Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-29 / 293. (1036.) szám

ág Jp h mgTm%i 4® w* Mai számunk 1 © oldal i IwJr^LsWM $ IV. Évi. 263. (16S6I szám Kcca «-■ 1M25 ilecemSgr 9,9 ajm j0 ' ^0^^ _________á&TTJtaá) félévre 150, negyedévre 76, havonta ^ ^ 6 Ke; küllőidre: évente 450. félévre Éjjj? __225, negyedévre 115. havonta 30 Ke. ^ $3Í ^S*íiSs^ hivatal: Prága, II., Pánská ul. 12/III. j^pa^agj^yfe^^ | ,i^ tfyíjli -;_ ■ ;•. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Ji #zít9v®msszikéi és <Ruszimsz&ói fxövetóeseft ÜííemzéM &®&iti&wi nmmírnm® Jh&vmév*isziv0Ltii) föszénGisssztő: íDzmámyi J£etsz$<á &<stelös sseiftes»*© *jr«í 3stwmsn Hiinka az autonóm Szlovemzkón a kisebbségeknek Is megnyitja a hivatalokat Karácsonyi nyilatkozatok — Englis a valuta stabilizálásáról — Hiinka auionomista programja és a kisebbségek Coolidge delegátusokat küld a leszerelési konferenciára Newyork, december 28. Az Egyesült Államok parlamentje és Coolidge elnök elha­tározták, hogy a leszerelési konferencia elő­készítő munkáihoz szakdelegátusokat külde­nek ki. A bizottság tagjait maga Coolidge elnök fogja kinevezni. A Daily Mail jelenti, hogy az észak amerikai Egyesült Államok kormánya a leszerelési konferencia előkészí­tő bizottságában Hoover és Hughes által képviselteti magát. Borah szenátor elhárí­totta Kelogg államtitkárnak az ajánlatát, hogy a konferencián ö is résztvegyen. A bolgár király békebeszéde Szófia, december 28. Boris bolgár király a parlament képviselői előtt beszédet mon­dott, melyben hangoztatta, hogy Bulgáriá­nak elsősorban bent az országban kell bé­kés megélhetést teremteni és gazdaságilag is fejlődnie. Meg van győződve arról, hogy a mai kormány minden tőle telhetőt megtesz ,a nemzet érdekében. A bolgár nemzet bé­kességben akar élni a hosszú háborúskodás után. Konstatálja, hogy Bulgária békés és lo­jális külpolitikát folytat és meg van győződ­ve arról is, hogy olyan klauzulákat fognak a békeszerződésekhez fűzni, amelyekkel az ország helyzetén könnyíteni fognak, örül annak, hogy Géniben igazságosan intézték el ,a görög-bolgár konfliktus ügyét s ezért háláját fejezi ki a népszövetség iránt s a bol­gár nemzet a jövőben is bizalommal tekint a legfelsőbb nemzetközi fórumra. Ausztria uj gazdasági programja Becs, december 28. Az osztrák kormány, bécsi lapok jelentése szerint, már a népszö­vetség utolsó genfi tanácskozásai alkalmá­val benyújtotta uj beruházási programját, amelynek legfontosabb reformjai a követke­zők: A liitelfölösleget átengedik az osztrák nemzeti banknak, hogy az az osztrák gazda­ság hitelképességét megerősítse. A deviza emelkedésével Ausztria isimét megnyeri a külföld bizalmát és lehetővé teszi azt, hogy az állam olyan hitelalapot létesítsen, amely- lyel .Ausztria .a gazdasági helyzetét egyen­súlyba hozhatja. Végül szigorú ellenőrzés alá veszi a kormány a nagybankokat. Ausztria máskülönben is kedvezően zárja le ezt az évet. Az egyenesadó bevétele 230 miihó shil­ling, .ami a 178 milliós előirányzatnál 52 mil­lió többletbevételt jelent. A vámbevétel vá­rakozáson felüli volt. Az 1925. év a vámbe­vételeknél húszmillió shilling többletet hozott. A szlovének szomorú karácsonya Olaszországban Belgrád. december ,?8. Jugoszláv lapok i jelentése szerint az olasz kormány karácsony napján egy rendeletet adott ki. amely sze­rint a népiskolákban a szlovén és horvát ta­nítási nyelvet teljesen eltörli. Eddig a jugo­szláv kisebbségi iskolákban még heti néhány órában szlovén és horvát nyelven lehetett tanítani, most azonban még ezt is beszün­tette az olasz kormány. Jugoszláv körökben a rendelet nagy felháborodást keltett. A vörös rém far’edése Hollandiában Hága, december 28. A hollandiai forra­dalmi munkásszervezetek háromnapos kon­gresszust tartottak, amelynek elnöke Sneev- Iiet kommunista titkár volt. A kongresszuson a moszkvai vörös szakszervezet, az angol kisebbségi kommunista szakmozgalom és a francia kommunista szakszervezet is képvi­seltette magát. A kongresszus csatlakozott a moszkvai vörös szakszervezeti internacio- r áléhoz. A szokásos karácsonyi politikai nyilat­kozatok ezi'dién csaknem teljesen elmarad­tak s alig irt vagy nyilatkozott néhány politi­kus. Englis dr. pénzügyminiszter több cseh lapban a valuta és pénzérték kérdésével fog­lalkozik s a többi között ezeket írja: Az utóbbi időben pénzlebélyegzésről terjesz- jesztettek híreket. Meg keli állapítanom, hogy ilyen megle­petésekkel nem keli számolni, mert min­denféle kísérletezés ki van zárva és a va­lután ma senkinek sem szabad keresnie, de vesztenie sem. Egyáltalában nincsen ok az ilyen intézke­désre. Törvény nélkül a pénzértéket nem lehet megváltoztatni. Örülünk, hogy szilárd a pénzértékünk és most arra törekszünk, hogy a stabilizálást mindenkorra biztosítsuk. Hodzsa Milán földművelésügyi miniszter a Szlovenska Politikában a csehszlovák-len­gyel kérdéssel s különösen Demosky lengyel képviselő ama tervével foglalkozik, hogy a. két országnak vámuniót kelfene létesítene-1 A gyakorlati szláv politika szempontjából örömmel üdvözli ezt a javaslatot s meg van győződve arról, hogy ezt Európa szláv ál­lamai mérlegelni is fogják. Ehhez a vámunióhoz csatlakoznia kellene majd Jugoszláviának és Romániának is. Hodzsa szükségesnek tartja, hegy a törvény­hozók személyes érintkezést keressenek más országok törvényhozóival s valószínű, hogy Páris, december 28. A minisztertanács­nak háromnapos délelőtti tanácskozása, mely Doumer pénzügyminiszter államháztartási javaslatait tárgyalta, ma háromórás vita után eredménytelenül végződött. Megjegyzendő, hogy a francia parlamenti élet krónikáiban is páratlan eset volt, hogy a minisztertanács a karácsonyi ünnepnapokon ülésezzék. Briand miniszterelnök és Doumer pénz­ügyminiszter az ülés menetéről igen tartóz­kodón n nyilatkozott a sajtó képviselői előtt- Ugyanakkor az egykori baloldal) kormány tagjai, mint Beladier, Renault és Chautens, egyálta­lán nem titkolták el, hogy a baloldaliak és Doumer között a nézetek összeegyez­tetése sehogy sem sikerűit és a régi elvi ellentét továbbra is fönnáll közöttük. A baloldali pártok pénzügyi bizottsága egy különleges pénzügyi programot dolgo­zott ki, amelyet ma a kamara elé terjeszt. A baloldaliak' választási programjukra való hi­vatkozással elvileg tiltakoznak az elsőosztályu szük­ségleti cikkek drágítása és a forgalmi adó mindennemű emelése ellen. Azután ajánlják, hogy az államháztartás egyenlegének biztosítására parlamenti bizott­ság vizsgálja fölül -hz adókat, továbbá állam­ba zt a r t ás i meg takarításokat indítva n y o zn ak a költségvetési előirányzat nyolcszázmillió frankos csökkentésével, nemkülönben szük­ségesnek tartják a kiadások csökkentését cs pedig minden egyes megyében fölállítandó rendkívüli