Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-18 / 287. (1030.) szám
Péntek, december 18* Csehszlovákia és a Vatikán Irta: Francisey Lajos dr. szenátor. Az országgyűlési választások és az ezekkel kapcsolatos politikai viszonyok háttérbe szorították az érdeklődést az egyházpolitikai helyzet iránt. A Vatikán és a csehszlovák kormány között támadt összeütközés, amely Mar- maggi prágai nuncius távozását vonta maga után, változatlanul tovább tart, sőt némiképp még jobban kiélesedett. Benes külügyminiszternek egyes újságírók előtt és a külügyi bizottságiban tett nyilatkozatai leszegezték a csehszlovák kormánynak azt az álláspontját, hogy a Husz-nap megélése, amely miatt a konfliktus keletkezett, a csehszlovák állam belső ügye, amelybe a csehszlovák kormány senkinek sem enged beavatkozást. Az Apostoli Szentszék hivatalos lapja, az Osservatore Romano, Benes miniszter nyilatkozatai után különös nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a Szentszék a csehszlovák állam emléknapjainak megélésébe távolról sem akar beavatkozni, de nem térheti szó nélkül a Húsz-napnak olyan megélését, amely az ország katolikus lakosságának vallási érzületét sérti. Ilyen sértő jellege és éle van ezen emléknap megélésének akkor, ha kidomborittatnak ennek a napnak vallási vonatkozásai és az igy körvonalazott ünnep megélésében az állam képviselői hivatalosan részt vesznek. E nyilatkozatok újat nem tartalmaznak, de szembetűnőbbé tesziik az ellentétet a Vatikán és a csehszlovák kormány álláspontja között és ezzel az összeütközés élét növelik. lA fönnálló helyzet a Szentszékre nézve annyiban előnyös, hogy nem kell hosszú és eredménytelen tárgyalásokat folytatni a csehszlovák kormánnyal kényes természetű személyes kérdésekben. Arnig a nuncius ott volt az állomáshelyén, minden egyes püspöki szék betöltésénél hónapokon, sőt éveken át kellett tárgyalnia a kormánnyal a kinevezendő püspök személyére nézve. Megegyezés azonban a két fél között csak egyszer jött létre, 1921-ben, amikor a jelenlegi nun- cius elődjének, Msgr. Micarának, sikerült megállapodást létesíteni a Szentszék és a kormány között. A kormány akkor a Szentszék minden föltételét elfogadta, de több lényeges kikötést, például az összes egyházi birtokok átadását, a székhelyeikről elűzött püspökök életjáradékának fizetését, nem teljesítette, illetőleg e kikötések teljesítését huzfa-halasz- tofta. Azóta a Szentszék nagyobb biztosítékokat kiván a kikötött föltételek teljesítésére nézve. Ez a körülmény, úgyszintén a kinevezendő egyházfők személye körül fölmerülő differenciák okozták, hogy 1921 óta, amikor az első három szlovenszkói püspököt kinevezték, egyetlen egyszer sem sikerült a Szentszék és a csehszlovák kormány között sí megegyezés. Hiába tárgyaltak a nagyszombati apostoli adminisztratura és hiába a rozsnyói püspökség betöltésénél is. Végre is a Szentszék a kormány további megkérdezése nélkül nevezte ki az illető egyházfőket, Jantausoh dr.-t és Csárszky dr-t, a kormány kedve és akarata ellenére, A legújabb két egyházi kinevezés: a rozsnyói adminisztrátoré a kassai egyházmegye élére és Bubnícs Mihályé rozsnyói j püspökké, már egészen könnyen és simán ment. A nuncius távollétében nem kellett tárgyalásokat folytatni a kormánnyal és nem kellett, sőt nem is lehetett a kinevezéssel kapcsolatosan messzebb kiható kérdéseket fölvetni. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a Szentszék ezt a reá nézve viszonylagosan előnyös helyzetet sokáig fentartani kívánja. Egy nunciatura, amelynek nincs helyén a vezetője, abnorrnis diplomáciai szerv. A Szentszék pedig a diplomáciai abnormitások- nak sohasem volt barátja és ma sem az. Nem is érnek föl egyébként ennek a jelenlegi helyzetnek előnye: azzal a haszonnal, melyet egy nunciatura az egyház és vallás ügyének hoz, ha be van töltve és zavartalanul működhetik vezetőiének közvetlen irányítása mellett. A nunciusok az ország belső viszonyainak megfigyelői azon a helyen, amelyre őket a Szentszék állította. Megfigyeléseik beilleszkednek a pápai diplomácia munkájába, amely c~ak akkor lehet teljes és tökéletes, ha minden oldalról megkapja a szükséges információkat- Ha egy-egy hézag támad az információt szolgáltató szervekben, az már megnehezíti azt, hogy a pápai diplomácia gyorsan és biztosan teljesíthesse sulyos föladatait. Azért a nunciaturálcban támadt hézagok a pápai diplomáciára nézve mindig hátrányosak és a Szentszék kívánja is, hogy azok minél előbb betöltessenek. Ellenkezőleg ítéli meg a helyzetet a csehszlovák kormány. Reá nézve határozottan előny az és csak előny, hogy a prágai nuncius nincs helyén. Azért hallgat oly mélységesen, amikor kérdést intéznék hozzá, hogy mit szándékozik tenni a Szentszékkel való normális viszony helyreállítására. Ha Őszintén felelni akarna, csak azt mondhatná, hogy semmit sem szándékozik tenni. Bármit tenne ugyanis, mindenképpen kellemetlen helyzetbe kerülne. Ha teljesítené a Szentszék kívánságát és megadná a garanciákat, hogy a nunciust nem fogja érni többé olyan inzultus, mint ami-nő a múlt évben Msgr. Mar- maggit távozásra kényszeriíette, maga ellen zúdítaná az egyházellenes cseh pártokat, ría pedig ilyen garanciák nélkül kísértené meg az ügy elintézéséc, csak kompromittálná magát egy újabb sikertelenséggelIgaz ugyan, hogy a nuncius távolléíében a csehszlovák kormány az egyházi ügyekre, főképp a személyes kérdésekben, nem gyakorolhat olyan befolyást, aminőt szeretne, de ez aligha okoz valami nagy gondot a kormánynak. mert az utóbbi években tapasztalhatta, hogy ingerenciájának a Szentszék Kassa, december 17. (Sault tudósítóink telefonjelentése.) Faragó Ödön színigazgató tegnap kihallgatáson volt Káüay teljhatalmú miniszternél, iíogy előtte feltárja a magyar színészet szomorú helyzetét, amelyet a rossz sziniszezO'n be osztás okozott s a miniszter támogatását kérte a sérelmes beosztás megváltoztatása irányában. Kallay miniszter jóakarattal hallgatta meg Faragó 'gazPáris, december 17. Franciaországban krízis krízisre következik. A szerencsétlen gazdasági helyzet körülbelül olyan helyzetbe sodorta az országot, mint aminőben Olaszország volt Mussolini előtt. A parlament civakodó és meddő szervnek bizonyult s egyre többen kezdik hangoztatni, hogy Franciaországon csak az erős kéz, a diktatúra segíthet. Ezt az erőskezü diktatúrát készíti elő a rohamosan fejlődő francia íascízmus, melynek mibenlétéről és szervezetéről párisi munkatársunk az alábbi jelentős cikket ina. Az érdekes cikk rendkívüli aktual'tását az is növeli, hogy FHinka emberei Szloven- szkón hasonló íascizmus előkészítésén fáradoznak, mint a francia űeorges Valois. A íascizmus Franciaországban, az ország gazdasági és szociális viszonyainak egyre nagyobb és nagyobb lépésekkel haladó leromlása következtében, mindig nagyobb és nagyobb tért hódit és az alig egy évvel ezelőtt megalakult francia fascista párt ma már egyike azoknak a politikai pártoknak, amelyek a legtöbb tagot számlálják. Dacára a számottevő erejüknek, a fascisták még alig léptek a nyilvánosság elé. A szervező munka ugyanis még nincs teljesen befejezve, Franciaország még nincs kellőképpen átpreparálva a fascista ideáktól, még nem tartják az időt elég alkalmasnak arra, hogy aktive beleavatkozzanak a francia politikába. A francia fascista párt megszervezésében a legfontosabb szerepet játsza Georges Valois, akinek energiája és szervezőereje tette a fascizinust már is jelentékeny tényezővé Francniaországban. Georges Valois székhelye a fascista párt központi irodájának az épületében van a rue Aguessau-n. A nagy sárga épületben állandóan nagy sürgés-forgás uralkodik. A szobákban. a folyosókon, mindenütt sietős, han-1 gos férfiak a francai fascisták uniformisában: kék ingben fekete nyakkendővel. Georges Valois Georges Valois irodája az első emeleten van. Miikor bevezetnek hozzá, az egyszerűen berendezett irodába, amelynek egyik faláról Mussolininck életnagysága képe néz le, Georges Valois az íróasztala mellett áll. Ötven év körüli, középtermetű, egyenestar- tásu férfi. Széles válllak, előreálló erős áll, barna, katonásan pedrott bajusz, szúrós, egyenes nézésű sötét szemek, alig őszülni kezdő barna lefésült haj,, az egészségtől duzzadó arcán lefutó két energikus vonás. Erősen elüt a francia férfitipustól. Egész megjelenése akaraterőt és elszántságot sugároz ki. A kérdéseimre gyorsan, gondolkozás nélkül válaszol s kemény szavait rövid, gyors egyetlen egy esetben sem adott helyet, amikor az túlzó nemzeti és egyoldalú politikai alapokon mozgott. Pedig a kormány ingeren- ciája a legtöbb esetben ilyen szempontokból indult ki. Csehszlovákia és elsősorban Szlo- vtnszkó.katolikusai azonban nem vehetik közömbösen, vájjon a jelenlegi helyzet fönma- rad-e tovább is, vagy hamarosan véget ér. Nekünk kívánnunk kell, hogy a nuncius minél előbb visszatérjen helyére. A nuncius a mi közvetlen irányítónk az összes egyházpolitikai kérdésekben, ő az Apostoli Szentszék legelső informátora, az egyháznak leghiva- toífabb képviselője ebben az országban, erőssége a püspöki karnak, az egész klérusnak, a vallásukhoz ragaszkodó hivek egész egyetemének. Csehszlovákia katolikusainak köve- teiniök kell a kormánytól, hogy hárítsa el azokat az akadályokat, amelyek a nuncius visszatérésének útjában állanak. Ezzel a követeléssel föl kel! lépniök a parlamentben és a közélet minden fórumán. gató előadását s a legmesszebbmenő támogatását Ígérte meg. Egyúttal megengedte, hogy a magyar száltársulat januártól kezdve a késmárki színházban is játszhasson. Faragó színtársulata ezenkívül kinuár folyamán négy előadást fog tar.ári Kassán is- ahol a szinpártoló egyesület rendezésében a farsangban nagy szinészbál lesz a színészek felseg'tésére. gesztusokkal kiséri. — Á francia íascizmusí, éppenugy mint az olaszt, a komímm'sta veszedelem hívta életre egy évvel ezelőtt, 1924. novemberében, amikor a kommunisták puccsot akartak csinálni Párisban. Eredetileg nem volt más célunk, mint a törvényes hatóságoknak szükség esetén segítséget nyújtani és a megszervezett fascista csapatokat a kommunisták ellen harcba dobni. A kommunista puccs elmaradt, a közvetlen veszély elmúlt. De az országnak mostani sulyos helyzete azt mutatja, hogy a mi Diadalunk tulajdonképpen csak most kezdődik. A mostani szocialista és radikális rezsim elpusztítja azokat az erőket, amelyek Franciaországot naggyá tették és az országot a biztos és elkerülhetetlen romlás felé vezeti. Ezt akarjuk mi megakadályozni. Programunk a hazafias ás önzetlen szellemnek uralkodása az országban, az „esprit de la victoire“-nak az ország egész életében való megnyilvánulásáért való harcolás, a felekezeti béke helyreállítása, a társadalmi és osztálybéke megteremtése széleskörű szociális reformok segítségével, a nemzet erejének az összefogása és az eddigi széthúzó erőknek az egyesítése, a világ összes fascistáinak együttes harca a kommunizmus és a szabadkőművesek ellen és a legszigorúbban a békeparagráfusokhoz ragaszkodó politika Németországgal szemben. A centuriók és parancsnokaik — Milyen organizációval akarja ezeket a célokat elérni a francia íascizmus? — Az organizáció két részre oszlik. Az egyik a politikai, a másik az adminisztratív. Ez az utóbbi a lényegesebb és ez az, amely jdenleg a legnagyobb erejét adja a fasciz- rnusnak. Ez csaknem teljesen katonai alap- elveken nyugszik. Minden megyének van egy fascista főnöke, ezeknek alá vannak rendelve a kerületek főnökei. Egy kerülethez tartozik négy centurió, amely viszont négy szekcióból áll. Egy szekcióban van négy csapat, \gy csapatban öt raj. Öt ember és a parancsnok képeznek egy rajt. A szekciófőnökök csak azok lehetnek, akik a háborúban mint tisztek vettek részt és kitüntetést nyertek. — A diszciplína a lehető legszigorúbb. Ez nem csak a felsőbb parancsnokoknak való feltétlen engedelmeskedést Írja elő, hanem morálisan is teljesen alárendeli az alattvalókat a parancsnokoknak s kötelesek a fel- 'ebbvalók ideáit magukévá tenni még abban íz esetben is, ha saját egyéni véleményükkel esetleg ellentétben állna s kötelesek, hogy beszédjükben és tetteikben mind miitt és mindenkor kövessék a feljebbvalók instrukcióit. Faragé színtársulata Késmárk©^ A teljhatalmú miniszter megengedte a magyar társulat késmárki szezonját — A szinpártoló egyesület farsangi akciója Kassán Frandsorssés lisiisisi várja Mussoliniié! Beszélgetés Georges Valoisval, a francia íascizmus vezérével — A rettenetes gazdasági krízis miatt mindenki diktatúrát követel — A jövő embereitek műhelyében — Kék ing, fekete nyakkendő a francia fascisták egyenruhája — Már 216 kidolgozott szervezet dolgozik —- A. P. M. H, eredeti tudósítása — Ez a diszciplína a lehető legnagyobb megkötöttséget jelenti, mégis, különösen az ifjúság, tudatában lévén annak, hogy nagy eredményeket csak a legvakabb engedelmességgel lehet elérni, állandóan nagy számban csatlakoznak hozzánk. Eddig már 216 komplett szekcióm van, 140.000 emberrel. Most van a nagy idő — És mikor fog ez a hadsereg megindulni? — A faísceau megindulására három esetben van lehetőség. Először ha a belső rend megzavartatik. Ez most nem követkézhetik be, mert a kommunisták nem veszélyesek többé. Másodszor háború esetén. Ez sem aktuális most. Harmadszor, ha az ország olyan nagy politikai és gazdasági krízisen megy keresztül, amiből csak a legenergikusabb rendszabályok segítségével lehet kilábalni. Olyanban, mint amilyenben most van Franciaország. A mostani helyzetet olyannak látom, mint ami alkalmas, hogy a Liberté szobrát a teljhatalom fátyolával borítsuk le. Egyetlen politikai párt sem alkalmas most arra, hogy Franciaországot a már krónikussá vált válságából megmentse. Uj erő és uj szellem szükséges. A legnemzetibb és a legaktivabbnak látszó parlamenti párt, a Li- gue repubücaine nationale sem más, mint a pénzszekrények őrzésére alakult társaság, igazi telítetlen burzsoá párt, amely nem képes egészséges akcióra. — És a Jeunrsses patriotes? — Ez erős és fegyelmezett párt, de nem alkalmas a mi céljaink megvalósítására, mert parlamenti férfiak irányítják. Mi pedig nem akarunk tudni a parlamentről. A íaisceaunak minden tagja kötelezi magát, hogy nem vállal el parlamenti mandátumot. Ml nem akarunk parlamentet. A parlamentarizmus korhadt és rothadó intézmény, arra nagy akciók megvalósításánál nem támaszkodhatunk. — Hát akkor diktatúra? Egy iorrado- iom után? — Igen diktatúra, előbb a diktatúra és csak azután a forradalom. Előbb magunkhoz akarjuk ragadni a hatalmat, hogy megcsinálhassuk a fascista forradalmat, nem pedig előbb forradalmat csinálni, hogy a hatalomra kerüljünk. Hogy köztársasági vagy királysági államforma alatt, az nem fontos. Fontos csak a parlament működésének a felfüggesztése. A diktatúra különben csak átmeneti jellegű volna, mert mihelyt a íascizmus ideái teljesen belekerülnek az ország vérébe és asszimilálódnak, rögtön jöhet egy normális kormányzati rendszer. I<i lesz a francia Mussolini? — És ki lenne a francia Mussolini, ki lenne a diktátor? — Azt egyelőre nem tudjuk. Ha már most ismernénk és tündénk, hogy ki az, megkezdődne a krifizálás, az intrika és beleesnénk a legteljesebb parlamentarizmusba. Az lesz a diktátor, aki az alkalmas és döntő pillanatban meg fogja merni mondani azt, amit akar és azt, amit kell. Az lesz a diktátor, aki magában fogja érezni a mai akaratunk összeségét, akiben a megfelelő órában összesüritve lesz a mi erőnk. Ez úgy lesz mint a harctéren volt sokszor, amikor a legnagyobb zavarban volt mindenki, senki sem tudta, hogy mit kell csinálni, mihez kell fogni, mindenkiben csak a. győzni akarás érzése volt meg, akadt mindig egy ember, aki élkiáltotta: „Én avant“ és a többiek követték őt vakon. így lesz ez nálunk is! Mi most csak megszervezzük a csapatokat, előkészítjük a hangulatot, hogy az a bizonyos férfi majd merjen!! — Ha meg lesz a fascista diktatúra, bizonyára lesznek a mostani politikusok között olyanok, akik ellene fognak dolgozni... — Lehet... Valószínű ... — És akkor milyen eszközöket fog alkalmazni ez ellen és milyen módon fogja letörni az ellenállást? — Se nem tűzzel, se nem vassal. Ezt az olaszok megcsinálhatták, de ez a módszer a mi klímánknak nem megfelelő. Mi nem akarunk erőszakot. Az ilyen erőszakosság nem tartozik a rni programunkba. De mégis, ha nem lehet elkerülni, mi nem fogunk meghátrálni ez elől sem, mert itt nem az egyesek szabadságáról és éleréről lesz szó, ciánért! egész Franciaországról, az ország megmaradásáról, nagyságáról és dicsőségéről, vagy pedig a pusztulásáról. Mialatt ezt mondja Georges Valois, vonásai kőkeményekké válnak, és ökölbe szorult keze lecsap az asztalra. Talán Francia- ország jövendő diktátorának az ökle ez ... Burghardt Aladár.
