Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-27 / 21. (1059.) szám

2 BflKWBawiamww » VAÍSVA'ft-HIUtTjAt^ 1926 január 9ACÍ úá F v -- |tt,^«aMgia»ArLi a.-rit?..:i «-•-- ■ ■■ Lutz Korodi a kisebbségek genfi kongresszusáról és SzOlIfi Gézáról Az erdélyi szász Luíz Korodi, akit ed­dig egyáltalában nem nevezhettünk magyar­barátnak, sőt aki 1918 titán Romániában ál­lamtitkárságot is vállalt, de aki később Ro­mánia szászellenes magatartása következté­ben Romániát elhagyta és most Berlinben é — a Preussische Jahrbücher januári számá­ban hosszú cikkben ismerteti a nemzeti kisebbségek októberi genfi kongresszusát s méltatja annak jelentőségét. A cikk elisme­réssel adózik a kongresszus vezetőivel szem­ben s különösen kiemeli az elnököknek, Wil- fannak, Szüllő Gézának és Schiemannak ér­demeit. Szüllő Géza megnyitó beszédét a kö­vetkezőkben kommentálja: — A helyettes elnök, Szüllő Géza (Cseh­szlovákia) a magyar csoport köréből került ki, aki a kisebbségekről mint a „világ kita­gadottjaidról beszélt s aki egy sokatmondó vallomást tett: „Mi összegyűltünk Géniben nem valami csodálatraméltó szenvedélytől hajtva, nem egy problematikus feladat miatt, nem azért, hogy másoknak kellemetlenek le­gyünk, hanem, hogy bebizonyítsuk azt, hogy nem feledkeztünk meg a munltunkról és a jö- vönkröl!" Aki ismeri a magyar történelmet és a magyar jellemet az tudja, mit jelent e a szerény megállapitás. A csöndes diploma­tikus utalás arra a veszélyre, amely a na­gyot halló államokra amiatt hárulhat, hogy a bolsevizmus a kisebbségek jogait elismeri, gondolkozóba ejthetné a háború utáni, nagy­zási hóbortban szenvedő hatalmasokat. Svehla a Hlinka-párt megnyerésére hajlandó teljesíteni a gazdasági követeléseket Borsky a petka feltámasztásáért — Utolsó kísérlet a koalíció « megmentésére Prága, január 26. A koalíció berkeiben továbbra is jobbra- balra kapkodnak, hogy a parlament összehí­vása előtt valahogyan biztosítsák pozíciójukat. Borsky Leó, az ismert cseh publicista a Ná- rodni Politikában irt vezércikkében már a régi petka fölélesztését kívánja, mert. a ta­pasztalat azt mutatja, hogy csakis a régi pet­ka volt képes konstruktív munkát végezni a koalícióban. Svehla azonban a petka diktatúrája he­lyett más megoldási lehetőséget keres s a Bohémia értesülése szerint újból tárgyalásokat folytat a, szlovák néppárttal Hlinkáék kormánybalépé- séről. A miniszterelnök a tárgyalásokat minél előbb szeremé kedvezően befejezni, hogy a szlovák néppártnak a kormányba való belé­pése minél előbb megtörténhessék. A tárgyalásokat pénzügy és gazdasági alapokon vezeti, vagyis Hlinkáék po­litikai követeléseit mellőzve, hajlan­dó a szlovák néppárt gazdasági és pénzügyi követeléseit teljesíteni. Svehla nem elégszik meg azzal, hogy a szlovák néppárt törvényhozói semlegesek le­gyenek, hanem nyiltan arra törekszik, hogy a kormányba is bekapcsolhassa őket, mert csak így tudja biztosítani a koalíció fennállását és megakadályozni a háznak az ellenzék által való összehívását. Jellemző, írja a Bohémia, hogy a cseh szociáldemokrata sajtó, amely még néhány nappal ezelőtt állást foglalt az ellen, hogy Hlinkáékat beengedjék a kor­mányba, ma már annak szükségességét hang­súlyozza. Mlcsoch miniszter szlovenszkői agitációs útja A közmunkaügyi miniszter e hét végén szlovenszkói körútra indul. Meglátogatja Pozsonyt, Kassát és Ungvári. Mlcsoch mi­nisztert útjában Najman cseh iparospárti képviselő kiséri. A többi koalíciós miniszter után tehát a cseh iparospárt minisztere is megkezdi agitációs útját Szlovenszkón és Ruszinszkón. Nem változott semmi sem a választások óta, csupán csak a személyek cserélték fel szerepüket. Englis tárcáját köti a fizetésrendezési törvény fedezetének a cukor* és szeszadó emelésével való megszerzéséhez Csütörtökön dől el a törvényjavaslat sorsa — A szociáldemokraták komplikálják a hely­zetet SAlAiUTAAAAAi VTVVVVVVV iAAAAAlAAXX Sorsjegyeket mindenki esak iaSpierilt és Tsa baíkfiízában vesz, oratlsmiQ, BüdHlíná ál. Telefon 192) óe 2W&, iwmvmfmvmfVTf?vvfV?T?m Prága, január 26. A koalíció politikai tárgyalásainak kö­zéppontjában parlamenti tudósítónk értesü­lése szerint az állami tisztviselők fizetésren­dezéséről szóló törvényjavaslat áll. Englis dr. pénzügyminiszter állását köti ahhoz, hogy a 700 milliós fede­zetet -c.az 6 javaslatai alapján biz­tosítsa a kormány. ügyes ki aliciós pártok azonban nőm akarják akceptálni Englis javaslatait, mivel azok prátprogjamukkal ellentétóén állanak. A koalíció tisztviselőbizottsága Ird’iap ismét ő-tzeül s a javaslatnak azon szakaszait fog­ja tárgyalni, amelyek az állami tisztviselők, az alkalmazottak és bírák fizetésére vonat­koznak. Ezek a szakaszok alkotják ugyanis a legvitásabb pontokat. A cseh szociáldemokraták azt követelik, hogy teljesítsek a tisztviselőszervezetek kö­veteléseit a véglegesítésre és előléptetésekre vonatkozólag s ebben az értelemben módosít­sák az erre vonatkozó szakaszokat. A lelkészek fizetésrendezésével szemben viszont teljes egészében visszautasító álláspontra helyezked­nek a szociáldemokraták. A tisztviselő ja vaslat sorsa különben csü­törtökön fog eldőlni, amikor a szociáldemok­rata párt parlamenti klubja végérvényesen dönteni fog arról, hogy elfogadja-e a javasla­tot, vagy sem. A véget nenr érő tárgyalások egyre bonyolultabbá teszik a tisztviselő ja­vaslatot s ma már senki sem tudja, hogy tu­lajdonképpen milyen módosítások történtek és milyeneket fognak még végrehajtani, mi­előtt a javaslat a ház elé kerül. — A huszti panama letartóztatottjai fog­ságban maradnak. Ungvári tudósítónk táv- iratozza: A huszti hadikölcsön-panama letar­tóztatottjai ügyvédjeik utján kauciót ajánlot­ták fel szabadlábra helyezésük érdekében. Az ügyész felfolyamodására azonban a vád­lottakat továbbra is fogva tartják. »o*ar BnsáfcPráPi-iteW- Irt, A csilizközi árvízkárosultak Kállay miniszternél Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő ve­zetésével felkeresték Brachtl vezérpénzügy- igazgatót is — ígéretet kaptak a méltányos eljárásra — A P. M. H. tudósitójától — Pozsony, január 26. Hétfőn délben a csilizköziek többtagú küldöttsége jelent meg Kállay József dr. telj­hatalmú miniszter és Brachtl v'ezéipóuzügy- igazgató' előtt. A küldöttséget Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő vezette, aki előadta, hogy Csilizköz 7 községe az 1924-ik évi árvíz következtében szörnyű nyomorba jutott. A lakosság kenyér, az állatok takar­mány nélkül maradtak. Mintegy hatezer holdnyi területet borí­tott el az áradás, úgy hogy a lakosság csak nagy kölcsönök árán tudta megúszni az esz­tendőt, de a kölcsönöket még évekig gyögni kénytelen. A kérelem tehát oda irányult, hogy ? szerencsétlenül járt lakosság számára kamatmentes állami segélyt folyósít­sanak. A jövedelmi, a vagyondézsma és vagvon- szaporulati adó behajtását függesszék fel és az adóvégrehajtásokat szüntessék meg. Kállay miniszter és Brachtl vezgrpéuz- iigyigazgató a küldöttségnek megígérte, hogy a csilizközi árvizsujtotta falvak adó­mé gálíapitásanál méltányosan jár­nak el és megengedik nekik, hogy az adót részletekben fizethetik. Az adó­végrehajtásokat felfüggesztik. Brachtl vezérpénzügyigazgató külön is Ígéretet tett, hogy bizottság fog kiszállni a CsiJizközbe és ott az egyes eseteket figye- - lembe véve, szabják ki az adót. Politikai letartóztatás a temető kapujában Szombathely, január 26. Az osztrák csendőrség Robonc burgenlandi községben tegnap letartóztatta Marton Jenő dr. buda­pesti ügyvédet. Az ügyvéd édesatyja teme­tésére érkezett Rohoncra s a csendőrség le­tartóztatását a temető kapujában foganatost tóttá. Marton Jenő dr.-t letartóztatása utá* a csendőrök Felsőőrsre szállították. Márton­nak a nyugatmagyarországi mozgalmak ide­jén atyjával együtt Rohoncon volt ügyvédi iro­dája. Amikor a trianoni szerződés értelmében Robonc Ausztriához került, a fiatal ügyvéd magyar érzéséről tett tanúbizonyságot. Állí­tólag emiatt történt letartóztatása. A kör­nyéken az ügy nagy izgalmat keltett. „Északi ember vagyok4* Délen, a könnyelmű, fékeveszett élet lázleve- göjében, a mohó nekifeledkezés és csillogó, nagyí­tott szemű pillanatvágv földjén — hirtelen: fagyos lázremegés, idegen közbebámulás, őszinte gyerekes kibuggyanás. Majnem — könny: „Jaj, jaj, öl a fény és a szó, Valamikor csak Délen járok..." A köny- nvelmü pénz imamalmos kalmárkereke boszor­kánygyorsasággal kattog, csábit, ölel és gyilkol. Fel-le, fel-le. Sorsok, életek, szerelmek, pénzek. Fent-lent. Élet-halál. És kifogyhatatlan sereg. Zaj. fecsegés, néha: függönyrepesztés ... lövés, felhör­dülés. Fürészpor, locsolt padló, uj tánc. Tovább. Itt délen: a könnyelmű pénz helyén: Monte- carlo álarcos színpadán döbben rá Ady az ellentét grimaszára. Itt délen egy fagyos szivszoritásra va­lami régen hordott eredendő seb elkezd sajogni. Láthatatlan jelirás sztigmája ütközik: ,Én északi ember vagyok. Yki útját zord gonddal rójja, Akinek pokol a beszéd, Aki süket, halált akar. Nehéz nyelvű és rest a szóra." Nem hangulat, nem pillana(érzés, átsuhanó fa­gyos lehelet — ideges védekező póza kongat jég­kristályos halálharangot Pillanatemberek, hangu­latemberek felett egyszerre megszólal az Ítélet. A „gyökösebb szó" a „mélyebbről jött és nemesebb". Az ember hangja. A vállalás, a küldetés hangja. Ady Endre hangja. Végzetesen — a megismerés: Északi ember vagyok. „Szeretném ha szeretnének": hányadszor olva­som már a szeretet keserű magyar énekeskönyvét... De ma nem lapoztam tovább Ezvorász király sir- iratára, a szó: „északi ember" — az emlékezés vil­lanásán — nyomdabetük tudós logikus hidegségé­hez hajtott. Uj látásra, próbára, illesztgetésre ... Eugen Dideriehs keménykulturáju német folyóira­tában, a „Die Taf“-ban Wilhelm Brepohl ir az északi emberről (Dér nordische Mensch. sein Le- bensgefühl und seiue Heimat), A kiindulópont: a magány és kisugárzása: az őrök, a messzi távol. A földhözkötöttség és vágya: a messzi, az ismeretlen. így mondja-e Brepohl — nem mernék rá megesküdni. De ez az igaz kicsen­gés a meditáció után: Északi ember... Brepohl a természet hatásával kezdi. Az ős északi ember sze­mében a természet: könyörtelen, rettegett zsarnok. A létért való küzdelem kemény törvényeket ir elő. Itt, ahol minden elem az ember ellen küzd, csak az verheti át magát az életen, akit a legnehezebb sorscsapások és legnehezebb nélkülözések sem tör­hetnek le. Küzdeni minden külsőről jövő támadás ellen: ez lassan beette magát az északi ember lei­kébe. Nem a sikeres ellenálláson, de a feltét­len ellenálláson van a hangsúly. Az északi ember szemében nem a büszke győztes jelenti a hőst, de inkább az, aki egy kilátástalan küzdelem dacára is kitart. A franciák ezzel szemben hős alatt azt értik, aki sikeresen, eredménnyel ért el a győzelemhez, csak az a hős, aki a tett után élvezni tudja a gloi- re-t. A francia (tehát:déli) lélek belső lényege: va­lamilyen munkát sikeresen elvégezni, úgy, hogy .ez az egyetlen eredményes tett hasznot hozzon. A fontos: a dicsőség, a tett kamatainak az élvezése. A részvényes és az ügyvéd: igazi francia tipusok. A déli léleknél a siker, az eredmény határozza meg az ember értékét, az ászaid embernél az emberi nagyság mértéke: az akarat. Az akart tett és a tetté érdekében végzett munka. Szerencsétlenség, bukás csak emeli az akarat értékét. A fő: a belső ösztön kivetitése. Azt akarni, tenni, minden külső ellenál­lás dacára, mégha kivihetetlennek, mégha Őrület­nek is látszik — ami belülről kifelé hajt. (Brepohlnak ez a meghatározása az expresszioniz­mus lényegét is érinti. Az expresszionizmus: — pár excellencé — német (tehát: északi) művészet és mentalitás, mig az impresszionizmus: francia (tehát: déli) hajtás.) — A természet, a nagy for­mák: tenger, hatalmas, egyforma erdők, sivár pusz­ták démoni lidércként- ülnek a lelkeken. A horizont előtt fenyegető őrök, ha néni erdő, tenger, puszta, úgy — eső és köd. A messzibe, — a más horizont- bn-vágyás motorja emésztő erővel kezd el dolgozni. A korlátok közé szorított lélek kivágyik a szűk tér­ből. A belső motor a vakságot ingerli. Az északi emberben feltüzel a vágy: látni. Ha nem megy, akkor hunyt szemmel, belső motorral azért is más, uj és szabad: fantázia... Ady, Ady... És ami először fantázia, azt a belső motor ki akarja, ki tudja vetíteni: külső valóságot változ­tatni. A belső valóság igazsága felperzseli a kül­ső valóság hazug alapját... De vissza Brepohlhoz, vissza az eredethez, az északi ember első kemény hangjához, az Eddá-hoz, mert már itt a kezdetnél is. fellelhető az északi ember mottója: • Besitz stirbt, Sippen sterben, Du selbst stirbst veié sie; Eins weiss ich, Das ewig lebt Des Tótén Tatenrulim. valóságban didergő és mégis egyedül világitó belső valóság.) A föld, ez a sötét tömeg, ez az