bizottságok előírásai szerint'. Erre a célra kívánják a külföldiek további megadóz­tatását, az örökségi illeték fölemelését, a a prágai parlament csehszlovák törvényho­zói a jövő év tavaszán meglátogatják Jugo­szláviát. Hiinka András a szlovák néppárt vezére a Bühémia munkatársával folytatott beszél­getése során a többi között azt mondta, hogy­ha Sramek Szlovenszkón nem jelölt volna, akkor a szlovák néppártnak nem kellett vol­na két oldal ellen harcolnia. De még igy is csúfos kudarcot szenvedett Sramek, mert 300.000 cseh hivatalnok közül Szlovenszkón csak 17.000 adta rá szavazatát. A szlovák néppárt reméli, hogy a jövő választásokon teljesen leszámol úgy az agráriusokkal, mint a többi kormánypártokkal és Szlovenszkó a szlovákoké lesz. Ami a szlovákoknak a többi nemzetiségekhez való viszonyát illeti az auto­nóm Szlovenszkón, rámutat arra, hogy a szlovákok mindig türelmesek és békeszere­tők voltak. A kisebbségeknek a békeszerződések ál­tal biztosított jogokat a legutolsó pontig teljesíteni fogják. A^/állam nyelve természetesen a szlovák lesz és követelni fogiák. — mondta Hiinka — hogy a hivatalnokok tiszta szlovák vidéken a szlovák nyelvet megtanulják, ilyen félté-' telek mellett a nemszlovák intelligenciának szabad útja lesz minden hivatalba. Kisebbsé­geinknek jogukban áll majd nyelvüket -a bí­róságnál, a közigazgatásnál és az iskola- ür: '" n is szabadon .álni. magas valutájú államokba kivitt árukra az úgynevezett kompenzációs illetékek ki­szabását és végül a mezőgazdák foko­zottak megadóztatását. Azonban a baloldaliaknak ezen utolsó pontja kétségkívül nagy ellenzést fog kiváltani a radikális és köztársasági szocialisták között is, még inkább a vidéki képviselők között is, úgy, hogy a javaslat még a képviselöházban sem vihető keresztül. A szenátusról nern is beszélve. Briand a karácsonyi ünnepek alatt szá­mos pártvezérrel tárgyalt, hogy tájékozód­hassák az egyes pártok követelései iránt és hogy lehetőleg a legszélesebb köztársasági alapon létrehozzon valamilyen megegyezést. A minisztertanács legközelebbi ülése kedden lesz s amennyiben a pénzügyi programra megegyezés nem lesz, ugy a kormány csak a januári ülésszakban terjeszti be javaslatát a kamara elé. A Maiin és más lapok állítása szerint makacsul tartja magát a hir a kabinetben előrelátható változásokról. Ha az egy­kori kartell miniszterei, amennyiben hol­nap sem tudnak megegyezni Doumerrel, hanem kitartanak ajánlatuk mellett, ak­kor kénytelenek lesznek benyújtani le­mondásukat. A jobboldali lapok egész komoly formában beszélnek kormány- válságról, A Journal híradása szerint Doumer a baloldaliak programjáról ironikusan nyilatko­zott. Neki — mondotta — nem ellenajánla­tokra, hanem pénzre van szüksége és pedig azonnal, Pénzt pedig csupán egyedül a for­galmi adó emelése teremthet elő. Ebből négy és féhulliiárdot remél­Vármegyei és jegyzői magyar nyugdíjasok „nyugdijrendezése“ Szlovenszkó, december 28. . (agy) Az 1924. évi 310. számú törvény ki. mondotta a megyei nyugdíjasok, valamint a nyugalmazott községi jegyzők és ezek özve­gyeinek az állami nyugdíjasokéval való illet­mény unifikációját, mert nem méltó és igaz­ságos, hogy nyugdíjas és nyugdíjas közt kü­lönbségeket tegyen a, törvény, hiszen a meg-, élhetés mindegyiküknek egyforma nehéz. Ezt a törvényt, amelyet pontosan egy éve ho­zott a törvényhozás és amelynek fedezetéül a vasúti személytarifa és a bélyegük fékek fel­emeléséből származó jövedelmet jelölte ki — annak ellenére, hogy ezek a jövedelmek 1925 február 1-fől, tehát csaknem égy év óta be­folynak — nem hajtotta végre a minisztérium. A nyugdíjasok ez év augusztus havában kérdőíveket kaptak, amelyeket ki kellett töl- teniök s amelyekben az 1924. évi 287. sz. tör­vény értelmében vagyonukat és meiékjöve- de Imiiket is be kellett vállárnak. Ennek ide­stova félesztendeje és még semmi hír arról, hogy ezt a törvényt és ennek alapján a nyug­dijak felemelését végrehajtották voltra. Azt írták a lapok, hogy pl. Pozsonyinegyében gyűjtik,a kérdőíveket, azokat sokaknak visz- sz'a is küldték kiegészítés és különféle újabb okmányokkal való felszerelés végett, de ér­demi intézkedésekről még nem olvastunk ezen fontos ügyben, mely öt-hat év óta nyo­morgó magyar családok ezrein segített volna. Újabban azonban már egyes előjelekből következtetni lehet a nyugdijrendezés mi­kéntjére, ami igen szomorít lesz e nyugdíja­sokra nézve, különösen azokra, akik havi 100—200 K nyugdijukból családaikat nem bír­ván eltartani, valami mellékfoglalkozást vál­lalni voltak kénytelenek. Egy megyei főtiszt- viselőnek a nyugdijrendezése most megjött a vezérpénzügyigazgatóságtób ahol annak nyugdiját 8748 K-ban állapították meg közel 30 évi szolgáltat után. de mivel dijnoki minő­ségben egy állami hivatalban dolgozik, ezt a nyugdijat a felére, tehát évi 4374 K-ra szállí­tották le és egyúttal az alkalmazás tartama alatt „tulélvezte“ nyugdijat havi 100 koronás részletekben levonják tőle, kilátásba helyez­vén azt, hogy a 310. sz. törvény alapján nye­rendő nyugdijtöbbletböl az egész összeget le­vonják és azt vele visszafizettetik. Tehát amit az állam egyik kezével nyújt, azt a másikkal visszaveszi. Ezzel az intézke­déssel bizonyára azt céozza, h-ogy a nyugdíja­sok mellékkeresetet ne vállaljanak, tehát azo­kat a tétlen életre kárhoztatja. A 287. sz. tör­vény szerint minden mellékfoglalkozásért igy büntetik meg a nyugdíjasokat és ha azoknak magánvagyonuk van, a nyugdíj kiszabásánál azt is figyelembe veszik. Nem sok szociális érzékre és méltányos­ságra vall ez az eljárás a kormány és végre­hajtó közegei részéről. Mert ugyebár az a sze­gény nyugdíjas, aki havi 2—300 korona nyug­dijat kapott ás ebből képtelen volt családjá­nak még kenyeret is juttatni, rá. volt kény­szerítve arra, hogy mellékfoglalkozást vállal­jon és igy keressen néhány száz koronát. Ha most'ezt bevallani kénytelen, a nyugdiját le­szállítják. Ha pedig ke-rese {képtelen lesz. ak­kor ez a mellékfoglalkozása természetesei megszűnik, vagy ha meghal, akkor az özve­gye és gyermekei előtt a kérvényezésinek vé­get nem értő utjai nyílnak meg, mig a nyug­díjnak jogos járandóságát kiszabják a részére. A fennen hangoztatott ..szociális41 elvek tehát gyakorlati alkalmazásukban határozott jogsérelmet jelentenek. A nyugdíjasok amúgy sem kapnak olyan rózsás mellékfoglalkozáso­kat, amelyek számukra szinekurákat jelen,fe­nének. A legtöbb ideiglenes alkalmazásban talál némi mellékkeresetet a városon. Most. ezeket szorgalmukért és igyekezetükért Párisfean Ismét kormányválság van Karácsony napján is minisztertanács volt — Kiválnak a baloldali kartell miniszterei? — Harc a forgalmi adó körül —- Doumer javaslatára a baloldaliak ellenjavasiatot nyújtottak be

Next

/
Thumbnails
Contents