Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-30 / 294. (1037.) szám
Éji M ív, ivi. 204. (1037) szán; Sicrtfa » iflülifewlier 30 Mg <‘»gv.iJy Előfizetési árak belföldön: évente 300, Jffjf jgm jrg ____ * félévre 150, negyedévre 76, havonta Jr >áW ^ 26 Kö; külföldre: évente 450. félévre Jp' .,^-,11, T.JJUT «j7rES9* iÉjjjr J|7 225, nesyedévre 115. havonta 30 Ke. # fáfs^fár*-űr/B WmjM*M'F^Ém/K*Wm rnvEs szam ara kciJy Sr ImífJ/oT # # /#W/t# $8f w wr '^95á®öt <^k2Lhivatal: Prága, II., Pánská ul. 12/IÜ. *<0^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Jt '£%S&v*m$%kM és &tmszinsz&éi fzövei&exett üffenzéfci Sdvtoto &ofiiitkai nopiíapia J8fi*2nijn3Í®&faxE$úv $&s%-&vfcesist&: Ü&z&MWánxpi £&S2í£Ó tZeieSös - ?9€h$ 3i§ÉveÍ2$3 NmeMrmg csali a HKMitfá pontit revíziója cselén icp le a itápszOveislgbc? A nemzeti párt interpellációba a birodalmi kormányhoz — A Népek Ligája nem hajlandó megváltoztatni a nemzeti kisebbségek jogfosztásának eddigi rendszerét Berlin, december 29. A jobboldali lapok jelentik; LÍndeiner képviselő és a német nemzeti párt több tagja a birodalmi gyűlés elé a következő interpellációt terjesztette be; A népszövetség decemberi ülésezése bizonyságot tett arról, hogy a népek ligája nem hajlandó megváltoztatni a nemzeti kisebbségek jogfosztásának eddigi rendszerét. A kisebbségi kérdésekben való eddigi eljárás fen tartása lehetetlenné tesz minden törekvést, hogy a milliókat számoló német kisebbségek sorsára befolyást nyerhessünk. A birodalmi kormány, különösen pedig a külügyminiszter éppen a német kisebbségekről való gondoskodás lehetőségét hozta föl Németországnak a népszövetségbe való belépése mellett főindok gyanánt. Az interpelláció végén a képviselők kérdést intéznek a kormányhoz, milyen konzekvenciákat von le a népszövetségnek a kisebbségi kérdésekben elfoglalt eddigi magatartásából és hogy hajlandó-e Németország belépését a népszövetség kisebbségi politikájának alapvető megváltoztatásától tenni függővé. Kramár tartományi autonómiát javasol Prága Sriinn. Pozsony cs fJngvár személlyel A nemzeti demokrata vezér két javaslata a szloven- szkói, ruszinszkói és a német pi'ohléma megoldására Prága, december 29. Parlamenti tudósítónk jelenti: A kormánypártok csufos veresége a szlovenszkói és ruszinszkói választásokon és a megerősödött ellenzők erős obstrukerója a parlament megnyitásakor, végre arra a meggyőződésre juttatta a koalíció egyes vezéreit, hogy a belpolitikai helyzetben radikális változásra van szükség. Föltűnő volt már Kramárnak, a nemzeti demokrata párt vezérének, első parlamenti beszéde is, amelyben a köztársaság országai számára autonómiát kívánt és újabban a cseh néppárti sajtó is Szlovenszkó autonómiáját sürgeti. Ez az autonómia azonban, amelyet a demokraták és a cseh néppártiak sürgetnek, még korántsem az, amit Hlínkáék követelnék. Kramár Károly dr. a koalíció huszonnégyes bizottságának egy javaslatot terjesztett elő az alkotmánylevél megváltoztatására. Ebben a javaslatában azt kívánja Kramár, hogy a megyetörvényt változtassák meg olyképpen, hogy a köztársaságban négy nagymegye legyen és pedig: egy csehországi Prága székhellyel, egy morva-sziléziai Brünn székhellyel, egy szlovenszkói Pozsony székhellyel és egy ruszinszkói Ungvár székhellyel. ■Kramár javaslatát három pontban részletesen és alaposan megindokolja. Először is ez a javaslat lehetővé tenné azt, hogy a kormány Ruszmszkóval szemben a békeszerződésből fönnálló kötelezettségeit teljesítse. Másodszor Szlovenszkó megkapná az autonómiáját és végül a német probléma is elintéződnék azáltal, hogy a német lakosságot két megyébe osztanák, amelyekben a németek elenyésző kisebbségben volnának. Ezekben a megyékben az egyenlő arányos titkos választói jog alapján választanák meg a megyei törvényhozó testületeket, vagyis ez nem volna egyéb, mint a régi tartományrendszernek visszaállítása. Ha ezt a javaslatot a mai parlamentáris viszonyok mellett kétharmad többséggel nem lehetne a nemzetgyűlésen törvényerőre emelni, úgy Kramárnak van még egy javaslata, amely szerint az eddigi megyetörvényt csak ki kellene egészíteni olyképpen, hogy a négy ország megyéi egy-egy zsupaszöveíséget alkotnának, vagyis a négy tartomány- gyűlés helyett négy megyei szövetségi törvényhozó testület szerep^'ne. Ezzel a második javaslattal tehát ugyanazt lehet elérni, mint az elsővel, azzal n könnyítéssel, hogy nem volna szükséges az alkotmánylevélnek a megváltoztatása. Végül kiterjed Kramár javaslata még a szenátusra is, amely ugyan megmaradna, csakhogy a szenátorokat nem az egyenes, egyenlő, titkos választójog alapján választanák meg, hanem indirekt a megyék küldenek ki ugyancsak egyenlő titkos választás alapján a szenátusba. Kramár javaslata politikai körökben nagy föltünést keltett ég nagy érdeklődéssel várják, hogy a koalíció milyen állást foglal el a nemzeti demokraták javaslatával szemben. Hlinka és a magyarság A politikusok közt annyi az agyafúrtan gondolkodó ember, hogy szinte kivételszámba megy az egyenes haladási!, nyílt építésű, áttetsző koncepció- A legegyszerűbb, legelemibb tételeket úgy kell utólag fölfedezni sok tétova kerülő ut után, -hogy nagy tömegerőik, nép-osztályok, nemzetek között az élpolitizált megértés és érzelmi egyensúly újra helyreállhasson. Különösen jól láthatni ezt a szlovenszkói őslakosság politikai porondján, ahol olyan egyszerű minden föprobléma, ahol ■annyira életbevágóan közös érdekek forognak kockán és olyan könnyen lehetne egy kis politikai jóakarattal és távolabbra látással .azt a bizonyos közös nevezőt, a közös politikai alapot megteremteni valamennyi szlovenszkói őslakos érdekeinek, a zsebének, a mindennapi kenyerének me.gvédeimezésére ebben az egy közös programipontban: Szlovenszkó a szlovenszkóiaké. Ez, ugyebár, nagyon egyszerű tétel. Olyan evidens, magátólérte- tődő. mint a kétszerkettő. Idát lehetséges másként is? — kérdezheti csodálkozással az egyenes gondolkodású egyszerű ember. Es ime, hét esztendő óta mégis ez a másként való állapot, a meg nem értés állapota létezik még a kimondottan autonómista, tehát ugyanazon az alapon álló szlovák és magyar ellenzék között is. A szlovák autonómisták jelszava még ma is igen szűkkeblű nacionalista fogalmazásu program és úgy hangzik, hogy: Szlovenszkó a szlovákoké. Ez pedig a magyarságra nézve majdnem ugyaniannyi értékű, mint a mai felemás helyzet, amely szerint Szlovenszkó a csehszlovákoké, vagyis a sovén centralizmus kedvenceinek szívet-lelket és zsebet vidító paradicsoma, a Morván-tuli kétes, sőt sokszor nem is kétes politikai exisztenciák biztos le- rakati piaca, a cseh nagyipari üzemek és a prágai finánc-, meg csendőrgyárak export- gyarmata. Nyugodt lélekkel megállapíthatjuk, hogy a mi autonómista programunk a szlovákokénál emberibb, európaibb és demokratikusabb. Es egy kissé önzetlenebb. Mert, valljuk be, a mi autonómiista mozgalmunknak ideális rugója mégis csak egy nagy adag és talán nem • is mindenben indokolt — remény és előlegezett bizalom n szlovák ellenzék emberi eb Ínsége, európr.is gondolkozása és demokratikus szelleme iránt. Előlegezett remény és bizalom, mert a szlovák ellenzék az elmúlt hét esztendő alatt soha nem közeledett őszintén a magyar autónómisfáfehoz komoly és kötelező bajtársi programmal és tárgyalások alapjául szolgálható elvi nyilatkozatokkal. A magyar hiúságot meg-meglegyezgető, vállveregető baráti szavak nem minősültek többnek taktikánál részben egyes magyar nyelv- szigetek szavazatainak megnyerése végett, másrészt ijesztgetésül Prága felé. Pedig magyar részről ugyancsak komoly kezdemé- ’-yezések történtek. Az első időben' a magyar ellenzék politikájának a keresztényi gondolat volt csaknem kizárólagosan az iránytűje: a hasonlóan keresztényi alapon álló szlovák néppárt mégis ridegen elzárkózott a magyarokkal való kioperálástól. A mostani választások alatt a nemzeti alapon való szervezkedésünk kikapcsolta az eddigi ! ütközőpontokat és most már tényleg itt volna az ideje az őslakosok közös autonómista ■ frontjának megalkotására. Hlinka karácsonyi nyilatkozata, amely- : ben az autonómia esetére kilátásba helyezi a i kisebbségi jogok korrekt tiszteletbentartását, : mindenesetre megnyugtató jelenség. Ennek a 1 kisebbségi kétszerkettőnek a kimondása is i több az eddigi szűkkeblű szlovák Monroe-elv- i riél. Mi is ezt az elemi kétszerkettőt valljuk 1 autón óm Ista programunk erkölcsi alapjának : és minimális céljának. Egy kissé úgy hang- < zik ez a nyilatkozat, mintha esetleg tárgyi 1 alapul is szolgálhatna a szlovák és magyar ; autonómisták táborainak közeledéséhez. ; Azonban a múltak tapasztalatai után mégis ; Kérni jogos kétellyel fogadunk már minden J< ilyen szép nyilatkozatot, mert nem látni, mennyi benne a komoly elvi rész és mennyi a szép szó. Mert Hl inkának vannak és gyakran voltak gyönyörű szavai, amelyek azonban, sajnos, csak személyi értékű kijelentések voltak s tartalmuk egyáltalán nem bírt kötelező erővel a szlovák néppártra nézve. Most sem tudjuk, mennyit tulajdonítsunk ebből a karácsonyi üzenetből a taktikázó Hlin- kának és mennyit a pártvezérnek. Eddig a szlovák autonómistákat az érzelmi politika és az opportunizmus akadályozta meg abban, hogy a magyarságot komoly politikai tényezőnek és fegyvertársmak elismerjék az autonómiáért folytatott harcban. A szlovák ellenzék „érzelmi11 álláspontja politizálta el a megértéshez szükséges politikai légkört, azt a bizonyos lélektani alapot. Pedig csak a tények és tényleges erőviszonyok reális elismerésének alapjára helyezkedve lehet építeni tartós koncepciókat. Az érzelmi politika csak légvárakat termel. Ha Hlinka komolyan akarja az autonómiát (mert vannak olyan vádak is, hogy nem akarja komolyan), akkor azt csak velünk együtt, a mi segítségünkkel csinálhatja meg. Es pedig annál korábban, minél hamarább kooperál velünk. Ellenben nélkülünk, pláne ellenünk nem csinálhatja meg soha- A magyar ellenzékhez való közeledés fényéből, illetve meg nem történtéből tudhatja meg Szlovenszkó, hogy Hlinka, autonómista jelszava valóban komoly program-e, vagy csak agitáció és puszta taktika. Briand a leszerelésért Paris, december 29. A Maiin jelentés/: szerint Briand miniszterelnök személyesen fog részt venni a leszerelési konferencia előkészítő bizottságának munkájában. Mussolini és Chamberlain találkozása London, december 29. A Times jelenti Milánóból: Mussolini holnap Rapallóba utazik, ahol találkozója lesz Chamberlain angol külügyminiszterrel. A két államférfi az aktuális külpolitikai kérdések megbeszélésén kívül főleg az olasz háborús adósságok rendezéséről fog tárgyalni. A német aviatika fölszakadulása Eredménnyel kecsegtetnek a légi tárgyalások — Megszüntetik a berlini légi ellenőrző bizottság működését Berlin, december 29. A Berliner Tagblatt jelenti: A követek tanácsa és a német birodalmi kormány megbízottai január hatodikén folytatják tovább Parisban a légi repülésre vonatkozó tárgyalásaikat. A tárgyalások középpontjában a francia aviatika azon kívánsága áll, hogy a német területek fölött szabad átrepülési jogot nyerjen. A Berliner, Tagblatt értesülése szerint Németország az abszolút kölcsönösség- elve alapján .hajlandó a francia óhajnak eleget tenni. Örömmel állapítja meg a lap, hogy Locanvo szelleme kezdi meghozni gyümölcseit. A német légi repülés megszorításait már a franciák is tar thatatlan oknak minősítik s ezek elejtése már elintézettnek tekinthető. Az aviatika bilincseinek hivatalos megszüntetésével egyidejűleg megszűnik a berlini nemzetközi légi garanciális bizottság is. Hogy azonban Németország megadhatja-e az ennek ellenében megkívánt biztosítékokat, egyelőre igen kétséges. A niceai zsinat emléke a Vatikánban Róma, december 29. Tegnap a Vatikánban a niceai zsinat emlékére ünnepség volt, amelyen résztvett a pápa, huszonhárom bíboros, számos püspök és prelátus és megjelent az egész diplomáciai kar. A német-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások Feriin, december 29. A berlini saitó egyöntetűen j:lenit, hagy a német-csehszlovák kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalásoknak Csehszlovákia kívánságára már az ősszel kellett volna megkezdödniök. Ez azonban a szükséges nyersanyag hiányában nem történhetett meg. Az első szóbeli tár - lások azonban már a legközelebbi jövőben, februárban, vagy márciusban fognak Berliniben megkezdődni. Az olasz kereskedelmi mérleg újabb deficit ie Róma, december 29. Az Agenzia di Volta jelenti: Az olasz kereskedelmi mérleg ebben az esztendőben jóval nagyobb passzívát mutat fel, mint az elmúlt évben. Már most előrelátható, hogy a'z ez évi deficit két és fél milliárd lirával fogja felülmúlni a tavalyit. A nagy hiányt elsősorban az öt és fél millió lírára rugó buzabehozatal okozta, másodsorban pedig a fokozottabb fém- és fémáruim- port. A kereskedelmi mérleg ezen alakulása föltétlenül nagy befolyással lesz azokra a tanácskozásokra, amelyek január első napjaiban fognak Londonban lefolyni az olasz és az angol kormány megbízottai között s amelyeknek célja az olasz hárborus adósságok rendezése.
