Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-23 / 291. (1034.) szám

2 Iiíüí iCte i szlovák ifcriCsr#! A fascista főtitkár seregszemléié Róma, december 22. Farinacci, a fascis- tapárt politikai főtitkára. Salenióban nagy beszédet mondott, amelyben a fascistapárt hatalmas fejlődéséről emlékezett meg. Kije­lentette, hogy a nép valósággal tolong a párt­ba, ami bizonyos tekintetben veszedelmessé válhat a fegyelemre és a válogatottságra nézve- Éppen ezért a nagy fascista tanács január hannadikán. ugyanazon a napon, ami­kor Mussolini a kamaráiban beszédet mond a Mátteotti-ügyről, fógllkoziii fog a pártba való belépés problémájával. 1926-ban nem vesz­nek senkit föl a faseisták közé. 'A tagok szá­ma sohasem haladhatja túl az egy milliót, mert különben könnyen denio raliz álódik az intézmény. Ezenkívül kijelentette, hogy a fascistáknak továbbra is forradalmi alapon kell maradniok. Nevr York, december 22. Az United Press tudósítója beszélgetést folytatott Mus­solinival. A fascista vezér a Palazzo Chigíben fogadta az újságírót s kijelentette előtte, hogy a fascizmus nem törekszik territoriális hódí­tásokra. Aki támadó szándékot lát politikájá­ban. az bolond. Béke és csendes haladás a törekvése. Négy sürgős törvényjavasla­tot adott be az ellenzék Országos megyei szövetség az autonómia eh Az uj parlament egyik legérdekesebb alakja Titka Béla, a szlovák néppárt képvi­selője, aki iránt első sorban a cseh zsurna­lisztika érdeklődik, mert kiváncsi arra, hogy Tuka, akiről állandóan azt hangoztatják, hogy magyarón, milyen magatartást fog tanúsíta­ni a parlamentben. A Národni Listy után leg­újabban a Ceské Slovo is kérdést intézett Tu- kához, aki a nemzeti szocialista újságíró előtt a szlovák kérdésről többek között eze­ket mondta: — Azon a véleményen vagyok, hogy ha két cseh és szlovák egy asztalhoz egy időben ülnek le, a megegyezés közöttük ab­ban a pillanatban megvolna. Hét év óta azon­ban ebben az irányban egyetlen kísérlet sem történt. A koalíció látta a ludákok győzelmét és nem beszélt velük egyáltalában. — Mellőzte őket, nem tárgyalt, velük. Az egész betegség kissé idült már. Prágában nem tudják, hogy mi is a szlovák kérdés? Minden államban kell, hogy centrum legyen és sehol sem vált be a dualizmus. Közös plattformot lehetne találni. Igaz szlovák ön­maga is meggyőződhetik arról, hogy mindket­tőnek az exisztendáját az egyesülés bizto­si) lépésé — A megegyezés utjai és lehetősége sitja. Ha egy félmillió ember azt mondja, hogy nemzet, nem szabad ezt olyan gyere­kes argumentummal elütni, mintha Hlinka csak most alak’toíta volna meg a sz’ovák nemzetei. Itt két egészséges szláv nemzet éh amely egymástól eltávolodott. A törvényhozó testületnek törvényben kebene a nép akara­tát kifejezésre untatni. Végül kijelentette, hogy ö azért ütötte a padot éppen úgy, mint a németek, mert: ..Kopogunk az adón, hogy velünk szóba éreszKcdjeuek. Nyissák ki az adót és hallgas­sanak meg bennünket!“ Az uj végi ró egy má­sik Kérdésére kijelentette, hogy r. kérdés el­intézéséhez az e ső lépés az lenne ha a telj­hatalmú mininzíéPumot beszüntették és az e>'ős Közigazgatási hatalommal ellátod or­szágos megyei szövetséget vezetnek be. — Továbbra is kopogni fogunk az ajtón, az asztalon, a külföldön mindaddig, amíg nem nyitják meg az ajtót és meg nem hívnak ben­nünket. A külföldön nem fogunk beszélni ab­ban a pillanatban, mihelyt a zöld asztalhoz ülünk. A kérdést itthon lehet és kel! elintézni. Csupán azért haladunk minden utón, hogy halljatok rólunk! A mentelmi bizottság uj módszere Prága, december 22. A képviselőliáz a tegnap esti ülésen tárgyalta Hirschl, Mayer, Snierál és Kalina képviselők mentelmi ügyeit. A bizottság Hirsclút kiadta, mivel ez magán­jogi ügy, a többi képviselő kiadatását azon­ban nem szavazta meg, mivel az ügyészség a többi képviselőket politikai jellegű dolgokért kérte ki. — A mentelmi bizottság ezen hatá­rozata Csehszlovákiában uj módszert jelent, vagyis parlamentárisabbát, mint eddig. A régi parlamenti jogszokás kirívó elenléte volt annak, amit a legtöbb európai parlament követett. Kihallgatták Kulcsárt, a budapesti sxovfefrkémet: Budapest, december 22. Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése: A bécsi szov- jetdeiegáció budapesti titkos szervező mun­kája ügyében a rendőrség nyomozása egyre nagyobb méreteket ölt. Egyre , röbb személy : kapcsolódik bele a kémkedés és összeeskü­vés bűnügyébe. Egyre világosabbá válik a bécsi szovjetkirendeltség titkos aknamunkába. Tegnap este kihallgatták Kulcsárt, aki bevallotta, hogy a szovzetdelegáciő szolgálata bán állott, de hogy kik voltak megbízói és kik vezetik Magyarország ellen az aknamun­kát, erre vonatkozólag a vallomást megta­gadta. A letartóztatottaknál talált akták 14 részben rendkívül részletes és fontos jelen­téseket tartalmaznak. A legfontosabb adatok a gazdasági helyzetre vonatkoznak, továbbá szkszerü feljegyzések vannak a tisztviselő, munkás, kereskedelmi, ipari, mezőgazdaság gi helyzetről, valamint a magyarországi szo­ciáldemokrata párt viszonyairól. Kulcsáréit megbízatása, mint az iratokból kitűnt, decem­ber 22-én járt volna le. Ekkor kellett volna Béc.'bő! az ottani szovietdelegáció tagjaival Moszkvába utazniok a szovjet propaganda­osztályának nagygyűlésére, amelyen részt vesznek mindazon megbízottak, akik az ösz- szes európa! államokba ki voltak küldve az egyes országok politikai és szociális helyze­tének tanulmányozására. Kulcsárnak kellett volna a magyarországi helyzetről jelentést tennie, miig Marich Jugoszláviáról számol* volna be. A nyomozást ez ügyben a legnagyobb eréllyel folytatják. Egy nagy pozsonyi íavál'aiat összeomlása a bíróság előtt A Milch és Társa cég kényszeregyezsége — Mi volt az oka az anyagi bajoknak? Pozsony, december 21. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi törvényszék polgári bírósága hétfőn tárgyalta a Fateraieiő és Bizományi Vállalat (Milch és Társa) annak idején nagy feltűnést keltett fizetésképtelenségét, illetve kén3rszer- egyezségét. A cég mintegy hét hónappal ezelőtt jelentett fizetésképtelenséget. Aktívája 200 000, passzívája 530.000 koronára rúgott. Hitelezői között ott ta­láljuk a hermaneci papírgyárat 50-000, a máh- risch-ostraui papírgyárat 26.000. a Coburg-erdé- szetet 200.000. a Spitz és Társa céget 67.000 és az American Oil Corciipanyt 15000 koronával. Adó és illeték óimén 70.000 koronával tartozik a cég a kincstárnak. Hitelezőinek 35 százalékot ajánlott fel, amit a hétfői tárgyaláson jórészt el is fogadtak, de Knapp bíró bizonyos formai okokból Ítéletet még nem hozott­A tárgyaláson tisztázódott, hogy mi volt az oka a Szlovenszkón ismert facég anyagi össze­omlásának. 1922-ben és 1923-ban a Coburg-erdé- szettel szerződése volt a Miloh cégnek fa szállí­tására. Milchék a szállított fát időközben elad­ták, de egyszerre csak a Coburg nem szállított vagy egy féléven át. Fél év múlva azután, ami­kor a fát leszállította a Coburg, a fa ára esni kezdett, ugv hogy Milchék vesztesége emiatt 200.000 korona volt- Szerencsétlenségükre a szállítási tarifa viszont megdrágult, úgy hogy ebből a cégnek újabb 300.000 korona vesztesége volt. Hozzájárult a bajokhoz, hogy egyes bankok a hitelt megvonták a Milóh-cégtől, ami miatt pél­dául a Dunagőzhajózási Társaság felbontotta vele a szerződést. nUhciqQnhet mwsinmUBnWíi ottafc feljesttmé- nutinhet lohoztuh Saját ós idotren kils/.jtm'Hivtl fotryvorok árát SMo-aJ leszállítottuk. Illusztrált Árjegyzék ára Kfí l.~. Részletfizetésre \n stAlHUmk. Prága II., Vodtöková 48. HŐK: Olintifz, unttimis beim oriof. atw ________________ Szerda, december 23. Le vél egy halálraítélt városból Büntetett előéletű rendőrtisztviseiők Erdélyben — Miért mondja föl Csehszlovákia a romé- noknak a vasúti peage-szerzödést? — Hogy építenek a románok alagutat? Svehla és Franké vád alá helyezését és a le­építés? törvény módosítását kívánják Prága, december 22. A tegnap éjszakai képviselőiházi ülésen nyomtatásban kiosztottak egy javaslatot, amelyet 140 ellenzéki képviselő aláirt. A javaslatban az ellenzék vád alá kíván­ja helyeztetni Svehla miniszterelnököt és Franké volt minisztert a tisztviselők el­bocsátásánál elkövetett törvényellenes­ségek és erőszakok miatt. Azonkívül még három sürgős javaslatot nyúj­tottak be és pedig egyet a német szociálde­mokraták, egyet a kommunisták és egyet a rémet nemzeti szocialisták. Mind a három ja­vaslatot ugyancsak 140 ellenzéki képviselő irta alá és abban a leépítési törvény érvény- teüenitését kívánják és azt ajánlják, hogy a ház határozza el a következőket: A parlament fölszólítja a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a hi­vatalnokok leépítésével kapcsolatban és az összes eddigi anyagot összegyűjtve, a lég­éi rgőseben mutassa be a háznak; egy ;rarIá­mén tár is vizsgálóbizottságra bízzák a lét­számcsökkentés ügyének íölülvizsgálásáf. Kiirtják prágai hetilapot indít Egy cseh lap hamis hire a rutén-magyar kapcsolatiéi Prága, december 22. Az Ungvárion megjelenő Podkarpatské Hlasy cirnü cseh lap egyik legutóbbi száma ezeket árja: — Mint hírlik, Prágában egy ruszin lap fog megindulni „Podkarpatskája Rus'* címen Denrkó Mihály szerkesztésében. Az ui lap autonómísta szellemű, de pártoktól függet­len lesz. Az, aki a ruszinszkói viszonyokkal is­merős, tisztán láthatja, hogy nincs szó egyébről, mint a magyar ellenzék ruszin lap- aíapi'tásáról. Az uj lap — írja a P. Hlasy — a Kurtyák-párt eszméit fogja propagálni a Prágai Magyar Hírlap védnöksége alatti?!) A Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségében igen jó újságírók vannak, talán a legjobbak, akiket Magyarország csak Prágába küldhe­tett. Demkó ur, a Kurtyák-párt legkiválóbb munkaerőinek egyike olyan patronét tus mellett fogja lapját szerkeszteni, amely ily módon nagyszerűen védheti azt a gondolatot, ame­lyet a magyar kormány Ruszinszkóban pro­pagál. Hogy az uj lap párton kívüli lesz, le­hetővé teszi azt, hogy az egész Ruszinszkó nevében fog beszélni. Hatása és befolyása azonban teljesen ki van zárva, mert a kor­mánynak. Ruszteszkóról már meg van a vé­leménye és eddigi irányától nem hagyja ma­gát eltéríteni. A Podkarpatské Hlasynak köszönjük a szép bókokat, azonban súlyosan téved, mert a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségében egyetlen magyarországi újságíró sincsen. A A Podkarpatskája Rus lapjáról sem nekünk, sem pedig a magyar pártoknak tudomásuk nincsen és teljesen légbőlkapott dolog az, hogy ez a lap magyar eszméket fog Ruszinszkóban propagálni. Ha tényleg megjelenik, úgy ez csak azt bizonyítja, hogy Kurtyák íöldinives pártjának a talaja Ruszinszkóban megszi­lárdult ér; egy fővárosi központi lappal Kur- tyák csak fokozottabban folytatja azt a küz­delmet, amelyet már évek óta a mai rezsim (dlMi Vezet. Máramarossziget, december közepe. Máramarosszigetet a habom előtti Ma­gyarországon alig ismerték. Az egyik, amit tudtak róla, az volt, hogy itt akasztották Húsz Abrahámot. a petrovai postarablás egyik szereplőjét. Valamivel jobban ismerték a várost azok az újságírók, akik a háború előtt a Bobrzinsicy-féle schizmapör idején itt jártak. Azt azonban nagyon kevesen tudták, hogy egyike volt a legrendezettebb és leg­tisztább magyar városoknak, tele volt kul­turális intézményekkel, volt irodalmi társa­sága, húszezer kötetes könyvtára, két fő­gimnáziuma és főiskolája is, a református jogakadémia, amely népesség dolgában az országban a második lielyen állott. Még kevésbbé ismerték annak idején a vár­megyét; jóformán senki sem tudott arról, hogy a Tisza völgyében Máramajrösszigetig az északon lakó rutének és délen lakó ro­mánok közé beékelve nyolc-tiz sztemagyar község feküdt, amelyeknek kisgazdái földet müveitek, a legtisztább táiszólásmentee ma­gyar nyelvet beszélték és fiaik, ha iskolába kerültek református papok lettek. Csehszlovák és román gazdálkodás Máramarosban A békeszerződések Máramaros vár­megyét két részre szakították. Az északi rész Csehszlovákiáé lett, a déli részt Romániá­hoz csatolták. A két ország között a határ a Tisza medre, amelyet a néprege szerint maga Jézus Krisztus szántott végig a Kár­pátok koszoruzta magyar Alföldön. A cseh­szlovák imperiuan mellett a tiszaparti Szla- tina falucska rendes, szép határvárossá fej­lődött, ezzel szemben a románná tett Mára­marossziget pusztulásnak indult. A városbeli intelligenciát kiutasították, pörbefogták, a tisztviselőket elüldözték, a helyükbe pedig tapasztalatlan fiatalembereket ültettek, vagy büntetett előéletű egyénieket neveztek ki Ha Erdélyben egy tisztviselőt hivatali vissza­élésekért fTiitélmek, akkor azzal büntetik, hogy más vá.osba helyezik át, de mindig magasabb pozícióba. Máramarosszigeten egy Tabán György nevű ur volt hosszú ideig rendőrkapitány és csak néhány napi szabad­ságra távozott hivatalából, amikor előbbi működése színhelyén sikkasztásért és hulláit okozó súlyos testi sértésért vonta felelős­ségre a törvényszék. Miután, jogerősen elí­télték. megérkezett a végl egesítés ót el­rendelő kinevezés. Hamarosan szabadlábra került, egy ideig még itt működött, azután máshova került rendőrprefektusnak. Ennél is nagyobb veszedelem fenyegeti most gazdaságilag Máramarosszigetet, ame­lyet a csehszlovák-román vasúti szerződés megszüntetése teljesen elszigetelne a kül­világtól. A Máramarostnegyében végighúzódó nagy vasútvonalon Csehszlovákia és Ro­mánia osztozkodtak. Ez a vasútvonal a ..kanyargó Tiszádnak hol a jobbpartján, hol a balpartján halad. 