Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-25 / 292. (1035.) szám

Péntek, december 25. ^IiAffAljÜA<ÍTAfí7fmTAP 31 — (Kuzinik Pál temetése.) A híres buda­pesti sebészprofesszort — utolsó kívánsága szerint — Eperjesen temették el december 23-án az ev. templomból az eperjesi magyar­ság nagy részvéte mellett. Fábry Viktor lel­kész magasszárnyalásu, poétikus beszédben méltatta a megboldogult érdemeit. — (Bcniczky és Vanczák szabadlábon.) Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Je­lentettük azt, hogy Ben.iczky Ödön betegségére való hivatkozással büntetésének félévi megszakí­tását kérte, hogy egy szanatóriumban kezeltet­hesse magát. Az igazságügyminisztérium kedve­zően intézte el Beniczky kérvényét s a volt bel­ügyminiszter ma meg is kezdte már hathónapos szabadságát. — A karácsonyi ünnepekre Van­czák János szociáldemokrata nemzetgyűlési kép­viselő, a Népszava felelős szerkesztője is sza­badságot kapott. — (Evangélikus lelkészválasztások.) Tu­dósítónk jelenti: A dunaszerdahelyi evangéli­kus egyház lelkészévé Stadírukker Gyula báti lelkészt, a zayugróci egyház lelkészévé pedig Zsarnovicky Lajos tátraprónai lelkész: választották meg. — (Folytatják a Dobsina—sztracenai miiut építését.) Dobsinai tudósítónk jelenti: A sztracc- nai inüut építési bizottsága most ülésezett két napon át Dobsinán a müut harmadik szakaszának felépítése ügyében. A 11 és fél kilométer hosszú uj miiiiínak most építés alá kerülő utolsó szaka­szára 2 millió 600 ezer koronát irányoztak elő. Az egész müut építkezése hét és félmilliójába ke­rül az államnak. — (Sikkasztó álloinásíőnök.) Pozsonyi tudó­sítónk jelenti: Zsermák Antal, a pozsonyi di- namitgyári vasúti állomás főnöke a vasút pénz­tárából 5640 koronát a saját céljaira elköltött. A pénztárvizsgálatnál rájöttek a sikkasztásra. A főnök csak kétezer korona elsikkasztását ismeri be. Az eljárás megindult ellene. — (Kosztka István védője megmérgezte ma­gát.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Kosztka István dr. volt miniszteri tanácsos, védője. Torday Gábor dr. ügyvéd, aki Kosztkát még legutolsó rágalmazási perében is védte, teg­nap este eltávozott lakásáról s egész éjjel nem tért haza. Ma reggel a Fiumc-szállódában talál­tak ráj ahol megmérgezte magát. Már halott volt. Az öngyilkosság okát nem tudják. — (A modori árvaház jubileuma.) Tudó­sítónk jelenti: A modori evangélikus árvaház most ünnepelte húszéves jubileumát. Az in­tézet húsz év alatt 260 árvát nevelt föl. Je­lenleg 62 árva gyermek talál benne meleg otthont — (Karácsonyi felruházás Eperjesen.) Tudósitónk ina: az Eperjesi Ev. Nöegylet az idén is 14 szegény gyermekei ruházott föl megható szép ünnepély keretében decem­ber 19-én az evangélikus egyház tanácster­mében, amely ez aEra!ómmal is zsúfolásig megtelt. Bájos kis gyermekelőadások, élő­képek, szavalatok. A rendezés é'rdeme Sán­dor Izabelláé, az ev. magyar iskola igazga­tójáé. Dicséretére válik ,az evangélikus nő-’ egyletnek, hogy a felruházáson kívül sze­gény. elhagyatott családokat is fölkeresett a szeretet adományaival, még pedig felekezeti különbség nélkül. — (Megszökött a besztercebányai kom­munista titkár.) Schwarcz, a kommunista párt besztercebányai titkára néhány hónap­pal ezelőtt a prágai központhoz került. E na­pokban kellett volna megkezdenie két évi börtönbüntetését, amelyet forradalmi beszé­dei miatt kapott. A fogság helyett azonban in­kább a-z ..Ígéret földjére** ment, ahogy tréfá­san irta Berlinből, ahonnét Oroszország felé folytatja útját. Magával vitte feleségét is. aki ugyancsak kommunista titkárnő volt és egy évi börtönbüntetését kellett volna letöl­tenie. — (Számos női bajnál) a természetes ..Ferenc József“-keserüviz használata végte­len nagy megkönnyebbülést szerez. A nőor­)si klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy Ferenc Józseí-vizet az egész világon a leg- bb sikerrel alkalmazzák. Kapható gyógy- ertárakban, drogériákban és füszerüzle- tben. 3444 xx (Igen gyakran állapítunk) meg indisz- ziciót pillanatnyi gyengeséget és ehhez j(sonlókat. Éppen ezért szükséges, hogy kinél legyen mindenkor egy háziszer, amely olosszuíléteket egyhamar eltünteti. A mentő mzesegyedtil az „A!pa“-mentholsósborszesz. xx (Fölhívjuk) nb. olvasóink figyelmét j^Ungár S. bankház, Pozsony, Ventur-utca de' lapunk mai számához csatolt mellékletére cscaján!ljuk mindenkinek, hogy csehszlovák néháiysorsjegyeket ennél az általánosan is- vagt és a szerencsétől kisért Ungár S. bank­ámnál azonnal rendelje meg, ahol az I. oszt. Berrmzásnál a főnyereményt megnyerték és iák tték. 3320 A szlovenszkói sportélet évi mérlege Hl. A magyar futball a csehszlovák köztár­saságban Irta: Kohut Pál, a CsAF-MLSz nemzetközi előadója Pozsony, december >. A futball, mint szerte a nagy világon, úgy Szlovenszkón is még mindig az a sportág, amely a leghatalmasabb vonzóerőt gyakorolja a tömegekre. Dacára a futball- sport ellen az utóbbi időben emelt számos panasznak és tényleg fennálló sok gátló kö­rülménynek. megállapítható, hogy még min­dig a futball az a hatalmas eszköz, amely ezrekre menő emberseregeket képes a sza­badba vonzani. Ha most már visszapillantunk a szlo­venszkói íutballélet 1925. esztendei tavaszi és őszi szezonjára, a megfigyelés szempont­jából Szlovenszkó magyar fütballját két cso­portra kell osztanunk és pedig: a nyugati és keleti csoportra. A nyugati .körzet, értve alatta Pozsonyi, sokkal kedvezőbb mérleget mutat, mint a keleti: a kassai csoport. A nyugati körzet kedvezőbb viszonyaihoz természet­szerűleg elsősorban járul az a körülmény, hogy Pozsony Szlovenszkó legnagyobb vá­rosa és földrajzilag is hozzáférhetőbb hely­zetben van. E körülményhez járul még Becs közelsége is, úgyhogy a pozsonyi egyesületeknek bővebben lehet alkalmuk osztrák csapatok lekötésére, mint a távolabb eső kassai, vagy dél szlovenszkó'! egyletek­nek. — A pozsonyi egyesületek, dicséretükre legyen mondva, nem is fukarkodtak a nagy attrakciók lekötésében s bizony sokszor nehéz anyagi áldozatok árán is nagyobb rendezésekre vállalkoztak. De az év folya­mán nemcsak bécsi csapatok jártak Szlo­venszkó fővárosában. Budapest legjobb együttesei is szívesen látogattak át a Du­nán és többször meggyőződhettek a nyugat- szlovenszkói futball örömreíjes haladásáról, mert a legtöbb esetben vereséggel voltak kénytelenek hazatérni. A nemzetközi mér­kőzések rendezésében főleg a szlovenszkói magyar bajnok: a Ligeti SC vitte a döntő szerepet. Azonban . a .többi nagy . pozsonyi egyesület sem volt rest és az év folyamán a PTE, Rapid, Cérnagyár, PMTK több érté­kes nemzetközi meccset rendezett. így a pozsonyi kerületben az erkölcsi siker szem­pontjából sehol panasznak heyle nem lehet. Sajnos, nem mondható ez teljes határo­zottsággal a keleti kerületről: Kassa és Ungvár futball életéről. Ott egy-egy nemzet­közi mérkőzés a nagy távolságra való tekin­tettel óriási költségekkel jár és csak a ritka élvezetek közé tartozik. Az egyesületek itt tisztán csak helyiérdekű és serlegmérkőzé­seket rendezhetnek, ami természetesen nem elég ahhoz, hogy a csapatok megfelelőleg fejlődhessenek és az egyesületek pénztárai rózsásabb helyzetbe juthassanak. Fájó azon­ban az is, hogy az egyesületek itt nem a legjobb harmóniában élnek egymással, ami azután részint szövetségi, másrészt pedig központi beavatkozásra és felosztásra adott alkalmat. — Az ősz beálltával javult ugyan a helyzet és remélhető, hogy a tavasz folyamán keleten is helyreáll a rend és harmónia. A CsAF—MLSz pozsonyi központja is gyökeres változáson ment keresztül. így min­denekelőtt a titkárságában teremtett rendet, és hosszú kisérletezés után annak élére olyan egyént helyezett, kinek eddigi működése máris közmegelégedést kelt. A szövetségi élet biztosítására a központnak kellő anyagi eszközökről kellett gondoskodnia, ami annál nehezebb volt. mert úgy a kerületek, mint az egyletek fizetési kötelezettségeiket csak elvétve tudják teljesítem. — Az anyagiak biztosítása igy teljesen a szövetség nemzet­közi referátusára hárult, amely a szövetségi mérkőzések rendezése által feladatának eleget is tett. — A válogatott meccsek anyagi szempontból teljes sikerrel is vég­ződtek. mig az erkölcsi siker csak közepes­nek mondható. A MLSz válogatottja négy meccs közül kettőt vesztett, egyet eldöntet­lenné tett és egyben győzött. A nyert meccset mindenesetre ki kell emelni, mert azt Budapest válogatottja ellen érte el, amikor Zsák kapuját egy góllal terhelte meg. Rosszabbul sikerültek a kerületi mérkőzések úgy anyagilag, mint erkölcsileg a keleti ke­rületben. A keletszlovenszkói válogatott mindkét meccsét súlyos vereséggel abszol­válta. Szlovenszkó magyar futballélete ter­mészetszerűleg nagyban elüt az egyéb nem­zetiségek futballéletétől, amelyek azonban inkább is élvezik az országos szerv meleg­ségét és jótéteményeit. E hasábokon az el­múlt hetekben részletesen rámutattunk a szlovenszkói magyar íutballélet bajaira és hibáira. Reméljük, hogy a tapasztalatokból azok, akiket illet, levonják a tanulságokat és akkor Szlovenszkó magyar sportjának fut- baliélete a jövőben nem lesz többé passziv! A milánói nemzetközi birkózóverseny ered­ményei. Milánóból jelentik: Tegnap fejezték be négynapos verseny után az európai birkózóbaj- nokságokat, amelyek a versenyen részeveit ma­gyarokra nézve fényes eredménmyci végződtek, amennyiben a magyar versenyzők három győze­lemmel s ugyancsak három helyezéssel tértek haza. Keresztes, Magyar és Németh győztek és bajnokok lettek. A verseny eredményei a követ­kezők: Légsnlyban 1- Magyar A r marid magyar, a 2. és 3. helyezettek olaszok: pehelysúlyban 1. Németh magyar, 2- Steiuitz német, 3. Maimberg svéd; könnyüsulyban 1. Keresztes magyar, 2. Sesta osztrák, 3- Matúra magyar; kis középsuly- ban első Braun német, 2. Kokimnen finn, 3. Grup- pioni olasz; nagy középsulyban első Westergren svéd világbajnok, 2. Rupp német, 3. Paipp ma­gyar; nehézsúlyban 1- Svenson svéd, 2. Badó magyar, 3. francia. A nemzetek pont­versenyében 1 Magyarország 19 ponttal, 2. Né­metország 12 ponttal, 3. Svédország 10 ponttal, 4 Olaszország 8, 5. Ausztria 4, 6. Finnország 3, 7 Franciaország 3 s 8- Jugoszlávia 1 ponttal. A versenyekkel párhuzamosan megtartott nemzet­közi birkózó-kongresszuson a magyarok javasla­tára elfogadták, hogy a jövőben a nemzetközi versenyeken a technikai fölényt jutalmazó ma­gyar versenyszabályokat léptetik életbe. A ver­seny és a kongresszus képviselőinek tiszteletére adott banketten a nagyszerű magyar csoportot felállva ünnepelték. Pingpongverseny a Rimaszombati Kereske­delmi Testületben. Rimaszombati tudósítónk je­lenti: Vasárnap este fejeződtek be a Rimaszom­bati Kereskedelmi Testület égisze alatt megren- deztt háromnapos pi'n.gpongversenyek. A mind­végig nívós játékot a döntők befejezéséig állan­dóan nagyszámú közönség nézte végig. A dijakat a következők nyerték: Férfi-egyes i. Altma,nn Ferenc, 2- Lukács Géza; női egyes 1- Veress Eirrmy, 2. Klein Sári; férii-páros 1. Altmann Fe­renc, Veress István, 2. Veress Cirill, Weizer Ká­roly; vegyes páros l. Veress Ermny, Altmann Ferenc, 2. Róth Margit, Maros Miklós. A férfi­egyes vigaszversenyt Weizer Károly nyerte­A kisiparos-panaszok Irta ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési • képviselő Bárhol megfordulunk, mindenütt özöné­vel halljuk a kisipar romlásáról, mellőzéséről, elhanyagolásáról és a kisiparosság nem meg­felelő értékeléséről szóló panaszokat. A pana­szok — mindenkinek el kell ismerni — telje­sen jogosak, de hogy az illetékesek azt ke­vésbé veszik figyelembe, nem törekednek azok orvoslására, abban — valljuk be őszin­tén a kisiparosság nem kis mértékben hi­bás. A céhek korában az iparosság nemcsak anyagi jólétnek, befolyásnak, hanem társadal­milag is nagy tekintélynek örvendett. Ezeket azonban nemcsak hatalmas gazdasági szer­vezetének, hanem főkép annak köszönhette, hogy a szervezet figyelme a gazdasági kérdé­seken kívül egészen a családi élet mikéntjé­ig mindenre kiterjedt s szigorú fegyelmezés­sel őrködött. Fegyelem azonban merőben ha­talmi eszközökkel soha el nem érhető és fenn nem tartható, ehhez a fegyelem alatt állóknak az ügy érdekében történő önkéntes belátására és erős önudatára van szükség. Ez a fegye­lem meg volt a céhek korának iparosaiban, mert mindannyian belátták, hogy fegyelem nélkül még egy kis családot sem, nem hogy Olyan nagy tagú családot, mint a céhek vol­tak, boldogulásukra vezetni lehessen, mely­nek belátása és a közös érdek érzete viszont büszke öntudattal töltötte el iparosainkat. A céhek bomlásával együtt megszűnt az iparosság fegyelmezettsége, a magánérdek­nek a közérdek alá való öntudatos rendelése is — melyeknek különben a fegyelem megla- zulása az első feltétele — s az iparosság hely­zetének romlásával együtt mindiobban rom­lott az iparosság öntudata is, míg elérkeztünk napjainkhoz, mikor a mind öntudatosabhá vá­ló társadalmi osztályokkal szemben, a kisipa­rosság bizalmát és hitét vesztve áll szemben. Bátran merem állítani, hogy a gazdasági viszonyok változásából szár­mazó kisipari válság soha sem érte volna el mai fokát ha a kisiparosság egyetemes érdekét szolgáló fegyelmezettség fel nem bomlik s öntudata meg nem semmisül. Öntudat, önbizalom és fegyelem nélkül sem támadó, sem védelmi harc eredményre való kilátásokkal soha nem folytatható. Ha tehát a kisipar érdekeit meg akarjuk védeni s a további romlást elihártani., ha biztosítani akarjuk a kisiparosság részére az őt minde­nütt megillető helyet s azt akarjuk, hogy ér­dekeink az állam kormányzásában is figye­lembe vétessenek.