Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-05 / 276. (1019.) szám

&

Szombat, december 5.

>:cti szocialisták részéről Sirlbrny, a nemzeti demokraták részéről Kralnál', a cseh szociáldemokrata Be- chync és y_z iparospárti Mlcoeh. A tanácskozások lapzártakor még tar* tarnak,

Cserssy-kormáay less ?

Lapzárta után jelentik;

Masaryk köztársasági elnök magához kérette Cserny dr.-t, Morvaország tartó- mányfönökét, A'kihallgatás a kormány- krízissel van kapcsolatban. Politikai körökben erősen tartja magát a Mr, hogy a Hradzsin a hivatalnok-kormányban látja a kibontakozás módját s Cserny ezen a kihallgatáson megbízatást fog kapni a kormányalakításra.

A romai katolikus lelkészek mandátuma

Prága, december 4.

Az utóbbi időben u sajtó feltűnően sokat foglalkozott azzal az állítólagos szentszéki .rendelettel, amely a lelkészeknek megtiltja a ■törvényhozói mandátum vállalását. Ennek kapcsán kérdést intéztünk az egyházjog egy kiváló ismerőjéhez, egy szlovcnszkói katolikus lelkészhez, aki erre vonatkozólag a következő felvilágosítási adta.

— Az egyházi törvények alkotója Ö~ szentsége a pápa. Egy ilyen tiltó parancsot amilyenről éppen szó t au, csak ő, vagy az erre különösképpen meghatalmazott kongregáció adhatna ki. A törvények kihirdetése oly módon törteink, hogy a szentszék megküldi azt a püspököknek, kik viszont az egyházmegyei cirkulárék utján közük a fennhatóságuk alatt álló lelkészekkel.

— Sem a régebbi kánonok — az egyházi törvények —

sem a néhány év előtt kiadott pápai kódexek nem tartalmaznak oly rendelkezést, amelyen a lelkészeket a törvényhozói funkciók e'vállalásátó! élt líaiiá, de a püspöki cirkulárékban sem jelent meg Hyérteimü hivatalos rendelet.

— Minthogy pedig az egyházjogban is érvényesül az a jogi szabály, hogy a ki nem hirdetett törvény nem törvény, így tényleg ina nem beszélhetünk olyan egyházi törvényről, mely szerint a lelkésznek nem volna szabad képviselői mandátumot vállalnia.

— Hogy pedig éppen a legutóbbi hetekben ismételten hallottunk olyan esetekről, i hogy egy'k-tnásik lelkész-képviselő lemondott a mandátumról, vagy a lemondásra „kényszerítőitek az egyházi hatósága, ennek ismét többféle oka lehet. így például tényleg van olyan egyházi rendelet, amely szerint

a lelkész nem vál'aihat oly párt nevében képviselőséget, mely párt ellenséges érzülettel vise'kedik az egyházzal szemben.

Ha tehát egy lelkész ilyen pártban vállait jelölést s esetleg mandátumot is kapott, az esetben az illetékes egyházi fegyelmi hatóságának — a püspöknek — felhívására kénytelen lemondani a mandátumról. A másik — igen gyakori eset a következő; A lelkipásztorkodással foglalkozó lelkész semmiféle olyan foglalkozást nem vállalhat, amelynek következtében huzamosabb ideig kénytelen volna párolódjál elhagyni, illetőleg ha ezt megteszi, köteles helyettesről gondoskodni. Ennek következtében rendesen semmi akadálya sincs a képviselői tisztség elvóila’ásának olyan lelkészeknél, akiknek segédlelkészük van.

— Tekintette! a lelkészhiányra, a mandátumot válla o parokus a saját költségén köteles segédlelkészt fogadni és tartan', ha pedig ez nem sikerül neki. úgy kénytelen a mandátumról lemondaniA. leikészképviselők lemondása javarészt az említett két föokra vezethető vissza. Annyi bizonyos, hogy különleges tiltó rendeletét a mai nairg nem hirdettek ki az egyházi hatóságok, a napisajtó erre vonatkozó jelentései pedig egyáltalán nem irányadók.

•Cigányzene!' Kitűnő borok

A .ffreuzei heiierl,-ben

(Noka/.ankn)

Olcsó vacsora! Magyar konyha

GOO0GOGOGOGOQGGKDOGOQOGOOG0OOOOOG

(5 FI I l minden félő fajtában vada.*/, q

Ö W ÖffWUOIÍÖM 1 hpon- óss önvi'dcloiurc, vala- Q Ö rKlllmi! Karf tnint a/. Ósws !:ull-M<ek első* Q <p 1 Ifíjj í Ül vláUi rendig Idvitolhca szavatosság Q

© |fl 1 oft/iiut tiWhol n

I ill hThgagy rJiJjr 1

| „(ovéB^a*' \öli |

§ Prnöö Sí., VodKhova 46. vttsuroiSiflf. |

X Kedvező fuiti-iclio: rnnllett kicserélünk kilőtt 5

x fogycoroket uiakra. 5

<3 Vetíti! képe* arlzúnivM WC I.— §

ógggooggoogggogggooggooooooooooE

PÜSpiiSICüiCl€§ l£§I -Kedden Pozsonuban

fiogy történik Bubnics Mlhá'y iölszentefése — A szertartás érdekességei — Az uj püspök eddigi működése

Pozsony, december 4.

(Saját tudósi tónktól.) Ismeretes, hogy kedden, december nyolcadikén Pozsony ősi falai között rifkaságszámbatnenő esemény történik. Ekkor szentelik püspökké a dóni- tompioinbann Bubnics Mihály nagytapolcsá- nyi espörespíéb'ánost, aki Csárszky örökébe lép a rozsnyói püspöki székben.

Az utolsó püspökszentelés 1892-ben volt Pozsonyban, amikor Rimely Károly akkori városi apáíplé bánost szentelték besztercebányai püspökké- A dóinternpíom plébániáját máris nagy tömegekben keresték meg a templomba szóló belépőjegyekértA püspokszentelést Bla.ha Marián besztercebányai püspök végzi Janíausch Pál dr. nagyszombati apostoli adm'nisztrátorral együtt, de részi vesz azon Sziovenszko egész püspöki kara. Egyházi szertartás szerbit két hordócska bort, két gyertyái ós egy cipót nyújt át a felszentelendő püspök a felszentelést végző püspöknek, aki az ajándékokat tovább adja a eeremonánusnak, ezúttal valószínűleg Makay dr. nyitrai püspök' 'titkárnak.

Makay titkár ma Pozsonyban járt, hogy az előkészületeket megtegye. Mindenek előtt rendelt két darab öt-öt literes hordót külön e i célra a bognárnál. Az egyik hordó aranyos, a másik ezüstös pántokkal lesz ellátva- A mii- vészi címert Riegele szobrászművész készíti a hordócskákra. A hordó bal oldalára kerül Blalia Marián címere, a jobb oldala pedig az uj püspök: Bubnics Mihály címere, aki a szentelésben védőszcni lének: Szent M'hály- nak a nevét veszi fel. A felszentelés} cipónak a szertartás értelmében 30 centiméter átmérőjűnek kell lenni és azt a. Szent Orsolyaren- düek zárdájában sütik. A hordókba tiszta óbort tesznek.

Az egész kedd délelőttöt betöTö ünnepség után a „Carl;ón“ szállóban bankett lesz.

Bubnics Mihály kinevezésével megüresedik a nagytapolesányi esperesp'ébánosi állás

! Információnk szerint a legkomolyabb jelölt erre az állásra Ghlumeczky nyitravidéki

lelkész..,

•4*

Tekintettel arra, hogy a régi három vármegyére kiterjedő rozsulyói egyházmegye lakossága a legnagyobb érdeklődéssel kíséri az uj apostoli adminisztrátor személyét, röviden leközöljük eddigi működését:

Bubnics Mihály 1877 május 22-én született Boröstyárukőm, Pozsony mellett. A hittudományo- kat Esztergomban végezte, majd az 1900-as jub.- !enini évben' junius 22-én pappá szentelték. Előbb Sz-entgyörgyön, majd Pöstyenben káplánosko- dott, 1908-ban plébános, majd esperes Vágmeden- cén, 1923-ban Nagytapolcsányban.

A római Szentszéknek a főpapi kinevezések előtt szokásos személyi tájékozódásairól a szio- venszkói püspöki karon kívül alig néhány beavatottnak volt tudomása. Az októberi római zarándoklat alkalmával Rómában Marmaggi unneius Bubniccsal — akivel ekkor Ismerkedett meg személyesen — megbeszélést folytatott. A rozsnyói kinevezés tényét a prágai apostoli nunciatura október 24-én tudatta hivatalosan, öubnicsra azonban már régóta irányult a mérvadó egyházi körök figyelme és már több ízben állott előtérben a szlovcnszkói föpásztori székek betöltésénél

Az uj rozsnyói adminisztrátor főleg a praktikus 'ciikiipásztorkodás terén aratott eddigi működési helyein sikereket. Buzgón ápolt i az Eucharistia tiszteletét, felvirágoztatta a gyako-i szénit áldozás eszméiét, szerette a gyóntatószéket. előmozdította a nép missziókat- Vágmedencén behozta a passziója tékát- Nagytapo'csányban marványburkólatta1 látta ei a templom bérseiét, a kát. népiskola részére uj épületet, valamint nagyszerű Népházat emeltetett. Emellett községei anyagi sorsát is szivén viselte. A szociális kérdéssé! tudományosan és praktice foglalkozott. Bubnics püspök egyénisége nyugodt, higgadt, modora szívélyes, előzékeny. Nem sokat bőszé’. ellensége minden se muri mondó fecsegésnek.

Az uj rozsnyói apostoli adminisztrátort e hó 8-án Pozsonyban fogják scitlitanci c- püspöknek felszentelni- Érdekes, hogy felszentelésén ezúttal az összes szlovenszkó1 püspökök is rősztvesz- nek. mert ügv-inazmap Pozsonvbm tartja a >zlo- yenszkói püspöki kar negyedévi konferenciáját

Strasemanit párisi utla

A német államférfiad az asgV atsőháiz ü!és.% — Uniíepröl-ílnnepre Londonban — firiand ajánd^kserletre, a souvenir de Locaraé Orom

a diplomaták kÖ2©tí

London, december 4. A késő éjjeli órákban az a hír terjedt el az angol fővárosban, hogy

Stresemann nemei külilgyinhrszíör hazatértében nregállapodik Párisban,

ahol rész vesz a légbaj óz ás í konferencián. A párisi látogatás szándéka régóta megvan, s Stresemann csak azért uem utazott a francia fővárosba, mert ott közben kormánykri- zis ütött ki. A tárgyalásokon három fontos dolog kerül szóba: a rajnai kérdés, a népszövetségbe való belépés és a német-francia kereskedelmi viszony rendezése. Ez utóbbi kérdésben még a locarnói napok oiőtN hónapokig tartó tárgyalás folyt Franciaország és Németország között, s ámbár a két országra nézve életbevágó fontosságú a közgazdasági viszony rendezése, a kedvezőtlen atmoszférában lehetetlen volt megegyezni, s Trendeienburg, a német misszió vezetője, sok kísérlet után mindig dolgavégzetíenül jött haza Berlinbe.

Most Stresemann személyesen veszi kezébe az ügyet, Tremdeíenburg is újra Parisba utazik, s tekintette! a locarnói bé- külésre, pozitív remény van a fontos kiegyezésre.

Sauerwehi a Maimban már napokkal ezelőtt beszámolt Stresemann párisi utazásáról, s egészen biztosan a londoni aláírás utáni napokra tette azt. Ezzel szemben német hivatalos helyről kijelentik, hogy Stresemann egyelőre nem mehet Párlsba. Csütörtökön Luther dr. és Stresemann egyenesen Berlinbe utaztak vissza (délután 3 órakor indultak a Viktória pályaudvarról) mert halaszthatatlan belpolitikái elintéznivalóik vannak. Mint ismeretes, a német kormány szombaton beadja lemondását, s amig a kor- máiiykrizis nincs elintézve, szó sem lehet külföldi utakról. S Brarid maga is annyira el van foglalva belpolitikai ügyekkel, hogy sem ideje, sem nyugalma nincs ma az újabb külpolitikai tárgyalásokra. Várni kell, airrg a belső nehézségek némileg lecsillapodnak, akkor azután egészen biztos, hogy Stresemann Parisba utazik. A francia fővárosban pénteken kellett volna megkezdödire a lóghajózási kérdésekről szóló konferenciának, azonban tekintettel arra, hogy Stresemann nem jöhet, a német szempontból elsőrendű fontosságú konferencia megnyitását eiha- lasztották.

Ezen az összejövetelen fog majd eídöln' i német repülőgépipar sorsa, a friedrichsha- íeni Zeppelin-hangárok kérdése, s valószínű, Ihogy a mai békés hangulatban a háború óta í békókba szorított néniét léghajózás végre ! fölszabadul a párisi megegyezés után. Strese- j maim párisi látogatása tehát így mindenkép- ; pen történelmi nevezetességű esemény lesz.

A német állumíériiu-pár közben egyre | végzi a jelentős látogatásokat Londonban.

A tegnapelőtt! nap történelmi nevezetességű eseménye az volt, hogy Luther Stresemann megj leniek az angol alsó- házban,,

Lent éppen fontos politikai vita folyt, amikor a két német a külügyi hivatal néhány tisztviselőjével együtt a diplomata páholyba érkezett. Ez volt az első eset, hogy állásban lévő német miniszterek az angol parlamentben végignéztek egy ülést. Egy kellemetlen incidens ugyan megzavarta ottartózkodásukaí, de a dolog jelentőségéből ez nem von le semmit. Hendersón munkáspárti képviselő ugyanis alighogy meglátta Luthert meg Stresemanní rögtön interpellációra jelentkezett, s a németeknek kellemetlen kérdést intézett a házhoz. Erre persze Stresemann és Luther azonnal elhagyták a diplomata páholyt, meg sem várva Chamberlain feleletét, aki pedig erélyes hangon utasította vissza Hendersón német ellenes kifakadúsait. A két német ezután még megnézte az angol parlament épületét, megmagyaráztatta annak praktikus berendezését, majd Macdonaldhoz mentek teára.

Két óra hosszat tartózkodtak a tminkás- vezernél, aki igen szívélyesen fogadta őket. Innen tioughtou, volt berlini amerikai nagykövethez mentek és az ottani látogatás is több mint két óra hosszat tartott. Végre elérkezett az ideje a dow- silngstreeti dinernek, ahol Bakhvin miniszterelnök fogadta az aláírás diplomatáit, kivéve: a francia missziót, amely kénytelen volt fontos belpolitikai okok miatt elutazni.

Ezen a .barátságos ebéden, amelyen ncui hangzottak el nagyobbaráiiyu politikai beszédek, körülbelül hatvan ember vett részt. Mindenki a legjobb kedvben volt, s az idő már későre járt, amikor a német bizottság egy eseménydus nap után a Ritz szállóba tért vissza.

A londoni publikum most nagy érdeklődéssel várja, vájjon Chamberlain épp oly meglepetésben részesitl-e német kollegáit, mint ami nőben részesítette Briandot. Amikor tudniillik a francia miniszterelnök utoljára felment szobájába, hogy megtegye az. előkészületeket a londoni elutazásra, hatuhirm ezüst serleget talált asztalán, egy nagy virágcsokor társaságában, s a serlegre a következő íeürat volt vésve; „Barátomnak, Aristíde Briaiidnak, souvenir de Locarnó-képen.“

Paris, december 4. Briand hazaérkezésé után az első támadást megúszta a‘kamarában. -:Tegnap délben hatalmas vita után végérvényesen elfogadták a francia bank részéről adandó újabb előlegeket, igaz, hogy a győzelem nem volt uagy, mert Loucheur pénzügyminiszter tervét csak 245 szavazattal, 239 ellen fogadta el a ház, de ez a hat szavazatnyi többség döntő jelentőségű a kamara további életére nézve.

A német,

mini diplomáciai nyelv

London, december 1. Ma reggel kilenc órakor Benes dr, külügyminiszter is elhagyta az angol fővárost, úgyhogy a szerződést.aláíró miniszterek utolsója Is eltávozott. Elutazása előtt a csehszlovák külügyminiszter újból- nyilatkozott az újságírók előli s kifejezte nagy megelégedését a londoni napok fölött. Locarnó szelleme győzedelmeskedett mindén vonalon s Európa immár nyugodtan haladhat a béke igazi megvalósiiása félé.

Tegnap délután a német és a lengyel delegáció közös vonattal indult el Londonból- A Daily Telegraph szerint a németek b'zonyos tekintetben csalódo-tian hagyták el az a'áirási szertartásokat mert nem kaptak újabb engedményeket. E jelentéssel szemben kiemelendő, hogy S'.resoinann' rózsás hangulatban utazott el és tel-'es megelégedését nyilvánította ki. Skrzynski ugyancsak elégedetten ment el, míg Briandtól most sem lehetett egyebet kicsikarni, mint néhány szellemes megjegyzést, többek között azt, hogy a konferencián sokat beszeltek és Cseveglek valamint, hogy ámbár orvosai megtiltották, neki a dohányzást a szi-' varok mégis nagyon jól ízlettek neki az egyes fogadtatásokon.

Igen nagy feltűnést kelteti, hogy az Há- irási szertartásoknál a német kiküldöttek mindenütt nénietü’ beszéltek.

Különösen az újságírók csodálkoztak ós ütköztek meg a német nyelv használatán, de mivel senki sem szólalt fel ellene, az inc'denst dlntézettnek tekintették. Egyesek az uj békés szellenr terjedéséi láttak e körülményben. Ma azután a kormányhoz közelálló lapok kiemelik, hogy a németek precedens eseteket szándékoztak teremtem német beszédjükkel a népszövetségi nyelvhasználat jövőbeni rendezésére vonatkozóan.

Valószínűnek vehető ugyanis, ha a németek belépnek a népszövetségbe, követelni fogják, hogy az angol és a francia mellett a harmadik hivata’os nyelvként a németet is elismerjék

s hivatkozni fognak a német birodalom nagy európai súlyára s ezekre a uagy londoni beszédekre,, ahol akadály nélkül használhatták országuk nyelvét. A lapok a németeknek ezt a tervét szkeptikusan ítélik meg.

Mussolini csodálatos széruma

Utolsó nap Scialoja olasz meghatalmazott is nyilatkozott s többek között a következőket mondotta:

„Moso’yognom kell, ha azt mondják, hogy Mussolini a munkáspárttól való félelmében netn jött el Londonba, Mussolini otthon öt min'szter munkáját végzi s így egyáltalában szó sem 'ehetett utazásáról. A bátor miniszter pedig egy-két magánember fenyegetésétől sohasem ijedt még meg. Akik pedig a fascizmust támadják, tudják meg, hogy az mélyen begyökereződötí az olasz népbe. Musso- I ni jó orvos s azzal a szérummá', melyet az olasz népbe beojto t, fokozatosan eltüntette a nép Összes betegségét anélkül, hogy .a vitális szöveteket megsértette volna.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az Olaszországban alkalmazott gyógyítási mód más európai országokra is alkalmazható volna.

Púris, december 4- A Journal egészen bizonyosra veszi, hogy S resemann Parisba ion. de a tervezett nagyjelentőségű és a békét legdöntőbben lrrdetö in csak a jövő év februárjában következhetek be a két ország egyformán nehéz belpolitikai helyzete miatt

t