1918-ban Csehszlovákia ér Románia tíz évre penge-szerződést kö­tött egymással, olyanformán, hogy a Kassa- Berogszáz felől jövő csehszlovák vonatok s a Szatmár felől érkező román vonatok egyformán használják 3 csehszlovák és ro­mán pályaszakaszokat, de a román állomá­sokon nincs le- és felszállás a .csehszlovák vonatra, a román vonat csukott ajtóira pedig a csehszlovák állomásokon vigyáznak szuro- nyos katonák. A máramarosi lisztpanama A közös vasútvonal nagyon ötletes szál­lítási panamára adott alkalmat három évvel ezelőtt. A román vasutak exporttarifája öt­ven százalékkal magasabb a belföldi tarifá­nál, Máramarosmegyének pedig, mint nyomorsujtóttá vidéknek, huszonöt százalék­kal mérsékelték a személy- és árudijszabá- sát Máramarosba tehát fél akkora viteJdíj mellett szállíthattak árut, múlt Csehszlo­vákiába, A csalást úgy követték el, hogy Erdélyből 8—10 vagon lisztet adtak föl M áram arossz ige tre. Útközben valamelyik csehszlovák állomáson néhány ezer ledért a román vonat személyzete megállapította, hogy a lisztet szállító vagonok tengelye áttiizescdeitt. A kocsikat azonnal lekapcsol­ták, csehszlovák területen kiürítették és azután ismét hozzácsatolták egy román te- hervonathoz, tehát vámot sem fizettek. A riport teljessége kedvéért beszámolunk ar­ról, hogy a bűnügy kipattanása után, köz­vetlenül a tárgyalás előtt, a íővádlottak sza­bályszerű útlevéllel Amerikába utaztak. Mi történt a Budila-alaguinál? A csehszlovák hatóságok megunták a románokkal való kényszerű közösséget és már évek óta szorgalmasan építik a Tisza jobbpartjáu a saját vonalukat. Három év múlva lejár a peage-szerződés. Csehszlo­vákia addigra elkészül a vasútépítéssel és akkor Máramarossziget egyszerre kiesik a világból. Ezen a románok csak úgy segít­hetnének, ha Máramarosszigetet vagy a ro­mán vasút végpontját, Visóvötgyet, egy transzverzális vonal segítségével összeköt­nék a tulajdonkénem Erdélyben fekvő Nagy­bányával. Az erre vonatkozó terepfelvételi és tervezési munka egy időiben tényleg meg­indult, de csakhamar megfeneklett. Kiderült ugyanis, hogy a hatvan kilométer hosszú vasútnak metszenie kell a Gutin-hegységet és. egy négy-öt kilométer hosszú alagút vál­nék szükségessé. Ének az alagútnak a meg­építése az olcsóságáról híres Romániában előreláthatóan tízszer annyiba kerülne, mint a Panama-csatorna. De más oka is van annak, ka a románok fáznak az aiagutépftés- íöl. Brassó közelében ez évben a Budila-alug- ut építését fiatal regat-beli mérnökökre bíz­ták. Az alagút a tervek szettet 360 méter hosszú lett volna és ezért csak az egyik oldalon kezdték meg a fúrást. Hosszabb ala- gutakná1] tudvalévőén két oldalról indulnak el s a találkozásnál két-három centiméternél nem lehet nagyobb az eltérés, A Budila- ahígul: már 100 méter hosszú volt. de csak nem tudtak a hegyből kijutni. Német mérnö­köket hívtak segítségül, akik megállapították, hogy tévedés történt a szintezés körül és nyolc méterrel kerültek mélyebbre a 360 méteres építkezésnél, mint kellett volna, azonkívül az irányban is gorombán eltértek a tervektől. Az uj vasút tehát belátható időn belül nem fog megépülni és Máramaros- nak nem tesz módja arra, hogy virágzó állattenyészctét és gazdag gyümölcstermését, értékesíthesse.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents