Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-17 / 13. (1051.) szám

12

^I®<M-MACíkAR-HÍRIiAK^

aeiwgsg^aaiiaBftwgw

1926 január 17. Vasárnap

Oroszország

a leszerelési konferencián

Moszkva, január 16. A szovjetkormány hivatalos jelentése szerint hajlandó részt- venni az általános leszerelési konferencián, de csak abban az esetben, ha a konferencia színhelye nem Svájcban lesz.

— Egy amerikai magyar leikész tragikus halála. Egy Magyarországból Amerikába származott ref. lelkész tragikus haláláról érkezik hir Washingtonból.. Kossuthville városka lelkipásztora, Ambrus János, istentisztelet után fiával autóba szállt, ruhája azonban beleakadt a gépkocsi kerekébe s mikor az autó megindult, a kerék kirántotta és keresztülgázolt rajta. A szerencsétlen ember mellkasa összetört s mire kórházba szállították, kiszeu- vedett.

— Megszűnt magyar lap Kassán. Kassai tudósítónk jelenti: A választások napján „Áz Est" címmel Kassán uj napilapvállalkozás indult meg, mely újságíróknak anyagilag kellően meg nem alapozott kísérletezése volt és ezért kéthónapi működés után pénteken beállította megjelenését.

— A pozsonymegyei jegyzői és vármegyei nyugdíjasok illctincnyrcndezésc. Komáromi tudósítónk jelenti: A megyei és jegyzői nyugdíjasok körében az a hit volt elterjedve, hogy a pozsonyi zsu- páni hivatal nyugdijrendezési ügyeiket nem intézi el a kívánatos gyorsasággal. A komáromi nyugdí jagok csoportja ennek ületékes helyen utánajárt és azt a fölvilágositást kapta, hogy mindazoknak az ügyei, akik a múlt év nyarán megküldött kérdőívet kitöltötték és a kívánt okmányokkal fölszerelve beküldöíték, a zsupáni hivatal részéről soron kívül elintéztettek és a teljhatalmú minisztérium vármegyei főosztályába kerültek, ahol ideiglenesen berendelt számvevőségi személyzet végzi az 1924. évi 310. sz. törvény alapján az uj nyugdijak megállapítását. A zsupáni hivatal azt a fölvilágositást adta ez ügyben, hogy mindazok, akik még a kérdőíveket nem adták be, a saját érdekükben cselekszenek, ha azokat mielőbb benyújtják a zsupáni hi vatalhoz. így remélhető, ha a vezérpénzügyigazga- tóság részéről nem merül föl akadály, akkor a jegyzői és megyei nyugdíjasok uj nyugdíj illetményei 1925 január 1-től kezdve már folyósítva lesznek.

— A beregszászi izraelita hitközség rendkívüli közgyűlése. Beregszászi tudósítónk írja: A beregszászi izraelita hitközség vasárnap délután 2 órakor rendkívüli közgyűlést tart, amely iránt óriási az érdeklődés. A közgyűlésen meg akarják szavaztatni a ruszinszkői hitközségeket arra vonatkozólag, hogy szükséges-e a központi iroda és ha fölállítják, Pozsonyban, vagy pedig Ruszinszkó területén, legyen-e a székhelye? így a vasárnapi közgyűlésen dől el á központi iroda sokat vitatott kérdése.

— Modellek eladása, elegáns délutáni és estélyi toalettek és öltözékek elkészítése csak Balatka és Stepánek cégnél, Prága II., Zsiiná 45.

— Lábfájdalmak, Iábelgörbülések (0- és Xlábak, veleszületett csipőficamodás, dongaláb, lúdtalp stb.), rheumás megbetegedések, bénulás utáni zsugorodások eredményes kezelésben részesülnek. Weil Miklós dr. Testegycnészeti intézetében, Bra- tislava-Pozsony, Védcölöp-ut 51. sz. — Gyógytorna rossz testtartás, hátgerincelferdülések ellen. — Rendelés: hétköznap 10—12-ig, délután 3—5-ig, vasárnap és ünnepnap délelőtt előzetes bejelentés esetén. Telefon: 25—96. 3545

— Beregszászon hétszáz fölszólalást adtak be a választói névjegyzék ellen. Beregszászi tudósítónk jelenti: A beregszászi városházán kitett választói névjegyzék ellen hétszáz fölszólamlást adtak be. A fölszólalások legnagyobb részét a magyar kisgazdapárt és a nemzeti szocialista párt nyújtotta be. A főszolgabírói hivatal az összes fölszólalásokat elintézte és mintegy száz ügyben kedvezően döntött.

xx Szanatórium „Caritas", Bratislava, Torna-utca (Telocvicná ul.) 18b. Szülészet, nőgyógyászati-sebészeti műtétek, női bajok speciális gyógykezelése, diatherma, kvarc- íénykezelés. Wassermann-állomás, Sachs Georgi, Melnicke-reakciókkal, hisztológia, vizelet-, vérsejtvizsgálatok. Szülési pausál 8 napra II. osztályon, normális szülés esetén, orvosi ellenőrzéssel 100 korona. Telefon: 28—95.

— Ezcrhétszáz holttányilvánitás a beregszászi

törvényszék területén. Beregszászi tudósítónk jelenti: A legutóbbi három évben a beregszászi törvényszék területén 1700 holttányilvánítási kérelmet intéztek el. A halottá nyilvánítási eljárást a legtöbb esetben a háborúban eltűntek hozzátartozói nyújtották be.

Ctrans Haarmaim bűntársa volt

Megsemmisítő tanúvallomás Grans ellen —Az elhagyott mneyasszony védelmébe vette az

ő Hansiját

Telelőn: 8357-VL Telelőn: 8357-tL

Bátyion letiurut

azelőtt

Carlton

Prága I„ ProvaziMá 3. na MusIktinSl.

PUt&KEtűb Mc. 3.5®

Mindennap délntán 8 órától este 8 óráig koncert. — Este 9 órától kabaré.

Szabad beménél! Szabad bemenel!

Hannover, január 15.

A tárgyalás harmadik napja Gransra megsemmisítő eredménnyel végződött. Grans néma maradt. Mig az első két napon bátran vagdal- kozott a szem- és fültanuk vallomásaival szemben, hogy tisztának érzi magát a súlyos bűnökben, ma

megsemmisülten meredt maga elé.

Elsőnek a Ilaarmann által meggyilkolt düsseldorfi Hanappel szüleit hallgatják ki. A megtört atya még csak harminchét éves és a haja már teljesen ősz. Nyugodt, csöndes ember és a vádlottak padján ülő tettestársat is respektálja. „Herr Grans", mondja vallomásának egyik helyén, bár szivének minden keserűségével gyűlöli a vádlottat. Beszédét ezekkel a súlyos szavakkal fejezi be:

„Grans a vétkes fiamnak halálában!"

A vádlott összetörve hull vissza padjára, hátat akar fordítani a tanúvallomást tévő atyának. Ekkor olyan jelenetre kerül a sor, amely a hallgatóságot a végsőkig felizgatja. Az elnök a megyilkolt fiatalembernek édesanyját szólítja vallomástételre. Az anya elcsuklő zokogásban tört fel, ugylátszüt, hogy nem bírja a szörnyű izgalmakat. Majd rögtön rákiállt a vádlottra:

„A gazemberI Fiamnak gyilkosa!"

Hanappel asszonyt megnyugtatják. Azt állítja, hogy a vádlott gúnyosan néz rá. Pedig Grans egyátalán nem néz az asszonyra. Némán bámul maga elé.

Ezután a meggyilkolt Friedrich WIttig szüleit hallgatják ki. Az anya könnyező szemmel simogatja fiának ruháját, amelyet elébe tesznek. Az atya felemelt hangon fordul a bírósághoz:

— Kérem önöket, ne engedjék, hogy Grans kikerülje az igazságszolgáltatás kezét.

Wittignak keresztfiát a fogházban szembesítették a kivégzett Haarmannal. Ebben a beszélgetésben Haarmann súlyos váddal illette Gransot és azt állította, hogy

mindig Grans szállította neki az áldozatokat.

Haarmann éppen a fiatal Wittiget vonakodott magához fogadni éjjeli szállásra és Grans a fiatalemberrel egy teljes óra hosszáig állott a ház előtt és kórt bebocsáttatást, amig végre ledobta neki az ajtókulcsot.

Grans volt menyasszonyát, Elfride Zwick- mannt hallgatták ki ezután. Gransot becsületes embernek ismerte meg. Az egész tárgyalás alatt ez a kihallgatás volt a legmeginditóbb emberi motivum. A szegény, megcsalt munkáslány teljes erővel védelmezte meg az ő Hansiját. Grans a karjára zuhant alá és úgy zokogott.

Jelentős volt Busch munkás vallomása, aki a Grans által megszólított fiatalembereket később Haarmannál látta.

A tanúkihallgatások folyamatban vannak és többé-kevésbé jelentékeny momentumokkal egészítik ki a szenzációs bünpör történetét.

M\mm\ % - iiíkfk fa WI111 28

MUÜiiltlI Ilii & iill Ilii iliH Ilii IIII Ilii fiö ü ElsOranp konvlia fisöorok!*

Fedák Sári

rövidesen ismét Prágába jön

\ Terézinát fogja németül játszani — Beszélgetés a művésznővel

1 BQR9TVASZM»PAN I

! ||Srej

Jf In | rrTflncr* mem, rEitFMfs, %

fí FELtíLMÜLKftT&UaM! |

M Nem szárad mag az arcon ós tar- r-9

Mi tősságánál fogva a legolcsóbb £

jM Gibb* — a borotvaszaopan faltaff ^**2223 MINDENÜTT KAPHATÓ:

M Vez. képv. Csehszlovákiában; PRAHA L, i»

m LINHAR fSKÁ 2. sf

Budapest, január közepe.

A gazdasági válság lehet még olyan borzasztó. A színházaknak mehet még olyan rosszul, annyi bizonyos, hogy a Fővárosi Ope- rettszinház elé minden este kikerül a „minden jegy elkeltjét hirdető tábla. Nem is csoda. Fedák Sári játsza itten Strauss Oszkár nagysikerű operettjének, a Terézinának címszerepét.

Esti'hét óra múlott néhány perccel, amikor az Andrássy-utról befordulok a Nagymező-utcába. A színház fényesen kivilágított portája előtt már egész kocsisor áll. Gyönyörű karosszériáju autókból szebbnél-szebb nők, pompás estélyi ruhákban lépnek a csatakos járdára. Pókháló vékonyságú selyemharisnyába, arany- és ezüstcipellőkbe bujtatott lábacskák óvatosan teszik meg a bejárathoz vezető ut négy-öt lépését. Majdnem ott maradok a karcsú bohókat bámulok között, de eszembe jut, hogy nem sok időm van a művésznővel való beszélgetésre, hiszen nemsokára megkezdik az előadást és erélyes léptekkel nekivágok a Mozsár-utcai szinházbejárónak.

Az őrökké gyanakvó és mindig éber portást óvatosan megkerülve, fölfutok az emeleti öltözőkhöz. A legszebbik bejáratán, amelyben legutóbb még Péchy Erzsi öltözött — babérgirlanddal övezett tábla díszeleg ezzel a szöveggel: ,

Isten hozott, Zsazsa!

Itt bekopogok. Gréte, a művésznő hűséges szobaleánya dugja ki a fejét „Grüss Gott bei uns, Herr Redakteur“ mondja. „Ein Mo- ment.“ Bejelent s már is hallom Zsazsa invitáló szavait. Félve nyitok be, mert tudom, hogy a neglizsé esete nem egészen valószínűtlen és ilyenkor háttal illik bejönni. Aggodalmam azonban alaptalan, mert Terézina föl van öltözve s már csak az utolsó ecsetvonások vannak hátra. 9

Az üdvözlés után tüstént előveszem a blokkom és a következő kérdést intézem az ünnepelt primadonnához, avagy drámai művésznőhöz:

— Nagyságos asszonyom, előrebocsátom, hogy még nem láttam a Terézinát, de hallom, hogy a sikere szinte felülmúlja az eddigieket; azonban meg kell kérdeznem, mi jutott eszébe, hogy a magyar ós a külföldi drámai színpadokon elért óriási sikere után ismét operettet játszik?

Zsazsa mosolyog, a tekintete rásiklik a pamlagon ülő barátnőjére, Kürthy Sárira s minden habozás nélkül felel:

— Nem akartam a szerepet vállalni, de addig kértek, addig unszoltak, amig igent mondtam s a jelek szerint, nem tettem rosz- szul Az én végtelenül drága;, jó közönségem

olyan szeretettel fogad és tetszésének annyi kedves jelével halmoz el, hogy minden aggodalmam eloszlott.

— Egyébként a Terézinának óriási sikere van. Számos külföldi meghívást kaptam. A többi között Prágába is. Oda feltétlenül elmegyek, majd ha innen elengednek. Azt hiszem, tavasszal fogok a német színházban vendégszerepelni. Természetesen ott is a Terézinát fogom játszani. Nagyon szeretem a prágai német színház kedves közönségét, ügy érzem, meg van a kontaktus köztem és közöltük. Adja át nekik kolleklive az üdvözletem, de külön adja át Max Taussignak, az aranyos Maxinak, akire mindig szívesen gondolok vissza.

— Amerikába is hívnak. Nem tudom, elfogadom-e, mert az amerikai vendégszereplés legalább egy íélesztendeig -tart. Az pedig nagy idő.

Itt vége is szakadt az interjúnak. Fedák Sárinak be kellett mennie a színpadra, ahol már fölhangzottak a nyitány első hangjai. Vele megyek. Bent a kulisszák mögött fotóriporterek várják. Bekapcsolják a Jupiter- lámpákat s a vakító fényben nekiszegezik a mozifelvevő-gépet. Terézina megadja magát sorsának.

— Még egy fölvétel, nagyságos asszony — mondja az operatőr. — Nagy fej, premier plán •— és újból dolgozik a gép.

Fedák megemeli csibészleány kalapját és mosolyog.

— Valamit tessék mondani — hangzik a kérés és Fedák összecsücsöritett szájjal mondja:

— Nézzenek meg jól, kérem, úgysem láttak ilyen ronda pofát.

A körülállók hangosan felkacagnak. A felvétel után azt mondja az operatőr, hogy holnapután már a Mozgókép Otthonban fog a kép szaladni.

Zsazsa már a jelenésére készül, amikor felel:

— Úgysem nézem meg. Nem szeretem a mozit, mert mindig a moziban látom, hogy milyen csúf vagyok.

Bemegy. Bent tapsvihar fogadja. Én meg arra a bizonyos süketnémára gondolok, aki le tudja olvasni a moziszinészek beszédjét.

Hogy fog ez holnapután mulatni!

T. L.

— Nem élhette túl a kilencvenöt éves anyja halálát. Ritka fiúi szeretet az, ami most Bécsben a halálba vitte Mansch Ignác neves akadémiai festőművészt, aki műtermében felakasztotta magát. Az öngyilkos levelet hagyott hátra testvérének, amelyben megírja, hogy nem tudja, elviselni édesanyja halálát, aki pár hónappal ezelőtt, kilencvenöt esztendős korában meghalt s ezért követte őt a halálba.

Farsgóékat régi szeretettel várja Rimaszombat

Rimaszombat, január 15. (Saját tudősitónktól.) Még csak az elmúlt héten terjedt el a híre, hogy Faragó társulata Rimaszombatba jön négyhetes szezónra s máris az egész város színházlátogató közönsége lázasan kombinálja a rövid négy hétből álló szinészláto- gatás eseményeit. A régi és uj színésznő és szi- nészkedvencck iránt íölbuzdult nagy érdeklődés, a rimaszombati színházi rókák szerint

a legbiztosabb előjele egy bár rövidnek Ígérkező, de forró, tartalmas szinház- szezónnak.

A társulat huszonkettedikén érkezik Rimaszombatba és a drámai személyzet aznap este az „EzüstIakodalom“-ban mutatkozik be. Másnap este Viola Margitnak, a budapesti Király Színház művésznőjének, mint állandó vendégnek felléptével az operettegyüttes mutatja be Kálmán Imre szenzációs újdonságát, a „Marica grófnő“-t. Azután sorra kerülnek az idény legjobb darabjai: Nótáskapitány, Régi jó Budapest, Orlow, Annából, Dolly, Párisi lány, Feleségem babája, Nóta vége, Postás Katica, Nagy Nő, Gárdista, Frasquita, Juhászlpgény, szegény "juhászlegény, .Kis huncut, Theresina, úgyszintén a prózaujdonságok java.: A kid, Engem szeress, Elzevir, ötórai tea stb. stb.

A Faragó-társulat teljes személyzetével, ugyanazzal érkezik Rimaszombatba, amivel Kassát juttatta szenzációs művészi élvezetekhez. Á bérletelőjegyzések Varga Béla színházi titkár agilitása révén máris megindultak. S bár nem szabad túlzott reményeket táplálni anyagi szempontból a rimaszombati szezón iránt, de már az az eljárás, hogy Faragóék a rimaszombati publikum támogatásának rekompenzálásául az egész szezont bérletben játsszák le, ki kell hogy váltsa á közönségből a legmelegebb rokonszenvet és pártoló szeretetek

Faragó Ödön oly olcsó helyárakkal jön

Rimaszombatba hogy mindenkinek lehetővé teszi, hogy a színházat anyagi, megerőltetés nélkül látogathassa és ezzel kulutrális lelki szükségletét kielégítse s a magyar színészet további éleiét elősegítse.

Hisszük, hogy ez idén Rimaszombatban azok is kiveszik a részüket a magyar kultúra támogatásában, akik eddig ettől tartózkodtak. Főleg méltányos elbánást várunk azoktól, akik a színtársulat ittlétéből anyagi hasznot is húznak. Elég, ha e tekintetben a losonci vendéglős nemes példájára hivatkozunk aki a losoncon nagy nehézségekkel küzdő színészeket önzetlenül karolta fel.

(*) Az ungvári magyar színház múlt hete. Tudósítónk jelenti: A múlt hét repertoárja színes, eleven volt: prózai és zenés darabok, repri- zek és premierek. A zenés darabok közül Marica grófnő, Mágnás Miska, Marinka táncosnő, Postás Katica és a „Feleségem babája" operett bemutatója ment. A Feleségem babája librettdjo már többször megirt mese, színtelen muzsikával aláfestve. A szereplők azonban annál jobbak voltak a igy diadalra juttatták a darabot. A prózai darabok sorát hétfőn Gárdonyi örökbecsű színmüve „A bor" nyitotta meg; kedden Gal- svorthy „Úriemberek" című drámájának volt a bemutatója. Ebben a két darabban búcsúzott el a közönségtől a budapesti Vígszínházhoz szerződöfi Váradi Lajos; alakítása mindkét darabban a tőle megszokott kifogástalan volt; melegen ünnepelték. Szombat este a tavalyinál határozottan gyengébb előadásban az „Antóniá“-t újították fel. A műsornak napról-napra való cserebelése érthetetlen, sok zavarra ad alkalmat s az erőskezü organizáció hiányát mutatja.

(*) Váradi Lajos az ungvári magyar színtársulattól a budapesti Vígszínházhoz szerződött Színházi tudósítónk jelenti: Váradi Lajos, u

ruszinszkői magyar színtársulat jellem,színésze, hogy uj állomáshelyét a budapesti ‘ Vígszínháznál elfoglalhassa, — szezónküzepén megvált a társulattól. Váradi a társulatnak messze kimagaslóan legértékesebb tagja volt, helye nehezen lesz pótolhat'