Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-19 / 288. (1031.) szám

GabivaJ, hogy elérhetetlennek hitt vágyuk telje­sült, Kata anya lesz. Leírhatatlan lett erre Kata öröme, sirt, kaca­gott , átölelte férjét és úgy suttogta fűiébe: — Istenein, nekünk is lesz Teruskánk. Maróty elektor azt ajánlotta gyermekeinek, tte menj ettek utazni, inkább menjenek haza falura, így is tettek. Gabi egyhavi szabadságot szerzett és egy szép nyári napon hazamentek az ősi ház­ba, szüleikhez. Bérczy mama szinte beiefiataiodott abba, hogy ő nagymama lesz, leányát még a szci-oíal is óvta, de ez a nagy aggódó gond felesleges volt, meri Katát a boldog öröm, a nyugodt élet egészen megerősítette. Kata az egész nyarat és őszt szüleinél töl­tötte, a telet is jót étié át, kötötte, horgolta, hír mezte a sok szép holmit a kis jövevénynek, mini ő mondotta, Teruskának. Visszatérve Pestre, kereste kis védenceit, de nem tudott rájuk akadni, elkö'tözködtek a régi lakásból és senki sem tudta megmondani hova, nyomuk veszeti­Bérczy mama lejött a fiatalokhoz, hogy ott legyen, ha eljön a magasztos pillanat mikor Kata eleget tesz női hivtásának és anya lesz. Szerencsésen meg is történt — egy szép, erős, kövér kis leányka mosolygott a tulboldog szülőkre és nagymamára. A tavaszi jó idők beálltával Bérczy mama haza vitte Katar Tor siskájával, kik egész nap a szabadban voltak. Kata egészen elfelejtette a pesti szé;p Katát, nem kellőit neki zsur, színház, Gerbeaud. Min­dent pótolt kislánya kék szeme, moslygó ajaka. Eljött az ősz, — a rezgő nyárfa ezüstszínű hulló leveleire volt Írva a forradalom, Írva volt Magyarország halála. Mindenki önönmagával volt elfoglalva, mindenki szabad óhajtott lenni, — senkisem látta, hogy a nagy felszabadulásban az ország bilincsekben nyög. A forradalom megter­metté gyilkos gyümölcséi, a kommunizmust. Meg­szűnt a munka, megálltak a gyárak gépei, meg­fagyott az emberi szivekben a felebaráti szeretet. Nyomasztó, izzó csend veit, csak a vörös gyűlök ség dolgozott, éhes mohósággal szedte áldozatait. \z a szegény, a háború alatt már sokat szenve­deti középosztály volt az áldozat, jaj volt annak, most bünhedte meg a múltat és tán a jövendőt. Kern volt részére élelmiszer, gyanús volt minden lépése, éjjeli nyugalma sem volt más, csak ret­tegés. Maróty Gáborok is soka; szenvedtek, sok- sok évi cselédeik, kik élvezték az ő jóságukat, kiket Gabi és Kata szinte elkényeztettek, mind el- loóak fordultak. A télrevezetett tömeggel üvöltöt­tek ők is: „Le az urakkal, nincsen ur, egyenlők vagyunk!4' A sok nélkülöz ősben, izgalomban Gabi is megbetegedett, kétoldali tüdőgyulladást kapott. Kata cse'cd nélkül volt. csak Maróty professzor­nak volt egy régi ápolónője, kit nem tudóit a konmmníznms megmételyezni, megfertőzni. Ápol­ta Gabit, alig Kata maga végzet: minden házi dolgot, erői adott neki hitvesi aggodalma cs anyai szeretető. Egy este, mikor Gabi nagy lázban hánykoló­dott párnáin, bejött az ápolónő és jelentette, hogy a N6ptanács kiküldöttei varrnak a házban és bizo­nyosan ide is bejönnek, vizsgálatot tartam- Gabi lázas szemeiből elkeseredett könnyek hullottak. — Engem ágyhoz köt a gyilkos kór s nem védelmezhetem meg nőmet és gyermekemet — suttogták mintegy öirkávületben forró ajkai. Kata szorosan összecsukta ajkait és komo­ran, mint egykor a paradicsom kapáiéban az ark­angyal, állt férje betegágya és gyermeke bölcső­iénél. — Jönnek, két férfi és egy nő — jelentette félve a hü ápolónő s a jelzettek már nagy hang­gal benn is voltak. — A Néptanácsnak tudomására jutott.,. — kezdte mondani az egyik férfi. — Jaj, az én jó nagyságám — kiáltotta a nő s csókolta Kata kezeit. — Nézd, — mondta az egyik férfinak — ez az áldott lélek táplálta, ruházta gyermekeidet, ezt emlegettem én és kerestem mindennap... — s Katához fordulva, folytatta: — Ez itt 3 férjem, ki a háborúban karját vesztette. A férfi nézte Katát, gondolkozott és Így szólt: — A nagysága nem a zsigárdombi uraság lá­nya, ki nekem, mikor arattam, üdítő sört adott? — De igen, én Bérczy, zsigárdombi birtokos lánya vagyok és lánykoromban megkínáltam egy pesti villamosvezetőt, ki nálunk aratott, egy ital sörrel. — Az én voltam, — mondja a férfi meghatot­tál? — ipar akkor is jóságos szivü volt a nagy­sága, áldja meg az Isten azért, amit a feleségem és gyermekeimért tett. — Mit, Isten, már te is a csukások nyelvén beszélsz — förmedt rá a másik féiíi. — Isten nincs, csak mi vagyunk, akik most minden urnák kitekerjük a nyakát — már a bölcsőben. — Próbáljon hozzájuk nyúlni, — kiáltotta Fehér né és Katát, ki gyerm.két, ki a vad lármára keservesen sírni kezdett, karjaiba vette s Védő- lég átölelte. Fehérné intett az urának, hogy vigye magá­val a másik férfit, ö még visszamarad itt. Ez si­került Is nagvnehezen Fehérnek, elmentek, mig Fehérné visszamaradt. — Most, édes nagyságám, ne féljen, itt le- szok én és megvéd cím zeni mindenkivel szemben és segítők férjét ápolni. Kata csak állt és nézett mereven, egyszerre megingott s Fehérné éppen hogy a gyermeket el­kaphatta tőle, ájultau esett össze. Az ápolónőt azonnal Maróty professzorért futtatták cl, ki mikor megjött, Katát már nagy­fokú lázban, önki vilimben találta s nagy megdöb­benéssel ngytifuízt konstatált •Súlyos napok következtek. Kata kiabált, vé­dekezett, menekült, napok, sőt heteken át tartott az élet-halál küzdelem. A férj nagybetegen az ágyban feküdt, az anyát távol tartott a a határzár, szegény Kata el­hagyatottan feküdt. Oh, nem, türelmes, éber, gondos, szerető ápolója volt neki a magyar kom­munizmus Midi el Lujzája: Echérnv. Katánál megvalósult a régi mese, jótettedért jót várj Egy­kori jószívűségének, mondjuk egy uj szeszélyé­nek köszönhette most férje megszabadulását és saját gondos ápolását. Mily boldog volt a hűsé­ges ápoló, unkor hetek múlva Kata szemeibe az öntudát visszatért és szeretett férjét és gyerme­két hozzá vezette és hallotta Kata ajkairól: — Jó Fehérné, Isten fizesse meg, amit ér­tünk Lett. — Nekem meg Isten bocsássa meg, —• mond­ta könnyezve Fehérné, — amit elvakultságomhan ellőne és embertársaim ellen vétettem. Kata fiatalsága diadalmaskodva a betegsé­gén, most már gyorsan erősödött Gabinak sike­rült útlevelet szerezni és Kata kislányával, Fe­hérné gyermekeivel — mivel Fehér szloven- szkói születésű volt — hazamentek Zsigárdomb- ra. Gabi odavette a bankba Feliért maga mellé, ki hűséges szolgája lett Marótynak, elfelejtette, hogy nem is oly rég minden urat ki akart irtani. A tcijcl-mözzel folyó Magyarországon, hol eddig a legjobb kenyér, hol gulya, sertés bőven hízott, minden fa roskadozott a gyümölcs alatt, a kommunizmus alatt éh Ínség, kenyér helyett tök és gerstli volt csak. Mindenfele nyomor, szegénység, a rend, fe­gyelem teljesen felbomlott, a megmaradt szegény kis Magyarország tnár-már az örvénybe sülyedt. A nagy veszedelem és a román megszállás fel­rázta az ország hazafiait dermedt álmukból, szer­vezkedtek és épp a tizenkettedik óráb m meg­mentették az országot c.s agyonsanyargatott pol­gárait. Ezek között az uj honfoglalók közölt volt Gabi is az ő hűséges Fehérjével. Alig, hogy a rend, a nyugalom kissé visszatért, uj veszed '- -lem fenyegette a szegény megcsonkított orszá­got. ikertestvére: Ausztria, kinek javára mar több, mint kétszáz eve vérzett, kiért a világhá­borúba keveredett, kiért fiatnak diszeviragj.it ezerszám áldozta, maga is megcsonkítva, beállt a győztes hatalmak közé és az úgynevezett Bur- genlandot követelte Sopronnal együtt. Ez a nem várt, d nem képzelt U3 sér élem a végek sere- désbe sodorta a Golgotát megjárt magyar haza­fiakat, fegyvert fogtak, hogy életük árán is meg­védjék a szegény csonka hazát uj csonkítás ellen. Természetesen Gabi is a védők közt volt, elf fej­tette, hogy balkaria béna, egy karral, de vitéz hősiességgel ment kis, de hőn szeretett hazáját védeni. Mikor Katától búcsút vett., az szólni nem tu­dott, csak könnyezve borult szivére, de Fehérü k, ki ide is követte gazdáját, könyörgött, hogy ne hagyja el, legyen segítségére rokkant urának. Egy sötét este, mikor Fehér gazdájával s egy kis, de bátor őrséggel verte ki az osztrákokat. Fehér halálosan megsebesült s haldokolva csak annyit tudott még pajtásának mondani: — Mondd meg a nagyságának, én vigyáztam az urára, de most, hogy meghalok, vigyázzon ő gyermekeimre. Fehérné, mikor megtudta ura halálát, azt mondta: — Tudtam én azt, annyi sok rosszért, amit mi tettünk, büntetés jár, az uram már vérével mosta le sok bűnét, most rajtam a bünhödés sora, talán akkor gyermekeim bocsánatot nyernek. Sem a szerető környezet, gyermekei szép fejlődése, a gondos ápolás nem használt, nap-nap után fogyott, lassan búcsúzott az élettől Gyer­mekeit Kati jóságába ajánlva, csendesen megbé­kélve, egy este el is aludt örökre. Ezután Kata is visszatért urához Pestre, szé­pen fejlődő Teruskájával és nevelt gyermekeivel, kik ott iskolába jártak. De a bálok királynője, a zsurok éltető szel­leme, a divat irányítója, a jégsport hölgye: a szép Kata eltűnt, nem volt sehol. Helyette Gabi ott­honának lett lelke, a kis Terusnak és Fehérné árváinak gondos nevelőanyja, a patronázs és egyleteknek munkás tagja, a nyomortanyáknak felkeresője, az aggoknak gyámoütója, az ellmgya- tottak védelmezője, a jó Katalin asszony. Mit mondana a magyar nő? A minap egy kedves olvasmányom volt, Natalv v. Esohsfrufiinak egy szép regénye szórakoztatott s roppant elmés mondások ragadták meg figyeinremot, amelyek világot vetnek a különböző nemzetek női jellemére a szerelem terén. Mit tesz, illetve mit mond a nő, ha szerelmében csalódik? íme. Az írónő szavait idézem. A francia no igy szól: ■— Szerettem öt, elárult.. • vigasztaló­dom mással. Az olasz no toporzékoj: — Szerettem őt, elárult.., megbosszu­lom magam s megölöm öt! Az orosz nő igy töpreng: — Szerettem őt, elárult.. • ártani fogok neki, ahol csak tehetem. Az armol nő vállát vonja: — Szerettem őt, elárult... mily jó. hogy legalább meg nem lopott, A német nő könnyezve kulcsolja össze a kezét s fájó szivére teszi: — Szerettem őt. elárult; imádkozni fo­gok érte. hogy Isten tegye őt boldoggá. fis most, kedves társnőim, mi magyar nők, mit mondanánk és mit tennénk ilyen esetben? Ezzel a körkéfdéss •! fordulok a magyar hölgyekhez. A íe’e'etek majd tiszta képet adnak jellemünkről. Pné. J. J. HÁZTARTÁS Rovatvezető: Sulyok Julianna. Hogyan érhetjük el, hogy munkánkat siker koronázza Mindenekelőtt csak jó anyagot vggyüpk, mert a friss tojásból készített sütemény to­vább tartható, a vaj is csak frissen jó. A cu­kor legyen finomra törött, átszitált, igen fon­tos a tojás megválasztása. Lehetőleg mindig egyenlő nagyságú legyen, mert ha hat tojás közül három kisebb, a keverék sűrűbb lesz és sülős közben a tészta közepe föl reped. A to­jást használat előtt télen a hidegről melegre, nyáron melegről hidegre tesszük, mert a hab nem jó sem a nagyon hideg, sem a nagyon meleg tojásból. A habverést sokan gyermek­játéknak minősitik, pedig ez is, mint sok más, nagy gondosságot igényel, mert a rosszul vert hab a legjobb tésztát is elrontja. Ma ál­lott, régi tojást használunk, igen ajánlatos egy kicsike sót beletenni (de ez finom és csak pár szem legyen)­Vannak, akik kényelem szempontjából leülnek, a habüstöt az ölükbe helyezik, miál­tal a tojás fehérje a test melegétől kissé íöl- mclegSzik és puha hab lesz belőle. Kemény­ségének jóságáról meggyőződhetünk, ha fa­késsel keresztbe átvágjuk, vagy ha a hab­verővel egy csomót kiemelve, magasra tart­juk s az már nem csík le. Vagy ha az üstöt a levegőben tartva, kissé fölf ordítjuk, mely esetben a habnak mozdulatlanul kell marad­nia. Ez utóbbit kezdőknek nem ajánlom, mert a kellő keménység megbirálasában még gya­korlatlanok lévén, az üst könnyen tartalom nélkül maradhat. A sütöményezésnéJ gyakran előfordul, hogy csak a tojás fehérjéi használjuk, mig a sárgáját más alkalomra tartjuk meg, ez eset­ben ajánlatos egy kisebb bögrét, vagy lábast olyan helyen elhelyezni, ahol mozdulatlanul maradhat s ebbe vizet önteni s a sárgákat óvatosan sorba bele tenni. így hideg helyen pár napig eltartható, anélkül, hogy a külső réteg megszáradna. A szokásos Ízesítőül használt fűszer, cit­rom, vanília síb. használata inkább egyéni iziés, de mivel sokan nem kedvelik, csak mértékletesen alkalmazzuk. Tömegélehnezés- nél pedig csak részben érvényesítsük egyéni ízlésünket. Mindezeket, úgyszintén a recep­tek bővebben való tárgyalását csakis a hozzá nem értők, a teljesen kezdők kedvéért írom le, hozzáfűzve még, hogy bár ezek a recep­tek mind kipróbált mennyiségekből vannak összeállítva, mégis ajánlatos először felét venni s csak ha ízlik s jónak találjuk, az egész adagot Szükséges továbbá, hogy időnket a min­dennapi elfoglaltságunkhoz viszonyítva osz- szuk be, nehogy a kellő idő rövidsége folytán az előkészítés, összeadás fáradságos munkája a befejezés pillanatában tönk rememen. Kell, hogy a rendelkezésünkre álló tűzhely sütőjét ismerjük, azt szabályozni tudjuk. A melegség meghatározása gyakorlatból folyólag törté­nik, éppen azért a kevés gyakorlattal bíró egyének részére ajánlatos a selyem.pa.pir- próba. Ugyanis, ha ebből egy darabkát a sü­tőbe dobunk s azt látjuk, hogy az ott hirtelen megsárgul, úgy túlságos meleg, mig ha las­san vllágossárga lesz, éppen jó, mert a ka­vart tésztáiknak középmeleg kell. Ha a bedo­bott papír csak összesodródik, a sütő csak szárításra alkalmas. Az itt leírtakat, valamint sok más hasz­nos tudnivalókat megfigyelve, kipróbálva, lassan mindenkiből lehe^ ügyes, gondos házi­asszony, akinek a munkáját a legtöbbször si­ker koronázza. Diós és máhos patkó A sátoros ünnepeknek, de kiváltképpen a Karácsonynak elmaradhatatlan süteménye az ál­talánosságban ősimért diós és mákos patkó, mely­nek jósága és szépsége elvitá/iiatatlanul nagy ér­deme a ház asszonyának és készítőjének. Ezen tésztát többféleképpen szokáis készíteni és mint mindent, ezt is lehet olcsóbb ós drágább kivitel­ben előállítani. Az itt leírt módon készült tésztá­nak nagy előnye, hogy több napig eltartható, sőt határozottan jobb ha tovább áll. Miután jót csak jó anyagból készíthetünk, óvatosnak kell lenni, nehogy a vaj régi, avas, a dió és mák romlott s ezáltal a patkó nagyon barnaszinli legyen. 32 őrig lisztet, 15 dkg- Vajat veszünk hozzá, melyet összemorzsolunk. csomóba rendezünk s a közepébe csinált mélyedésbe S d'kg cukorport, egy csipet sót •! tojássárgáját, 1 dl tejben felol­dott 3 dkg élesztőt, melyet már előbb megkelesz­tettünk és mindezt késsel jól összedolgozzuk, kéz­zel hirtelen össze gyúr luk és két cipóba idomítva, lisztezett táblán 1 óráig letakarva kelni hagyjuk A kelési idő alatt vagy már előbb elkészítjük a tölteléket, szokás szerint egyikbe diót. másikba mákot. A d'ótöltelékhcz veszünk lb dkg cukrot s annyi vizet, amennyitől a cukor éppen nedves Szombat, december 19. lesz s ezt felforraljuk, egy negyed kiló őrölt diót belekeverünk és kissé feni hagyjuk- 5 dkg meg­mosott mazsolát és ha szeretjük, egy citromnak finomra vágott sárga héjait, esetleg 5 dkg citroná- dot, 2 dkg vajat aduink hózzá. Szokás késhegynyi törött fahéjat is belekeverni, de ez már egyéni ízlés dolga. A mák'öl telekhez szintén le dkg cukrot, ne­gyed kiló mákot veszünk és úgy járunk cl vele; mint a dióval, A besüritós mind a kettőnél'fontos, mert ha a töltelék b:g kifolyik a tesztből és el­rontja, amennyiben átnedvesiti. Egyórai pihenés után a tésztát szeletelőkés vastagra sodorjuk, az egyikbe a diót, a másikba a mákot kenjük. A pat­kó szépségét emeli, ha a sodrási szabályos csiga- aiaku, moly a szeleteken tűnik fel legjobban, és hogy a szélessége csak négy ujjnyi, körülbelül 5 centiméter legyen. így elkészítve tojással meg­kenjük és enyhe meleg helyen tél óráig kelni hagyjuk. Ha már megkelr, újból megkenjük, hogy felülete szép fényes legyen- Ennyi fáradság után természetes, hogy a sütésére nagy gondot for­dítsunk, mert ha a sütő tu1 meleg, úgy a külseje hamar bámul, ha pedig nincs középmeleg, a tész­ta megrepedezik, szétterül, formáját elveszti. Te­hát egyenlő középmeleg sütőben háromnegyed óráig sütjük. Fehér csillag, 15 dkg cukorból s aranyi vízből, amennyit felvesz, sűrű oldatot főzünk s egy evő­kanál citrom!evei adunk hozzá, azután kihűtjük. Miután az oldatot nem sűrítik be kellően, sokszor cicái 1, hogy a keverék híg marad. Legjobb, ha azt írom, hogy annyi héjazott őrölt .mandulát adunk bele, amennyitől tósztaszeraen gyúrható lesz. A táblát cukorporra! meghintjük, a tésztát kísuainyi vastagra kinyújtjuk, apró formás csiiífagalakra szaggatjuk. A tetejét megkenjük tojásfehérjével, meghintjük piros cukorral és vágott pisztáciával és csak szellös, száraz helyen szárítjuk­Csokoládécslüag. Hét dkg cukorport egy tojásfehérjével habosra keverünk s adunk hozzá 7 dkg reszelt csokoládét, 14 dkg pirított és meg- dörzsölí, őrölt mogyorót és mindezeket sLtjára keverjük. A táblát kissé meghintjük liszttel s a keveréket rátesszük. Kisujmyi vékonyra nyújtjuk és a fehér csillagoknál megírt módon kiszaggat­juk. Felver étién tojásfehérjével megkenjük, kris­tálycukorral meghintjük, aztán viasszal kikent le­mezre rakva száritóba vagy majdnem egészen ki­hűlt sütőbe tesszük. Ugv a fehér, mini ezt a csil­lagot igen jói alkalmazhatjuk a karácsonyfára is- Szalottcukorkák- Eper, rlbizbl, málna, császár­korié, ananász vagy bármily Ízzel készíthetünk cukorkát. Különböző kivonatot kaphatunk a dro­gériában, melyet ízlés szerint használunk. Negyed kiló cukrot egy borospohár vízzel adig főzzünk, amíg olyan sűrű szirup lesz belőle, hogy ha a két ujjunk közé vesszük, egy csöppet fonódik- Amikor is ni ár ván yia.pt a öntjük, két dkg vajat hozzáadva széles késsel erősen kidolgozzuk, mig olyan sima, mint a va-j. A deszkára téve összeigazgatjuk, hogy szép egyenlő kockákat lehessen belőle vágni. Kávéval úgy készítjük, hogy a fenti meny- nyis-égü cukor és vízihez 4 evőkanál nagyon erős feketekávét adunk. Csokoládéval pedig úgy, hogy 2 dili csokoládét negyed kg cukorral együtt fő­zünk. Vajat mindegyikbe teszünk, mert különben hamar kiszáradnak a cukorkák- Igen kellemes fzü a pörkölt mandula-, mogyorócukorka, melyhez negyed kiló cukrot megpirítunk és 12 dkg héja- zött mandulát beleadva pár percig vele pirítjuk, aztán márvány lapra vagy zsíros deszkára tesz- szíik és kihűtjük. Negyed kiló cukrot egy deci vízzel felfűzünk olyan sűrűre, mint föntebb jelez­tem, a grilást, vagyis a pirított mandulát bedarál­juk vagy törjük és a szirupba keverjük és mint a többit, jól kidolgozzuk, egyenlő kockákat vágunk. HUMOR liázasélet Hölgy: Higyje el, csak a bázasember tudja, mi a boldogság... Ur: Teljesen igaza van, nagysád, de már ak­kor — késő. Szórnom, de igaz. Ta n i t ó:.Ha a bátyád Lőcsére megy s órán­ként 5 kilométert gyalogol, apád azonban három­negyed órával később indul, de óránként 6 kilo­métert gyalogol, hol fognak találkozni? Tanuló: Az első korcsmában. liynieo hír. — Hallottad, Horváth J3.ncsi völegcnyJ — Kinek? — Kétszázezer korona; a másik nevét elfe­lejtettem. * Törvény elölt. Biró: Maga már volt büntetve; miért? Vádlott: Mórt rajtakaptak: Köoc^<§CSC?-c^ SZERKESZTŐI ÜZENETEK Egy öreg asszony. A kedves érdeklődést na* gyón köszönjük; sorra kerül mind. — P A. Igen, jól tapasztalja; lapunk nagyobb váJtozŐ'.O’U tnajv vén át, igazi formájában az-onban régi irá­nyunk megtartásával újév után fog megjelenni. — G. M. IL Januárban teljeseu rendben leszünk. Nagyon köszönjük a hathatós érdeklődést — Zs. K. Még lesz alkalmunk fényesen bebizonyítani, hogy ne­künk volt igazunk. Nem karddal verekedünk; a szeretet s megértés lobogóját visszük nehéz utun­kon. — H. J. Ujcv után minden rendbe jön. Kö­szönet és üdvözlet. — Többeknek. Kérjük, hogy a papírnak csak az egyik oldalára méltó .tassék írni. Rengeteg munkát ad az átírás. a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents