó is meglehetősen tájéko­zatlanul áll szemben az eseményekkel és az egymásnak ellentmondó hírek zavarba hozzák sokszor még azokat is, akik meg­lehetősen benfeníesek szoktak lenni a poli­tikai kulisszák mögötti világban. Mindazon­által annyi bizonyosnak látszik, hogy a szlo­vák néppárt változatlanul kitart a nagy- szombati proklamáció mellett és amennyi­ben a föltevés megerősítést nyer, ez az ál­lásfoglalás meg fogja nyugtatni az autonó­mista érzelmű közvéleményt. A nagyszombati proklamáció, amelyet a választások után szövegeztek meg a Hlinka- párt uj képviselői és szenátorai és amelyet azután a párt egész vezérkarának jelenlété­ben a legünnepibb formák között hirdettek ki Pozsonyban, részletesen foglalkozik a szlovák nép iskolaügyi, egyházi és közgaz­dasági követeléseivel, de a deklaráció kö­zéppontja, amely köré e követelések cso­portosulnak, mégis az a mondat, amely az autonómiát követeli külön közigazgatással, külön országgyűléssel és külön igazságszol­gáltatással. A szlovák néppárt tehát Nagy­szombatban újból lekötötte magát a pitts- burgi szerződés mellett és azáltal, hogy tör­vényhozói, végrehajtási és bírói hatalmat követelt Szlovenszkó részére, egyszersmind kifejezte azt az elhatározását, hogy nem áll meg egy közigazgatási önkormányzatnál, ha­nem a dualizmust tűzi ki céljául. Ha tehát a szlovák néppárt csak a nagyszombati de­klaráció alapján hajlandó tárgyalni a kor­mányba való belépésről, úgy ez csak azt je­lentheti, hogy a néppárt közjogi követelé­seit teljes egészükben fentartja. A párt négy esztendeig a leghevesebb harcban ál­lott a kormánnyal, a cseh sajtó a legélesebb támadásokban részesítette, minduntalan be­csületében gázoltak; lélektanilag is elkép­zelhetetlen tehát, hogy a párt mindezt egy­szerre elfelejtse és az autonómia elvének föladásával lépjen be a kormányba. Föl sem lehet tételezni, hogy Hlinka, akit meggyőző- déses és becsületes politikusnak ismerünk, egy tál lencséért eladja az autonómiát. Egészen másként állana a helyzet, ha a kormány hajlandó volna Szlovenszkónak kü­lön országgyűlést, külön kormányt és külön igazságügyi szervezetet biztosítani. Ez azt jelentené, hogy a kormány komolyan eleget akar tenni a pittsburgi szerződésben vállalt kötelezettségeinek és meg tudnók érteni, ha ezeknek a föltételeknek teljesítése után a néppárt hajlandó volna együttműködni a cseh koalícióval a közös parlamentben és közős kormányban. De minden jel arra vall, A frankhamisítás bűnügyét a vádirat benyújtásával egyidejűén visszaterelik a nyomozás útiéra Megérkeztek a hágai Jegyzőkönyvek — Kombinációk a papiros eredete körül Budapest, január 30. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Tegnap este háromnegyed hét órakor Sztrache Gusztáv királyi főügyész kihallgatásra idézte be Koz­ma Miklós dr.-t, a Magyar Távirati Iroda igazgatóját. Kihallgatása röviddel kilenc óra előtt fejeződött be. Amikor Kozma Miklós az ügyészségről távozott, számos ujságiró rohanta meg s a kérdések özönével halmozták el. Kozma azon­ban a különböző kérdésekre mosolyogva csak annyit mondott, hogy: — Egyben biztosak lehetnek, nem hami­sítottam frankot! Az újságírók ekkor az éppen távozni készülő Sztrache főügyészt fogták körül. Sztrache kijelentette, hogy Kozmát tanúként hallgatta ki. A kihallgatásról természetesen nem volt hajlandó semmit sem elárulni. A sajtó képviselői ezután a pótnyeínozás- ra vonatkozólag tettek fel kérdéseket a fő­ügyésznek, aki a következőket jelentette ki: — Én csak arra adtam utasítást a rendőr­ségnek, hogy milyen irányban folytassa a pótnyomozást. Azt természetesen nem lehet tudni, hogy annak eredményeképpen lesz-e valamilyen változás az ügyben. Az azonban ki van zárva, hogy ezáltal a vádirat megdől­jön. Ha a pótnyomozás során uj adatokat ka­punk, úgy azokat a főtárgyaláson előterjesz­tett beadványunkban fogjuk felhasználni. Tegnap Pesthy Pál igazságügyminiszterrel hosszabb tanácskozást folytattunk s megálla­podtunk abban, hogy az egész ügyet a vádirat benyújtásával egyidejűleg visszatereljük a nyomozás útjára. Elhatároztuk, hogy holnap vagy holnap­után ézirányban megkeresést küldünk a rend­őrségre s közöljük vele, hogy mily körülmé­nyekre vonatkozólag kell az uj nyomozást foganatosítani. A Magyarság arról értesül, hogy Kozma kihallgatása annak tisztázására történt, hogy miként jutott a MTI utján nyilvánosságra Jankovich, Marsovszky és Mankovich hágai letartóztatásának hire, holott a holland lapok nem szoktak neveket közölni, ha valamilyen bűnügyben letartóztatás történt, csak a jog­erős ítéleteket közlik. Még mindig nem tisztázódott a papiros ügye tíudapest, január 30. A frankhamisításhoz felhasznált papirosra vonatkozólag a rendőr­ségen eddig ellentétes vallomások vannak. Rába, Windischgraetz titkára állítólag azt vallotta, hogy 10 kilogramos dobozokban pép­alakban kapták a papirmasszát Németország­ból. Rábának ezt a vallomását állítólag Gerő és Kurz is megerősítették. Viszont Spanring azt vallotta, hogy a papiros tekercsekben, ! eredeti gyári csomagolásban érkezett. Minthogy a vallomásokról hivatalos je­lentés nem jelent meg, úgy ezek a kombiná­ciók csak feltevéseken alapulnak. A Pesti Napló azt Írja, hogy a tőzsdei klubban valaki azt a kijelentést tette, hogy a hamis bankje­gyek papirosát Franciaországból szállították ! és a szállítást az országos szállítási részvény- í .társaság . Gerő -László. a térképé­: áíe»i intézet volt igazgatója ti a- méiernjássát vett át eoből a papirosból az intézet nevében. A Pesti Napló munkatársa az ügyre vonatko­zólag kérdést intézett az országos szállítási részvénytársaság igazgatójához és cégjegyző­jéhez, akik kijelentették, hogy ők szállítottak a térképészeti intézetnek több ízben is papi­rost, pozitív választ azonban arra, hogy a pa­piros a bankjegyek hamisításához szükséges anyag volt-e vagy sem, nem tudtak adni. Megjöttek a faágai jegyzőkönyvek Budapest, január 30. Paulay Gyula dr. törvényszéki bíró, akit Hágába küldöttek ki I Jankovicliék ottani vallomási jegyzőkönyvei- i nek hiteles másolatáért, ma reggel megérke- ! zett Budapestre. Megérkezése után azonnal ! jelentkezett az igazságügyminiszternél és ! részletesen referált neki tapasztalatairól. Jankovich ék hágai vallomási jegyzőkönyvei­nek hiteles másolatai most átkerültek az ügyészséghez, ahol Sztrache királyi főügyész alaposan át fogja azokat tanulmányozni. Károlyi József gróf nyilatkozata Budapest, január 30. Károlyi József gróf, | akinek nyilatkozatát tudvalevőleg Sauerwein j elferdítve közölte a Matinban, tegnap este; megérkezett Budapestre. A sokat kommentált interjúra vonatkozólag kijelentette, hogy Sauerweinnak adott interjújában csak annyit mondott, hogy Bethlennek semmi szerepe sincs az ügyben. A miniszterelnöknek azon­ban mindig küzdenie kellett a mellékkor­mánnyal és becsvágyó emberekkel, akik külö­nös módon akarnak a hatalomra jutni s akik­nek egyik feje ugylátszili, magasállásu állami tisztviselő (Nádosy). Bethlen grófnak nagy érdeke, hogy ezekkel végezzen és örvendetes, hogy máris ilyen energiát tudott tanúsítani. Váz sonyi Bethlen ellen Budapest, január 30. A demokrata Polgár cimü lapban Vázsonyi Vilmos ma erős táma­dást intéz Bethlen István gróf miniszterelnök ellen és többek között a következőket Írja: — Hagyjon fel végre Bethlen azzal, hogy a kormányzó urat védelmezze akkor, amikor őt senki sem támadja. A demokrata ellenzéki pártok egyetlen lapja se vonta bele és nem is akarja belevonni a frankhamisítás ügyébe a kormányzó ur személyét. Nemcsak taktikából és alkotmánytiszteletből történt és fog ez tör­ténni a jövőben is, hanem az ügy teljes isme­rete alapján az igazság szeretetéből kifolyó­lag. Vegye tudomásul a miniszterelnök, hogy a kormányzó urnák védelemre uincsen szük­sége. Indemnitási vita franküggyel fűszerezve a nemzetgyűlésen Budapest, január 30. A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták az indemnitási javaslat fe­dett vfea'f. 1-tóo felszólaló Fábián Béla demok­rata képviselő. A frankhamisítás botránya miatt bizalmatlanságát fejezi ki a kormány­nyal szemben. A hamisítás merénylet volt a magyar gazdasági élet ellen. A kormánynak minden erejével azon kellene lennie, hogy visszaszerezze az elvesztett bizalmat. A gaz­dasági életet azonban nem szabad a politiká­nak irányítania, hanem egyedül az ország ér­dekének. Az indemnitást nem fogadja el. Szilágyi Lajos bizalommal van a kormány iránt, amely szerinte a legkíméletlenebbül fogja lefolytatni a frankhamisítás ügyében a vizsgálatot. A parlamenti bizottság munkájá­tól is eredményeket vár. Örömmel látja, hogy a nemzetgyűlésnek egyetlen tagja sincs kom­promittálva az afférban s visszautasít minden olyan külföldi híresztelést, amely a frankha­misítást nemzeti ügynek állítja be. Amig a kormány a mai irányban halad, addig el­lenzéki volta ellenére is támogatni fogja eb­ben a kérdésben. Majd az árvízkatasztrófáról beszél s elismeréssel adózik a magyar ható­ságoknak, amelyek emberfeletti munkája megakodályozta, hogy a pusztítás még na- gyob méreteket ölthessen. Az általános gaz­dasági krízisről beszélve, a falusi tömegnyo­morról és a főiskolai hallgatóság nehéz hely­zetéről s azt kívánja, hogy könnyítsék meg a honosítási eljárást az elcsatolt területekről. A javaslatot elfogadja. Az ülés tart. Nádossy, Windischgratz és Prónay a parlamenti bizottság előtt hogy a prágai hatalomnak eszeágában sin­csen szakítani a centralizmus rendszerével és áttérni az állami hatalom decentralizálá­sára. A kormánysajtóban az utóbbi időben számos cikk jelent meg a szlovenszkói pro­blémáról, de valamennyit az a fölfogás ha­totta át, hogy a szlovenszkói kérdés tisztán közigazgatási, kulturális és közgazdasági, de nem politikai és államjogi probléma. Még Kramar is, aki pedig a legmesszebb ment e téren, mindössze a megyei szövetség intéz­ményének életbeléptetését, esetleg — régi osztrák mintára — a tartományi önkor­mányzat bevezetését tartja lehetségesnek, amely tervet — eltekintve attól, hogy Kra­mar, pártjának a választásokon szenvedett nagy veresége után, ma már nem oly erős tényező, mint volt a régi parlamentben — szlovák részről komolyan senki sem veszi, mert ezt csak amolyan autonómiapótlékuak, szemfényvesztésnek tekintik. Prágában mind­össze közigazgatási és közgazdasági enged­ményekre gondolnak és a kormányszlovák Hrusovszky még tegnap is a legélesebben tiltakozott minden olyan törekvés ellen, amely túlmegy a kormánypárti szlovák tör­vényhozóknak ilytermészetü javaslatain. Az atmoszféra ma még nem olyan, hogy Prága meg akarná adni az autonómiánkat. A koalíció nem tanult november 15-iki ve­reségéből és még ma is azt gondolja, hogy csalogatásokkal és simogatásokkal el lehet taktikázni Szlovenszkó autonómiáját. Ezt a játék azonban nem fog sikerülni, mert ' az autonómia eszméje már annyira rabjául ej­tette a lelkeket, hogy megnyugvásl*ól nem lehet szó mindaddig, amig az önkormányzat teljes terjedelmében meg nem valösü1 Az autonómia zászlaját a nép tartja a kezében és jaj azoknak a pártoknak, amelyek hűtle­nekké válnak e lobogóhoz. A kormánypár­toknak azért nincs talajuk Szlovenszkón, mert hallani sem akarnak az autonómiáról és hasonló sors érné azokat is, akik most adnák föl az eszmét. A Hlinka-párt bizonyo­san éppen ugv átérzi ezeket az igazságokat, mint mi és már saját jól felfogott érdekében sem fog lépre menni a kormánynak. Budapest, január 30. A parlamenti bizott­ság ma tovább folytatta munkáját s kihall­gatta Prónay György báró miniszterelnök­ségi államtitkárt. A királyi ügyészségről nyert értesülés szerint Nádosy Imrét, Win- dischgraelzet és társait a Markó-utcai fogház­ból nemcsak a rendőrségre vitték át, hogy kihallgassák ő*:et a frankhamisítás technikai részleteire vonatkozólag, hanem a parla­menti bizottság is maga elé idézte őket, ahol kihallgatásuk ma délután folyamán meg is történt. A franciák újabb adatokat szolgáltattak a nyomozásnak Budapest, január 30. A francia kiküldöt­tek Doulcet rendőrségi tisztviselő vezetésével ma az egész nap folyamán a budapesti főkapi­tányságon tartózkodtak és újabb adatokkal tá­mogatták az uj rendőri nyomozást. Nyolcvanegyoldalas a vádirat Budapest, január 30. A frankhamisítás ügyében — mint jelentettük - elkészült már a vádirat s azt az igazságügyminiszter ma jó­váhagyta. Az ügyészség a frankhamisítás bűn­Mai számunk te oldal ^ 25. (1063) szám ■ Vasárnap ■ 1926 január 3'

Next

/
Thumbnails
Contents