Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-03 / 274. (1017.) szám

Csütörtök, december 3. 9WJfá/JU(w£7fa<Z*?‘ ________________________________ » Eg yszeri! törsénelek A veszettség SzenMváitu a maggor-nonci ftiolíft rcáipoíiíifíáfáré! Megalakult a magyar paiSafneaii klub — Szent-Ivány nagy beszéde a közös alakuló ülésen — Első lépés az összes nemzeti kisebbsége­ket magában foglaló egységes fronthoz — A P. M. II. eredeti tudósítása — I. Egy gyönyörű téli estére emlékezett- Leiket melegítő kályha melleit ült öregek között. Az öregek csodálatosszépen beszélgettek. A nagy­anyja fehér újakkal vékony fonalat sodort. Méz­berakott, zölden el tett diót eszegettek. Már csak egy hét választotta el ezt az esttét karácsony szent estéjétől és fehér karácsony Ígérkezett. Kedves, huncut nagyapja csendesen mosoly­gó nagyanyja fül eih adatára beszélt Aniisikáróá. Anislka a magaidejében szép és vig özvegy volt a faluban s az öregek között sok veszedelmes küzdelmet sugalmazott. Kikapós nagyapja legé- nyesen járt a szép özvegy után, de nagyanyja szerelmes asszonys'ziv kitartásával küzdött a fér­jéért- A szép özvegy megesunyult azóta, a csúf emlékek vesztettek a csúnyaságukból. Nagyapó magyanyóá maradt. — Jóska, a kocsisom is szerelmes lett Anis- kába! — mondotta a nagyapja. — Észrevettem rajta és figyeltem rá. Ügyes legény volt, de hir­telen és parancsot nem szívlelő. Hozzám mégis ragaszkodott! — Mig Aniska meg nem zavarta az ő eszét is! — mondotta szelíden a nagyanyja. — Ej'j, ej'j Jutkám! Az ő eszét is! Ezt az „is“-t nem tudod még most sem elhagyni! Húsz éve annak! — Mondd csak tovább öreg, mondd! Nem szóltam semmit. — Mondom bizony! Hát Jóska szerelmes lett Aniskába! Vásárra mentünk kocsival s a Ritka- erdőben Jóska csak hátrafordul az első üléstől Gazdiuram, mondja, .kötözzön meg engem, mert én most nyomban megveszek és megbarapom ma­gukat! — Ez is egy olyan kis kirándulás volt! — mosolygott nagyanyó. — Mert tudni kell, hoigy a hátsó ülésen Aniskával ült az öreg. — Bizony vele! Hát azt mondja Jóska, hogy 5 nyomban megvesz s kötözzem meg, meri nem akarja a ténsasszonyt megharapni. Mondom neki, hogy hát engem megtharapn.á!-e? Ne beszéljen so­kat, gazduram, feleli, hanem kötözzön meg. amig nem késő. Erősíti, hogy nyomban megvesz. Egy darabig csak tréfálózok vele, de aztán kezdi a szemét forgatni s úgy könyörög, de úgy. _ hogy kötözzem meg. hogy már végül én is komolyabb­ra veszem- Előszedem a köteleimet, megkötözöm velük Jóskát és hátradugom a s zekéid éráikba. így m, ténsasszony, mondja abban a percben s már jön is a hab a száján- ügy ordított végig az er­dőn. úgy dobálta magát a szekérderékban, hogy minket a hideg rázott ki. Harapni persze csak a kocsideszkát tudta. Hát igy szerette Aniskát a kocsisom. M:kor érezte, hogy megvesz, volt any- nyi lelki ereje, hogy visszatartotta addig magát, amig megkötöztem. — Csakhogy meg ne harapia Aniskát, ugy-e! — bólintotta nagyanyó. — Eij. ejj, öreg! — Semmi, Jutkáim! Műsoron kívül vagyunk mi már mindnyájan! Ha olyan magasak voltunk is valamikor, hogy a fejünkről az eget lehetett be­meszelni. most bezzeg már leidé, földifelé tar­tunk! Ütjük a kutyát karó nélkül! II. ' Mikor a gondolat inegfogamzani kezdett benne, erre a szép estére sokat em’ékezett. Elő­ször a babájához ment el, segítségkérőén fogta meg a kezét és komolyan szólott hozzá: — Ha igazán szeret, kötözzön meg! Érzem, hogy meg fogok veszni! — A babája hitetlenül mosolygott és azt felelte, hogy ne képzelődjön­Akikor e’rnent a barátimhoz, sorba mindhez és őket is kérte, hogy kötözzék meg, mert érzi, hogy meg fog veszni. Akkor majd harapsz! — mondották jókedvűen neki és nem kötözték meg. E’ment sorba minden jó emberéhez. Volt a falun- lakó édesanyjánál is. Az édesanyja megcsókolta a homlokát és melegen ölelte meg: — Nem, édes fám! Nem szabad ilyeneket be­szélned! Légy erős, ne hagyd magadat. Szép. egészséges vagy, nincs semmi okod az ilyen be­szédékre! Csak azt a nőt hagyd ott, meglásd, el­múlnak ezek a képzelődéseid i>s! Ha pedig mégis megbetegedné! valamikor, számíthatsz arra, hogy egész telkemmel ápolni foglak! Ezután még a bátyjához ment el, akinek a kezéből egyszer az utolsó percben csavarta ki a revolvert ,s akihez komoly testvéri érzések fűzték. — Édes Jenő — mondotta a bátyja — tudod, hogy mindenre képes vagvok érted, de ezt még­sem tehetem. Hogyan, mért kötöznélek meg? Kiejtette, hogy mért, de eredmény nélkül- Tanácsokat, nyugtató és eligazító szavakat ka­pott. de megkötözni a bátyja sem akarta. Végül mégegyszer elment a babájához. Le­térdelt eléje, ugv könyörgött neki. A babája ér­deklődéssel hallgatta, a száját csókolta meg és igy szólt hozzá: — Én nem fogom megtenni, hogy megkötözzelek, te pedig nem fogsz megveszni! Jobban ismerlek én. édesem! Mikor aztán a bankiban rájöttek arra. hogy hosszú idő óta és rendszeresen milyen nagy ösz- szegeket sikkasztott, detektívek jöttek érte és mégiscsak megkötözték. A barátai, akik közül sokakat megkárosított, nem értették, hogy miképpen tehette ezt! Sokan közü’ük azt sem értették, hogy űrképpen folytat­hatta ilyen sokáig aljas üzelmek anélkül, hogy rá­jöttek volna! Csak abban egyeztek meg mindnyá­jan, hogy még idejében meg kellett volna kötözni Darkn István. tétwtixx., állj melfénti? íftxesa efő! Prága, december 2. A magyar nemzeti párti képviselők és szenátorok kedden délután négy órakor tar- .ották meg az alakuló klubülést Prágában, amelyen megjelentek: Szemt-lyány József, Nitsch Andor, Holota János dr., iij. Koczor Gyula képviselők, Richter János és Törköly József dr. szenátorok- Távolmaradásukat 'ga­zolták Fiissy Kálmán éis Korláth Endre dr. képviselők, valamint Egry Ferenc szenáto­rok. A klub tisztikarának megválasztását a következőképpen ejtették meg: Elnök Szent- Ivány József, alelnök a képviselők részéről Korláth Endre dr-, mig a szenátorok részé­ről Törköly József dr. A Butid dér Landwirte és a magyar nemzeti párt közös klubjába a magyar csoport az alelnöki tisztségre Szení- Ivány József képviselőt, a végrehajtó b'zotí- ságba pedig Richter János szenátort és Kor­lát Endre dr. képviselőt jelölte. A választások megejtése után Szent- lvány József elnök kimerítő jelentést tett a politikai helyzetről s beszédét a klub egy­hangúlag tudomásul vette. Prága, december 2. A Butid dér Land- wirte, a német iparospárt és a magyar nem­zeti párt megválasztott törvényhozói ma dél­előtt 11 órakor tartották meg klubalakuló ülésüket, amelyen a képviselőházi és a sze­nátusi közös klub elnökéül Spina dr. képviselőt választották meg, helyettes elnököknek: Ho- dinát, a Bund dér Landwirte részéről, Szent- Ivány Józsefet, a magyar nemzeti párt részé­ről és Stemzlt a német iparospárt részéről. Jegyzőkönyvvezető Zierhut, helyettese Ko­czor Gyula, továbbá négy bizalmit válasz­tott még a klub, akik közül egy magyar: Richter János. A választás után Spina dr. az uj klubelnök tartott nagyszabású politikai be­szédet, amelyben megértésre és békés együtt­működésre hívta fel a klubban egyesült pár­tok törvényhozóit. Köszönetét mondot Kre- pek szenátornak, a régi klubelnöknek, aki 1920 óta fáradhatatlanul működött a Bund dér Landwirte ügyeinek elöbbrevitelében és már akkor megteremtette az alapját a mai gazda- szövetségnek. Majd a mostani politikai állapotokra tér­ve rá, kijelentette, hogy a németeknek a kormányban való részvételéről csakis abban az esetben lehetne szó, ha a nem­zeti kisebbségeknek jogait a legteljesebb mértékben elismernék. Amig ez meg ncsn íröténik, teljesen ki van zárva a néme­teknek a kormányba való belépése. Ezután Szent-lvány József, a magyar nemzeti párt elnöke emelkedett szó látásra. — Mikor először van alkalmam — mon­dotta — nyolc társammal az Önökkel létesí­tett választási paktum alapján a parlamenti együttműködés céljából alkotott közös klub­ban megjelenni, szükségéi érzem annak, hogy a közelmúlt eseményei kapcsán néhány kér­désben véleményt mondjak, rávilágítva arra a hangulatra, amely úgy vidékeinken, nrnt itt él a többi német, illetve magyar pártok egy- némelyike körében s amely ilyen formán a mi politikai együttműködésünk szempontjából ránk nézve igen nagy fontosságú, Nagyfon- tosságu azért, mert a jövendő munkánk irá­nya tekintetében döntő jelentőségű lehet. — Méltóztatnak emlékezni rá, hogy mi­dőn a nyár folyamán a nemzeti kisebbségi pártok közös vá'asztási és általában politikai munkájáról néhány ujságközlemény kereté­ben foglalkoztam, két főirányelv vezérelt. — Az egy'k: megállapítása annak, hogy a csehiszlovákiai belpolitikában a kisebbségi nemzetek politikája terén meg ke'! keresni azt a vezéreszmét, amely lehetőleg az összes kisebbségi pár­tokat tartósan összekapcsolni képes, a másik: felismerése annak, hogy szakítani kell a negatív iránnyal és a részünkre megadott módon úgy tia- gyobbitani erőinket, hogy az aktív politikai tevékenységre alkalmasakká legyünk. Ennek az axiómának eredménye, hogy a közös vá­lasztási listánk létre jöhetett és ma itt Önök­kel az eddig'nél szorosabb egységben foglal­hatunk helyet. Azt hiszem, a választás ered­ményei igazoltak bennünket, akik a magyar­német szövetkezés álláspontjára helyezked- tünk. mert eredményeink a rem^uveínken felül tel- teliesiiltek. — Sajnosán kel! ugyan megállapítanom hogy választási szövetségünk a többi német és magyar pártra nem terjedhetett ki, de azt hiszem ma már túl vagyunk azon, hogy en­nek okaival behatóan foglalkozzunk. Ránk nézve ezen kérdésnél osak az a fontos, hogy a német pártok körében éppen úgy, mint a magyar pártjainknál — két tábor keletke­zett. Az egyik ellene volt az általunk létesí­tett szövetségnek, a másik mellette. Anélkül hogy az elkövetkező eseményeknek prejtidi- kálui akarnék, le kívánom szögezni, hogy mi óhajtjuk ugyan a többi érdekeit pár­tokkal való összekapcso’ódási, azonban a legnyugodtabb lelkiismerettel fogjuk ál­lam a harcot is, ha az szükséges, mert meg vagyunk győződve politikai kon­cepcióink helyességéről és győzelméről­— Ma is annak az eszmének óhajtok szolgálatában állani, mely a német és magyar nemzeti kisebbség összefogását célozza és ma is keresem az együttműködést biztosító pszichológiai és mondjuk: eszmebeli bázist. Ennek az eszmének hatása alatt állok és ké­rem Önöket arra, hogy gondolataimat azza> az érzéssel fogadják, hogy azok népeink ja­vát, politikai működésünk eredményességét akarják elérni és hogy nincs más óhajtásom, mint a legnagyobb komolysággal és korrekt­séggel viseltetni Önökkel szemben és teljes nyílt őszinteséggel mondani meg nézeteimet- Más szóval: meg szeretném teremteni az együttműködés pszichológiai bázisát: a köl­csönös és föl tétl en bizalmat­— Eszmebeli bázisnak nevezem azokat a gyakorlati jelentőséggel biró kérdéseket, melyekben semmiféle ellentétek nem lehet­nek. Például a kulturális politika kérdései, a gazdasági és pénzügyi kérdések sokasága stb. Mindezeken kívül azonban szükségünk van dönteni afelett, hogy amikor a politikai aktiv:znwst. fogadtuk el parlamenti munkánk alapjául, hogyan és milyen utón óhajtjuk ezt t gyakorlatba átvinni és mik a célki'üzéseink. A po'itikai aktivizmust a magam részé­ről úgy értelmezem, hogy bár az önren­delkezési jog elvét fel nem adjuk, beleil­leszkedünk a csehszlovák köztársaság kereteibe s ebben a keretben aktivista programot vallunk, jelenleg azonban el­lenzéki taktikát folytatunk, mert népünk­nek ez az érdeke. Ezek szerint tehát nemzeti életünk lehetőségeinek biztosí­tása érdekében konstruktív munka vég­zésére is alkalmassá tesszük politikán­kat, de csak az esetre, ha annak ideje el­érkeznék és ahhoz fűzött feltételeink teljesülnek. Nagyon sajnálatos volna, ha politikai el­lenfeleink a mi ilyetén való elhatározásun­kat olybá vennék, mintha mi akár a kor­mánynak. akár a mai rendszernek felajánl­koznánk. Nem! Politikai látásunk súlyos de­fektusa volna ha ezt tennők, mert minden politikának alfája és ómegája min- nél nagyobb erőt és hatalmat venni a kézbe és a politikai küzdőtéren minél jobban megnehezíteni az ellenfél straté­giai helyzetét. — Ha ezt a tételt a prágai parlamentre alkalmazzuk, akkor nagyon egyszerű a m< teendőnk megállapítása. A kormány és a csehszlovák koalíció helyzete igen sokat rosszabbodott a választásokon. Ma o’y kevés többséggel rendelkezik az uj koalíció, hogy annak segítségével a kormányzás nagyon bizonytalan, hiszen 5ia a miniszterek nincsenek jelen, már nincs többség. Nekünk tehát mint szá­mottevő pártnak, módunkban van kierő­szakolni kívánságaink teljesítését. — Nekünk igen könnyű s egyszerű a helyzetünk. A kormány és a nemzeti koalíció fentartása csekélységeken múlik s nagy hiba volna, ha mi például gazdasá­gi téren teendő kis koncessziók kedvvéért a kormányzó koalícióval szemben fel­adnék ellenzéki á'láspontunkat s vele szavaznánk. Akkor megkönny'tenők és megliosszabbitanók a kormány uralmát segédkezet nyújtanánk egy — esetleg érté­kes gazdasági koncesszió ellenében — a csehszlovák nemzeti irány szabad tobzódá­sához például kulturális téren. Taktikánk tehát csak kizárólag és hatá­rozottan ellenzéki lehet. — Nem szabad elfelejtenünk, hogy csak akkor fogunk elérhetni valamit, ha erőt mu­tatunk­A cseh politika irányítóit nem a jóindulat fogja vezetni, de a kényszerű ég, amely rájuk diktálja, hogy a nemzeti kisebbsé­gekkel megbékiiíjenck. — A jelenlegi politikai viszonyok között a mi erőnk nemcsak a mi páríja'nk megerő­södésén múlik, de az európai konstelláción is. Locarnóbau Benes külügyminisztert fi­gyelmeztették a nemzeti kisebbségek dol­gának rendezésére, megfontolás tárgya volt a csehszlovák nemzetiségi állam kérdése is. Minekünk nincs más teendők, mint a politi­kai okosiság a politikai realizmus álláspont­jára állva erőteljes és céltudatos ellenzéki po'tikát űzni s a locarnói visszhangot hal­latni. — Miután pedig a klubunkban helyet fog­laló pártok a reálpolitika alapiára helyez­kedtek, meg kell vizsgálni a kérdést, milyen feltételek volnának azok, amelyek a konst­ruktív kormányzó munkában való részvé­telünket lehetővé tennék. Azt hiszem, erre is nagyon egyszerű a válasz. Németek és magyarok csak valóságos ál­lapotnak megfelelő nemzetiségi állású­ban lehetnének abban a helyzetben, hogy a kormányzásban részt vegyenek, il'eíve azt támogassák. — A nemzetiségi állam elvének öss-z- hangbahozatala Szlovenszkó és Ruszinszkó nemzeti autonómiájának programjával meg­érett a publicisztikai feldolgozásra. Mert egé­szen bizonyos, hogyha ma nem is, de a leg­közelebbi választás nagyon időszerűvé fog­ja tenni ezt a kérdési­— Összefoglalva az eddigieket, én ebben a klubban a nemzeti kisebbsé­gek mindegyikét magában fog’aló ellen­zéki frontnak a inagvát látom, ennek a frontnak létrejötte érdekében óhaj­tok dolgozni és amikor minden fentanás nél­kül óbaitok a német érdekért síkra szállanti, ugyanekkor elvárom és remélem, hogy a magyar ki­sebbség érdekében Önök is ugyanezt teszik. — Ez fogja a pszichológiai bázist adni a tartós szövetségre, az eszmei összekapcso­lódás pedig a reálpolitikának a fentebbiekben vázolt értelmezése, mely szerint az ellenzé­ki álláspontot föntartva a német és magyar nemzeti kisebbség, csupán nemzetiségi ál­lamban vállalhatná a kormányzásban való részvételt. . Szent-lvány szavai óriási lelkesedést váltottak ki. a klub tagjai percekig zajosan ünnepelték őt. A klub még megbízta az uj elnökséget, hogy az összes ellenzéki pártoknak pénteki tanácskozásán a klubot képviselje. Ezután a gvülés emelkedett hangulatban véget ért. \m mim"*, Mesterséges szigetek az Atlanti Óceánban Az Európa-Amerika repölök részére betonszi­geteket készítenek az Atlanti Óceánbaii. — A P. M. H. tudósítójától -­New-York, december 2. Európa és Amerika között a repülőköz­lekedés nagyon egyszerű dolog lenne, ha az óceánban szigetek volnának, amelyeken a re­pülők leszállhatnának, hogy benzint vegyenek fel. A Scientific Ameríkan-ban E. R. Arm­strong mérnök most azzal áll elő, hogy ha nincsenek szigetek az óceánban, csinálni kell szigeteket. Armstrong mesterséges „szigete" egy 15.000 tonna vizet kiszorító, acélból és cementből készült szerkezet, amelynek szé­lessége 120. hossza pedig 400 méter. Lényegében egy egy darabból álló beton- tutaj volna ez a mesterséges sziget, mely mintegy húsz méternyire állna ki a víz­ből s acélkábelekke! volna a tengerfe­nekén nyugvó vasmacskákhoz erősítve, A rettentő súlyú tutajt bóják segítségé­vel úgy lehetne felszínen tartani, hogy feneke állandóan a tenger „hullámzási vonala" alatt legyen. A tengernek ugyanis csak a felszíne hullámzik; körülbelül 17 méter az a mélység, amelyben a víz a legnagyobb viharban is mozdulatlan. Ha Armstrong mesterséges szigetének a feneke 17 méternél mélyebbre merül le a vízbe, akkor a mesterséges sziget a legna­gyobb viharban is mozdulatlan marad, s re­pülőgép kikötésére alkalmas. Ha az Armstrong-féle mesterséges szige­teket egymástól nyolcszáz kilométernyire helyeznék el az óceánban, akkor semmi aka dálya nem lenne többé annak, hogy repülő­járatokat rendszeresítsenek Európa és Ame ­rika között. mtignimv áondoíafnafi a ml fapunlf a ftanóadójaf

Next

/
Thumbnails
Contents