elronditott, emberektől gyalázott, .megcsufoit szegény sárgolyó legyen már egyszer világitő nap. Az északfény: kezdődő emberség fénye. A belső, belül­ről áradó fény világítsa, váltsa meg a felület em­bertelenségét. Nem a külső napot kel) keresni, él­vezni, magunkban kell naponta felgyújtani az em­berség északfényét. „A mi földünk nem átmeneti planéta, de szent feladatunk munkatere: világitő jövőcsillag. A pólusokon remegő izzással már vilá- ! git a föld. Szigorú, kemény lelkekben felvillan a i kötelesség: felgyújtani az ősfénvt az emberekben/ Daubler mondata kezünkbe adja az „északi ember" ! kulcsát: az északfény, a belső fény embervállaló 1 erejét, a küldetés nagyságát és nagyszerűségét. A ; külső meleg, a kívülről kapott nap elomló adakozó bősége: belső lustaságot, ernyedést ajándékoz. Ki­tartás, akarat, emberség: pillanatnyi íellobbanások csupán. Ezzel szemben az északi ember a külvaló- ság kényelme ellen védekezik, a külvalóság ter­rorja ellen küzd. Az északi ember: a más, a jobb, a nehezebb, az emberséges akarat. Ember az embertelenségben! Ady! Ha én szólok. Észak beszél. Fagy és fáturn fogja a számat; Ember beszél, kinek a sor; Az élet, évek és napok Szivének gyökeréig fájnak. Hepe-hupás vén Szilágy, tunya, zsirós Debre­cen, talmi Páris: Nagyvárad, hirtelen nőtt Babvlon: Budapest, és a szajnaparti ernbersürüs gigászi va­don — valaki nevethetne: hogy jön mindez a wo- dani erdőkhöz, dünákhoz, fjordokhoz? Valaki té­vedne, ha igy nézné ezt az egész brepohli apro- pos-t, ha nem látná, hogy ez csak külső segéd- vön a 1, ha megrekedne a külső tájnál és elfelej- j lené, hogy kiiltáj nélkül is van egyforma belsői lelki táj, egyforma vágy és akarat: ember. — Ady, j a se nem déli, se nem északi ember, belső akara-! tűban és tettében, germán erdők nélkül is az északi j embert, az emberiség ősjavát őrző keményebb és j Itt akár pontot is tehetnénk. De még van vu- ellentállóbb lényeget: a vállaló kollektivitást do- Janii. Mintha újra a halál dátumához értünk volna... kumentálja. — A heh beli „Nordmensch" nem január 27... mintha újra fellobogna ez a harmad­reked meg az adottságnál, — igaz kozmikus vetü-; napra feltámadt és újra lebunkózott magyar csoda, let: a p a n t r a g i z m u s inkarnációja. És nem | aki „süket halált akart", akinek süket, gyilkos ha véletlen, hogy a déli, trieszti születésű Theodor, Iáit akartak, de aki a halál hetedik feltámadó:- Daubler írja meg a lélekeniber északi tiszta- j napján nem érzi, nem érezheti a világos, fénylő, fényű eposzát: a ,,N o r d 1 i c. h t“-ét. Nem véletlen: ; melegítő csodaegyszeriiséget: a magyar e ni - az uj törekvések, az emberirodalom egyik kiinduló-1 b e r s é g e t, a feltámadást. Az északi ember még pontja épp Diiubler északfényallegóriás gigantikus sírjában sem nyugodhat: csúnya, fekete, jajongó ój- eposza: a belső, az északi ember kozmikus meg- szakák, hazug nappalok tépik, hajszolják. És újra váltó akarata. A sarkok világitó fénykoszorui a vándor: „aki útját zord gonddal rójju", Újra rádöb- belső kivetítés jelképéi. (A fagyott, ellenséges kül- benés: „északi ember vagyok". Újra ellentét gri-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents