Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-01 / 272. (1015.) szám

Kedd, december 1. Sült gesztenye édes, gyeretobivogató illata csapta meg az orrom valamelyik nap, amint a kisvárosi uf ;a novemberi íakóságán eibabrálgattam a szememmel. Álldogáltam a ' bazár sarkán adairányzott figyeléssel. Ez a picike térség képviseli a kisváros álmatag, ájult csendjében az életek mozgékonysá­got és iróember gonoszkodó, mindent látó, figurá­zó érzéke bőséges stúdiumokra talál nyárspolgá­rok, iskoláslányok, piaci árusok groteszkségém •öt óra lehetett és a délután erősen estébe 'Bajíott, mikor a kispiac nehéz és sűrű káposzta- szagával a sültgesztenye puha, meleg illata go- molygot't felém. Édes gyerekörörnök feledett em­léke rámlegyezett, ahogy magamba szippantot­tam és hunyt szemmel, ott a sarkon pillanat a.att végigibámulgattam a gyerekkorom naivka, ritkán- esö feledhetetlen örömeit, amik a hunyt szemem elé vetültek. Sültgesztenye! Igen, igen, most is árulnak minden városban, minden sarkon, de ez más. Ak­kor régen krajcárkát kértünk napokig kunyoráló kedvességgel, aztán délutáni tornaórákra menvén vásároltunk belőle ugyanitt a kispiac táján, fek­te! en-hancuzó diákderüvel. A barna stanicli-kehelyből bele ráztuk a gesztenyét a zsebünkbe, a kezünket is zsebre- vágtuk és a dermedtre fagyott öklünkre ráfolyt a sültgesztenye forró, párázó kis magjából a meleg. Már hideg volt szinte, amikor a lisztes, fehér belét rágicsáltuk. De jó volt! Édes, porhanyós csemege. Diákananász • . ­Azóta nem is ettem tán gesztenyét. Elmúltak a tornaórák és aktatáskával szaladok hajszoltam figyelőn, „riportra1*, „anyagért11 . . . Elindultam a kispiac felé- A sötétség percek alatt ráfolyt az utcákra, de a gesztenyesütő kály­ha, amelyik ott posztolt a gyümölcsöskofák koló­niáján, rámvillantotta invitálón a két kerek, pa- rázsszin szemét. Odaálltam, nézegettem- Gyereket vártam, báimészt, vágyakozót, szeg-éuyember gyerekét és koronát készitgettern. hogy ha arrajön és bele­huhog a iilárafagyott tenyerébe, megajándékoz­tam forró gesztenyével . , . De akkor este én kaptam ajándékot. Egy ké- pucskét, egy póztalan kedves kis felvételt, arait az életből fényképezett pillanatfelvételeim között őrzök . - . Toprongyos, fáradt, szakadt-kahátu szegény- ember állt meg a gesztenyesütő kályha előtt ió pár lépésre- Kihúzta a kezét dermedten a zsebé- bői, egypárat topogott ide-oda a járdán, aztán a hidegtől merevült, fáradt száján kinyílt a kis kályha felé valami félszeg, kérő mosolygás... A gesztenyés ember pedig felemelte a kály­ha pléhfedőj-ét és a felcsapó melegség puha párá­jához ódaintette a didergő embert. Felségesebb, egyszerűbb, pózíaianabb. du- sabb formáját még nem láttam vendégségnek, rr-mt ahogyan ez a szegényennber kínálta meg meleggel a másikat. Nagy Mid. — (A rimaszombat! közkórház uj Igazgatója.) A zólyomi nagyzsupa e havi inegyebizottsági ülé­sén a Kármán Aladár dr. halálával megüresedett igazgató-főorvosi állásra Mráz Gaílusz dr. se- bészorvost nevezte ki. — (Két nap óta óriás? havazás tart Magyar- országon.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: Budapesten tegnap 25 centiméter magas hó borította az utcákat, mely a közlekedési for­galomban jelentős zavarokat okozott. A meteo­rológiai intézet jelentése szerint a havazás tartós­nak ígérkezik. — (Hegyes! Mari meghalt.) Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Sulvos gyász ér­te a magyar szinmüvészetet. Kaffkáné-Hegycsi Mari, a Nemzeti Színház örökös tagjának szom­baton éjiéi bekövetkezett elhunytéval. Hegyesi Mari 1886-ban került a Nemzeti Színházhoz, melynek haláláig egyik legkiválóbb drámai hős­nője volt. Hegyesi Marit végrendeletében kifeje­zett kívánsága szerint ma délután nem a Nemzed Színház csarnokából, hanem a Kerepesi-temető halottasházából temetik. — (A üszőid hadkiegészítőt nem helyezik áí Rimaszombatja.) Rimaszombati tudósítónk je­lenti: A zólyomi nagymegye bizottsága letár­gyalta a tiszolci hadkiegészítő parancsnokság át­helyezésének kérdését s úgy határozott, hogy a hadkiegészítő továbbra is Tiszolccn marad. Ri­maszombat ezzel szemben magasabb katonai pa­rancsnokságot fog kapni­— (Betiltották az aradi Kölcsey-egyesületet.) Aradi tudósítónk jelenti: A romániai előírások szerint az egyesületek csak akkor folytathatják miniszteri engedély mellett tevékenységüket, ha illetékes törvényszékük jogi személynek ismerik e* őket. Az aradi Kölcsey-egyesületnek kultur- munkájáf eddig különféle címeken megakadá­lyozták, mig tegnap a törvényszék kimondta, hogy az egyesületet nem ismeri el jogi személy­nek- A bírósághoz leküldött miniszteri leirat ugyanis azt közli, hogy a minisztérium .,a kultúrintézmény működését nem tartja kivámtosnak.“ Ezzel tehát az egyesület halálra van Ítélve, ha csak a feleb- bezés nem talál meghallgatásra. — (A gölnicl anyai kereskedelmi egyesület el­nökének ünneplése.) Gölnicbányai levelezőnk je­lenti: November 28-án a városi vendéglő étter­mében a gölnicvőlgyi kereskedelmi grémium Dlrner Mihály elnöke tiszteletére bankettet ren­dezett 70- születésnapja alkalmából. Az érdemes elnököt Enge>i Náthán dr., a kereskedelmi gré­mium ügyésze üdvözölte. . 9te,iaArJíí(Mt?t7áRMP ■a Saeuüy „szenzátléla” elmaradt Leirer Lőrinc letartóztatásával a hatóság nem lépte túl hatáskörét — Leirer tovább Derű a 250 milliós kártérítést — A P. M. H­Budapest, november 30. Emlékezetes, hogy LcTer Lőrinc, Leirer Amália apja, mikor a gyilkosságban való ártatlansága kiderült és szabadon bocsátot­ták a Markó-iitcai ügyészség fogházából, kártalanítási eljárás megindítását kérte és 200, majd 250 millió korona kártérítést követek a kincstártól. A hatóságok annak idején megindították a kártalanítási eljárást s ennek során az ügyészség szigorú nyomozást indított annak megájiapkására, indokolt volt-e Leirer Lő­rinc letartóztatása és a többszöri házkuta­tás elrendelése. Az ügyészség nyomozása a napokban fejeződött be és eredménye az volt, hogy az ügyészség nem talá.Pa a hatósági ha­táskör túllépésének leirer Lőrinc letar­tóztatását. Az akkoriban felmerült gyanuokok alap­ján nemcsak indokolt, hanem kívánatos volt a letartóztatás. Leirer Lőrinc a nyomozás megszünteté­sével szemben felfolyamodással élt­A P. M- H. néhány nappal ezelőtt már jelentette, hogy Saguiy Ferenc a múlt hét végén jelentkezett a Markó-uícai ügyészségi fogház igazgatójánál és azt ígérte, hogy megnevezi Leirer Amália gyí’kosait, tanu­kat és bizonyítékokat fog megnevezni! vallomásának alátámasztására. Az ügy referens bkája ma reggel 9 órá­ra idézte maga elé Saguiy Ferencet, hogy a ,. szenzáció s“ vaRomást jegyzőkönyvbe foglalhassa. tudósítójától — Saguiy nem váltotta be hangzatos ígére­tét, a vizsgálóbírónak mindössze csali . annyit mondott, hogy mikor néhány hó­nappal ezelőtt az ügyészségi fogház több foglyát kihaPgatták, akik arra vonatko­zólag tettek va’lomást, hogy Re!'g és BoSla Okolicsányi Lászlói vódo'ják Lel- rer Amália meggyilkolásával, többek között őt is szembesítették ezekkel a foglyokkal, a szembesítés eredménytelenül járt, mert sem vádlottársai, sem ő nem vol­tak hajlandók a foglyok vallomását megerő­síteni. Hogy nrt vallottak ezek a foglyok, arra pontosan nem emlékszik vissza, de azt tudja, hogy a szembesítéskor nem mondott igazat, mert . amit ezek a foglyok vallottak, az Igaz volt és azt meg kellett volna erősíteni. Hajlandó tehát az akkor tett vallomását visszavont, mert ő is tudja, hogy Hóiig és Bolla mi.t beszéltek lent a fogházban. A vizsgál obi ró megkérdezte Sagulyt, hogy miért éppen most tartotta szükséges­nek vaRomása helyesbítését? Saguiy hosz- szas -vallatás után beismerte, hogy ezt csak azért tartotta szükségesnek, mert remélte, hogy vallomásának jutalmakép­pen nem fogjak a pesfvídék? ügyészég fogházába, helyezni, mint azt a fogházkgazgÜüság tervbe vette, Ezután a fogházőrök visszavezették cellájá­ba Sagulyt, akinek elöreláthatóiá>g csak a fő- tárgyaláson lesz alkalma újabb vallomását előadni­Centralista flssisclés a sziovenszkAl nyagUKüizfosKóval A szlovenszkói igazgatóság hivatalnokának 90 százaléka cseh — Prága csak cseh Intéz* menyeknek ad kölcsönt — Pozsony százezreket költött a beígért központ székház tel­kére s a választások után Prágából lefújták az építkezést — Elkeseredett őslakos moz^ galom a nyugdíjbiztosító önzö centralizmusa ellen — Saját tudósítónktól — Pozsony, november 30. A történelmi országok mintájára 1922 január elsején papíron, 1923-ban pedig tény­legesen is megalakult a magánalkalmazottak nyugdíjbiztosító intézete. A szociális intéz­mény hivatása valóban nagyfontosságu len­ne, ha a mindenható prágai urak. mint min­dembe, úgy ebbe is nem vinnék bele a min­den becsületes célt megrontó politikát. A nyugdíjbiztosító fen tar fásához egyforma irányban köteles hozzájárulni a magyar, né­met és szlovák munkaadó és munkás, tehá.t mmden ’ogc.m megvan arra, hogy az intéze­tet intemacionális jellegűnek tekintsük s tel­jes egyenjogúságot követelhessünk bármely nemzethez tartozó érdekeltek számára. Prá­ga, jóvoltából azonban csak a kötelességek egyformák, a jogok azonban teljesen egyol­dalúak. Tudniillik a jogokat egyedül Prága érv ezi. Ha tekintetbe vesszük, hogy a hyugd'j- biztósTó négy éves fennállása, alatt 140 mil­lió konma tagdijat szedet be s ebből csau 20 milliót adott ki a nyugdijakra és városi kö'- csÖnökre, úgy világosan láthatjuk, hogy a nyugdíjbiztosító nem teljesítette hivatását, mert a fenmaradt összeget legalább rész­ben szociális célokat szolgáló befektetésekre kellett volna fordítani- Ezt azonban leg­alább is Szloyenszkón elmulasztotta meg­tenni. Már akkor, mikor a tisztviselői állások betöltésére került a sor, nyilvánvalóvá vált. hogy a szlovenszkói igazgatósággal Prága nem annyira szociális szükségletet akart ki­elégíteni, mint ismét biztos pozíciót nyújtani néhány prágai tisztviselőnek. Az itteni igazgatóságnál közel száz tiszt­viselő van alkalmazva, azonban cseh sokás szerint az áfások kilencven száza­lékát nem szlovenszkói emberek töltőt- j ték be. A szlovenszkói igazgatóság autonómiája igen különös valami. Határozatai csak akkor emelkednek érvényre, ha a prágai központ előzetesen hozzájárult. Ez történt nemrégen egy bizonyos esetben, amikor az egyik po- j zsonyi magyar-német-szlová'k építési szö­vetkezet, amely már bebizonyította, hogy a pozsonyi lakásszükség leküzdése érdekében valóban eredményes szociális munkát tud végezni, első jelzálogkölcsönt kért a nyug­díjbiztosítótól. A sz'ovenszkói igazgatóság egyhangúan megszavazta a kölcsönt, azonban Prága utólagosan megsemnTsitette ezt a hatá­rozatot s a pozsonyi szövetkezet helyett ezt az Összeget a „Cseh tanárok épitke- kezési szövetkezetének** adta. A pozsonyi szövetkezet tiltakozására egy szóval sem reagáltak. Más eset: Mintegy két év előtt a szlo­venszkói igazgatóság elhatározta, hogy in­vesztálni fog Szlovenszkón. Már kiszemel­ték a pozsonyi palota számára a telket is, meg is alkudtak a várossal s a prágai köz­pont kiküldöttjei nemcsak a szlovenszkói igazgatóságnak, de Pozsony főpolgármeste­rének, Ok árúknak is megígérték hogy az in­tézet szlovenszkói központi székházát a leg­rövidebb időn belül felép'ti’k- A város a St-e- fánia-uti városi házat nagy költséggel le is romboltatta, hogy az intézet tiszta, üres tel­ket kapjon s megkezdhesse az éphkezést- A város 180.000 koronával kártalanította a régi ház lakóit. Most már mindenki az építke­zést várta. A választások azonban a sokféle megle­petés mellett azt a meglepő fordulatot is okozták, hogy néhány nap előtt a szloven­szkói igazgatóság a prágai hatalmasoktól levelet kapott. A levélben mindössze annyi állott, hogy Prága a változott viszonyok miatt min­den további invesztálásról lemond s így a pozsonyi központi palota építését is elejti. Érdemes megjegyezni, hogy ezt az épít­kezést Hotovec kormánybiztos és Taussik Ottó a lei nők kijelentései alapján szavazta meg a pozsonyi intézet s a határozatot a prágai központ is jóváhagyta. Prága tehát nemcsak a pozsonyi igazgatóságot, hanem saját embereit és önmagát is dezavuálta. Talán bizony büntetés akar ez lenni az ; ellenzéki Szlovén szkówak? A szlovenszkói, de különösen a pozsonyi i munkaadók és alkalmazottak felháborodas- ; sál fogadták ezt a hirt s kijelentették, hogy nem tűrik ezt az önkényes eljárást s köve­telni fogják Prágától, hogy az intézet vezetőségében, amelyből az őslakosságot szinte teljesen kizárták, a szlovenszkóiak is méltó képiseleteí kap­janak. Követelik, hogy a népjóléti miniszter végre írja ki a vezetőségbe való választá­sokat. Az intézet szempontjából ajánlatos, hogy Prága végre ne vigye késhegyig a harcot Szlovenszkó ellen, mert az érdekeltek között máris olyan hangok ha’latszanak. hogy ha kell, a tagd'jak megtagadásával is kikénysze­rítik az őslakosság jogainak érvényét­j && Aínx&móo Részben felhős, kevés csapadékkal és gyönge faggyal. — (Mammuthiogakat halásziak a Tiszá­ból,) Debrecenből jelentik: Tiszaörvény köz­ségben a halászok a Tisza medréből ma ha­talmas és teljesen jó állapotban lévő mam- niiithiogakat halásztak ki. A ritka leletet azon­nal behozták Debrecenbe a városi múzeumba, ahol megállapították, hogy tényleg mammuth- iogak, melyek teljesen épek maradtak és egyenkiíit nyolc kilogramm súlyúak. A halá­szok állítása szerint a Tisza medrének azon részen, ahol a fogakat találták, igen gyakran akadt meg a hálójuk hatalmas csomókban s ebből arra következtetnek, hogy az iszapos meder mammuth-csontvázt rejteget magá­ban. A ritka leletet a múzeumban helyezték el és intézkedtek a viz medrének megvizsgá­lására. — (Bankjegyek helyett száraz kenyér.) Rómából jelentik: Egy 950.000 líra értékű bankjegy csomag, melyet a palermói Banca dTtalra turini fiókjának küldött, a Qiornak dTtalia szerint megérkezett Turinba, de a bankjegyek helyett csak száraz kenyér