Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-03 / 2. (1040.) szám

. ^fíiaAiJümR7ftKT*P Vasárnap, január 3. Magyar szimpátiák Párisban Feuillet előadása budapesti impresszióiról — „A trianoni béke igazságtalan volt és nagy hiba Franciaország részéről4* — A P. M. H. eredeti riportja — Páris, december vége. J azonban nem látszanak igazolni a mi számi­Az Union Carho'lique des Eteűtenife rue i fásainkat. _ ...... .. ,, Madame-i szék'házán-ak .a dísztermében „Uta- Ami pedig a burgenlandi keretes olmte­zás Magyarországon" címen M. Feuillet, az egyesületnek az alelnöke, igen érdekes elő­adásit tartott Magyarországról a megjelent naigyszámu hallgatóság előifct, amelynek sorai­ban ott volt Horn Ede báró magyar szárma­zású francia író és Charles Thisset ismert- nevű magyarbarát iró, akinek Magyarország­ról szóló könyve nemrégen jelent meg a fran­cia könyvpiacon. A konferencián Korányi Frigyes báró, Magyarország párisi követe elnökölt, aki rö­vid és í'artainfa.s beszédben rámutatott azokra a közös érdekekre, amelyek azt parancsolják, hogy Magyarország és Franciaország egy utón haladjon s ismertette, hogy micsoda szo­morú végzetességgel járt az Magyaroszágra nézve, hogy a háború előtt a 20 milliós Magyaror­szágról úgyszólván semmit sem tudtak nyugaton s hogy Középeurópa legfontosabb pontján, a nyugati kultúra védőbástyáin élő magyarság szinte nem létezett a nyugati országok sze­ntebem Ezt a. hibát korrigálni keli s arra kell törekedni, hogy Franciaország és Magyaror­szág együtt, egymást megismerve és meg­értve haladjon azon az utón. amely a két nemzet boldogulásához és a nyugati kultúra győzelméhez vezet. Korányi megnyitó szavai után M. Feirii- leiit hozzákezdett az előadásához, amelynek célja szerinte az. hogy ismertesse a franciák előtt „a trianoni béke által megcsonkított Ma­gyarország igazi helyzetét, amelyről Francia- országban igen keveset tudnak és azt a ke­veset is. amit tudnak, nagyon rosszul tudják. Pedig Magyarország nagyon megérdemelné annak a Franciaországnak a rokonszenvéí, amely évtizedeken keresztül érezte Elszász- Lothiaringia elvesztésének keserű fájdalmát, hogy most a felé a Magyarország felé for­duljon. amely most ugyancsak keserűen érzi flégy sebtől vérző csonkaságát44. Miután részletesen ismertette Magyaror­szágnak évszázadokon keresztül való küz­delmét a nyugati kultúra érdekében s rámu­tatott a történelem folyamán előfordult szá­mos francia—magyar kapcsolatra, áttért a mostani helyzet ismertetésére és az utazási impresszióinak az előadására. — Beszéltem egy magyar katonaiiszítéi. Németül szólítottam meg, de ő franciául vá­laszolt. Férfias, büszke, nyugodt és intelligens volt. Egy igazi harcos, katonanemzet fia. Büszke volt a kardjára, az uniformisára, a magyarságára. Engem valahogy a mi Cyraüo de Bér gér adunkra emlékeztetett. Ismerte a mi nagy Íróinkat, Anatolé Francé és Romáin Roland minden munkáját Olvasta s a klasszi­kusokról éppen Olyan tájékozottsággal birt, mint a legfiatalabb, a legmodernebb francia írókról. Egy nagykultúráin férfi volt éz a fiá­ra! tiszt. Magyarország egyszerű katonája, akire valóban Franciaország is büszke le­hetné. — Míg ilyen katonái vannak a latin és nyugati kultúra védelmezőinek a Duna völ­gyében, ez a kultúra ott tovább fóg virágoz­ni s nem lehet azt onnan egyhamar kiirtani. Franciaország, mint a nyugati kultúra fáklya- vivője, éppen ezért nem maradhat érzék télén azokkal az igazságtalanságokkal szemben, amit 1919-ben elkövették a magyarok, a nyu­gati kultúra előretolt Őrszemei élten s amely­nek a következménye, hogy a magyarok mil­liói vannak most megfosztva attól, hogy a kultúrának osztályosai legyenek. — A trianoni béke igazságtalan volt és nagy politikai hiba Franciaország ré­széről, Magyarország néni érdeméi te meg ezt a sor­sot. Míg Németország, a háború igazi őkozóia — a Theraud testvérek vizsgálatának az eredménye is nyíltan kimutatja, hogy a ma­gyarok és Tisza István gróf nem akarták a háborút —, úgyszólván semmit sem vesztett a területeiből a háború következtében, addig Magyarotszág ketharmadrészét elvesztette régi területének. —- A monarchia területén uj államok ala­kultak, amelyeknek hivatása részben az vol­na. hogy Frandaországnak a támaszai legye­nek Középeurópában, Franciaország azonban erő- és egységnélküli országokra nem tá­maszkodhat. — Cseh szlovák iában az utolsó válasz tű­sök mutatják a legjobban, hogy ez az állam micsoda heterogén elemekből van ossz été ve. i Csehszlovákiát valódi érdekei Moszkva felé orientálják, nem pedig mi fe'énk s azonkívül nagyon sok ceutripetális erő gyöngíti a csehszlovák egységet. — Romániában csalódtunk. A mi román barátainknak az a nagy bajuk, hogy átveszik a mi hibáinkat, a francia jellem gyöngéségeih anélkül, hogy a mi erényeinkéi rendélkezné- rrek. Mi teljesen félreismertük a románok or­ganizációs képességét, odaadtuk Erdély nagy természeti kincseit, kiszolgáltattuk nagy kul­túráját abban a reményben, hogy az igazság követelményeinek teszünk eleget és a saját érdekeinknek használunk. A következmények zéséi) illeti, az Franciaország részéről a leg­nagyobb politikai baklövés volt Magyaror­szágtól elcsatoltak területeket, hogy azt Ausztriának adják, annak az Ausztriának, amely nem tudván a maga lábán megélni, előbb-utóbb mégis csak Németországhoz fog csatlakozni. így mi akaratlanul is csak Né­metországot erősítettük. — Franciaország sorozatos politikai hi­báival Magyarországot egyenesen Németor­szág karjaiba kergeti, pedig Magyarország volna az az egyetlen szi­lárd bázis a Duna-inedencében, amelyre Róma, január 2. A Síefáni-ügynökség jelenti: Mussolini Róma kormányzójának tegnapi beiktatásánál föli tűnést keltő beszédet mondott az olasz fő­város jövőjéről. Többek közt a következőket mondta: — Amikor Ön 1924 áprilisában engem a római polgárok kötelékébe fölvett, kijelentet­tem, hogy a városnak két fő problémája van: a szükségszerűség és a nagyság problémája. Az ön háromévi királyi biztosi ténykedésé­ről minőién objektív szemlélő el kell, hogy is­merje, hogy ,a szükségszerűség problémáját energikusan megközelítette. Tucatjával emel­kedtek a periférián a város negyedek, amelyek a maguk házsorfalaivaí az egészséges hegye­kig és a tengerig érnek. S ugyanakkor ügy a közlekedés, mint a közigazgatás javult. Számos ókori emléket mentettünk ki a fele­désből. Ezért a kormány elhatározta, hogy Önt hároméves királyi biztosi hiviatalnőkos- 'kodása után Róma kormányzójává kinevezi, önnek még öt esztendeje van a megkezdett munka Véghezvitelére. Az én gondolataim világosak, rendelkezéseim szabatosak, öt esztendő alatt Róma a világ minden népe szemében nagy, hatalmas és ragyogó légyen, mint amilyen Augusztus első császársága .de jé bén volt. Az AuguSteum, Maróéilüs Szín­háza, a Capítóiiüfrt és a Panthéón körül ha­Stoekbolm, december vége Izgalommal vegyes érdeklődéssel tékintérték Norvég iában Roald Amundsen második észak­sarki expedíciójának készülődésé elé. Amundsen ugyanis a tavasszal a Spitzbergákról kísérli meg újból a felszállást, hogy az ésZáki sarkvidéket, végérvényesen felfedezhesse. Az ólasz haditenge­részettől megvásárolt hatalmas léghajó, amelyet „Norvégiádnak kereszteltek el, jelenleg ugyan niég a római légikikötő hangárjában van, de máris felszerelik a viszontagságos expedícióra. A léghajó féhíierev szerkezetű és gáztartalma 19.000 köbméter. Az átalakítási munkálatok, ame­lyeket eszközölnek rajta, inkább a fémalkatrószek megerősítésére szolgálnak A gépet, három Neybaeh-mótor hajtja egyen­ként 450 HP erősséggel, amelyet már be is szerel­tek a léghajóba. A benzin és olajtartályok átsze­relése után a léghajó 68 ólát tartózkodhatni a levegőben kikötés nélkül. Természetesen a kajátokét és azok berende­zését az északi sarkvidék klimatikus követel­ményeinek megfelelően építették át. Magát az építkezési munkálatokat Nöbilí ezredes, az ölasz léghájóépitésZet főnöke vezeti, aki maga is részt- vesz az expedícióban. Az útépítési,,, munkálatok befejezése után meg­kezdik a próbajárátőkat. Első útja alkalmával Pulhatíiba, az angol légi kikötőbe fóg repülni és innen folytatja útját a Spitzbérgákrá. Az Északi tenger átrépiilése a Pulham— spitzbergai vonalon ugyanoly veszéllyé! jár, mint maga a sarki repülés, igy tehát ez a.z ut lesz hivatva igazolni a lég­hajó megbízhatóságát. Szükség esetén a „Norvé­gia" Tündiimben fogja kényszerleszállását esz- özölni. Erre való tekintettél Trodlrmben már meg is építették a iégl kikötőt, a Spitzbergákon pedig felszerelték a kikötő árbocot. Azonkívül megkezdték már a ballöncsarnok építkezését is. Egyedül a csarnok felépítése 300.000 svéd koro­nába kerül. Az expedíció összes költségeit 1.6 millió nor­vég koronára becsülik. A migángyüjtés eredménye ezideig óüö.000 norvég korona, azonkívül EÜS'Wórth mérnök, aki Franciaország bármikór és mindenben tá­maszkodhatna, mert Magyarország mindenkor hü és meg­bízható szövetséges volt és a vállalt kötele- zet'teégeinek mindenkor elegei. teit.t. Most is. bármennyire súlyosaik a trianoni béke fölté­telei. minden pontját szigorúan betartja. — A trianoni békéi gazságtialansá.gai által megcsinált Középeurópa állandó veszélyt je­lent az európai békére. Nekünk kötelessé­günk, hogy ezeket az igazságtalanságokat korrigáljuk és ezzel együtt Európa békéjét még jobban biztosítsuk. Nekünk, franciáknak elsősorban érdekünk ez. — A magyarok és mi, franciák sok te­kintetben hasonlítunk egymáshoz. „La iiomgrie est un peu de nóus.44 A magyarok felénk tekintenek és várnáik minket, hogy a segítségükre legyünk. Nekünk meg kell indul­ni! segítő kézzel Magyarország felé és mi, franciák megindulunk a magyarok felé, mert „nous sommes un peu de la Höngrie“! ta'knus szabad teret fog Ön létesíteni. Mind­annak, ami a hanyatlás évszázadai alatt ezen műemlékek körül keletkezeit, el kell, hogy tűnjön a föld színéről. Öt esztendő múlva a Pantheonnak a Kolonnák teréről egy széles átvágás révén láthatónak kell lennie. A ke­resztény Róma hatalmas templomait' is meg­szabadítja a parazita és Őket profanizáló építményektől. Történelmünk ezeréves mii- emlékei gigászi nagyságukban és méltóság­teljes különállásban kell, hogy érvényesülje­nek. Egy harmadik Róma fog elnyúlni a többi dombokon, a folyó partján, egész a Tyrrheni •tengerig. Ön kiszorítja Róma monumentális utcáiról a lármás forgalmat, ezzel szemben uj városokat teremt elő a legmodernebb for­galommal. A világ leghosszabb és legszéle­sebb sugárutja kösse össze tengerünket a vá­ros szivével, ahol az ismeretlen katona nyug­szik. A fascizmusnak többek között az is egyik és pedig néni utolsó érdeme, hogy a népnek úgy erkölcsileg, mint politikailag fő­várost fog adni. A római nép, amelyik a leg­utolsó években a rendnek és fegyelemnek csodálatraméltó példáit szolgáltatta, méltó arra, hogy egy nagy Rómában éljen. Kor­mányzó ur. ménjén és kezdje még azonnal a munkát. Mussolini beszédét nagy lelkesedés fo­gadta és hatalmas óvációkban részes ítélték. dollárt bocsátóit a sarkutazó rendelkezésére. To­vábbi 1Ö0.Ű00 dollárt várnak az egyes nagy la­pokkal megkötendő szerződésekből. Az expedíció 16 tagból fog állani Róald Amundsen Személyes vezetése mellett, akiknek helyettese ismét az amerikai Ellswórth lesz. Az expedíció többi tag­jai már nagyobbrészt ismert sár kutasokból álla­nák, ezekhez csatlakozik egy svéd meteorológus és több ólasz léghajószerelő. Afílundsen egy legutóbbi interjúja alkalmá­val annak a felfogásának adott kifejezést, hogy maga az északi sark uincsea szárazföldön. Ezzel szemben Valószínűnek tartja ázt, hogv az észáki sark és Alaska között eddig fel nem fe­dezett szárazföldre bukkanhat. Erre a célra egé­szen különleges mérőműszerekkel szerelte fel ex­pedícióját. A múlt évi expedíció tanulsága alap­ján minden intézkedés megtörtént arra nézve, hogy ha esetleg kényszerítve lennének a légha­jót elhagyni és útjukat a szárazföldön folytatni. Nobili ezredes a leszállástól és a kikötéstől tart és fél, hogy a kikötés alkalmával a léghajó oly sérüléseket fog szenvedni, ameyéket lehetetlen lesz kijavítani Erre a célra egy egészen speciáli­san megszerkesztett horgonyt viszitek magukkal, amely lehetővé teszi nekik a sík területen való kikötést is. A kiszálláshoz úgynevezett „ejtőko­sárat" fognak használni, amelynek segítségével egyenként bocsátják az expedíció résztvevőit a szárazföldre. Amundsen erősen bizakodik újabb expedíció­jának sikerében. Az éxpédició indulásának ideje május elejére van tervezve Kingsbay kikötőjéből. Érdekes, hogy Amundsen első légi expedí­ciója mily nagy hatást keltett világszerte. Erre vall az amerikai haditengerészet által megindított léghaióx epéd idő, amely ugyancsak hivatva van az északi sarkot felfedezni Az anyagi előfeltéte­lei az amerikai expedíciónak kétségtelenül ked­vezőbbek, mert a világ legnagyobb tudományos egyesülete, a National Qeographic Society támo­gatásával indult meg. Az amerikai haditengeré­szet az expedíciót a maga részéről a legmesz- szebbmenően .támogatja, a megfelelő kiséret és anyagállomásók megSzerveziésén kívül három monStruózus repülőgépet bocsátott a Dohaid B- MacMillan vezetése alatt álló expedíció rendelke­zésére. A repülőgépek konstrukciója folytán úgy szárazföldön, mint a vizen egyaránt kiköthetnek és elindulhatnak. Az expedíció augusztus 1-én In­dult el „Bowdoin és Peary“ nevű hajókkal és Etahban kötöttek ki, ahonnan állandó próbarepfl- léseket eszközölnek, hogy megszokják az északi kiimát. Maga a sarkvidék felfedezésének időpontja jövő év tavaszára várható. S. S. Tömeges nyudgijazás az eperjesi városházán Eperjes, január 1. (Saját tudósítónktól.) Az eperjesi városi vybor Flórián Károly dr„ polgármester elnök­lete alatt tegnap gyűlést tartott, amelynek fő­tárgyát az uj szervezeti szabályzat értelmé­ben a tisztviselői kar átszervezése képezte. Evvel kapcsolatosán egyes tisztviselőket ré­szint előrehaladott korukra való tekintettel, részint egyéb szolgálati okokból nyugdíjaz­tak. így többek között Lillia Zsigmond fö- pénztámoköt, Thaisz Géza számvevőt, An­dor Sándor anyakönywézető és Böbék Jó­zsef iktatót. A jövedelmi ügyosztály vezető­jét: Dadej Gyulát tizennyolc szolgálati év után nyugdíjazták, nevezett mintaképa volt a fá- ladhatatlan és lelkiismeretes tisztviselőknek. Bretz Sándor városi főmérnöknek, aki több mint negyven éven át vezette hivatalát, s aki: ügybuzgalmával, puritánságával polgártársai osztatlan Szimpátiáját érdemelte ki, dr. Mai- baum Artúr vybortag hozzszólása után a teljés nyugdijat folyósítják. Újonnan meg­választották, illetve végíegesitették: Ba­lázsy József és Matherny Gusztáv városi tanácsosokat. Az újonnan szervezett vá­rosi rendőrség élére Sebes István került. Számvevő lett: Rosenhani Zsigmöiid. Végül elhatározták, hogy a már régebben megvá­lasztott uj városi mérnöknek: Reisz Jénő főmérnöknek 1926. február elsején történő hi- vatalbalópéséig Bretz Sándor eddigi városi mérnököt fogják megbízni a hivatal vezeté­sével. Az utolsó regős Kassa, december vége. Az Eszterházy-utcai Licskó-vendégiő előtt megyek él, az ajtó éppen megnyílik s a kitóduló gőz egy üótafoszlányt sódor magával. Hegedű zokog s egy érces férfihang csendül fel a hégedü- Szó melletti „Elindultam messzi útra. Eltörött a szekér rüdja, Szekeremnek rúdja nincsen, Nékem szép szeretőm nincsen . . .4< Gyönyörűen cseng á férfihang, becsal a ven­déglőbe. Minden ásztaJ tömve, alig tudók hely­hez jutni. Egyik asztaltól a másikhöz jár egy magas, szőkéhaju fiatalember, hegedű az álla alatt. Csak úgy őmlenék a vonója alól a szebb- nél-szebb magyar nóták. Valami egészen külön­leges technikával játsza ezeket a nótákat, s ma­gasan csengő tenorral énekli hózzájuk a szöveget. — Ki ez a nótás fiatalember? — kérdezem egyik ismerősömtől, aki mellett, helyet kaptam. ' —■ Nem tetszik ismerni? Kassán pedig min­denki ismeri az utolsó magyar régőst, Kravarik Jánost. Szünet nélkül játszik és énekel. Közönsége áhitatosan hallgatja és lelkesen ünnepli. Egy negyedóra szünet következik. Egy po­hár bort iszom Kravarik Jánossal. Elmeséli élete sorját. Egészen érdekes história; magyar sors. Háború előtt kitűnő építési rajzoló, jó munkahe­lye van galántai, majd miskolci vállalkozóknál. Háború alatt megakad az építkezés, uj kenyér után kell nézni. Közigazgatási pályára lép. el­végzi a jegyzői tanfolyamot és segédjegyző lesz. Jön a nagy fordulat, a közigazgatási pályán nincs már rá szükség. Nosza, kezébe veszi a vo­nót és nótázik mulató- társaságoknak, nótázik a szivéből és olyan szépén, hogy aki egyszer meg­hallotta, mindig visszaemlékezik rá. Megjárta hegedűjével Szlovenszkó- magyar vidékéit, járt az jgazi magyar nóta hazájában. Oömörben is. Mindenütt szerették, lelkesedtek érte. A volt kassai zsupán sokszor könnyezett muzsikája mellett s elvitte egyszer magával Lő­csére is, hogy hivatalos munkája után vidítsa fel Őt a magyar nóta szépségeivel. Nézem, nézem ezt a speciális magyar tehet­séget. Nem égy egész népnek szimbóluma ez a kisvendéglőbe tévedt élet, amelyben a legszebb, legértékesebb tehetségek mennek veszendőbe? OG)0©OOOOOOOOOGOOOOOOOGOOOOOOOOOC Jogi, ügyvédi vizsgáját most még Magyar- országon megszerezheti elfoglaltsága há- • boritlansásra mellett Dr. Szöőuftit Ouu'a ügyvéd jog’ szemináriumában Budapest, Dohány-utca 85 0OOGeOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC yZc rdrd mig /eftxáfltunA, Aoglf eldiluessf B. A. Ili Róma épül ól esztendő alatt Mussolini beszéde az olasz főváros jövőjéről — A régi műemlékek körül lerombolnak mindent, ami a kilátást rontja — A világ leghosszabb és legszéleseb sugárutcája Rómától a tengerig ^áius eleién lódul Amundsen uiabb északsarki expedícióra Díjrendszerü léghajót konstruáltak, mely 08 órát tartózkodhat a levegőben — Az északi sark Amundsen szerint nincs szárázföldön Amundsen első expedíciójában fésZtvett, IÓÖ.ÓÓÖ * 41

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents