Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-30 / 24. (1062.) szám
4 1924 ianuár 30 Szombat Diktátorosdi Uiagvárosi Ungvár, január 29. (Saját tudósítónktól.) Rusziuszkónak szinte minden városa meg van fosztva legelemibb jogától, a községi önkormányzattól. Ungvár főváros ügyeit már másfél esztendeje egy, az adófizetőknek felelősséggel nem tartozó erdész viszi. Ez a kinevezett kormánybiztos, hatáskörét messze túllépve milliós kiadásokba viszi bele a várost, az adózók hozzájárulása nélkül, sót tiltakozása ellenére. Az adófizető polgárság kétségbeesve nézi ezt a romboló munkát, de nincsen fórum, ahol segítséget kaphatna. A felsőbb hatóságokhoz benyújtott kérvényeket, memorandumokat következetesen elutasítják vagy figyelembe sem veszik. Zseltvay János zsupán például, az ungvári zsupanátust egyenesen erre a városi diktatórikus rendszerre rendezte be. De nem védi a városi adózók érdekeit a centralizmus terhe alatt görnvedező kormányzóság sem, mert ennek élén is a kormánykiküldötte „alkormányzó" dirigál teljhatalommal. Képviselőink már bosszú hónapokkal ezelőtt benyújtották tiltakozásukat, az 'állam oly fennen hirdetett demokratikus szellemével ellenkező intézkedések ellen, melyekkel a városokat községi önkormányzatuktól fosztották meg s annak anyagi ügyeit a városokat alig ismerő idegenekre bízták, de a kormány sem állott útjába ennek a törvénytelenségnek. Ez a rendszer adhatta szájába Hrbek kormánybiztosnak azt a kijelentést, mely az egyik ellenzéki lapban megjelent komoly kritikára az egyik kormánylapban tett meg, hogy: rfletn pazarolhatom időmet a válaszolásokra, felelősséggel felettes hatóságomnak tartozom.“ Ez a kormánybiztos a helyi kormánylapoknak naponta kétszer is ad féloldalakra terjedő in- tervjut, erre van ideje; de az ellenzéki sajtónak adandó válaszra, mely sajtóban az adófizetők óhaja, panasza csendül fel, — időt nem pazarol! Egyetlen ilyen kijelentésből is látható, hogy mit jelent az adófizetőkre a községeknek legelemibb joguktól, a községi önkormányzattól, anyagi ügyeiknek önmaguk által intézehetésétől való megfosztása. Ültessenek vadrózsát a síromra... Léva, január 29. Különös körülmények közt lett öngyilkos Léván egy szegény napszámos fiú. Ifj. Péczka József huszonhárom éves, szorgalmas napszámosfiu, szi- venlőtte magát és azonnal meghalt ügy találták meg egy félreeső pádon féloldalt dőlve, vérében fekve, térdei között a szivének irányzott gyilkos fegyverrel. Romantikus szerelmi történet szóméra hőse a huszonhárom éves fiatalember. Nemrégiben megszeretett egy leányt, akivel hamarosan kölcsönös barátságra lépett és meg akart nősülni. A leány nem is vonakodott a fiú kérésének eleget lenni. Péczka már boldogan számolgatta a napokat, melyek közelebb vitték a boldogsághoz. Ekkor történt, hogy egy régi, fiatalkori kedvese gyermektartási port indított ellene, ez megzavarta a készülő házasságot. Pészka elkeseredett, bus- komor lett és elhatározta, hogy megválik az életétől. Szerzett egy régi, átalakított vadászfegyvert, kiment egy félreeső helyre, ahol egy padra ülve, cipőjét lehúzta és mellének iráhyitotta a fegyvert, melyei lábával sütött el. A golyó szivén találta és a szerencsétlen azonnal meghalt. Az öngyilkos fiatalember romantikus hajlamát mi sem igazolja jobban, mint hogy búcsúlevelében azt írja: „Csak egy kívánságom van, ültessenek vadrózsát a sirhalmomra.** Segítsünk, ahol segélyre van szükség, Gyógyítsuk, akivel baj esett, Embereknek szent kötelessége ez, Mert mindnyájunkat érhet baleset! Akinek szive, lelke van, Legyen az bárki: az vagy ez — Segé yt nyújthat, hisz’ eszköze Egy üveg sósborszesz. Névszerü nevén, oh Ember, Bárhol kérheted és kapod, Csak a minőségre vigyázz, hogy Elkerüihesd az orvost s papot. ilyen pompás, ismert ez a név, Jegyezd meg: mentholos ALPA. ALPA-menlholos sósborszeszt vegyen Akár gyermek, anya vagy apa. Ez a sósborszeszek királya, Felfrissít és életerőt ád, Röviden és határozottan Dobj vissza minden utánzást. Vígyázz hát jól e névre: ALPA Mely egészségednek a talpa, Minden üvegre be van vésve, Ezt hirdeti címke és pecsétje. Mit határozott Moszkva a csehszlovák kommunista párt működéséről? A csehszlovák kiküldöttek beszámolója — Egységes munkásfront Európában — Az auto- - - nómia előtérben *— A P. M. H. tudósítójától — Szlovenszkó, január 29. A P. M. H. olvasói előtt, nem kelthetett meglepetést a kommunista párt nemrégiben nyilvánosságra hozott határozata, mellyel kifejezetten Szlovenszkó autonómiája mellett foglalt állást. Megirtuk mi ezt már a határozat létrejötte előtt, közvetlenül a választások után s ugyanakkor leszögeztük azt is, hogy a kommunista párt ezzel újabb tömegeket akar a maga számára megnyerni, mert szilárd meggyőződése, hogy a Hlinka-párt előbb-utóbb cserben hagyja az autonómiát, és oda telepszik a húsos fazék mellé egy-egy kínálkozó falat kedvéért. Úgy látszik, informátorunk eme kijelentése is megvalósulás előtt áll, éppen ezért különös érdekességgel bir az, hogy ugyanezen helyről nyert ujabbi információnk: — A kommunista párt nagy gs gyökeres változások előtt áll, aminek megindítója a III. internacionálé nemrég befejezett kongresszusa, illetve a III. internacionálé újonnan megválasztott tisztikarának utasításai. A moszkvai kongresszuson a csehszlovák pártot hat kiküldött képviselte, akik már valamennyien visszaérkeztek és nem csak referáltak a helyzetről, de hozzá is i láttak az utasítások keresztülviteléhez, j Moszkva rendelkezése különben nem csupán ; Csehszlovákiára, de egész Európára vonatko- j zik és a kongresszus uj állásfoglalásának el j ső látható jele a német kommunisták és j szociáldemokraták közös akciója a Hohen- j zollern család kártérítése ügyében és a szoc t elemek irtózása a kormányalakítástól. Ilyen együttműködés eddig el sem volt képzelhető Hc.sonlókép moszkvai iniciativára történt a csehszlovák kom. párt felhívása a szoc. dóm. szakszervezetekhez a közös munkásfront létesítése végett. Ezt a szoc. demek egyelőre ugyan elutasították, de inkább országéi puli tikai indokból, mint pártszemponH*61. Nagyon vilőszinü, t- gy a II. inls* ’vtcionálé közelgő kongiesszusa valami utat módét fog találni arra, hogy « egységes mvnkdsfront legalább egyes nagyfontosságu kérdésekben minden országban létrehozható legyen. Ezzel kb. már el is árultam a moszkvai uj irányzat legfőbb lényegét. Persze sok függ a munkáspártok szembelielyezkedésétőL Általában mondhatjuk, hogy a kommunista pártokban az eddigi hangos, lármás irányzatot egy csendesebb, de építőbb irányzat váltja fel. A kommunista párt kényszerül, hogy a parlamentarizmust elfogadja és addig is, amig más, kedvezőbb harcmodorra alkalom nem kínálkozik, ezen belül igyekszik a pártot fejleszteni. Ez következik be Csehszlovákiában is, bár itt a helyzet némileg elütő. Ugyanis a párt itt elég erős ahhoz, hogy önálló akciókat is lefolytasson és ezért olyan fetételeket szabhat a szoc. dem.-eknek, amit azok, különösen kormánymultjukra való tekintettel aligha fognak egyhamar elfogadni. Ezért szereli fel magát a párt olyan eszközökkel, amelyekkel a munkásság, esetleg a földmivelők ujabbi tömegeit vonhatja el a szoc. dem-éktől és Hlinkáéktól. Ezen eszközök között szerepel az autonómia, amivel úgy Szlovén- szkóban, mint a németek közeli síiért. remélnek elérni, külsős* tekintette1 arra, l.^gv a HVnk'i párt nak a koalícióval való szövetkezését befejezettnek tekintik. — A moszkvai uj irányzat legfontosabb eredménye tehát az, hogy a a kommunisták végleg lemondottak a világ]orradatom lehetőségéről és igy Trockij híveinek vezetése alatt igyekeznek az uj helyzethez szabni taktikájukat. Ha a józanabb belátást követni fogja az eddigi propaganda módszerrel, a puccs és sztrájkpolitikával való végleges szakítás, ha Oroszország a nemzetek folytonos nyugtala- nitása helyett az együttműködés komoly akaratával igyekszik majd megbékíteni eddigi ellenfeleit, úgy az európai politika serpenyőjében a közel jövőben alighanem lényeges eltolódások várhatók. 1919-ben Dérerék is azt hitték, hogy a Vág folyó lesz az országhatár Palásti Vilmos nyitrai táblabiró ügyében elvi jelentőségű döntést kell hozni a bíróságnak — A hüségeskü és as ál lami illetmények kérdése '— A P. M. H. tudósítójától — Wyitra, január 29. Az államfordulat utáni időben, mikor a magyar hatóságok már megszűntek működni Szlovenszkó területén s egyedül az igazságszolgáltatás szervei maradtak helyükön, Nyit- rára érkezett Dérer Iván dr. és Hausmann György ár. és felhívták a nyitrai igazságügyi szerv alkalmazottjait a hüségeskü letételére, azzal a kijelentéssel, hogy az uj csehszlovák állam csak a hüségeskü letétele után veheti l át a volt magyar alkalmazottakat. A forradalmat követő válságos időkben a tisztvise-j lök a legnagyobbfoku bizonytalanságban ’ voltait, a legkülönfélébb kósza hírek terjed- j tek az uj országhatárt illetőleg s igy joggal j kellett félniök attól, hogy a hüségeskü letétele után megállapítandó országhatár nem fogja felölelni azt a területet, melyen ők működést fejtenek ki. Ennek természetes következménye lett volna, hogy a magyar állammal szemben elvesztették volna minden igényüket és az uj csehszlovák állam sem lett volna abban a helyzetben, hogy szolgálatukat igénybe vegye. Erősen tartotta magát az a hir, hogy az uj országhatár csak a Vág f oly óig fog terjedni s igy a nyitrai törvényszék körzete nem fog belekapcsolódni az uj köztársaságba. Éppen ezért a tisztviselők kérdést intéztek Dérerékhez s a választól tették függővé a hüségeskü letételét. Dérer a feltett kérdésre azt válaszolta, hogy az uj országhatár még megállapítva nincsen s ez ügyben PArisban foly- nak a tárgyalások s igy nincs abban a helyzetben, hogy a tisztviselőket biztosítsa arról, hogy a nyitrai törvényszék körzetét felöleli-e az uj ország, vagy sem. T eleinte ttel arra a fontos körülményre, hogy a magyar állammal szemben véglegesített tisztviselőket a hüségeskü letétele esetén is csak mint ideiglenes, bármikor elbocsátható alkalmazottakat akarták a szolgálatba venni, a tisztviselők vonakodtak a teljesen bizonytalan jövőért feláldozni a sok évi állami szolgálat után járó nyugdíj és egyéb kedvezményeket és haladékot kértek a hüségeskü letételére. Hangsúlyozták azonban, hogy szolgálatban akarnak maradni és kötelességüket lelkiismeretesen óhajtják végezni. Ezt a haladékot dacára annak, hogy maguk Dérerék is bizonytalanok voltak a nyitrai törvényszék körzetének további sorsát illetőleg, — nem voltak hajlandók megadni és a hüségesküt le nem tevő tiszviselőket elbo- csájtották állásukból, holott azok felmutat-: | Iák a magyar igazságügyminiszter értesítését J í is, mely szerint az igazságügyi alkalmazottak- J | ra vonatkozólag tárgyalás folyik a magyar igazságügyminisztérium és a budapesti csehszlovák követ- Hodzsa Milán dr. között Az elbocsátások után az adóhivatalnál letiltottál az elbocsátottak fizetését Példaképpen kiragadjuk Palásti Vilmos ügyét, ki most a prágai zeinky civilny sud-hoz 1926 január 28-án int-zett beadványában kéri az elbocsátása óta neki járó fizetésének, illetve nyugdijának és egyéb illetményeinek a kamatokkal együtt arany valutában leendő kifi- zetéséL Palárti 39 éven keresztül állott az igazságügy szolgálatában s legutóbb mint táblabiró működött a nyitrai törvényszéknél. Egyike azoknak, kik a fent ismertetett indokolással kérték a hüségeskü idejének kitolását, addig az időpontig, mig az uj országhatár véglegesen megállapítva nincsen. Állásából ekkor őt is elbocsátották és ettől az időtől fogva illetményeit nem folyósítják. Illetményei kiutalása iránti kérelmével úgy a csehszlovák igazságügyminiszter, mint a közigazgatási bíróság elutasította, azzal az indokolással, hogy a hüségesküt nem. tette le. Palástinak a zemsky civilny sud-hoz intézett mostani beadványa a 217/1925. sz. törvényen alapszik és érdekes és figyelemreméltó indokolással van alátámasztva, mely rövid kivonatában a következő: A csehszlovák állam, mint a magyar állam jogutódja, < vezi mindazokat az előnyöket, melyek mint jogutódot megilletik s így természetes, hogy azokat a jogörökléssel járó terheket is viselnie kell, melyek az 1918 október 28-ika előtti időből származnak. Neki a magyar állammal szemben fennállott végérvényes szerződéses viszonya, biztosítja azokat az összegeket, melyeket elbocsájtásig élvezett s mivel szolgálatait felajánlotta és csupán a hüségeskü letételének elhalasztását kérte, ezek az összegek őt továbbra is megilletik, annál is inkább, mert soha semmi oly cselekményt el nem követett, mely a szerződés érvénytelenítését vonná maga után. Jogának adminisztrációs utón való megsemmisítése törvénytelen és feltétlenül szükséges, hogy a megsemmisítést fegyelmi, vagy bűnvádi eljárás előzze meg, ami a jelen esetben nem történt, mert ; ok nélkül nem történhetett. Hogy a tisztviselők milyen dilemma előtt állottak a hüségeskü letételét illetőleg, azt legjobban bizonyítják Dérer szavai. A beadvány végül foglalkozik azzal a rendkívül fontos körülménnyel, hogy ha meg is történt volna az, hogy a kívánt hüségesküt nem lett volna hajlandó letenni, — ami azonban jelen esetben nem áll fenn — még abban az esetben sem érvénytelenítendő s igy nem fosztható meg illetményeitől, mert mig a magyar állammal szemben végleges szerződéses viszony volt,' az uj állam csak ideiglenes akalma- zottként lett volna hajlandó átvenni. Palásti hivatkozva arra, hogy a hüségeskü elhalasztása iránti kérelmére azonnal elbocsátották s igy nem is adlak neki alkalmat arra, hogy kérése nemteljesitáse után lete- hesse a hüségesküt, — aj ügyében hozott határozatokat magára nézve sérelmesnek tartja és kéri a tárgyalás kitűzését, valamint j az államkincstár elmarasztalását. Jogászkörökben nagy érdeklődés előzi j meg az ügy fejleményeit. A bíróság állásfog* I ' lalása és döntése elvi jelentőségű lesz DaPos litván. Férjtragédia Ungváron f Félhollra verte a felesége — Vérlócsdban az utca köveseién Ungvár, január 29. Egy kisebb társaságban | mulatozott Kaciány Lajos minajutcai iparos. Az ut is síkos volt, talán Kaciány is spicces lehetett, egyszer csak nagyot siklott és elvágódott az utcán. Oly súlyosan esett el, hogy nem volt ereje fel- állani. Szerencsétlenségére épp akkor jött hazafelé a színházból a feleséga Az asszony felismerte férjét, rászólott s amikor a földönfekvő nem válaszolt, az asszony kikapta kísérője kezéből annak hatalmas botját és pár perc múlva Kaciány vértócsában feküdt az utca kövén — teljesen eszméletlenül. Amikor az asszony ihegludta, hogy férje nem részeg s látta, hogy férjét az összegyűltek képtelenek eszméletre téríteni, őrjöngeni kezdett A szerencsétlen ember csak órák múlva tért magához. Az asszony viselkedése nagy megütközést keltett az egész városban. Véres bál Ruszinszltóban Revolvergolyó a cigányprímás hasában — Véletlen szerencsétlenség Ungvár, január 29. Bál volt Bozos községben. Éjfél felé járt már az idő, a hangulat tetőfokát érte el. Egyszerre csak szóváltás keletkezett két legény között: az égjük azt állította, hogy egyetlen revolver sincsen a bálon, mert itt senkinek sincs fegyvertartási engedélye, miro a másik legény előhúzott zsebéből egy töltött revolvert. Kiszedte a golyóival és a kiváncsiaknak mutogatni kezdte. Azonban véletlenül bennmaradt egy * golyó a. revolverben, mert amikor Horvát Géza cigányprímás is odakerült a csillogó jószágot megnézni, egyszerre C9ak elsült a revolver és a prímás hatalmas kiáltással elterült a korcsma földjén: a revolver golyója a prímás hasába fúródott. Azonnal beszállították az ungvári közkórházba, ahol operációval eltávolították a golyót a gyomrából. Állapota snfyos; a nyomozást a csendőrség megindította.