volt benne. — (,,Viíágrekord“-vonat.) Parisból je­lentik: E héten a francia Északi Vasút Társa­ság vonalain Paris és Calais között próbákat tartottak egy uj küinölegeseu gyors összeköt­tetés létesítésére e két város között, a Wa- gon-Lits Társaság uj, legmodernebb, egé­szen acélból készült Pulimon-szalon-étkező" kocsijaival. Első ízben tették meg ezt az utat Parisból Calaisba (298 km.) és vissza, meg­állás nélkül, 3 órán alul és oly kivételes ké­nyelemmel mely a résztvevők osztatlan el'sme- rését érdemete ki. A próba eredményeként elhatározták, hogy jövő év május havától Pá- ris és Calais között naponta két ilyen vonat fog közlekedni, melyek 10—10 Wagon-Lits Puí'mann kocsiból fognak' állani és amelyek­ben az utasok ugyanazon helyen fognak ét­kezhetni, mely az ut egész tartamára rendel­kezésükre áll. — (Meg kelbe fizetni a montecarícs kár­tyakölesönt?) Bécsből jelentik: Emilé D e­1 o r d, a montecaríói Hotel de Paris igazga­tója, pert indított H e r in á ti y i-H e r z m a n n Jenő Tódor bécsi bankbizományos ellen, aki­től 50.000 frankot követel. Deiord ügyvédje a mai tárgyaláson előadta, hogy a bécsi bank­bizományos a montecaríói játékkaszinóban 60.000 frankot kért Delordtól kölcsön, amiből 10.000-et viszaadott, 50.000-rel azonban még tartozik., A bankbizományos ügyvédje elmond­ta, hogy Herzmann 1924. februárjában egész vagyonát elvesztette a kártyaasztalnál. A játékot nem akarta abbahagyni, a jelenlevő Hohenlohe S. hercegnőhöz fordult, nem tudna-e neki pénzt szerezni, A hercegnő D c-> lord igazgatót ajánlotta, akivel irodájába egy földalatti folyosón mindketten azonnal át­mentek; Delordnak tudnia kellett, hogy kár­tyajáték céljára adja az összeget, amit a mo­nacói törvények szerint nem is lehet vissza­követelni, Hohenlohe hercegnőt a párisi biróság utján akarták kihallgatni, de nem je­lent meg. A felperes sem jöhet el Montecar- Ióból, mert ott most van a főszezon, e^ért külföldi biróság utján fogják kihallgatni arról, vájjon tényleg kártyajáték céljából adta-e kölcsön a pénzt. „Stridoisal*4 (hajíiirdő) az egyedüli hajpreparátum, nagyban és ki­csinyben kapható az Institut de Beauté-ban, Pozsony, Lörinckapu-u. 12, niezzanin — a prá­gai hajszanatórium vezérkari képviselete. 3456 e++4+44*b**+4**4**++++*«**+*4*+**t*+*4**4>*4~b*&*<r — (A túlbuzgó fioáac és a döglött malacok.) Beregszászi tudósítónk jelenti* Bodáky Ferenc beregszászvidéki földbirtokára a napokban beállí­tott egy finánc és hivatkozva három elhullott disznóra, amikből a földbirtokos szappant főze­tett, fogyasztási adót követelt. Bodáky érthető felháborodással fogadta a jogtalan megadóztatást és vonakodott kifizetni a kért összeget. A finánc azonban jegyzőkönyvet vett fel- A földbirtokos megunva a hosszú zaklatást, kelletlenül bár, de lefizette a pénzt. Az illetékes hatóság tudomást szerezve az esetről, ellenőrt küldött ki Bodáky- hoz, aki megállapította, hogy a finánc tévesen járt el és jogtalanul szedte fel a pénzt. Az adóhivatal azonban nem téríti vissza az összeget, hanem azt a tanácsot adta a földbirtokosnak, hogy magán­úton perelje be a túlbuzgó fináncot. xx (FISCHER BERTA) női divatüzletében, Rimavska Sobota, december 1-től nagy ka­rácsonyi vársár. Mélyen leszállított rendkívül olcsó árak. 3478 xx (Megjelent) uz 1926. évi uj Morvetz karácsonyi zenealbum, tartalma 35 kiváló éne k-cin 1 - tán c-eltóa d ás i és sz aló n darab.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents