Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-29 / 293. (1036.) szám

Kedd december 29. J^ÁaAíJU(fZ^7ŰRI:fP Útban Egyptom felé Irta: Dobay István dr. Trieszt-Alexandria, december. Ritkán ér csalódás utazás közben. Mi­után tudom, hogy csalódni kell s az isme­retlen táj egészen más benyomást fog rcátn gyakorolni, mint ahogy azt utam előtanui- mányozása közben képzeltem, talaj dónk ép­pen — ugyebár — nem is csalódhattam. Erről a nagyoai is Wilde i:zü észle létem­ről fecsegtünk egy bájos, okos fiatal ameri­kai asszonnyal vasárnap este a Lloyd TiriesTiiiio már nevével is orientálás érzése­ket ébresztő Melouan hajójának fedélzetén, ■aliol dacára a hajó zsúfoltságának, alig négy-öt utas élvezte a langyos éjszakában a tenger és a csillagos égbolt soha meg nem unható szépségeiből összeállott csodás han­gulatot. — Helyes. Úgy is divatban vannak a keresztrejtvények, adjunk fel mi is egymás­nak egV-egy mi talányt. Egyiptomi benyo­másainkra vonatkozó feltevéseinket még itt a hajón papírra vetjük s zárt borítékban kicseréljük. Megfejtési határidő három hó­nap. Elég alkalmunk lesz ez alatt az idő arab Egyptomot Cakótól Chartámig beko- bórolii'i és tanulmányozni. Március hafodi- kán d. u. öt órakor a Semiramis öt órai teá­ján kölcsönösen beszámolunk tapasztala­tainkról. Aki kevésbbé csalódott, az nyert. Jutalomdijat a nyertes választja, a vesztes adja. — Jelszó? — Őszinteség! — All right! Hulló csillag karcolta végig a feketén kéklő égboltot . . . — Mi minden vár még ránk e csoda­szépnek remélt háromszor harminc nap alatt?! Nesztelenül siklott hajónk a csendes éjszakában a rejtelmes Kelet láthatatlan partjai felé * Weekly Express service ío Egypf. Mag- nificent, fasí, íwin-esrew vessels — „Heíoua$i“ and „Vienna“ 9420 tons — 10.000 h. p. — OH fűd buniers. Fór furíher detaiís ask the tiandbook Ex­press Service ío Egypi. A Lloyd Triestkio prospektusában olva­sok eme néhány sor volt az első lépés az egyiptomi ut felé. Aztán jött az: útlevél, egy csomó vízum: az olasz, a szerb, a görög, a török s az egyiptomi Odafelé ugyan a közvetlen Trieszt-Ale­xandriai liajóv l utazom, visszafelé azonban esetleg Syrián: — Jaífa, Haifa, Beyruit, Tri- polí, Rhodes, Sniynia. Piraeus s tovább. Jártából persze Jeruzsálem, Beyrutból Da- maskus. Piraeusból Athén a program. Egyelőre azonban messze vágyó lelkem teljes erejével ’ a Nikis, a királysírok, Sudán ismeretlen szépségeire gondolok s szemeim előtt máris a nap sugaras, a piszkos, a zűrzavaros Kelet, ezernyi tarka­sága kavarog. A legfontosabb két dolog azonban: mgy csomó Egyptomra vonatkozó útikönyvet, prospektust, kiírást s néhány értékes ajánló levelet magammal vinni. Talán egy utamra sem készültem elő oly alaposan, mint erre az egyiptomira. Hónapokig böngésztem vonatkozó, részben barátaimtól kapott s részben már régen beszerzett könyveket és Baedeckereket, a pesti menetjegy iroda s a Cooekéktól kapott részletes információkat, budapesti egyiptomi konzulunk Sourur bey értékes útmutatásait, melyeket a többi ajánló levéllel úti tar­solyomba rakva, használatiig gondosan el­raktároztam. Nem tudnám megmondani., mely fajta ajánló leveleknek szoktam útközben több haszná; venni: a hivatalnokhoz intézett hi­vatalosaknak, vagy pedig a társaságbeli emberekhez intézett magául eve leknek. Azt hiszem egymást - kiegészítve, mind a kelttől vegyesen Használliatj-k fel legcélszerűbben. Legértékesebb ajánló levelem igen nagy üt, egy cairói hatalmasságnak szól — meg­látjuk: olyan paripa c, melynek hátán min­den felé cl vágtathatunk. Róbert Hicliens „Garden of Al!ah“- ját már itt a hajón olvasom. Körülbelül úgy vagyunk c könyvvel, mint egy török ut előtt Pierre Lolli és Claude Earncire köny­veivel. Előre magunkba szívjuk annak a parfümnek illatát, a mellyel a rejtelmes arab világ, amelybe belépni akarunk, telítve lesz. Kora reggel a fedélzetre vittem ma­gamma! Hicliens könyvét, egy sort sen ol­vastam azonban belőle. S bár semmit sem néztem és láttam tu­lajdonképp cm. csal: a tenger csalóka végte­lenségét s néhány velünk repült sirály puha vonallá:iát, végtelen jól cső semmi-érzés _____- . le pett meg. lehetetlen] lett.volna e langyos hangulatban bánni okosat tennem, vagy akár csak olvasnom is. Nyitott szemmel álmodom ... Gálról A piramisok! Luxor! Assouan! Látom nyüzsögni, hallom zúgni, ordítozni a bazárok tarka tömegét, szamarak, öszvérek, tevék, tevehajcsárok lépnek libasorban s valahol a magasban karcsú minaret tetején furcsán hajlong a hosszú szakállas, turbános muiezzin. Majd változik a kép: s a Shepheards A karácsony alkalmával Magyarország­nak csaknem összes államiéríiai megszólaltak a budapesti sajtó hasábjain. A nagyérdekes- sógü nyilatkozatok között első helyen áll Bethlen István gróf miniszterelnöké, aki vá­zolta a parlament munkaprogramját, mely­nek során röviden letárgyalják a felsöházról szóló törvényjavaslatot. Bízik Magyarország gazdasági fejlődésében. Reményeinek és op­timizmusának legfőbb bázisa a magyar pol­gárság és adózó közönség öntudatos köíeles- ségteljesitése. — Éneikül ®— mondotta — a legnagyobb tervek és programok is üres, tartalomnélküli váz maradtak volna. Életet és teljesülést csakis az a hatalmas erőfeszítés adhatott neki, amelyért a ma­gyar társadalmat, a magyar nemzetet il­leti minden elismerés. A magyar adófizető polgárnak dicséretét Géniből meghallotta az egész kulturvilág s ez a nemzet egyetemes megbecsülése szempor.c- jából .is rendkívül sokat jelent. — Természetes, hogy az adófizetők ál­dozatkészsége a végsőkig nem .feszíthető s igy kötelessége a kormánynak, hogy gondos­kodjék a jelenlegi súlyos terhek fokoza­tos könnyítéséről, — Nagy erdményeket várok a gazdasági élet fellendülésére nézve a beruházásoktól, ugyanúgy a hitelviszo­nyok javulásától, valamint a külkereske­delmi szerződések megkötésétől, amelyek a vámtételek csökkentésében és ezáltal fontos életsziikségleti cikkek olcsóbbodá­sában fogják elsősorban jótékony hatásukat érez­tetni. — Ha visszatekintek a két év előtti ál­lapotokra, meg kell állapítanom, hogy Ma­gyarország olyan krízisből emelkedett a mai konszolidált viszonyok közé, amelyhez fog­hatót csak keveset találunk az elmúlt idők történetében. A magyar pénzt stabilizáltuk, felállítottuk a Nemzeti Bankot, heíyreál’itotíuk az ál­lamháztartás egyensitlyát. — A státusrendezéssel sikerült a tisztvi­selői kar anyagi helyzetét alaposan megjaví­tanunk és gondoskodni tudunk most már a rokkantak és nyugdíjasok megfelelő ellátá­sáról is. Ezek mind olyan eredmények, amelyek két év előtt még álomnak is túl merész­nek tetszettek volna. — Azt hiszem nem túlzott optimizmus, ha annak a reményemnek adok kifejezést', hogy ha továbbra is ezen az utón maradunk és kellő önfegyelmezéssel híven teljesítjük a nemzeti kötelesség munkáját, akkor el fog következni nemcsak az állami, hanem a ma­gángazdasági elet rekonstrukciója is. » Csernoch karácsonyi cikke Az Uj Nemzedék karácsonyi számának általános figyelemre érdemes vecércikkét Csernoch János hercegprímás irta. Az ^igaz­ság és béke“ cime a cikknek, mely rámutat arra, hogy az újabb és újabb nemzetközi for­mulák sohasem fogják a békét megteremteni, ha nem fogják az igazságot tartalmazni. Az pedig nem igazság, hogy népeket és nemzete­ket még mindig elnyomni akarnak. — Várjuk és sóhajtűzzük — úgy mond -- az idők beteljesedését, mikor az igazság és béke megcsókolják egymást, de most a bé­két az igazság csókja nélkül keresik, tudjuk, hogy a mi békénk és az igazi béke még nem érkezett cl. De akkor legalább mi magunk ke­ressük jóakarattal a békességet, az egyetér­tést magunk között. Ha már mások darabok­ra tépnek, legalább mi ne marcangoljuk és tépjük egymást. Ha jóakarattal nem találko­zunk ellenségeink részéről, a jóakarat legyen meg egymás iránt. A pártpolitikai, osztály­halijának. sarkából figyelem a legszebb, leg­változatosabb, legdivatosabb nemzetközi életet ... — How do you do? — riaszt fel ál­modozásomból, — mormog! — köszönti rám a reggelt Mns. Dalcy. — Vigyázzon, ne zavarja össze a kereszt- rejtvényt — mosolygott földre , csúszott könyvem címlapjára célozva. Hicliens fan- t szta képzeletének szárnyain könnyen túl messze repülhet el a valóságtól. — Vederemé! vagy egyéb ellentétek ne gyengítsék bennünk azt a tudatot, hogy egyazon üldözött anyá­nak vagyunk gyermekei, kiknek testvéri sze­retettel és egy akarattal kell az anya védel­mére kelni. Andrássy a legitimista pártról Andrássy Gyula gróf a legitimista politiká­ról tett érdekes nyilatkozatot: — Azt reméltem, hogy gróf Apponyi Alberttal az élén, meg fogjuk tudni csinálni azt a legitimista pártot, amelynek céltudatos és határozottan kijelölt politikai iránya lesz. — Ha ezt a pártot sikerül a közeljövőben megcsinálni, akkor aktív részt fogunk venni a politikai életben, de őszintén megvallom, hogy ennek a pártnak a megteremtése megle­hetős nehézségekbe ütközik. A legitimisták táborában ugyanis különböző világnézetű emberek vannak s hogy ez kiküszöbölhető le­gyen, ahhoz az szükséges, hogy azok a poli­tikai ellentétek, melyek elválaszthatják egy­mástól a különböző felfogású legitimistákat, megszűnjenek és ezek a rétegek valameuy- nyien egy közös alapra helyezkedjenek és pe­dig a ligitimizmus alapjára. a legitimizmusnak nem szabad ismernie sem fajt, sem vallást, hanem ezeket az elválasztó momentumokat mindaddig ki kell kapcsolni, amig a törvé­nyesség ideje e-1 nem érkezik, akkor majd le­gitim eszközökkel küzdhetnek külön esz­méikért. Mert a legitimista királynak éppúgy van­nak zsidó alattvalói, mint más íelekezeí- be bék­és ha mindezeket a szempontokat a legitimis­ták különböző táborai figyelembe veszik, ak­kor meg lehet csinálnálni a legitimista pártot. Ez a párt pedig a maga legitimista politikájá­ért felveheti a kormánnyal a küzdelmet a par­lamentben és az országban. Az ellenzéki politikusok közül érdekes még Ugrón Gábor nyilatkozata, amelyben kifejti, hogy az ellenzéki politikának ma nem célja a kormány megbuktatása, mert azzal csak egy általános káoszt idéznének elő, amelyben nyertesek csak a szélsőséges ele­mek lennének és ameiy káosz számláját a maga egészében a nemzet fizetné meg.- Briand üzenete Nagyon érdekes az az üzenet, amelyet Briand francia miniszterelnök küldött az Az Est utján Magyarországnak a béke problémá­jával kapcsolatban: — A béke — úgymond — nemcsak azt jelenti, hogy biztosságot ad a népeknek, ha­nem azt is megkívánja tőlük, hogy mondjanak le a gyűlölködésről. — A pacifizmus apostolai rosszul teszik, ha nem veszik figyelembe, milyen kockázatot kell egy-egy németnek viselnie, ha a reális politika utján haliad. Ezek a pacifisták figyel­me]] kívül hagyják azt az ideált, amely nélkül a népek számára éppúgy, mint az egyes em­ber számára az élet értéktelené válik. A ló­cáiméi szerződés az első kézzelfogható való­ság arra vonatkozóan, hogyan lehetett a re­ális gondolatok között hidat verni. Franc’a- ország büszke anra, hogy a béke ez újabb módjának kifejtésénél hatékonyan közremű­ködhetett. — Ami Magyarország újjáépítését illeti, nyugodtan cl lehet mondani, hogy ebben az újjáépítésben a magyar zseni nyilatkozott meg. Ez a zseni mindenütt megtalálja a ma­ga helyét, a gazdasági életben éppen úgy. mint az irodalomban és a művészetben. Eran- ciország élénk figyelemmel kíséri a magyar zseiű szárnyalását becsüli a benne rejlő ér­tékeké t. • József főhercegnő’ Egy újságíró fölkereste budai palotájában József főherceget, aki többek között a követ­kezőket mondotta: — Semmi más életcélom nincs, mint ezt az országot és nemzetet _ beleértve a népet, amely a háborúban olyan dicső­ségesen viselte magát — szerencsében és balsorsban egyaránt szolgálni. — Milyennek látja, Fenséges Uram, a sa­ját maga és fenséges családjának a-helyzetét Magyarországon? — Ez ismét politikai természetű kérdés! — viszonozta József főiherceg. De akármelyik aktív politikust is meg­szégyenítő rutinná! nyomban megtalálja azt az utat, amelyre rátérve politikámén lesen vá­laszolhat. Zamatos alföldi magyarsággal be­szél. A Magyar Tudományos Akadémia tagja írásban és szóban egyaránt mestere a nyelv­nek. — A helyzet nem oiyan könnyű, — mondja József főherceg — mert egy száz­ezer holdas birtokosból gyenge tízezer holdas birtokos lett, erkölcsi helyzetünk a régi. Boldogok vagyunk, hogy Magyarországon élhetünk, mint magyar állampolgárok és ezen mit sem változtattak az események 1918 óta. Látták, hogy itt maradunk, bánni tör­téni is, ismét azon elvből kifolyóan, bog*? hazánkat akarjuk szolgálni. — Életbeosztásuk olyan, mint más polgári családi körben. Együtt élünk, kiki a maga munkáját végzi. . — Én irodalmi munkámon dolgozom. Hadi memorjaimaí írom, összesen hat vas­tag, kvartos kötet lesz. Az Akadémia ad­ja ki. Az első kötettel most készülök ét « napokban és a jövő esztendőben talán megjelenik. Móricz Zsigmona a magyar irodalom 1926. esztendejéről A Magyarország megszólaltatja Móricz Zsigmondot a nagy kérdésre, milyen lesz a magyar irodalom 1926. esztendeje. Móricz Zsigtnond hátradől karósszékébeu, elgondolkozva, szakgatotian, tört mondatok­ban beszél: — Úgy érzem, ez az 1926. év problémá­ja ... Valahogy, meg kellene teremteni a kap­csolatot az elcsatolt magyarsággal. Elcsa­tolt, vagy elvándorolt magyarokra gondo­lok. Akik a világ négy tája felé szóródva, hirdetik a magyar szellemet... — Bécsben kétszázezer magyar él. Ma­gyar irodalmi szempontból is figyelemremél­tó anyag. Az elcsatolt területeken elszórva milliók élnek ... Ezekhez kellene megkeresni a magyar szellem útját... Úgy érzem, ez lesz a jövő esztendő nagy feladata... — A magyar szellem él... Irodalomban, piktorában, szobrászatban. A művészet minden ágában hallatlan eredményeket produkált ez a nép. Annyi tehetségünk van, hogy termékei­vel megszédithetjük az egész világot. Csupa tehetetlenségre kárhoztatott ma­gyar zseni. Megöli a gazdasági, a politikai helyzet ne­hézsége ... Megöld a nyomorúság ... Az Íróasztalról felemelt egy könyvet. — Vért izzadtam, míg ezt a könyvet meg­szerezhettem ... De megszereztem. Mert ol­vasni kell. Tanulni... szemlélődni kell... Ennek pedig útját vágja a helyzet. Kinek kell ma a magyar művész munkája? Az élet olyan nyomorúságos ... Nyomorult életnek nyomorult szegények az irói, költői... A fiatalokban nem tudom milyen szent láz tartja a tüzet, a lelkesedést, hogy mégis él­nek, dolgoznak és élni akarnak ... — A magyar tehetségek elvégzik a felada­tot, amit a magyar faj vállukra rótt. Az 1926. esztendő nagy feladata a kormányra hárul. Valamit a kormánynak is tenni kellene a ma­gyar tehetségek légiójának érdekében. Mert a magyar tehetségek munkája többet használ a magyarságnak, mint a kilométerhosszu be­szédek, a gyilkos viták. — Én 1926-tól csak ezt várom. Törje át a kormány azokat a falakat, amit körénk, a magyar irás köré vontak. tétováz*. &U3 síielEtéirsfi! ‘Timess efő! Telefon: 8357-VL lelete: 8357-HI. Biíylis Urait azelőtt Carlton Prága!., Prevalnická 3. na Másikától. 6hSc. H.50 Mindennap délután 3 órától este 8 óráig koncert. — Est© í) órától kabnró. Szabad bemeneti Szabad bemeneti Magyarország karácsonya Bethlen optimista nyilatkozata — Cseraoeii a belső békéért — Andrássy a legitimista politika uj alapjairól — Briand dicsőifi a magyar zsenit — József főhercegnél — Móricz Zsigmond az utódállamok magyarságához keresi a magyar szellem útját

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents