Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-18 / 287. (1030.) szám
f JW*g»S 9 Mai számunk a© ©Mai ■ M i MmLjD fM/ér^/S. Jg iV. fvt. *'87. ji(i?6; szán? PtnteK * 1925 fleeemfter 18 tjmjl Előfizetési árak belföldön: évente 300, MM <é3 f*# ... mm irtft félévre 150, negyedévre 76, havonta W0 jMjffl Mm 26 Kő; külföldre: évente 459. félévre # fifl 7f^¥£S¥2íJ^^wmr¥EM¥ili1^ V^L/ ///ul/ f Jfjf w_UL ^jgjggS^^ ", ^ 40BBuBmtKHBg/gggggg0^^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — ./I fzfovemszlfoáiés $lmszimszfcé>i fzéweílfcezeii ÜSemzéM pofilífóni ra«ii?ifai5f<!B Jtdminisstraíix) tösmerSesxtö :■ 3> ****** irilji £á*XÍÓ SeíeSős szerftesastö Stól? 3'sfoéiJa * Óriás! viharban nyitották a parlamentet Svehiát az ellenzék nem engedte szóhoz — A néppárt a Talpra Magyar !-rai aposztrofálta Hodzsát — A német-magyar szövetség aieinökséget kapott — Parlamenti mimkatársuriktó'l — Mi a különbség? Irta: Szent-Jvány József nemzetgyűlési képviselő. Á választásokon a magyarságnak a szlovenszkói szövetkezett ellenzéki pártok elnevezést viselő egyesülése nem valósíthatta meg legfontosabb célját. A magyar nemzeti és keresztényszociaíisía párt közös választási listája nem jött létre. Hogy ennek mi, vagy ki volt az oka, talán eldől egyszer, bizonyos azonban, hogy a kérdésről polémiába nem bocsátkozom és bizonyos, hogy a két külön lista egy képviselői mandátumot hozott s ha a cseh íöbb- séges választási bizottság nem szavazza le a törvényes álláspontot, még egy szenátori mandátummal is többet eredményezett volna szemben az egységes listával. Bizonyosság az is, hogy hat éven keresztül nem egyszer állapítottuk meg, hogy a magyarság két pártja között nem sok programbeli különbség van. Hat év alatt nem egyszer mondottuk, hogy a közös föllépésnek nincsenek komoly akadályai és szomorú valóság, hogy a választási harcban külön állva, a különbségek keresése és gyártása nagy erővel kezdődött meg, úgy annyira, hogy voltak, akik eihitték: A magyar nemzeti párt és keresztényszocialista párt tűz és víz, ez a kettő pedig együtt meg nem fér. Kisült, hogy engem megvettek a zsidók, pártom behódolt a cseheknek, el akarjuk választani az államot az egyháztól és minden keresztény katolikust a vízbe fojtanánk és a nemzeti gondolat legerősebb pillérét, a valláserkölcsi nevelést, le akarjuk dönteni-. Elhagytuk Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiáját, megszűntünk közjogi ellenzék lenni, sőt a kormány felé kacsintgatunk. Elvesztettük akciószabadságunkat és a Moldván túli németek uszályhordozóivá váltunk stb., stb. Szélmalomharc ezek ellen a vádak ellen védekezni, hiszen ezeket a szavazatszerzés váltotta ki és a demokrácia választási harcában ellentéteket kell keresni és gyártani. Aki több hibát követ el és több támadási felületet hagy fedetlenül, az gyengébb. Az agitációs eszközök gyártásában az ügyesebb az erősebb is. A választási küzdelem ki szokta váltani sokszor a leggaládabb rágalmakat és minden harc hiába van ellene. A választási küzdelemnél, bármily embertelen, még a háború is szebb. Herczeg Ferenc Széchenyi szájába adja a politikai harcok idején az elkeseredett kijelentést: „Mennyivel szebb volt ,a francia harctéren: öltük egymást, de nem gyaláztulk.“ Nem akarom az egyoldalúság vádját kihívni. a nemzeti párt agitá-ciója is megtalálta .a különbségeket a két párt között. És nem akarok vitatkozni arról sem, melyikében volt több igazság vagy tárgyilagosság. A rekrinii- náciőkból élet és munka sohasem fakadt. Nekünk nincs időnk se rá — és csak egy föladatunk léhe-t: gyorsan és sietve leszerelni a szakadékvájókat és előre tekinteni, mi legyen ezután? Nekem eddig sok mindenféle okból nem volt lehetséges szólanom, de nem is volt szükséges, mert biztos vagyok a dolgomban biztosan tudom, hogy a parlamentben, akarva. nem akarva, össze fogunk kerülni, mert a parlamenti helyzetet ismerem és meri tudom, hogy a mi terveink és a keresztény- szocialista képviselőikéi között csak lényeg- leien különbségek vannak és lehetnek és mert tudom, hogy belátható időn belül az egyetlen járható ut, amelyre én vezettem a magyar nemzeti párt politikáját. És ez a nemzeti kisebbségek frontjának kiépítése, a német pártokkal való szövetséges együttműködés és az ezzel, vagy ezen keresztül létesítendő organizált ellenzék, amelyik reális bázison áll és amelyik gyakorlati politikát iiz és megtalálja a közös vezéreszmét, á célból hogy a cseh többség mind nehezebb és nehezebb helyzetét fölválthassa aprópénzre. A prágai parlament a politikai küzdőtérnek légPrága, december 17. Ma gyűlt össze először az újonnan választott nemzetgyűlés. A parlament épülete előtt már jóval tiz óra előtt nagy sürgés-forgás volt. Az épület körül sürü rendőr járőrök poroszkáltak. Autók jöttek, hozták az uj törvényhozókat, akik csoportokba verődve élénkítették még a parlament folyosóit. Féltizenegy előtt már a közönség számára fönntartott karzat is zsúfolásig megtelt s a diplomáciai páholyban is számosán ültek. Ülés előtt Az ülésterem azonban még csaknem üres volt, csak a rendezők szorgoskodtak a bejáratok mellett. Tizenegy óra előtt azonban már sűrűn szállingóztak a törvényhozók a terembe. Az elsők között lépett be az országos keresztényszocialista párt elnöke képviselőtársaival, majd a cseh iparospárt Mlcoeh miniszter . vezetésévél, - a. kommurT' ták és a szlovák néppárt. A miniszterek közül csak kevesen voltak ekkor bent a teremben. Amikor a szlovák néppárt vezére meglátta Kálíay minisztert, egyenesen feléje tartott s melegen üdvözölte. Pár perc alatt megtelik a terem s. az egyes pártok elfoglalják a rendezők által kijelölt helyekét. A terem képe eszerint nagyban elüt a régi parlamenttől. Az első padsorokat a cseh néppártiak foglalják el, közvetlen mellettük Hlinkáék, majd az agráriusok és Woií dr. lengyel képviselő, aki a hírek szerint máris vendége az agráriusok képviselői klubjának; mögöttük a cseh nemzeti szocialisták, a nemzeti demokraták és Kurtyák, azután a cseh szociáldemokratáik, cseh ipa- rospárt és az országos keresztényszocialista párt, ezek mögött a német pártok: a szociáldemokraták, keresztényszocialisták, agráriusok, iparospárt s a velük egy klubot alkotó magyar nemzeti párt, végül a kommunisták és a német nemzeti pártok. Késik az ülés megnyitása Amily mértékben telik a terem, olyan mértékben növekedik a zaj is a teremben. A képviselők a padsorok "között tárgyalnak egymással, mások keresik a helyüket, ismét mások máris vitatkoznak. Közben újabb és újabb csoportok jönnek be. Egyik ajtón forróbb és legfontosabb pontja lett a választások óta, amelyet — mint ázt eddig a kormánypártok és ellenzék egyaránt tették — epízódszeriien kezelni nem lehet és nem szabad. Munka, erős munka kell, hogy az orga- mzmust, amelyet létesítettünk és kibővíteni fogunk, föl is tudjuk használni. És én hiszem, hogy ez az organizmus, amely egyelőre német és'magyar pártokat foglal magában, egyszer a szlovák ellenzékhez is megtalálja az utakat, még akkor is, ha az a nem várt eset következnék be, hogy Miinka pártja átmenetileg a kormány támogatók sorába lép, mert lassan rá fogunk jönni mindannyian, hogy a parlamentben készül a döntő küzdelem a nemzeti kisebbségek jogaiért, a nemzeti autonómiáért és mindenért, amiért az állam alapjai a állott ellenzék küzd. A cél az ellenzék megorganizálása! Nem kell hozzá államférfim bölcse ség, hogy éhhez a védelmi vonalhoz egy kapavágást minden pártnak kell adnia a csatlakozással — és e mellett a szabad kéz minden áron való biztosítása, — üres, tartalom nélküli jelszó —, Szent-Ivány képviselő lép be, kíséretében a magyardolmányos hatalmas Füssy képviselő s a rendező utasítására egyenesen helyeik felé tartanak. Nagy feltűnést keltett, hogy a magyar nemzeti párti képviselők piros tulipán, gyöngyvirág és zöld levélből álló csokrot viseltek kabátjukon. Már tizenegy óra is elmúlt, de a parlamenti harang még nem jelezte az ülés megkezdését. A képviselők türelmetlensége egyre jobban fokozódik. A kormány padjai riiég mindig üresek. Kalina német nemzeti képviselő éles hangja hallatszik: — Hol a kormány? Úgy látszik, ellopták? Az uj igazságügyminiszter talán most keresi a jog alapjait?! A zaj egyre fokozódik. Az ellenzéki képviselők fütyülnek, a padokat verik, hogy a várakozási időt kissé megröviditsék. Bei'onuE a kormány Most bevonul a „koalíció tucatja4', a íizenkettős bizottság s végre megszólal az ülés megnyitását jelentő csengő is, közben már a városház harangja élesen üti a tizenkettőt. A bejárati ajtók most állandóan nyitva vannak, mert a képviselők sűrű tömegekben vonulnak be a terembe. Tomasek, a volt házelnök, a szociáldemokraták padsorai felé megy. A németek hangosan kiáltoznak feléje: — Elnök ur, nyissa meg az ülést! Korláth dr. éles hangon kiáltja: — Közkereseti társaság! Közvetlen utána végre bevonni a kormány is. Engtis dr., Srdinko dr., Mlcoeh, Vis- kovsky és a többiek sorban. Óriási lármával fogadják őket. Jung német nemzeti szocialista olyan erős hangon, hogy az átsivit az egész parlamenten, Srámekhez kiált: — Srárnek ur, mi van Marié libádban?! „Éljen Hodzsa apánk" Hodzsát a szlovák néppárt magvarul üdvözli, a már szólássá vált: „Éljen ííodzsa apánk“»ka!. Juriga pedig kiterjeszti azt a választási plakátot, amelyet az agrárok a magyar földmi- vesekhez intéztek. a lekötöttség, vádja pedig abból a gyárból kerül ki, amelynek tüzelőanyaga csomókerc- sés a kákán. A szlovenszkói keresztényszocialisták klubja ma programot vallott és egyszerre rávilágított arra, amit csak az nem tud, aki nem akar, hogy részvételének az általam tervezett ellenzéki organizmusban semmi akadálya nincs és arra, amit én régen mondok, hogy vezetői nem ismerik a csehszlovákiai politikai helyzetet, amikor azt mondják, hogy nincs olyan párt, amelyik az államot rém ismeri el. Hát van. Ez a német nemzeti párt, amelynek elnöke csak a jrnilt napokban jelentette ki, hogy ennek a fölfogásának csz- szes konzekvenciáit is levonni hajlandó. — Tehát igenis van aktív és nem aktív ellenzék. van tehát különbség is. Sajnos, hogy ez a különbség súlyos, annyira az és annyira mérges, hogy e pillanatban nehéz beszélni az ellentét kiegyenlítéséről, — de mint ahogy nincs olyan probléma, amelynek megoldásáról vég’eg lemondhatna a politika, úgy ennek reményét sem szabad föladni, Füttyel fogadják Svehiát A nagy zajban észre sem veszik, hogy az elnöki ajtón belépett Svelila miniszterelnök és elfoglalta a házelnöki széket. A koalíciós pártok tapsa figyelmezteti rá az ellenzéket, amely kaotikus pfujjal és füttyel fogadja a premiert. Nyomatékosság kedvéért a padok fiókjait is kiszedik és azzal ütik a taktust a koalíció tapsához. Svehla fagyos mosollyal iil a helyén és nyugodtan várja a zaj lecsillapodását. A szemüvegét törölgeti, a szlovák néppártiak és az egész ellenzék: Abcug! Le vele! Szégyen és gyalázat! kiáltása mellett. Svehla nem törődik a zajjal, megszólaltatja a csengőt. Hlinkáék erre kórusban kiáltják: Ohol ho! Éljen Hodzsa apánk! Svehla beszéde elvész a nagy kiabálásban. Csak egyes öblösihangu képviselőknek hangja hallatszik. Buday: Oszlassák föl ezt a cirkuszt! Majd Buday és Juriga egyszerre kiáltják: Talpra magyar, hí a haza! Állj elő, vén Márkus, Hodzsa apánk! Húsz percig beszél Svehla s ugyanannyi ideig tart a folytonos lárma is. A képviselők fogadalomtétele A miniszterelnök ezután fölolvassa a képviselői fogadalom szövegét, amit a kormánypárt fölállással, az ellenzék újabb lármával, ülve fogadott. A fogadalom fölolvasása után a képviselők egymásután fölléptek az elnöki emelvényre és Svehlával való kézfogással tették 'e egyenként a fogadalmat. Az egyes ismertebb nevű képviselők fogadalomtétele alatt iijabb zajos jelenetekre került a sor. fiiinkát az egész ellenzék nagy ovációban részesíti. Hodzsát ellenben zajos pfujjal fogadja. Mi- csurát Holota dr.: ,,M.i van a nagytapolcsányi bútorokkal?" kérdéssel hozza zavarba. Amikor Stribray, az uj hadügyminiszter teszi le a fogadalmat, a szlovák néppárt gúnyosan kiáltja feléje:-- Co pák je to za vojáka! A németek: Vágassa le a sörényét! Stéfán Ágoston fogadalomtételénél is nagy zajt csaptak, különösen a kommunisták. ; A T-betünél a kommunisták Tausikot köve- i telik, „Micsurát zárják be helyette!" — kiál-; tással. | Tukáí a néppárt melegen ünnepli. Vískovszky uj igazságügyminiszter íogada- iomtétele alatt az ellenzék újabb egységes lármába tör ki, Hahnreich német agrárius ; képviselő már összetörte a padja fiókját és most deszkadarabokkal veri padját. Amikor j Vískovszky a helye felé tartott, alaposan j megnézte ellenfeleit. A legnagyobb lárma { azonban Weberné asszony, német nemzeti ] párti képviselőnő fogadalomtétele alatt tört j ki. Weberné ugyanis, miután kezet fogott i Svehlával, még ott az elnöki emelvényen fehér se- lyemzsebkendővel megförölte jobbját A koalíciós pártok képviselői fölugráltak padjaikból és fölháborodottan kiáltozták: —- Szégyen és gyalázat! Boszorkány! Bárhölgy! A ház elnökének' megválasztása ij Óriási lármával fejeződött be a képviselők fogadalomtétele, majd Svehla bejelenti. ■ hogy titkos szavazás utján megejtik a ház elnökének megválasztását. A már előre ki- : osztott szavazólapokat összegyűjtötték a ; szavazatszedő képviselők, majd tizpercnyí számolás után Svehla kihirdette az eredményt. 297 szavazatot adtak le, közülük egy ér- ; vény télén. Ebből 186-ot Malypetr agrárius képviselő,, volt belügyminiszter, kapott, 38-at \ t
