Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-03 / 274. (1017.) szám
Csütörtök, december 3. 9WJfá/JU(w£7fa<Z*?‘ ________________________________ » Eg yszeri! törsénelek A veszettség SzenMváitu a maggor-nonci ftiolíft rcáipoíiíifíáfáré! Megalakult a magyar paiSafneaii klub — Szent-Ivány nagy beszéde a közös alakuló ülésen — Első lépés az összes nemzeti kisebbségeket magában foglaló egységes fronthoz — A P. M. II. eredeti tudósítása — I. Egy gyönyörű téli estére emlékezett- Leiket melegítő kályha melleit ült öregek között. Az öregek csodálatosszépen beszélgettek. A nagyanyja fehér újakkal vékony fonalat sodort. Mézberakott, zölden el tett diót eszegettek. Már csak egy hét választotta el ezt az esttét karácsony szent estéjétől és fehér karácsony Ígérkezett. Kedves, huncut nagyapja csendesen mosolygó nagyanyja fül eih adatára beszélt Aniisikáróá. Anislka a magaidejében szép és vig özvegy volt a faluban s az öregek között sok veszedelmes küzdelmet sugalmazott. Kikapós nagyapja legé- nyesen járt a szép özvegy után, de nagyanyja szerelmes asszonys'ziv kitartásával küzdött a férjéért- A szép özvegy megesunyult azóta, a csúf emlékek vesztettek a csúnyaságukból. Nagyapó magyanyóá maradt. — Jóska, a kocsisom is szerelmes lett Anis- kába! — mondotta a nagyapja. — Észrevettem rajta és figyeltem rá. Ügyes legény volt, de hirtelen és parancsot nem szívlelő. Hozzám mégis ragaszkodott! — Mig Aniska meg nem zavarta az ő eszét is! — mondotta szelíden a nagyanyja. — Ej'j, ej'j Jutkám! Az ő eszét is! Ezt az „is“-t nem tudod még most sem elhagyni! Húsz éve annak! — Mondd csak tovább öreg, mondd! Nem szóltam semmit. — Mondom bizony! Hát Jóska szerelmes lett Aniskába! Vásárra mentünk kocsival s a Ritka- erdőben Jóska csak hátrafordul az első üléstől Gazdiuram, mondja, .kötözzön meg engem, mert én most nyomban megveszek és megbarapom magukat! — Ez is egy olyan kis kirándulás volt! — mosolygott nagyanyó. — Mert tudni kell, hoigy a hátsó ülésen Aniskával ült az öreg. — Bizony vele! Hát azt mondja Jóska, hogy 5 nyomban megvesz s kötözzem meg, meri nem akarja a ténsasszonyt megharapni. Mondom neki, hogy hát engem megtharapn.á!-e? Ne beszéljen sokat, gazduram, feleli, hanem kötözzön meg. amig nem késő. Erősíti, hogy nyomban megvesz. Egy darabig csak tréfálózok vele, de aztán kezdi a szemét forgatni s úgy könyörög, de úgy. _ hogy kötözzem meg. hogy már végül én is komolyabbra veszem- Előszedem a köteleimet, megkötözöm velük Jóskát és hátradugom a s zekéid éráikba. így m, ténsasszony, mondja abban a percben s már jön is a hab a száján- ügy ordított végig az erdőn. úgy dobálta magát a szekérderékban, hogy minket a hideg rázott ki. Harapni persze csak a kocsideszkát tudta. Hát igy szerette Aniskát a kocsisom. M:kor érezte, hogy megvesz, volt any- nyi lelki ereje, hogy visszatartotta addig magát, amig megkötöztem. — Csakhogy meg ne harapia Aniskát, ugy-e! — bólintotta nagyanyó. — Eij. ejj, öreg! — Semmi, Jutkáim! Műsoron kívül vagyunk mi már mindnyájan! Ha olyan magasak voltunk is valamikor, hogy a fejünkről az eget lehetett bemeszelni. most bezzeg már leidé, földifelé tartunk! Ütjük a kutyát karó nélkül! II. ' Mikor a gondolat inegfogamzani kezdett benne, erre a szép estére sokat em’ékezett. Először a babájához ment el, segítségkérőén fogta meg a kezét és komolyan szólott hozzá: — Ha igazán szeret, kötözzön meg! Érzem, hogy meg fogok veszni! — A babája hitetlenül mosolygott és azt felelte, hogy ne képzelődjönAkikor e’rnent a barátimhoz, sorba mindhez és őket is kérte, hogy kötözzék meg, mert érzi, hogy meg fog veszni. Akkor majd harapsz! — mondották jókedvűen neki és nem kötözték meg. E’ment sorba minden jó emberéhez. Volt a falun- lakó édesanyjánál is. Az édesanyja megcsókolta a homlokát és melegen ölelte meg: — Nem, édes fám! Nem szabad ilyeneket beszélned! Légy erős, ne hagyd magadat. Szép. egészséges vagy, nincs semmi okod az ilyen beszédékre! Csak azt a nőt hagyd ott, meglásd, elmúlnak ezek a képzelődéseid i>s! Ha pedig mégis megbetegedné! valamikor, számíthatsz arra, hogy egész telkemmel ápolni foglak! Ezután még a bátyjához ment el, akinek a kezéből egyszer az utolsó percben csavarta ki a revolvert ,s akihez komoly testvéri érzések fűzték. — Édes Jenő — mondotta a bátyja — tudod, hogy mindenre képes vagvok érted, de ezt mégsem tehetem. Hogyan, mért kötöznélek meg? Kiejtette, hogy mért, de eredmény nélkül- Tanácsokat, nyugtató és eligazító szavakat kapott. de megkötözni a bátyja sem akarta. Végül mégegyszer elment a babájához. Letérdelt eléje, ugv könyörgött neki. A babája érdeklődéssel hallgatta, a száját csókolta meg és igy szólt hozzá: — Én nem fogom megtenni, hogy megkötözzelek, te pedig nem fogsz megveszni! Jobban ismerlek én. édesem! Mikor aztán a bankiban rájöttek arra. hogy hosszú idő óta és rendszeresen milyen nagy ösz- szegeket sikkasztott, detektívek jöttek érte és mégiscsak megkötözték. A barátai, akik közül sokakat megkárosított, nem értették, hogy miképpen tehette ezt! Sokan közü’ük azt sem értették, hogy űrképpen folytathatta ilyen sokáig aljas üzelmek anélkül, hogy rájöttek volna! Csak abban egyeztek meg mindnyájan, hogy még idejében meg kellett volna kötözni Darkn István. tétwtixx., állj melfénti? íftxesa efő! Prága, december 2. A magyar nemzeti párti képviselők és szenátorok kedden délután négy órakor tar- .ották meg az alakuló klubülést Prágában, amelyen megjelentek: Szemt-lyány József, Nitsch Andor, Holota János dr., iij. Koczor Gyula képviselők, Richter János és Törköly József dr. szenátorok- Távolmaradásukat 'gazolták Fiissy Kálmán éis Korláth Endre dr. képviselők, valamint Egry Ferenc szenátorok. A klub tisztikarának megválasztását a következőképpen ejtették meg: Elnök Szent- Ivány József, alelnök a képviselők részéről Korláth Endre dr-, mig a szenátorok részéről Törköly József dr. A Butid dér Landwirte és a magyar nemzeti párt közös klubjába a magyar csoport az alelnöki tisztségre Szení- Ivány József képviselőt, a végrehajtó b'zotí- ságba pedig Richter János szenátort és Korlát Endre dr. képviselőt jelölte. A választások megejtése után Szent- lvány József elnök kimerítő jelentést tett a politikai helyzetről s beszédét a klub egyhangúlag tudomásul vette. Prága, december 2. A Butid dér Land- wirte, a német iparospárt és a magyar nemzeti párt megválasztott törvényhozói ma délelőtt 11 órakor tartották meg klubalakuló ülésüket, amelyen a képviselőházi és a szenátusi közös klub elnökéül Spina dr. képviselőt választották meg, helyettes elnököknek: Ho- dinát, a Bund dér Landwirte részéről, Szent- Ivány Józsefet, a magyar nemzeti párt részéről és Stemzlt a német iparospárt részéről. Jegyzőkönyvvezető Zierhut, helyettese Koczor Gyula, továbbá négy bizalmit választott még a klub, akik közül egy magyar: Richter János. A választás után Spina dr. az uj klubelnök tartott nagyszabású politikai beszédet, amelyben megértésre és békés együttműködésre hívta fel a klubban egyesült pártok törvényhozóit. Köszönetét mondot Kre- pek szenátornak, a régi klubelnöknek, aki 1920 óta fáradhatatlanul működött a Bund dér Landwirte ügyeinek elöbbrevitelében és már akkor megteremtette az alapját a mai gazda- szövetségnek. Majd a mostani politikai állapotokra térve rá, kijelentette, hogy a németeknek a kormányban való részvételéről csakis abban az esetben lehetne szó, ha a nemzeti kisebbségeknek jogait a legteljesebb mértékben elismernék. Amig ez meg ncsn íröténik, teljesen ki van zárva a németeknek a kormányba való belépése. Ezután Szent-lvány József, a magyar nemzeti párt elnöke emelkedett szó látásra. — Mikor először van alkalmam — mondotta — nyolc társammal az Önökkel létesített választási paktum alapján a parlamenti együttműködés céljából alkotott közös klubban megjelenni, szükségéi érzem annak, hogy a közelmúlt eseményei kapcsán néhány kérdésben véleményt mondjak, rávilágítva arra a hangulatra, amely úgy vidékeinken, nrnt itt él a többi német, illetve magyar pártok egy- némelyike körében s amely ilyen formán a mi politikai együttműködésünk szempontjából ránk nézve igen nagy fontosságú, Nagyfon- tosságu azért, mert a jövendő munkánk iránya tekintetében döntő jelentőségű lehet. — Méltóztatnak emlékezni rá, hogy midőn a nyár folyamán a nemzeti kisebbségi pártok közös vá'asztási és általában politikai munkájáról néhány ujságközlemény keretében foglalkoztam, két főirányelv vezérelt. — Az egy'k: megállapítása annak, hogy a csehiszlovákiai belpolitikában a kisebbségi nemzetek politikája terén meg ke'! keresni azt a vezéreszmét, amely lehetőleg az összes kisebbségi pártokat tartósan összekapcsolni képes, a másik: felismerése annak, hogy szakítani kell a negatív iránnyal és a részünkre megadott módon úgy tia- gyobbitani erőinket, hogy az aktív politikai tevékenységre alkalmasakká legyünk. Ennek az axiómának eredménye, hogy a közös választási listánk létre jöhetett és ma itt Önökkel az eddig'nél szorosabb egységben foglalhatunk helyet. Azt hiszem, a választás eredményei igazoltak bennünket, akik a magyarnémet szövetkezés álláspontjára helyezked- tünk. mert eredményeink a rem^uveínken felül tel- teliesiiltek. — Sajnosán kel! ugyan megállapítanom hogy választási szövetségünk a többi német és magyar pártra nem terjedhetett ki, de azt hiszem ma már túl vagyunk azon, hogy ennek okaival behatóan foglalkozzunk. Ránk nézve ezen kérdésnél osak az a fontos, hogy a német pártok körében éppen úgy, mint a magyar pártjainknál — két tábor keletkezett. Az egyik ellene volt az általunk létesített szövetségnek, a másik mellette. Anélkül hogy az elkövetkező eseményeknek prejtidi- kálui akarnék, le kívánom szögezni, hogy mi óhajtjuk ugyan a többi érdekeit pártokkal való összekapcso’ódási, azonban a legnyugodtabb lelkiismerettel fogjuk állam a harcot is, ha az szükséges, mert meg vagyunk győződve politikai koncepcióink helyességéről és győzelméről— Ma is annak az eszmének óhajtok szolgálatában állani, mely a német és magyar nemzeti kisebbség összefogását célozza és ma is keresem az együttműködést biztosító pszichológiai és mondjuk: eszmebeli bázist. Ennek az eszmének hatása alatt állok és kérem Önöket arra, hogy gondolataimat azza> az érzéssel fogadják, hogy azok népeink javát, politikai működésünk eredményességét akarják elérni és hogy nincs más óhajtásom, mint a legnagyobb komolysággal és korrektséggel viseltetni Önökkel szemben és teljes nyílt őszinteséggel mondani meg nézeteimet- Más szóval: meg szeretném teremteni az együttműködés pszichológiai bázisát: a kölcsönös és föl tétl en bizalmat— Eszmebeli bázisnak nevezem azokat a gyakorlati jelentőséggel biró kérdéseket, melyekben semmiféle ellentétek nem lehetnek. Például a kulturális politika kérdései, a gazdasági és pénzügyi kérdések sokasága stb. Mindezeken kívül azonban szükségünk van dönteni afelett, hogy amikor a politikai aktiv:znwst. fogadtuk el parlamenti munkánk alapjául, hogyan és milyen utón óhajtjuk ezt t gyakorlatba átvinni és mik a célki'üzéseink. A po'itikai aktivizmust a magam részéről úgy értelmezem, hogy bár az önrendelkezési jog elvét fel nem adjuk, beleilleszkedünk a csehszlovák köztársaság kereteibe s ebben a keretben aktivista programot vallunk, jelenleg azonban ellenzéki taktikát folytatunk, mert népünknek ez az érdeke. Ezek szerint tehát nemzeti életünk lehetőségeinek biztosítása érdekében konstruktív munka végzésére is alkalmassá tesszük politikánkat, de csak az esetre, ha annak ideje elérkeznék és ahhoz fűzött feltételeink teljesülnek. Nagyon sajnálatos volna, ha politikai ellenfeleink a mi ilyetén való elhatározásunkat olybá vennék, mintha mi akár a kormánynak. akár a mai rendszernek felajánlkoznánk. Nem! Politikai látásunk súlyos defektusa volna ha ezt tennők, mert minden politikának alfája és ómegája min- nél nagyobb erőt és hatalmat venni a kézbe és a politikai küzdőtéren minél jobban megnehezíteni az ellenfél stratégiai helyzetét. — Ha ezt a tételt a prágai parlamentre alkalmazzuk, akkor nagyon egyszerű a m< teendőnk megállapítása. A kormány és a csehszlovák koalíció helyzete igen sokat rosszabbodott a választásokon. Ma o’y kevés többséggel rendelkezik az uj koalíció, hogy annak segítségével a kormányzás nagyon bizonytalan, hiszen 5ia a miniszterek nincsenek jelen, már nincs többség. Nekünk tehát mint számottevő pártnak, módunkban van kierőszakolni kívánságaink teljesítését. — Nekünk igen könnyű s egyszerű a helyzetünk. A kormány és a nemzeti koalíció fentartása csekélységeken múlik s nagy hiba volna, ha mi például gazdasági téren teendő kis koncessziók kedvvéért a kormányzó koalícióval szemben feladnék ellenzéki á'láspontunkat s vele szavaznánk. Akkor megkönny'tenők és megliosszabbitanók a kormány uralmát segédkezet nyújtanánk egy — esetleg értékes gazdasági koncesszió ellenében — a csehszlovák nemzeti irány szabad tobzódásához például kulturális téren. Taktikánk tehát csak kizárólag és határozottan ellenzéki lehet. — Nem szabad elfelejtenünk, hogy csak akkor fogunk elérhetni valamit, ha erőt mutatunkA cseh politika irányítóit nem a jóindulat fogja vezetni, de a kényszerű ég, amely rájuk diktálja, hogy a nemzeti kisebbségekkel megbékiiíjenck. — A jelenlegi politikai viszonyok között a mi erőnk nemcsak a mi páríja'nk megerősödésén múlik, de az európai konstelláción is. Locarnóbau Benes külügyminisztert figyelmeztették a nemzeti kisebbségek dolgának rendezésére, megfontolás tárgya volt a csehszlovák nemzetiségi állam kérdése is. Minekünk nincs más teendők, mint a politikai okosiság a politikai realizmus álláspontjára állva erőteljes és céltudatos ellenzéki po'tikát űzni s a locarnói visszhangot hallatni. — Miután pedig a klubunkban helyet foglaló pártok a reálpolitika alapiára helyezkedtek, meg kell vizsgálni a kérdést, milyen feltételek volnának azok, amelyek a konstruktív kormányzó munkában való részvételünket lehetővé tennék. Azt hiszem, erre is nagyon egyszerű a válasz. Németek és magyarok csak valóságos állapotnak megfelelő nemzetiségi állásúban lehetnének abban a helyzetben, hogy a kormányzásban részt vegyenek, il'eíve azt támogassák. — A nemzetiségi állam elvének öss-z- hangbahozatala Szlovenszkó és Ruszinszkó nemzeti autonómiájának programjával megérett a publicisztikai feldolgozásra. Mert egészen bizonyos, hogyha ma nem is, de a legközelebbi választás nagyon időszerűvé fogja tenni ezt a kérdési— Összefoglalva az eddigieket, én ebben a klubban a nemzeti kisebbségek mindegyikét magában fog’aló ellenzéki frontnak a inagvát látom, ennek a frontnak létrejötte érdekében óhajtok dolgozni és amikor minden fentanás nélkül óbaitok a német érdekért síkra szállanti, ugyanekkor elvárom és remélem, hogy a magyar kisebbség érdekében Önök is ugyanezt teszik. — Ez fogja a pszichológiai bázist adni a tartós szövetségre, az eszmei összekapcsolódás pedig a reálpolitikának a fentebbiekben vázolt értelmezése, mely szerint az ellenzéki álláspontot föntartva a német és magyar nemzeti kisebbség, csupán nemzetiségi államban vállalhatná a kormányzásban való részvételt. . Szent-lvány szavai óriási lelkesedést váltottak ki. a klub tagjai percekig zajosan ünnepelték őt. A klub még megbízta az uj elnökséget, hogy az összes ellenzéki pártoknak pénteki tanácskozásán a klubot képviselje. Ezután a gvülés emelkedett hangulatban véget ért. \m mim"*, Mesterséges szigetek az Atlanti Óceánban Az Európa-Amerika repölök részére betonszigeteket készítenek az Atlanti Óceánbaii. — A P. M. H. tudósítójától -New-York, december 2. Európa és Amerika között a repülőközlekedés nagyon egyszerű dolog lenne, ha az óceánban szigetek volnának, amelyeken a repülők leszállhatnának, hogy benzint vegyenek fel. A Scientific Ameríkan-ban E. R. Armstrong mérnök most azzal áll elő, hogy ha nincsenek szigetek az óceánban, csinálni kell szigeteket. Armstrong mesterséges „szigete" egy 15.000 tonna vizet kiszorító, acélból és cementből készült szerkezet, amelynek szélessége 120. hossza pedig 400 méter. Lényegében egy egy darabból álló beton- tutaj volna ez a mesterséges sziget, mely mintegy húsz méternyire állna ki a vízből s acélkábelekke! volna a tengerfenekén nyugvó vasmacskákhoz erősítve, A rettentő súlyú tutajt bóják segítségével úgy lehetne felszínen tartani, hogy feneke állandóan a tenger „hullámzási vonala" alatt legyen. A tengernek ugyanis csak a felszíne hullámzik; körülbelül 17 méter az a mélység, amelyben a víz a legnagyobb viharban is mozdulatlan. Ha Armstrong mesterséges szigetének a feneke 17 méternél mélyebbre merül le a vízbe, akkor a mesterséges sziget a legnagyobb viharban is mozdulatlan marad, s repülőgép kikötésére alkalmas. Ha az Armstrong-féle mesterséges szigeteket egymástól nyolcszáz kilométernyire helyeznék el az óceánban, akkor semmi aka dálya nem lenne többé annak, hogy repülőjáratokat rendszeresítsenek Európa és Ame rika között. mtignimv áondoíafnafi a ml fapunlf a ftanóadójaf
