Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-03 / 274. (1017.) szám

IV. fvt. 974. (1817) színt fsttfflrtöfc <= 1825 fletemlisr 3 előfizetési árak belföldön: évente 30(V félévre ISO, negyedévre 76. havonta 26 Ki; külföldre: évente 450. félévre 225. negyedévre US, havonta 39 Ki. EGYES SZÁM ÁRA Í2Q Kc Szerkesztőség: Prága. LL Stépáaská ullce 16/IIL Telefon: 30-3-49. Kiadó* hivatal: Prága, In Lfiiová ulico 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap. Praha. Ji fxlovemsxüói és ifiusxtnsxfc&i fx&vet&exett üfáemxéfii Sáxtofi %$<s»Éiéi$kmi noplfapjo Ji&minissLtva&tiv fösxeicfees&tő Ü>3Si£ráfiif9 £á$&Íé> felelős ssseir&esxtö &>&£ 3stv)éwi Srámek folytatja kormányalakítási tárgyalásait Svehia kudarcának okai — A nemzeti szocialisták irabb követelései — Srámek kormányalakításra további halasztást kér — Hivatalnok­kormány, élén Scbiesi kabinetirodái főnökkel? — A P. M. H. eredeti tudósítása — A nemzetgyűlési választások eredményei írta: Szent-Ivá-ny József nemzetgyűlési képviselő A választási küzdelemben mindig kifej­lődő heves harc utóhangjai ugyan még min­dig elég élénken foglalkoztatják a politikai köröket, a sajtót és a választó közönségnek azt a részét, amely a választási harcban erő­sebben volt érdekelve, — mégis úgy látszik, elérkezett az idő a választások tanulságainak objektív levonására az egész csehszlovákiai politikai helyzet szempontjából. Eltekintve a kormányalakítási nehézsé­gektől, a koalíciós pártokban a miniszteri stádiumokért folyó küzdelemtől és a súlyos elvi, taktikai kérdésektől, amelyek a cseh pártok közé szinte áthidalhatatlan akadályo­kat állítanak és e pillanatban roppant érde­kes helyzetet teremtettek: — bennünket leg­inkább SzJóvenszkó kérdése és jövendő sorsa érdekel. Szlovenszkón az eddigi kormány pártjai­nak, a csehszlovák pártoknak, teljes és döntő bukása következett be és csak a terror és más hatalmi eszközök használata tette lehe­tővé, hogy a centralista pártok vereségét nem nevezhetjük megsemmisítőnek. Szloven­szkó lakossága kifejezte elégedetlenségét az eddigi rezsimmel szemben, az őslakosság kétségtelenül a centralizmus elkv • —- az autonómia mellett döntött. A hatás, amit a volt koalíció pártjaiban ez a döntés előidézett, többféle. Szlovenszkó minden nemzete autonómistáinak ezen erő­teljes föl'vonulása általában bizonyos ijedel­met keltett. Sokan az erős kéz politikáját sürgetik, mások különféle hibákat keresnek a közigazgatásban, a bürokráciát okolják és a. legkülönfélébb gyógyszerekkel gondolják Szlovenszkó „egészségét11 helyreállítani — és csak igen kevesen gondolnak arra, hogy Szlovenszkó megmozdulása nem betegség, nem az idegrendszer zavaraiból keletkezett gyöngeség, nem a jelszavak italának mámo­ra, de komoly figyelmeztetés, a lakosság lei­kéből fakadt élénk tiltakozás, ünnepélyes fo­gadalom és kihívó követelés. Követelése az emberi életnek minden vonatkozásban. Amit a cseh centralista politika ezzel szemben tesz, az tisztára rövidlátás és játék a tűzzel. Szlovenszkó autonómiájának esz­méje meggyökeresedett, azt letépni, hajtásait elnyomni nem lehet és mint a visszavágott szőlőtőke, ez is annál erősebb és életreva­lóbb hajtásokat nevel. Benes külügyminiszter bizonyosan kitü­nően bele fog illeszkedni a Locarno által te­remtette helyzetbe, amennyiben meg fogja találni a módját annak, hogy az egyezmény Csehszlovákiái érdeklő részét az állam biz­tossága és megerősödése érdekében tünteti majd föl, — csak egyet fog elhallgatni, azt, hogy Locarno Versailles reparálását célozza és egyenlő a békeszerződések szent és sért­hetetlen voltának megdöntésével. El fogja hallgatni hogy Versailles, Saint Germain és Trianon rosszul csinálta meg Európát és hogy az egész müveit világ, a politikai veze­tők mind tudják, hogy Locarno után a másik Locarnónak keli bekövetkeznie, mindaddig, míg az összes hibák és igazságtalanságok el nem múlnak és Európa politikai atmoszférája türhetővé nem válik. 'A küKigvjniniszter ur bizonyosan nem fog megemlékezni a kapott figyelmeztetések­ről sem, amelyek az állam belpolitikai szaná­lására vonatkoztak — és attól tartok, hogy mire a jóindulatú útmutatás végrehajtásához hozzáfog — már késő lesz. Mert a húr, me­lyet a centralizmus és a nemzeti állam esz­méje a végletekig feszített, egyszer csak el­szakadhat és akkor egyszer s mindenkorra vége azoknak az ideáloknak, amelyeknek szolgálatába Ígérték állítani az államot: a „inagasabbrendü“ Svájcnak, a második Ame­rikának. Prága, december 2. Srámek kormányalakítási kísérletei ke­vés sikerrel kecsegtetnek -s politikai körök a megbízatást tisztán sakkhuzásnak tartják, amelynek az a célja, hogy Srámek visszavo­nulása után Svehia újból szabad kezet nyer­jen­Srámek megbízatása ugyanis Svehia nézve fabula rasat teremt és mint homo retíivivus semmitől sem kötve teljesen élőiről kezdtieti a pártokkal való tárgya­lásait. Hogy Srámek is csak kisér i-etező in tér- mezzónak tekinti az elnöki megbízatást, ki­tetszik abból, hogy elfogadásához gondol­kodási időt kért. Svehia első kormányalakítási kísérlete főleg azért járt kudarccal, mert a nagyzö gesztussal történt lemondás után minden el­nöki dezignálás nélkül önhatalmúiig kezdem az uj koalicjg összekovácsolásához és , egyes pártok felé annyira lekötötte ma*-" gát, hogy nem honorálhatta a többsek aspirációit. így egyik ütköző pont volt a kor­mányalakításnál Bechyne személye, akit az iskolaügyi minisztérium élére vett Svehia kombinációba­A cseh néppárt megvétózta Bechyne je­löltségéi, mert a párt sohasem fogja el­felejteni azt az emlékezetes kije entést, hogy inkább pusztuljon el a köztársaság, de ő felekezeti iskolát nem létesít. Bechyne tulajdonképpen nem is volt s- kotaügyi miniszternek dezignálva s csak az­ért került előtérbe, mert Svehia és a nem­zeti szocialisták között nézeteltérés támadt, amikor az utóbbiak nem akarták a vasút- ügyi mmisztériumot sem szakembernek sem pedig szociáldemokratának átengedni A néppártiak egyáltalában nem emeltek ki­fogást az. ellen, hogy Srdinko tanár legyen az iskolaügyi miniszter. Az egész helyzetet újból csak Str brnyék demagóg politikája borította fel és takti­kai hibát követett el Svehia is, amikor a néppárt meghallgatása pé kül akarta ezt a tárcát olyan emberrel betölteni, aki vörös posztó Srámekék szemében. A cseh néppárt önérzete és igénye1 pe­dig annyira megnőttek, hogy a vasidegzefü Svehlát is kihozták sodrából s keresztül­húzták terveit. Ma már hívaíafnokkorKiányró1 egyálta­lában nem lehet szó, sőt a vegyes kor mány tervei is háttérbe szorulnak, vagy legalább is nagy változásokat szenved­A cseh néppárt Srámek jelentése után elhatározta, hogy tiszta nemzeti parlamentá­ris kormányt kivár és ragaszkodik ahho?. az iskolaügyi tácát semleges politikussá’ töltsék be. A nemzeti szocialisták feltételei A cseh nemzeti szocialisták Stribrny ré­vén k'feítették álláspontjukat Srámek előtt A külügyminiszter úrhoz egyik oldalról a locarnói intelem, a másik oldalról Szloven­szkó népének komoly és ünnepélyes felhör­dülése szól. tetézve az alkotmányos kor­mányzásra teljesen lehetetlen parlamenti helyzettel. Mi volna egyszerűbb, okosabb és férfiasabb és az állam érdekében szüksége­sebb, mint meghallgatni az intelmet és elf.o­Ok nem utasítják vissza azt sem, hogy eset- !cg egy Srámek által alakított kormányba ,;s belépjenek, de természetesen bizonyos föl­tételek mellett. A föltételek pedig a követ­kezők: elutasítják a vegyes, vagy hivatalnok- kormány tervét, követelik az egyház és állam elválasztását, egy u.i és modern polgári és büntető tör­vényt. kielégkő uj fizetési rendszert a köz­it té-zetek valamennyi kategóriájában, az ál­lami közigazgatás reformját, a megyebeosz- u'isok törvényének végrehajtását, a nyelv renreiet kiadását, amin- ez már a vasutügvi minisztérumnál megtörtént, a véderőrend­szer refomját és a katonai előkjképzés bevezetését, az öreg munkások és munkásnőkről való gondoskodást a szociális biztosítás kiegészí­tését az özvegyekre, egy kartcbeilenes tör- ,'-ónvi ni adórendszert, uj. iparrendet, a bányák nacionabzAMsi kérdésének meg­oldását, a kereskedelmi szerződések kiépítését, Szovjeíoroszország de jure elismeréséi, az építkezési törvényt, az iskola ügyek és ta- I niióképzés reformját, az iskolaügyek államo­sítását. a? iskolatörvény kiterjesztését Szlovén- szkóra, a vasárnapi munkaszünet törvényét. A csel?, iparospárt mindéit kormányba belép A cseh iparospárt Mlcoch elnökletével ülést tartott, amelyen újból állást foglaltak amellett, hogy a párt hajlandó a kormány­többséggel együttdolgozni azzal a föltétellel, ha a párt részére az állami és autonóm köz- igazgatásban helyei engednek. A szociáldemokraták Srámek ellen A szociáldemokraták sajtója érthetően elutasítja Srámek kormányalakítási kísérle­tét De megállapítja, hogy amíg a kommunisták nem akarják a koa­líciós politikát programjukba fölvenni, mindaddig a szociáldemokrata pártnak együtt kell dolgoznia a cseh néppárttal. A párt továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az 'iskolaügyi miniszteri tárcát megtartsa a szociáldemokratáknak s hogyha a cseh nép­párt ebben a kérdésben nem enged, ezzel csak el mérgesíti a helyzetet, veszélyezteti a parlamenti kormányrendszert és késlelteti a parlamenti munkát. Az agráriusok még Srámeket is támogatják Az agrárius Venkov mai vezércikkében újból csak helyesli Svehia eljárását, aki ab­ban a pillanatban, amikor az egyik koalíciós párt föl akarta bontani a koalíciós egyezsé­get, -levonta a konzekvenciákat és Srámeket ajánlotta a köztársasági elnöknek. A koalíció­nak az volt eddig mindig az alapelve — irja a lap —. hogy: Megegyeztünk. abban, hogy meg kell egyeznünk. S ezt a rendszert fölbo­rították abban a pillanatban, amikor az egyik, vagy a másik párt vétót emelt s éppen ezért választotta Svehia-a leghelyesebb utat, ami­kor nem engedte meg. hogy bármely párt is diktálhasson. Nem hiszi ugyan, hogy Srámek kormányalakítása sikerüljön, mégis bejelenti, hogy az agrárpárt a nemzet és az állam ér­dekében kész oszlopos tagnak maradni a kormánytöbbségben akkor is, ha annak élén nem az ő embere állna. Kramárékaf nem érdekli a kormányalakítás A nemzeti demokrata sajtó kárörvendöen fogadja Svehia kudarcát s elsőnek jelentette be. hogy hajlandó Srámek akcióját támogatni. Minthogy Krarnár Egyiptomba utazott, a je­lentőségét elvesztett párt vezére és diktá­tora nélkül, most már csak szemlélője az eseményeknek és értesüléseink szerint maga egy Svehla-kormányban egyáltalában nem kíván nagyobb szerepet vállalni. Nem is verekszik nagyon a miniszteri tárcáért, mert látja, hogy az uj parlament mindenáron el fogja ismerni Szovjet- oroszországoí, ami természetesen ellent­mond a párt programjának. Általánosságban az a vélemény, hogy Srámek még a mai nap folyamán vissza­adja megbízatását a köztársasági elnök­nek, aki újból megbízza Svehlát, aki uj alapon osztja szét a pártok közt a minisz­teri tárcákat, Csupán arról lehet szó. hogy a négy szak- miniszter helyett t esetleg csak egy lesz s Így aztán arányo-san kielégíthesse a tárcaigénye­ket a pártok között nagyságuk és erősségük szerint. A kormányválság valószínűleg a hét végéig elsimul és a jövő hét folyamán ösz- szehivják a nemzetgyűlést. Mégis hivafalnokkormánv lesz? Parlamenti tudósitónk délutáni helyzetje­lentésében azt irja. hogy politika? körökben egyik meglepetés éri a másikat. Mindenki azt hitte, hogy Srámek a nemzeti szocialisták klubha-tá-rozata után visszaadja megbízatását az elnöknek. Ehelyett Srámek komolyan tárgyal a pártvezérekkel, sőt a nemzeti szocialista párt négytagú küldöttsé­gét is fogadta. A legnagyobb meglepetést azonban az okozta, hogy Srámek ma este a kabineíaiakitás határ­idejének meghosszabbítását kéri. Kísérletei azonban mindenfelé nagy ellent- állásra találnak. Szó volna tehát újból Syeh- láről, aki azonban újabb megbízatásánál szin­tén megnövekedett akadályokra fog lelni, mert úgy a néppárt, mint a szocialista pártok újabb követeléseket támasztanak Az utób­biak például követelni fogiák a közélelme­zési minisztérium meghagyását. Ezen nehézségek folytán újból előtérbe került a hivatalnokkor- mány lehetősége. Cernyti kívül kormányelnökjelöltiiek emlege­tik elsősorban Schieslt, a köztársasági elnöki iroda főnökét. Schies-1 kinevezését maga Masaryk elnök is kívánja, mert ö az egyedüli alkalmas ember, aki a nemzetek megértésének útját egyen­getni tudná. gadtii a nép döntését és megkezdeni a szaná­lást Szlovenszkó és Rusziuszkó autonómiájá­val? Persze ehhez nem kompromisszumok árán lehet eljutni, de nyílt és világos elisme­résével annak, hogy a centralizmus csődbe került, hogy a cseh nemzeti állam eszméje elbukott és tovább nem tartható.

Next

/
Thumbnails
Contents