Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-24 / 19. (1057.) szám

Vasárnap 1926 január 24. Múlt és jövő — Londoni levél — London, január közepe. A ködös, borongós angol levegőt a Leviathán kürtjének bömbölése zavarta meg. Hívására egy­másután jelentek meg a kikötői vezetők és pár pil­lanat múlva a német technika büszkesége ott volt többi, kisebb társai mellett és pihent csendesen. Úgy emelkedett ki közülük, mint egy lenyűgözött óriás. Még megkötözött állapotában is felemelő lát­vány volt, amint ormán ott lengett a csillagsávos lobogó, szabadságot hirdetve a világnak és tisz­teletet gerjesztve az iránt az ország iránt, amelyet képvisel. De nem sokáig gyönyörködhettünk a szép lát­ványban, mert az angol fináncok lesi hada már kö­rülfogott bennünket Mindenhol sürgés-forgás és a szabad mozgást megszokott amerikainak nehéz be­letörődni abba, hogy mindenhol egy-egy rendőr állja útját és fölényesen parancsolgasson neki, meg­nyirbálja egyéni szabadságát. De nem tehet ellene semmit. Lassan keresztülvergődünk az inkvizíción és beszállhatunk a vonatba. Szegény amerikánusok, itt megint bajban vannak, mert ők otthon csak egy osztályt ismernek, itt pedig három, sőt néhol négy Is van. Párórai utazás után végre megérkezünk Lon­donba. A Waterloo-pályaudvaron hatalmas tömeg — a részegek klubja — köszönti Irvin Berlint, az amerikai színészt és zeneszerzőt, aki velünk együtt utazott a Leviathánon. Az ócska taxi döcögve indul meg. Jobbra-balra híres épületek, emlékek tárul­nak az ember szeme elé. Minden fordulónál van va­lami érdekes, valami uj. Az utcák telve vannak a háború emlékeivel. A múlt háborúknak együttvéve nincsen annyi emléke, mint az újnak. Ott emelke­dik a Trafalgar-térhez közel az ismeretlen katoná­nak emelt cenotaph, telve koszorúkkal, zászlókkal; mellette levett kalapu népek álldogálnak. Lent, a Themze partján a repülőosztagok hősi halottjainak szép emlékműve. Minden nagyobb épület falában ott van a „Roll of Honor“ — egy márványtábla, amely a háborúban elesettek neveit sorolja el. Mú­zeumok, templomok, a bankok stb. mind elké­szítették a maguk „Roll of Honor“-ját. Tehették, a legyőzött államok fizették. Hivatalos helyek előtt ott áll a katonaőrség sokféle szinü és sokszor ne­vetséges uniformisban. Itt egy hatalmas szál ir baka kozákruhába öltöztetve vigyáz a Buckingham- palotára, hogy el ne lopják. Amott pirostaláros kö­zépkori lovag áll, mint a „cövek“ és igy van ez minden utcánál. Ezek mellett még a király szere­pel a^egtöbb helyen. Minden hely meg van jelölve, ahol egyszer „His majesty" megállotL A legkülönb dolgok neki vannak ajánlva. Nem is hinné az em­ber, hogy a büszke angol nép annyira szolgai is tudjon lenni. Mihelyt az ember kilép a városba, azonnal észreveszi a különbséget Amerika és Anglia között. Mindenkinek észre kell vennie, hogy Anglia kiej­tette kezéből a vezetést A bankok üresen konga­nak. A hatalmas Bank of England még egy másod­rendű newyorki wall streeti bankkal sem igen ve­heti fel a versenyt, igaz, hogy jobbára csak adós­levelekkel vesződik. A világ pénzügyi középpontja valahogyan átcsúszott a Wall Streetre. Többé-ke- vésbé elmondható ez a kereskedelemről is. Ami a helyi forgalmat illeti, abban Newyorkkal nem is versenyezhet Newyorkban a vonatok és autók, vil­lamosok és omnibuszok sokaságától ma-holnap járni sem lehet Chicago helyi forgalma naponként meghaladja a hat és félmillió embert, addig Lon­donban ez a forgalom alig emelkedik felül a két és félmillión. Mig az amerikai városokban az autók milliói fordulnak meg naponként, addig London­ban alig lát az ember egy-két autót egész nap, a többi taxi és omnibusz. Azonban én nem is akarom megbírálni Ang­liát. Egy tanulságot szeretnék az egészből levonni. Mi annyira elmerültünk a múltba, annyira a tör­ténelmen rágódunk mind, hogy közben a vezetést kiadtuk a kezünkből, mi élünk a múltúnk történe­tének és közben a jövendő történetéről megfeled­keztünk. Ezt a történelmet majd Amerika fogja megcsinálni, — persze nem a mi javunkra. 4# A Victoria Street lámpásai már világítottak, amikor hazafelé vettem utamat. A ködön keresztül kiemelkedett a Westminster Abbey kettős tornya és a parlamenti épület. Távolról a megáradt Them­ze moraja hallatszott. Előttem egy kislány baktatott hosszuszáru csizmájában, ez a legújabb londoni őrület. És én azon gondolkodtam, hogy miért is vagyunk mi oly méltatlanok elődeinkhez? Kovács Károly. Syfilido'oge ©r. Kolb ezelőtt a prág-ai. frankfurti éa berlini bőrkliaik&k tanársegédje és másodorvosa ■? K*e’4&z£« 3* •zám. Wassermann vizsgálat! © ^ ^ • I Waidmann Viktor, | | vizsgázott fogtechnikus | | Kassa, Franciskánus utca 5.| ♦ Készít e szakba vágó összes munkákat g © Olcsó árak, vidékiek 24 órán belül © ©1793 elintézve. í AT> •M'fRTYVP Testvérgyllkossággal vádolják a tessini hítbízomány urát A walldorfi véres vadászat titka — Or Stuttgart, január 23. Másfél éve ezelőtt egy walldorfi vadászaton halálos szerencsétlenség érte a hochdorfi hit- bizomány majoreszkóját, Walter v. Tessin bárót. A harmincötéves nagybirtokos egy derűs őszi napon vadászatra indult a walldorfi erdőségekbe húszéves öccsével, Manfréddel és tizenhatéves mostohaöccsével, Kurttal. A nagybirtokos töltött fegyverét Kurtra bízta azzal az utasítással, hogy a fegyvert ne zárja le, hanem lövésre készen hoz­za. Mikor a kutyák egy gyönyörű szarvasgimet felvertek, a báró átkérte a fegyvert. Ebben a pil­lanatban végzetes szerencsétlenség történt Amikor Kurt átnyújtotta a jegyvert, az elsült és a golyó a szerencsétlen nagy- birtokos hátúba fúródott, átütötte a fő­ütőeret és azonnal halált okozott. A hatóságok azonnal megindították a nyomozást, de a hivatalos eljárást csakhamar megszüntették, mert megállapították, hogy a szerencsétlenséget végzetes baleset okozta. Ezzel az ügy befeje­zettnek látszott. A walldorfi katasztrófa ezekben a napokban nem várt uj fordulatot vett. Az elhunyt majoresz- kónak gyönyörű szép felesége volt, egy stutígarti származású polgárleány. A húszéves Manfréd még bátyja életében hevesen ostromolta az asszonyt szerelmével, de mindig elutasításra talált. A kör­gyilkosság vagy halálos sierenesétlenség? nyéken nagy feltűnést keltett és kellemetlen hí­resztelésekre adott alkalmat, hogy Manfréd a walldorfi szerencsétlenség után csakhamar beköl­tözött a hochdorfi kastélyba, ott egész otthoniasan berendezkedett és nagyúri passzióknak hódolt. Ez a tény mindenféle mendemondákra adott alkal­mat. Manfréd sógora, aki az elhunyt majoreszkó özvegyének nővérét bírta nőül, a kellemetlen pletykákra Manfrédot felkérte, hogy hagyja el a kastélyt és ne keverje rossz hírbe az özvegyet. Heves jelenetre került a sor. Manfréd báró a vitatkozás hevében kijelentette, hogy nem tud sógornője nélkül élni, nem távozik a kastélyból és ha elakarják szakítani az imádott asszonytól, akkor sógornőjét és önmagát is meggyilkolja. A szenvedélyes vitatkozás hevében áruló vallomás is szaladt ki a száján és beis­merte, hogy bátyját ő lövette le őrült fél­tékenységében. A szenzációs vallomás után a sógor azonnal a tübingeni ügyészségre sietett és gyilkosság miatt feljelentést tett Manfréd báró ellen. Az ügyészség azonnal letartóztatta a bárót és a még gyermek­ember Kürtőt Is. Manfréd báró a vizsgálóbíró előtt visszavonta vallomását és azzal indokolta azt meg, hogy a gyilkosság magára vállalásával csak fé­lelmet akart kelteni sógorában, hogy őt szándé­kától elterelje és meggyőzze arról, hogy milyen mély vonzalmat érez az özvegy iránt. Ötszáz szlovenszkói csempészt fogtak össze Zemplénben A sátoraljaújhelyi pénzügyigazgató rendkívüli felhatalmazást kért — Külön szervezet a csempészek letörésére Sátoraljaújhely, január 23. A normális gazdasági összeköttetések hiánya a gazdasági életnek ezer és ezer kárt okoz. Az uj viszonyok a határvonalak men­tén egész csempészvilágot fejlesztettek ki, va­lóságos csempészdinasztiák keletkeztek s az a romantikus kor, melyet ifjúsági regények­ben, vagy a kalandos mozifilmeken örökíte­nek meg, a maga valóságában megelevene­dett Csempésznek mindenfajta értéket: ara­nyat, ezüstöt hadikölcsönt, mindenfajta ke­reskedelmi tárgyat s a vakmerő kalandorok a legfurfangosabb trükköket eszelik ki, hogy a határőrök éberségét kijátszák. A sátoraljai pénzügyigazgatóság a leg­utóbbi időben messze szétágazó csempészés­nek jutott a nyomára. Zemlén megye magyar részén annyira elszaporodtak a csempészek, hogy a pénzügyigazgató egész külön szer­vezet létesítését látta szükségesnek a esempészbandák letörésére. Zemplénmegyei családok már valóság­gal bandába szövetkezve tartják fenn az ösz- szeköttetést a szlovenszkói területeken élő csempészekkel, akik elsősorban textilárukat csempésznek át a határon. A csempészés éjnek idején a Rony- va-patakon át tönénik és a csempészek oly vakmerőek, hogy egész Sárospatakig beme­részkednek. A sátoraljaújhelyi pénzügyigaz­gatóság uj szervezete egész csomó csempészt leplezett le, akik orgazdákra hivatkoznak, akiknek a csempészárukat szállították. A sátoraljaújhelyi pénzügyigazgató­ság területén újabban mintegy öt­száz csempészt fogtak el, akiknek vallomásáról a pénzügyigazgató je­lentést tett a pénzügyminiszternek, akitől ra­dikális intézkedéseket kért Javasolta többek között, hogy a pénzügyigazgatóság kapjon fel­hatalmazást házkutatások tartására is, amely esetben az a meggyőződése, hogy sokszáz milliárdnyi értékű csempészárut fog egyes lakásokban találni Az operaház fényes rivaldájáról a börtönbe Egy magyar prímaballerina tragédiája sikereken, országokon és börtönökön keresztül Budapest, január 22. A Markó-utcai fogháznak van egy szo­morú rabasszony foglya, aki még kevéssel ezelőtt a budapesti Operaházban sugározta szét a prímaballerina szépségéi Sebesi Te­sza az Operaháznak első táncosnője volt még néhány évvel ezelőtt, az Operaház prímaballerinájából azután a milánói brettli üunepeltje lett, mig végül a római fogházon keresztül a Markó-utcába vezetett fájdalmas útja. A ballett hősnője szerelmes lesz Sebesi Tesza édesapja hirdetési vállal­kozó volt s a nyárspolgári csendességgel élő szülők barna szépségű lánya táncosnői allű­rökkel kínozta a családi békét. Apjának és anyjának egymásután bekövetkezett halála után követte szive vágyát, bekerült az Ope­raházhoz és a kis ballettpatkány csakhamar prímaballerinává emelkedett. Beethoven Promelheusában volt az első sikere, a leg­viharosabb tapsokat Dohnányi: Pierette fá- tyola cimü ballettjében aratta. Gavallérok tömjéuezték, sikerek kábították, primabal- lerinás mondainélet szédítette Teszát. Nir- schi Emíliával, Pallay Annával ő alkotta a triászt, amely a ballett fénykorát jelentette az Operaház színpadán. Hogy hogyan indult meg a lejtőn, nem lehet tudni. Lassan növekedett a rosszindu­lat körülötte, uj primadonnák tűntek fel, in­trikák kavarogtak. Azután rászakadt a sze­relem, a fiú szegény volt, a háborús évek­ben leszorították Tesza fizetését is, igy az Operaházből áttáncolt a Royal-Orfeum szín­padára. Vendégszerepeit és művészete las­sanként robottá nivótlanodott. A britanniás férj betör A szerelem elmúlt, változott, visszajött. 1919 augusztusában Tesza egy magasnövésü britanniás tisztet választott élettársul, Beöthy Zsigmond István magánhivatalnok­kal kötött házasságából két fiúgyermeke született A britanniás férj 1922 márciusában egy | tettestárssal betört Holzer Simon üzletébe. Szőrméket, ruhanemüeket lopott s a tör­vényszék Beöthyt egy esztendei börtönre ítélte. Az ügyészség Teszát is megvádolta bűnpártolással, a prímaballerina azonban már nem jelent meg a tárgyaláson, hanem két fiával külföldre utazott. Természetesen nyomozólevelet bocsátottak ki ellene. Brettlin Olaszországban bolyongott hónapokig, egyik városból kóborolt a másikba, kisváro­sok lokáljaiban tündökölt, mig végre a mi­lánói Trianon-orfeum brettlijére került. 1924 decemberében szerencsétlenségére egy 1 ismerősével találkozott a Trianonban, aki­nek eldicsekedett, hogy milyen jó dolga van. Nagyon sok az ékszere, van bundája, két fiát taníttathatja. A magánbeszélgetés né­hány hét múlva megjelent egy budapesti színházi újságban. „Judás“ bosszút áll Budapesten maradt Sebesi Teszának egy rossz embere. Kérlelhetetlen ellensége lehetett. Másnap, hogy ez a beszélgetés a színházi lapban megjelent, a budapesti rendőrségre „Judás“ aláirással feljelentés érkezett, amely felhívja a rendőrséget, hogy a körözött Teszát rabszállitő kocsival hozza haza. Judás feljelentésére meg is indult a ki­adatási eljárás. Az asszonyt múlt év augusz­tusában, pontosan házasságának hatodik év­fordulóján, letartóztatták. Milánóból Rómá­ba vitték és a római fogházban ült 1926 ja­nuárjáig. Eddig húzódott a kiadatási eljá­11 rás. Rómából Trevizóba vitték, ahol két fiá-1 val rabkoszton sínylődött. Trevizóból a sop­roni fogházba szállították, ahol ezután két fiát elvették az anyjától és a két ártatlan gyermeket javítóintézetbe vitték. Sopronból a napokban hozták át a Markó-utcai fogház­ba az asszonyt A régi bűn 1922 novemberében folyt le a budapesti büutetőtörvényszéken a Holzer-betörés ügyében a főtárgyalás, amelynek során Beöthy Zsigmond István vallott Tesza ellen. A férj vallomása szerint, mikor a rablott holmikkal hazatértek, az ablakon zörgettek és felhívásukra Tesza kiadott egy széket, arra felállottak és igy adogatták be a lopott holmikat. Teszának azt mondták, hogy ezek a holmik csempészáruk. A főtárgyaláson fel­olvasták az időközben külföldre utazott bal­erinának a rendőrségen tett vallomását, amely a férj vallomásával ellentétesen hangzik. Tesza időközben válókeresetet adott férje ellen, akitől a törvényszék jog­erős ítélettel el is választotta. Találkozás Judással Ezen a héten váratlan látogatója akadt a fogházban Teszának, volt férjének szemé­lyében. —Magal — döbbent meg az asszony, hogy cellájából lehivtᣠ— Maga itt? Hát van bátorsága még idejönni hozzám, amikor maga juttatott a börtönbe? A férj tagadott, de az asszony kérlelhe­tetlenül hajtogatta, hogy hajdani férje volt az, aki őt bosszúból följelentette. Még egyszer elölről . . . A bűnügy különben most folyik a maga hivatalos utján. A vizsgálóbíró már kihall­gatta Sebesi Teszát, aki a vizsgálóbíró előtt fentartotta a rendőrségen tett vallomását. Néhány hét múlva már főtárgyalást is tart ez ügyben a törvényszék és az eddig elszen­vedett vizsgálati fogsággal a kiszabandó büntetést valószínűleg kitöltöttnek fogják venni. Meghervadva, eltörődve, fényes opera­házi sikerek, kalandos milánói éjszakák után sírva, jajveszékelve várja a szabadu­lást Sebesi Tesza a Markéban s egyetlen vigasza talán az, hogy két fiát a budapesti gyermekmenhelyen helyezik most el. Ha kiszabadul — mondja —, akkor visszamegy Olaszországba, hogy uj. életet, uj karriert kezdjen. Mert a romantikus szivek a cella dohos falai között is tovább virágzanak . . . Választási költségek behajtása — mint korteseszköz Ungvár, január 23. ' (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A1 kormány taktikájára igen jellemző az az eset, ami a napokban történt Ruszinszkó- ban. A választási nyomtatványköltségek be­hajtása terén a Kurtyák-párt még négyezer koronával hátralékban maradt. A napokban a képviselőt jelölő száz aláíró mindegyike fizetési felhívást kapott, amelyben végrehajtás terhe mel­lett kötelezik őket, hogy a négyezer ko­ronát fizessék ki. A száz aláíró mindegyike nagy megrökönyö­déssel vette a fizetési felhívást, mert hiszen a száz aláírótól összesen négyszázezer koro­nát követelnek. A hopiályos ügyre csakhamar fény de­rült, mert kisült, hogy a száz aláírónak kül­dött fizetési felhívás csupán trükk volt, hogy az ellenzéki pártok keretében dolgozó buzgó és munkás férfiakat elriasszák, amit legjob­ban anyagi oldalról lehet elérni. Páriámén^enkivilla kormány Hollandiában Hága, január 23. A holland parlamenti élet összetétele nem engedte meg, hogy parlamenti kor­mány alakulhasson. Ennek következtében Linburg dr, ügyvéd vezetésével parlamenten kívül álló ka­binetet alakiianak. Linburg dx. még tegnap elvál­lalta a megbízatást s valószínű, hogy egy-két na­pon belül kész listával állhat a parlament elé. Telelőn: 8357-?!. Telelőn: 8357-Yi. I azelőtt Carlton Prűoo L, ProranícKá 3. na MnsML PlüíSHmtfc E&c. ÍSLS© Mindennap délután 3 órától este 8 óráig koncert. — Est© 9 órától kabaré. Szabad bemenet! Szabad Menet!

Next

/
Thumbnails
Contents