Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-16 / 12. (1050.) szám

——BBMBMM

iiuo január 16. t>£üülüa(

A „fehérfiegyi csata44

Irta.: Árky Ákos, az őslakosság autonóm pártja, elnök©.

Benes Eduard • dr.f aki Paris—Dijonne—London és Berlinben végezte felsőbb tanulmányait, aki jogi és bölcsészeti doktorátussal rendelkezik, aki tudásának elismerését a prágai kereskedelmi akadémia-egyetem és műegyetem tanári székeiben nyerte el, aki a csehszlovák köztársaságban a nyilvános élet egyik kitűnősége b aki, mint a kormány- hatalom intéző féríia is, eszméi sikeres keresztülvitelével hazájának elismerendő szolgálatokat tesz, aki tehát valójában államférfiu is, a legutóbbi képviselőválasztások alkalmával leszállóit magas polcáról és mindnyájunk sajnálatára közönséges kortesek módjára oly kijelentést tett képviselővé leendő megválasztatása érdekében, amelyet szó nélkül hagyni nem lehet.

Két okból nem szabad a tett kijelentés mellett szó nélkül elhaladnunk. A történelmi igazság okából, de legki váltképpen azért, mert egy demokratikus nemzetiségi államban, mint aminő a csehszlovák köztársaság, meg nem engedhető és meg nem tűrhető, hogy annak külügyminisztere — nyilvános gyűlésen — az állam nemzetei között a bosszút és ezzel kapcsolatban a gyűlöletet élessze.

Benes Eduard dr. tanár és külügyminiszter ur pozsonyi programbeszédóben a földreformról is megemlékezve, a következő kijelentést tette: Pozemkova reforma je odplatou za Bielu Horu, za vyhánanie naSích l‘udi do cud- ziny, za gerraanizácitt a tnad'arizáciu ces- j kych a slovenskych krajoy vőbez za vSetky tic krívdy, ktoré boly aa nás po- pacháné.

(Siovenská Politika 1925. évi 254. száma.)

A földreform a Fehér begyért való visszafizetés, népünknek idegenbe történt kiűzéséért, a eseh és szlovák területek elnémetesitése és ei- magyarcsitásáért, általában véve fizettség mindazon sérelmekért, amelyeket rajtunk elkövettek.

Mii jelent ez a mondat? Nem kevesebbet, mint azt, hogy a csehszlovák köztársaságban egy szociális nemzetgazdasági törvény megsüti- i levésének az indoka nem a természetes demokratikus haladásnak a szükségessége, hanem a bosszú

is hogy ezen bosszút oly nemzeteken kell kitölteni, amelyek azon demokratikus köztársaságnak őslakos tagjai, ahol Benes Eduard dr. tanár nr a külügyminiszteri széket tölti be.

Dacára, hogy 1875—78. években egyetemi tanulmányaim a történelemnek voltak, szánva, ez esetben szükségét éreztem a történelmi igazság utáni mélyebb kutatásnak és ez az oka kissé késéi megnyilatkozásomnak.

Sajnos, tudományos könyvtárak nem állanak rendelkezésemre, de igy is megszereztem G i n - dely Antalnak JBericht über die Schlacht am Weissen Bergey, ugyanannak Acsády által lefordított Bethlen Gáborról Írott „Monográfiáját", Gebaur János „Die Publicistik über den böhmischen Aufstand von 1618." és Krofta K. „Die Deutschen in Böhrnen" cimü forrásmüveket, amelyek megerősítik eddigi történelmi tanulmányaimat. — Ez alapon határozottan állítom, miszerint a Fehérhegy-csata nem a cseh nemzet, hanem az akkori cseh királyság cseh és német protestáns rendjeinek a II. Ferdinánd által vezetett katolikus ligával lezajlott harca volt, mit legjobban bizonyít az, hogy a protestáns rendek vezérei között a n é m e t Tkura gróf és Schlick gróf vitték a főszerepet, a huszonhét kivégzett hóember között a német Frewein Márton, Kappler Gáspár, Loss Henrik Ottó, Haunschildt György, Schlick Joachira András gróf, Tiefenbach Frigyes, Kutknaner János és Biela Frigyes, a számüzöttek között pedig a német tudósok közül Borbonius, Haberwaschl, Aretin, Klemens és még mások is szerepeltek, sőt ez utóbbiak a cseh nemzetiségű menekültekkel együtt Németországban telepedtek le.

És tény az is, hpgy Thurn gróf, aki 1618 május havában Prágában a fölkelő protestáns cseh és német rendek hadseregének vezérévé választatott, ezen minőségében nyerte meg az ugyanakkor Besztercebányán magyar királynak választott Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet % fölkelés ügyének, a cseh •szövetség eszméjének. — Rhédey Mihály magyar lovascsapatai már 1619 októberében egyesültek Thurn gróf morva hadával és csak miután ezen eseb—morva—magyar hadakhoz Bethlen Gábor főhadával Pozsonyinál csatlakozott, vált lehetővé Bécs ostroma 1619 november havában.

Bethlen Gábor 1620-ban véd- és támadó szövetséget kötött magával Frigyes csen királlyal, kit tényleges katonai beavatkozással támogatott, de a fehérhegy! csata kimenetelét megakadályoznia azon egyszerű okból nem állott módjában, . mert, .. sajnos, pénz nélkül már azokban az időkben sem lehetett hadsereget fentartani és mert egy tízezer főből álló védőcsapat — Leonidas kivételével — nem igen szokott legyőzni egy harmincezer főnyi jól fölszerelt támadó sereget.

E megmásíthatatlan történelmi tények tehát semmi körülmények között sem nyújtanak alapot arra, hogy 300 esztendő elmúlta után egy elkövetkezett sorsíordulatot úgy bosszuljanak, úgy toroljanak meg egy a fejlődése kezdetén álló demokratikus nemzetiségi köztársaságban annak éppen két rtem legértéktelenebb nemzetén — a német és a magyaron —, mint azt a köztársaság külügyminisztere kinyilvánította.

De, ha mindez nem. így volna, szabad-e o prágai kereskedelmi akadémia egykori szociológus tanárának a bosszuállási, az ember állatias ösztönének eme megnyilvánulását, tehát legjobban a müj

veletlen embernél észlelhető tulajdonságot, a saját, állampolgártársaiba beleoltani akarni? És ha a tanárnak esetleg igen, szabad-e ezt a csehszlovák köztársaság külügyminiszterének megtenni? Nem hiszem, mert egy valódi államléiliunak okvetlen tudnia kell, hogy a bosszú megnyilvánulása sohasem bócsájthaíó meg különösen a politikában, ahol mindenkor a műveltséggel párosult ész. a vezető motívum.

Nem akarom kutatni a célt, amely Benes Eduard dr. tanár és külügyminiszter urat az idézett kijelentésre ösztönözte. — De méghajlok előtte föltétlenül, ha bármely egyetem elismert tudós tanárát meg tudja nevezni, aki erkölcsösnek ismeri el azt a-tételt, hogy: a cél szentesíti az eszközöket. Erkölcstelenebb tételt ennél én nem ismerek, mért csak azok használják, akik a meg nem védhető igaztalanságok minden fajtáját igazolni akarják. Már épedig a földreform keresztülvitelének a csehszlovák köztársaságban bevezetett módját a pozsonyi minta szerint megvédeni nem lehet, mert egy tényleg jószándéku és csak a köznek hasznára lévő célkitűzés sohasem érhető el gonosz eszközökkel.

A pozsonyi kijelentéssel bátran állítom szembe ' Süowden angol munkáspárt volt miniszterének- mondását: egy önmagában kivánatos cél elérésében használt gonosz cselekedet erkölcstelenné teszi azokat, akik azt elkövetik és igy alkalmatlanná magát az erkölcsös szándék szolgálatába állitani kívánt célt.

De mindezeken kívül ne feledjünk egyet, ha mégannyit ismételjük is.

A csehszlovák köztársaság jövőjét csak a köztársaságban élő nemzetek egymás megbecsülése, szeretető és bizalma alapján keletkezett Jtözös akarattal és közös áldozatok árán kell fölépítenünk, de ez a jövő nem lehet csak a cseh néptöbbségé, mert az egészen bizonyos, hogy mi, a- köztársaság többi nemzetei itt voltunk a múltban, itt vagyunk a jelenben és itt leszünk a jövőben is, akár tetszik ez akár nem.

Ezt nem szűnünk meg ismételni, mindaddig,

mig. a jelenleg is kormányhatalmat gyakorlók a köztársaság nemzeteinek egyenjogúságát minden vonatkozásban életbe nem léptetik. — Se jogunkat nem adjuk föl még akkor sem, ha a .kormány- politika „a cél szentesit) az eszközt" színvonalára szállítja le a fehérhegyi csata történelmi emlékét.

Albreolihirályságárúl álmodozik

Pária, január 15. (Havas.) Sauerwein, a párisi Maiin főszerkesztője, Hágából lapjának az ottani nyomozásról hosszabb táviratot küldött, amelyben mindenekelőtt bejelenti, hogy Mussolini olasz miniszterelnök hivatalosan értesítette őt, hogy Albrecht főherceg sohasem volt nála, ellenben a főherceget, római útja alkalmával fogadta Gasperri biboros, de nem hiszi, hogy ott államcsínyre vonatkozó tanácsokat kapott volna.

| A tudósitó ezután közli Jankovich ; útikönyvének egy részét, amelyet most íordi- ; toltak le magyarból s amelyet a hágai bíróság rendelkezésére bocsátott. Az utinapló olvasásakor, amely november 30-tól december 11-ig tartalmaz feljegyzéseket, a tudósitó véleménye szerint kitűnik, hogy Jankovich fanatikusan hitt nagy politikai változásokban, mert különben cselekedete nem volna megmagyarázható. Jankovich elmondja naplójában, miképp szerezte meg útlevelét, sokat beszél Windischgraetz hercegről (akit Wz-vel jelöl) és Nádosyről s elmondja a megtett előkészületeket. December 7-én esküt tett, december 4-én U. asszonynál Albrecht királyságáról beszélgetett December 10 én Winegy ellenzéki és egy kormánypárti képviselő fog fölszólalni. Az elleuzék — eddigi hírek szerint — Apponyi. Albert grófot kéri fel a felszólalásra.

ság körében nagy romboló munkát végeznek. Más magyarországi lap ezekbe az országokba be nem kerül. A Világban pedig egyebet nem olvasnak, mint az uj államok hatalmas nemzetközi világforgalmának dicséretéről. Ezeknek a lapoknak iránya az Utódállamokban élő magyarságra csüggesz- tőleg hat s céljuk nem egyéb, mint az ottani magyar, kisebbség nemzeti öntudatának megszüntetése. A memorandumot az itt ismert személyiségek közül a következők írták alá: Papp xAntal dr. címzetes érsek, Tób- ler János volt prágai nemzetgyűlési képviselő, Gaar Ödön, az ungvári Határszéli Újság volt főszerkesztője, Juhász Béla, a Felvidéki Egyesületek Szövetségének elnöke. Tahy Endre, Ungvármegye főjegyzője, Nyiréghy Dezső, gazdasági akadémiai igazgató, Gulovits Titusz, Zorkóczy Ödön, Krisa Kálmán, Hajnóczy László és még sokan mások. ' • ' ■

Prága fakarodőja párisi kommandóra

Prága, január 15. A Prager Pressében a frankhamisítással kapcsolatban megjelent félhivatalos kormánynyilatkozat békés' hangja révén kellemes meglepetést keltett diplomáciai körökben.

Jól informált helyről most azt az értesítést kaptuk, hogy a kormány ezt nem saját kezdeményezéséből tette, hanem egyenes felszólítást kapott a francia kormánytól, hogy hagyjon fel Magyarország ellen uszító sajtóhadjáratával.

A Prager Pressében megjelent félhivatalos kormánynyilatkozat ezzel természetesen teljesen értékét vesztette.

Interpelláló’ a fraaeia kamarában

Páris, január 15. Két szocialista képviselő interpellációt nyújtott be a kamarában a magyarországi frankhamisítás ügyében. Az interpellálok kérdést intéztek a kor- i mányhoz, hogy milyen rendszabályokat szándékszik életbeléptéim a francia valuta védelmére.

dischgraetz elmondja, mily nagyszabású tér vei vannak Béccsel és Galibával, majd zárt ajtók mögött elvégzik a hamis bankjegyek becsomagolását.

Zadravecss kihallgatása

Budapest, január 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Zadravecz István tábori püspököt Sztrache királyi főügyész és M a k a v ügyészségi alelnök tegnap este egynegyed kilenctől féltizenegyig kihallgatták villájában. A kihallgatásról eddig semmi sem szivárgott ki.

Csáky honvédelmi miniszter

hazatér

Konstantinápoly, január 15. Csáky gróf, magyar honvédelmi miniszter tegnap feleségével együtt Budapestre utazott. A miniszter eredetileg még néhány napot szándékozott Törökországban tölteni, de az események ha- zaszólitották.

, * Károlyi József gróf cikke

a Matiniben.

Budapest, január 15. (Szerkesztőségünk íeleíonjelentése.) Politikai körökben nagy megütközéssel iárgyalják Károlyi József grófnak a párisi Matinben megjelent interjúját, amelyben Bethlen István gróf miniszterelnökön kívül a kormányról és a magyar közélet kiválóságairól sértő módon emlékezett meg. Követelik, hogy Károlyi ellen, aki éppen a legkritikusabb időt használta fel, hogy egy külföldi lapban támadást intézzen Magyar- ország ellen, ezért eljárás indíttassák.

Károlyi József gróf most politikai barátaihoz, közöttük Apponyi Albert grófhoz levelet és táviratot intézett Lequeihóból, amelyben kéri őket, hogy az interjúnak a kormányzóra és a hadseregre vonatkozó részét cáfolják meg, mert azt ő nem mondotta. Különben is teljesen elferdítették nyilatkozatát

Kedden nyilatkozik Bethlen a nemzetgyűlésen

Budapest, január 15. Keddeu, 19-ón ül [össze ez évben először a magyar nemzetgyü í lés. Ezen az ülésen elsőnek Bethlen István gróf miniszterelnök fog napirend előtt felszólalni s ‘részletesen fogja tájékoztatni a törvényhozást a frankhamisitási botrány minden fázisáról. Valószínűleg ugyanekkor fogja felvetni a kormány a bizalmi kérdést is. Utána

Emmery nyilatkozata:

i

Budapest, január 15. Collard és Em-I mérv, a Banque de Francé Budapestre küldött főtisztviselői, a Nemzeti Újság munkatársának kijelentették, hogy a magyar rendőrség kifogástalanul végzi feladatát a frankhamisitási botrány kinyomozása és teljes felderítése ügyében. A leghatározottabban cáfolják azt, hogy újabb személyek letartóztatását kívánták volna.

A külföldi újságírók özöne Budapesten

Budapest, január 15. Két nap óta a külföldi nagy napilapok kiküldöttei valóságosan elözönlötíék a magyar íőv árost. Prága, Belgrád, Bukarest s Becs nagy sajtővállala- íainak képviselőin kívül eljöttek á legnagyobb német lapok szerkesztői: a Vossische Zeitung, a Berliner Tageblatt, a Frankfurter Zeitung, a Lokalanzeiger stb. munkatársai; a párisi Matin, a Petit Journal e a Journal kiküldött munkatársai képviselik a francia sajtót; a skandináv államok, lapjai közül is többen küldték Budapestre tudósítóikat. x\n- gliából a Times, a Daily Mail, a Manchester és a Daily Héráid szerkesztői jöttek Budapestre és Róma, valamint Milánó nagy lap- vállalatainak képviselői is Budapesten tartózkodnak. A külföldi újságírók nemcsak a frankhamisítás ügye iránt érdeklődnek, hanem érintkezést keresnek a magyar politikai élet kiválóságaival, hogy tőlük felvilágosításokat nyerjenek Magyarország gazdasági, pénzügyi és politikai helyzetéről, a királykérdésről, a társadalmi bajokról, a felekezeti kérdésről, az árvízkatasztrófáról, a fajvédők szerepéről s általában minden aktuális magyar kérdésről. Naponta garmadával küldik a leveleket és táviratokat lapjaiknak a trianoni béke hatásairól Magyar- országon.

Bethlen a szomszédos államok támogatásáról

Csikágó, január 15. A csikágői Tribüné budapesti tudósítójától interjút közöl, amelyet az Bethlen István miniszterelnöktől kapott. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarországon a kétségbeesés a legmagasabb fokra hágott nemcsak a békeszerződések súlyos rendelkezései miatt, hanem a környező államokba került magyarság nehéz helyzete miatt is. A szomszéd államokból ugyanis csaknem félmillió magyar volt. kénytelen az Összezsugorodott Magyarországra özönleni, mert vagyonát a régi lakóhelyén elkobozták.

A kormány mindent megtesz az ártalmas mozgalmak fékentartására, de szüksége van a szomszédos államok támogatására is ebben a munkájában.

Akció a „Világ" ellen

Bndapest, január 15. A belügyminisztar riumban és az igazságiigyminiszíeíiumban ma délelőtt a mai Szlovenszkó területéről Magyarországba köllözöttek küldöttsége memorandumot nyújtott be, amelyben kérik, hogy a Világ cimü napilapot véglegesen szüntessék meg. A memorandum hangsúlyozza, hogy az utódállamokba a magyarországi sajtó közül csak a Világot és a Népszavát engedik be, amelyek u ottani magyar*

Az uj Ramek*kormás?.y

Bécs, január 15. A nemzetgyűlés ma óriási érdeklődés inellett újra kancellárrá választotta Ra- mekét A parlament főbizottsága a kabinet megalakítására a következő ajánlatot tette: Ramek dr. szövetségi kancellár, Waber dr. alkancellár, Schnei- der dr. közoktatásügyi miniszter, Tkaler földmi ve- lésügyi miniszter, Schüríf kereskedelemügyi miniszter, Vaugoin hadügyminiszter, Kollmann pénzügyminiszter. A belügyek vezetését Ramek dr. kancellár veszi át.

Az ajánlatot névszerinti szavazásban a szövetségi tanács 80 szavazatta! 53 ellen elfogadta.

A keresztényszocialisták és a nagynémetek zártan Ramek melleit, a szociáldemokraták pedig zártan Ramek ellen szavaztak.

Az ülést ezután félegv órakor félbeszakították. A szünet alatt az uj kormány az elnöknél leteszi az esküt, mig a délutáni ülésen megteszi a kormánynyilatkozatot.

Bécs, január 15. Ramek dr., az újra megválasztott osztrák kancellár, a nemzeti tanács délutáni illésén nagy7 beszédet mondott, amelyben főleg az ország kereskedelmi kapcsolataira terjeszkedett ki. Beszédét a keresztény szocialisták padsoraiból élénk helyeslés fogadta, mig a szocialisták. a kivándorlási kérdéssel igyekeztek zavarba hozni a kancellárt A karzat is beleszólt a vitába, mire az elnök elrendelte a kiürítést Ramek dr. után EUenbogen szociáldemokrata képviselő emelkedett szólásra, aki a magyar frankosaiét is megemlítette. Rajta kívül még Gürtíer keresztényszó' c’alista és Dinghoffer nagynéniét képviselők beszéltek.

Gessler dr. késlelteti a német kormány megalakulását

Berlin, január 15. Luther dr. dezignált kancellár tegnap ismét fölkereste Hindenburg elnököt, Bbgy beszámoljon neki tárgyalásairól, amelyek egyelőre még nem vezettek eredményre.

A legnagyobb nehézséget pillanatnyilag Gess- Jer dr. hadügyminiszter helyzete okozza.

A baloldali pártolt, többek között a hadügyminiszter pár fia, a demokrata párt is, azt akarják, hogy7 a jobboldal felé orientálódott Gessler ue kapjon helyet az uj kormányban, mig a jobboldalon álló lapok, elsősorban a Lokalanzeiger, követelne, hogy megmaradjon helyén. Állítólag maga Luther is nagy7 súlyt helyez arra, hogy Gessler!. ki ne buktassák, mert a hadügyminiszter közkedvelt a birodalmi őrség körében s igy szükség van rá a kormány és a hadsereg jó viszonyának fentartása érdekében. A német nemzeti Deutsche Tageszeitung kijelenti, hogy a baloldal részéről a hadügyminiszter ellen szisztematikus aknamunka folyik s ennek az aknamunkának élén Gessler pártja áll. A lap szerint szó sem lehet, arról, hogy Gessler belefáradt hivatalába s világos, hogy' ki akarják őt onnan túrni. Ezzel szemben a hadügyminiszter az újságok munkatársai előtt újból kijelentette, hogy7 néhány bét előtti nyilatkozatát, amelyben leszögezte, hogy egyetlen eljövendő kormányban sem vesz többé részt, ma is tartja és nem szándéka az uj Luther* kormányban tárcát vállalni.

2