Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-01 / 1. (1039.) szám
jgm — Mai számunk 14 oldal WMS£AmwÍ'^./f» V. év*. 1. (1039) szám » Pflnteh » 1926 iaimür 1 tadSaím ^f Tpr„^. Előfizetési árak belföldön: cvcnte 300, i 'élévre 150, negyedévre 76, havonta jBP31^ 26 Ké: külföldre: évente 450 félévre r—-jFT|rr iiiiTU||rífflTB» -h, EB M ataü^Hnu 225, negyedévre 115- havonta 30 Ké. 7i,s*\Fyir wyjf-*M'Ywr% y/Sj13 « r JSs W Jr Ba JBr ^'-íaWr' Szerkesztőség: Prága II.. Stcpánská Wl JSf *W lg. ^8k JW m Jffl Jm VM Mr J HL £w ulice 16 HI- Telefon: 3-03-11. Kiadów/ 'W5á» ^Lár mi hivatal: Prága. II., Pánská «jí 12/111. ^ _ Sürgönyeim: Hírlap, Praha Felelős főszerkesztő: DZURÁNYiLÁSZLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: GÁL ISTVÁN Technikai nehézségek miatt a P. M. H. szerkesztősége Január elsejére még nem költözködhetett át a Prager Tagblatt palotájába és lapunkat még néhány napig a régi nyomdában, a rési gépeken szedik és nyomják. A hírszolgálati kapcsolat is csak a költözködés és berendezkedés után válik majd érezhetővé, mert az átcsoportosítás és a beszervezés időt igényei. Ez január első hetében befejezést nyer* A P. M- H. tehát még néhány napig a régi köntösben fog az olvasóközönség elé lépni. A Prager Tagblatt hír- és közgazdasági anyagának teljes felhasználása Is csak néhány nap múlva lesz lehetséges, úgy hogy a külső és belső átalakulás egyszerre fog megtörténni. Az ujformálu „Nagyasszony" és a „Magyar Iparos és Kereskedő" mellékletünk Is a Tagblatt nyomdájában lóg már megjelenni. Határkövek Irta: Grosschmid Géza dr. szenátor. Az évforduló a politikai életben módot és alkalmat nyújt szerencsésebb nemzetek képviselőinek és sorsát irányitó áliaanféniainaík a jövőibe vetett bizodalmát megerősítő hivatalos megnyilatkozásokra. A mos: ismét az örökkévalóságba lepergő esztendő határkövénél egy percre megállva, nekünk csehszlovákiai, még inkább szloveoszkói kisebbségeknek szomorúan kell megáiOapitanunk, hogy nincs hová fordulnunk vágyainkkal, nincs meg az a fórum, amely azokat meghall gátia és teljesíteni Ígérje és akarja, legfeljebb a hatalmasabb népek laJki- ismeretének ébredésétől várható főbb V’:,- tás orvosságát reményelhetjük. Ma még, ha a szenvedések hosszú esztendeinek . ezen legutóbbi határkövénél, 1925 végén, .visszapillantunk a közelmúltba, csak magunknak ismételhetjük meg, hogy különösen az itt élő magyarságot ez év folyamán az illetőség, a földbirtok reform és az iskolai oktatás terén érte a legtöbb üldöztetés. A legfelsőbb közigazgatási bíróságnak jogilag is téves döntése a magyar lakosság ezrei ellen ujuit meghurcoltatás útját nyitotta meg: a földbirtokreform keresztülvitelénél látjuk, hogy az „ereseit eundo“ — és a térvény szövegében hangoztatott szociális céltól eltérően, a telepítések és a maradékbirtokok létesítésével elsősorban és nyíltan politikai cé-j iofcát szolgál. — az iskolaügyi minisztérium pedig a takarékosság ürügye alatt a magyar és német iskolák megszüntetésében buzgólkodott. Mindezen, és ezek mellett Szlovenszkó' gazdasági lecsúszását elidőző temérdek, bajunk főforrása: a mindenekíeiett uralkodó cseh nemzeti sovinizmus. A kormányelnök ur a nemzetgyűlést megnyitó beszédében e jelenség mellé azonban most egy nagyjelentőségű határkövet állított. Az állam érdekében lévőnek hirdette a mindenfajta sovinizmus leküzdését. Ezt tudomásul vesszük. Remélhetőleg kijelentése nem úgy értendő, hogy az államhatalom az itt éíö nemzetek nemzeti életének megnyilvánulásait még az eddiginél is kisebb mértékben hajlandó csak tűrni, hanem akként, hogy számol az itt élő népek jogos nemzeti, kulturális és gazdasági törekvéseivel s azokat elnyomni és elfojtani a jövőben többé nem engedi. Az uj esztendő határkövére reá van rrva ugyanis a választások eredménye is! — A kormányzó hatalomnak le kell erről olvasnia, hogy a köztársaságban élő önérzetes nemzeteket, a magyarokat, szlovákokat és németeket sem rettegtetéssel nem lehet elnyomni, sem simogat ásókkal — amiben ugyan eddig — a szlovákok egy részét kivéve — nem volt részűk — nem lehet „elszenderiteni**. Kossuth mondotta, hogy „az önérzet és önbizalom a nemzetek talizmánja*4. Ez az önérzet az itteni kisebbségi nemzetekben mindig meg volt, az önbizalom pedig visszatérőben van. Sem a megfélemlítés, sem esetröl-esetre való engedmények, de az igazság az egyedüli ami e nemzetekhez méltó- Ez a mi határkövünk, aminél megállunk és kitartunk. ♦♦ Üzenet újévkor Irta: Szent~Ivány József, nemzetgyűlési képviselő Az esztendő első napja mindig je’entös nap földi életünkben. így volt ez régen és igy van ez ma a politikai, különösképpen a magyar politikai világban. Gyakran je’entett az újév fordulópontot az irány- és a célkitűzésekben, sokszor volt a békés munka kezdete, a belső viszály halála, de sokszor volt a harc fölidézöje is. Láttunk ezen a napon komoly elindulásokat hatalmas alkotások felé és láttuk, később diadalt ért, vagy elbukott, nagy eszmék fölemelkedését, megszületését az újév reggelén. A magyar ujesztendö már hosszú évek ó*a ködös, hideg reggelre ébred. A magyar ujeszkendőnek horizontja azóta leginkább a múltból táplálkozik. A múltból, a nemzet történelméből, amely keresztő1 vezeti a legnagyobb megpróbáltatásokon, hogy azokból ismét és újra megizmosodva emelkedjen ki. Természete az embernek, hogy meglévő értékeit — legyenek azok szellemiek, vagy anyagiak. lelkiek, vagy testiek — sohasem becsü’l annyira, mig azok birtoklásában semmi meg nem zavarja. És ezért van, hogy a nemzet töiténe’mének fekete napjai, a nemzeti géniusz kultuszát minden vonalon megnövelték. A nemzeti szerencsétlenségek kora váltotta ki mindig a nemzeti kultúra hatalmas lendületeit, a nemzeti elnyomás kora emelte föl a magyar ié’ekben a nemzeti érzést és keményítette meg a ragaszkodást nyelvünk és általában minden fajiságunkhoz tartozó megnyilvánuláshoz. Ezért nem félek a magyar jövendőtől, ezért nézek bizakodással előre, hiszetj ma minden szép és nemes, ami emberben él és élhet, a müveit magyar szel'eml világa és az östermészet szabályai Is igazolják és világossá, természetessé teszik az életért a magyar életért kiáltó és mindenen keresztüftörő vágyat. A magyar kultúra munkásainak hivatáj%x.& magyar sors szomorúságából csőkos kedvre hangolt Múzsa gitárját pengetni, — a magyar politikusnak a iö'adata, a magyar kultúra minden kohóját megrakni tüzelőanyaggal. Mert a nemzet életereje, minden tagjának szellemi és lelki emelkedéséből táplálkozik. A mai kor jepemét két nagy vonallal lehetne megrajzolni. Az egyik az anyagiságban való elsülyedés, a kenyérért való elkeseredett küzdelem vonala. A másik a nemzeti és az ezzel szorosan Összefüggő keresztény irányé. Az egyik az embert fölemelő lelki értékeket te'jesen számításon kívül hagyja, a másik a nemzet szellemi életének korlátái és nyomorából él. És amikor a magyarság politikai éledéről van szó, amikor az ellenségeink által meg- ácsoít útvesztőből ki akarjuk vezetni a magyar nemzetet, akkor nem szabad figyelmen kivül hagynunk azokat a körülményeket, amelyek egyrészt ehhez a munkához szükséges tömegek erejét biztosítják, másrészt oda kel! törekednünk, hogy népünket alkalmassá tegyük a nemzeti gondolat érdekében való önzetlen munkára. Egyszerűen igy fejezném ki; Alkalmazkodnia ke1! a magyar programoknak a magyar néppszichéhez és meg kell alapozni viharálló épületét népünk gazdasági létének. A magyar nép lelkében a magyar öntudat csak fejlődőben van. Ez a fejlődés a művelődés terjesztésével függ szorosan össze, de ma, amikor a gazdasági nyomor állandó és a puszta anyagi életért való küzdésre pazarolja el energiánk jó részét, nem találjuk meg a kultúra befogadására alkalmas földet és nem találjuk meg a műveltség terjesztéséhez szükséges anyagi eszközöket, á’dozaíkészséget. Mint ahogy a fölületesen megmunkált talajba vetett buzaszemtöl nem várhatunk kielégítő termést, úgy a gazdasági nyomorral küzdő uépünk sem alkalmas a nemzeti kultúra termékeny befogadására. Már pedig a nemzeti öntudat megerősödéséhez csak egyetlen utón juthatunk: Ez népünknek szellemi emelkedése! Szántsuk meg fö’dünket, eme'jük ki a magyar népet a gazdasági nyomorból, könnyit- sünk anyagi életén és megtaláljuk benne az őseröben élő, gazdag, termő talajt, amelyből a magyar kultúra tengernyi kalásza ontja a magyar termést És ha gazdasági nyomorát enyhítjük, megtaláljuk a politikai egységét is, mert megszűnnek magyar és magyar között az ádáz kenyérharcok és világnézeti ellentétek. Ezért hívtam életre a magyar nemzeti pártot, mert semmiféle osztályérdekből folyó okta’an és mesterkélt kenyérharcot magyarok között nem akarok és ezért állítottam politikámat a realitásokra, amikor a pártszervezet gerincéül a gazdasági szerveket tettem és amikor azt mondom, hogy közjogi ellenzéki álláspontunk a konstruktív munkában való részvételtől el nem zárkózhat, akkor, ha annak föltételei adva vannak. Minekünk i- lágosan és fé’re nem érthető módon kifejezésre kell juttatnunk, hogy ha a Csehszlo vákiában élő magyarság életlehetőségei a megfelelő szankciók kíséretében (nemzeti önkormányzat s egyéb intézmények) adva lesznek, vezetni fogunk az építés munkájában még akkor is, ha ellenséges népek, nekünk idegen nemzetek is hasznát Iá Iák, hiszen nem lehet célunk más népek róvására emelkedni, hiszen biztosan be fogja bizonyítani a jövő, hogy a nemzeti véna előretörése korában csak nemzeti életet élő szabad népek élhetnek békés együttest és csak a politikai rövidlátás, a fegyverek labilis hatalmában való túlzott bizakodás ragaszkodhat az államoknak ahhoz a berendezéséhez, melyben uralkodó és urait nemzetek foglalnak helyet Ezt üzenem ma magyar véreimnek és ezt üzenem, komoly figyelmeztetés gyanánt, a hatalmukban tobzódó cseh vezéreknek! Az év utolsó minisztertanácsa Prága, december 31. A minisztertanács tegnapi ülésén letárgyalta a folyó ügyeket, amelyek még ez évben igényeltek elintézést. Szóba került az állami tisztviselők fizetés- rendezésének kérdése is. de azt behatóan nem tárgyalhatták, mert Englis pénzügyminiszter — betegsége miatt — a tanácskozáson részt nem vehetett. Görög-szerb viszálv a kisebbségek miatt Tüntetés Monasztirban a görögök ellen — A görög sajtó íölszisszenése a szerb elnyomatás ellen Athén, december 31. A sajtó és a közvélemény csodálkozását és felháborodását fejezi ki abból az alkalomból, hogy Monasztirban a szerbek görögellenes tüntetést tartottak és hogy egyes belgrádi lapok azt állítják, hogy a szerb kisebbséget Görögországban üldözik. A Messager d Athenes Victor Bérardot idézi, aki Monasztirban mindössze 6 szerbbel találkozót s szerinte a lakosság nagyobb fele görög, kiknek kiváló iskolájuk, vendéglőik, templomaik voltak, s valamennyien jómódnak örvendettek. A szerb közigazgatás a görög képviselőtestületet elüldözte és tízmilliókra rugó vagyonát elkobozta. Az ottmaradt görögöket rákénzszeritették. hogy a nemzetségüket megtagadva még a nevüket is változtassák meg. A Messager rámutat arra, hogy Szerbiában számos magyar német, csehszlovák, török és bolgár kisebbség van, ugyanakkor Görögországnak homogén1 népessége van. A la.p fölhívja a görög külügyminiszter figyelmét a szerbek ellenséges taktikájára. A druzok vezére elesett Damuszkusz, december 31.. A Reuter- ügynökség jelenti: Haszán Kharat, a lázadók vezére Damaszkusz közelében valóban elesett. Kharat régebben damaszkuszi városi éjjeli őr volt és utólag csatlakozott a fölke- íőkhöz. Az ő érdemének tulajdonítható hogy a zavargások alatt Damaszkuszban a keresztényeknek semmi bántódásuk nem történt Setala fizut külügyminiszter lett Helsinki, december 31. Kallio, az agrárpárt vezére, uj kormányt alakított, anie'y hat agrárpárti és hat egységpárti képviselőből áll. A külügyminiszteri tárcát a magyarság legnagyobb barátja, Setala egyetemi tanár, a hadügyminisztériumot a műegyetem rektora, Hjelman, vette át. Setala íöké'etesen beszél és Ír magyarul és a magyar nyelvészeti irodalomnak egyik legkiválóbb munkása. Kommunista a görög külügyminisztériumban Athén, december 31. A Havas ügynökség jelenti: A külügyminisztérium irodaigazgatóját Stepanut, a kommunista ágensekkel való ösz- szeköttetései miatt letartóztatták. Yiilanyositási törvény Angliában London, december 31. A kormány valószínűleg a legközelebbi napokban terjeszti be a parlamentnek tárgyalás végett az elektromos áram kiterjesztéséről és olcsóbbitásá- ról szóló törvényjavaslatot. Locamon Wilson politikai elveit valósították meg? New York, december 31. A „Wiisou Foundation*4 társaság Wilson születésnapjának emlékére bankettet rendezett, amelyen Norwood és Paderewski beszélt. A szónokok hangsúlyozták, hogy Locarnóban Wilson | politikai elveit valósították meg. Végül azon Í kívánságnak adtak kifejezést, hogy Amerika nemsokára az állandó nemzetközi bíróságnak tagjai sorába lépjen.