* úgy elsősorban önmagun­kat és vezetőinket kell nem túlbecsülnünk, de értékelnünk, vissza kell nyernünk elvesztett hitünket és önbizalmunkat s ügyünk érdeké­ben anyagi áldozatoktól sem szabad vissza­riadnunk, mert anyagiak nélkül semmiféle szervezet fenn nem tartható és semmiféle küzdelem nem folytatható. Sokan ezeknek teljesülését máról-holnapra megvalósítható­nak tartják, de a valóságban nehézségek van­nak. Egy társadalmi rétegben, melynek nem volt, vagy gyenge volt öntudata, fegyelme­zettsége és áldozatkészsége, sokkal könnyebb azt megteremteni, mint ott, ahol ez már rész­ben kiveszett és az összefogó szálak elsza­kadtak. Példa erre a pár év tized előtt még teljesen öntudat nélküli munkásság, mely bá­mulatos együttérzést és áldozatkészséget ta­núsít ma. De ez a példa egyúttal nekünk is biztatá­sul szolgálhat, hogy erős akarattal és munká­val sikerül felépítenünk öntudatos együttér­zésünket és egymásért való odaadásunkat. Csalás erre a szilárd alapra építhetünk, mert enélkül minden fáradságunk csak futó- homokra épített kártyavárakat teremthet. Az alapnál kell tehát kezdenünk. S ha érős akarattal akarjuk, munkánk nem lesz hiábavaló, a kisipar védelme gyakorlati tény- nyc válik s a kisiparossá# elfoglalja megérde­melt helyét. Lássunk tehát csüggedóst nem ismerve a célhoz vezető munkához! — A Komáromi Népbank mint szövetkezet mérlege. Komáromi tudósítónk jelenti: A Komá­romi Népbank mint szövetkezet most bocsátotta ki 55. évi mérlegét. Az intézet 1924-ben bonyolí­totta le hadikölcsöneinek IV. ál larnk öles önné való konverzióját, mely 10.410 korona veszteséget eredményezett, melynek az 1925. évi számlára leendő átvitelét javasolja az igazgatóság. Az In­tézet saját vagyona meghaladja a 800.000 koro­nát, a bruttovagyon 3,005.460 korona, melyet 2,602.729 korona törzsbetét és 288.093 korona lombardkölcsön terhel. A pénzintézet december 27-én tartja Komáromban közgyűlését. — Uj gépbevásárló szövetkezet Szloven­szkón. A Gazdasági Tudósitó jelenti: A napokban a Besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt megalakult Besztercebányán a gép­vásárló szövetkezet. Szlovenszkón eddig csak Pozsonyban volt hasonló alakulás. — A ruszinszkói és szlovenszkói borpiacon a kereslet megélénkült. A hirtelen bekövetkezett fagyok miatt azonban a kereskedők egyidőre nemi tudnak eleget tenni a rendeléseknek. Ruszinszkó- ban a bortermés, amint már megírtuk, holdanként 20 hektolitert tett ki, úgy hogy itt mintegy 100— 150 ezer hektoliter bor áll a kereskedelem ren­delkezésére. — A Magyar—Olasz és Alagyar Agrárbank fúziója. Budapestről jelentik: A kér. intézet teg­napi közgyűlése elhatározta a fúziót, az Agrár­bank áruüzletének kivételével, amely külön rész­vénytársaság birtokába került. A két bank fúzió­ját a Magyar—Olasz Bank perfektuálta olykép­pen. hogy részvénytőkéiét 1.050 millióról 150.000 ui részvény kibocsátásával 1.080 millióra emeli fel. Az Agrár Bank részvényesei egy részvényü­kért három Olasz—Magyar banki részvényt kap­nak. — lljabb forgalmiadó-átaiányosltások. A pénzügyminiszter a közeli napokban rendeletileg átalányositani fogja az ecetsav és faszén forgal­mi adóját. oa&'-a — ■ ....................... ....... 1 -----------------------------------------—----- -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—------------------------------------------ -----------------­£* ? Steméisp OCüfl MM fiival kfiHMilegessegefc Inxns ‘eltáimmfl. | püspöki palotában. KASSA, Fő-utca 32-34. si«nqe$®silála. VaHMI perzsa szőrdcCcIi. ! A P. 1 T « erős j-BBBBaBBBBBBBaBBBBaBaBaB'»aaaBBBaaaBaaaaaBBB,,a,,,,aaaaa,,aaa,,,,a,luaaaa*a“l,nll,a,,a,,,,aaa,iaa‘faaaaaa,,a,,a,‘"'aii,,aaaBaaaaaa •BaB»BaaBBaaaBBBaaBBBBBaaBBBBBBaBBaBBBaaBeBBaBHa»aBaBBa«BBaaBBBBBaaBaaBBBaoaBBaaaaa

Next

/
Thumbnails
Contents