Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-17 / 286. (1029.) szám

Csütörtök, december 17. „E^ent sia^aá tűrnünk, laogsr a turáni átok wégig marion benssinket*4 A keresztény szocialista párt parlamenti klubjának megalakulása — Sziiliő Géza pártelnök és Grossdműd Géza dr, szenátor nagy fontosságú nyilatkozatai Még karácsony előtt dönteni kell a német kormányválság bán Koch dr. munkája sikeresen halad — A biro­dalmi gyűlés háromheti pauza előtt Berlin, december 16. A pártok ugyan még nem adtak írásbeli választ azokra a kér­désekre, amelyeket Kocái dr. dezignált kan­cellár hozzájuk intézett a nagykoalíció meg­alakítására vonatkozóan, de megállapítható, hogy a hangulat rendkívül kedvező és azon az összejövetelen, amelyen a nagykoalíció szempontjából tekintetbe jövő pártok kikül­döttei a helyzettel foglalkoztak, Braun po­rosz miniszterelnök vezetése alatt, elvileg elhatározták, hogy támogatni fog­ják a Koch-kabinettet. 5 közös határozat után a pártok belsejében uiabb tanácskozások folytak, amelyekben már személyi kérdések kerültek szóba. A birodalmi gyűlés, mint ismeretes, csütörtö­kön, vagy pénteken karácsonyi szünidőre akar menni. A Berliner Tageblatt azonban úgy tudja, hogy ,a nagykoalíció létrejötte ese­tén ezt a terminust nem tartják be, hanem még most, karácsony előtt, rohamlépésekben és végérvényesen megoldják a helyzetet Abban az esetben ugyanis, ha két-három napon belül nem történik meg a meg­egyezés, az uj kormány csak a karácso­nyi szünet után, azaz három hét múlva alakulhatna meg és mutatkozhatna be a birodalmi gyűlés előtt. Üy hosszú terminust pedig Németország mindinkább katasztrofálissá váló gazdasági helyzete és a külpolitikai problémák halmaza nem bír meg. Az utolsó roszinszkói parasztlázadás epilógusa Monstre lázadási por az ungvári törvényszé­ken — A polenai ruszinok és a csendőrök harca a legelőért ­Ungvár, december 15. (Kuszinszkói szerkesztőségünktől.) A ru- szinszkói ismeretes parasztlázadásök igaza alapoka a legtöbb esetben a legelőkérdésbői keletkezett. Nem is csoda. Ruszinszkó felvi­dékének népe főként állattenyésztésből él. En­nek pedig legfőbb kelléke a jó és olcsó legelő. Míg Ungban és Mármarosban az állam, addig Seregben Schönborn gróf uralkodik a hegyi Jegelők több ezer holdja felett. Ha ezekből a legelőkből kaptak is valamennyit a parasz­tok, az csak kegyelemből esett meg. Ennek tulajdoníthat az a parasztlázadás, ami tavaly május 28-án történt Polenán, ahol a legelőkérdésböl kiío'yólag valóságos háború keletkezett a csendőrök és a fa­lusi gazdák között. A szomorú eset előzménye az volt, hogy a polenai lakosok nagyobbrészt a Schönborn uradalom alkalmazottai lévén, e crnen az ura­dalomtól kaptak'legelőt állattenyésztésük fej­lesztésére. Egy szép napon azonban arra ébredtek a polenai ruszinok, hogy a legelőt nem hasz­nálhatják. mivel azt az uradalom befásitásra i telte. A ruszinok ez ellen tiltakoztak és tiltako­zásuknak úgy adtak kifejezést, hogy marhái­kat. tovább is csak kihallották a legelőre. A legelő azonban akkor már tiltott terü­letnek számított, hol a tilosba került jószágot elkobozhatták. Ennek alapján a cseridőrség ki­szállt és a polc na iák marháit összeterelve, be akarta hajlani. A falu lakossága erre a csendőri beavat­kozásra igen felbőszült és mintegy jelszóra frontot csinált a csendőrökkel szemben. Pár perc múlva va'óságos háború keletkezett a paraszt­ság és a csendőrök között. Vér folyt a Vereísovináii a legelőkért. A csendőri nyomozás eredménye alap­ján végül is hatvanöt embert ültettek a vádlottak padjára. kik valamennyien abban a hitben éltek évti­zedeken keresztül, hogy attól a legelőtől, melyen marháikat évrol-évre felnevelték, sen­ki meg nem foszthatja őket. Az ungvári tör­vényszék tegnap kezdte tárgyalni e monstre lázadási port. Mivel a törvényszék tárgyaló­terme kicsinynek bizonyult a hatvanöt vád­lott és a több száz tanú befogadására, a tár­gyalás .színhelyét a zsupanátus nagytermébe tették át. A tárgyalást: a Kvapil-tanács vezeti. Úgy a vád, mint a védelem egész sereg tanúval rendelkezik, ng> hogy a tárgyalás több napot vesz igénybe. ? tsiltí és# <ut tétékvátxó /teyrser*>»#«;?ffneífe. rr* «<» vx&trsn fgn^ií'sr.éb’diSk atrrékff, AoéW o Gráfiai yBKatimitnr Kít- téss* c* »»*«#&ék£ ér<l«ftch ttJUtíúékíifM 1 Prága, december 16. Az országos keresztényszocialista párt képviselőinek és szenátorainak közös parla­menti klubja ma délben tartotta alakuló ülé­sét. Az ülést, amelyen a part valamennyi szenátora és képviselője részt vett, Szüllő Géza országos pártelnök nyitotta meg. Be­szédében törvényhozó társainak üdvözlése után töbek között a következőket mondotta: — Ennek a pártnak a feladata az, hogy Szlovenszkó őslakosságának anyagi és er­kölcsi megerősödésére készítse elő az utat, hogy Szlovenszkó tényleg a szlövenszkóiaké legyen. Szigorúan kitartunk a közjogi ellenzék állás­pontja mellett. Ment elégszünk meg a kulturális autonó­miával, de programunkhoz híven köve­teljük a teljes közjogi autonómiát. A választási küzdelemre visszatekintve, nem akar rekriminálni, mert nem szabad azt tűrni, hogy a turáni átok végigmarjon bennünket. Én mindég hirdettem, hogy mi olyanok vagyunk, mint az olló, amelynek a két szára csak összefogva tud nyírni, azonban szét­szedve nem is olló. — Én nem reálpolitikát, hanem reális poli­tikát hirdetek és ez az, hogy nem a tegnap felett rágódom, de a holnappal törődöm. — A mi pártunknak nincs oka, hogy ön­bizalmát veszítse. Három frontról történt megtámadíatás mellett ugy megállni a sa­rat, hogy birtokáHományából nem veszített semmit, ez mutatja a pártnak életképességét. Nekünk nagyon önzetleneknek, sőt ha kell önfeláldozók nak kell lennünk. Büszkén mutathatok rá, hogy a mi pártunk céljaitól el nem tért s ezeket a célokai minden erőnkkel követnünk kell ezután is. — Hangoztatnom kell ismét, hogy mi nimdcut feledve, sohasem fogunk út­jában állani az egyirányú működésnek; annak, amely nem rivalizálást jelent hanem csak fokozott versenyt azért, hogy nemze­tünk ügyét minél hathatósabban tudjuk szolgálni. A lelkes helyesléssel fogadott megnyitó beszéd után Szüllő Géza a párt köszönetét fejezi ki a központ, az egyes szervezetek és a jelöltek önfeláldozó munkájáért. Fudapesi, december Í6. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az egységes párt tegnap este értekezletet tartott a párttagok rendkívül nagy érdeklődése mel­lett. Az értekezletet Almássy László, a párt alclnöke nyitotta meg. Meleg hangon üdvö­zölte a Géniből visszatért miniszterelnököt és a kultuszminisztert. Majd Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter számolt be a népszö­vetségi tanács genfi ülésein elért magyar eredményekről. Részletesebben fejtette ki a numerus clausus tárgyalása alkalmával a ta­nács elé terjesztett javaslatát. A rendszabály nem irányul egyes íe’e- kezetek ellen, hanem csak azt célozza, hogy az infol’ektuálls pályák katasztrófa- fis tultömöttsége miatt az ország fiatal­ságát a gyakorlati pályák felé terelje. Természetesen, ha a viszonyok e tekintet­ben megfognak változni, a kormány nem fog­ja elhalasztani a törvény megváltoztatására vonatkozó javaslatnak benyújtását. Ezt az ál­láspontot fejtette ki a miniszter a genfi ta­nácskozásokon s a népszövetségnek c kér­désben hozott döntésével teljésen meg van elégedve. A népszövetség ugyanis tudomásul vette a magyar kormány álláspontját. A kultuszminiszter után Bethlen István gróf miniszterelnök tett nyilakozatot Petri- chevits népjóléti államtitkár ügyében. \z á.- lamthkár bíróság elé vitte rágalmazóinak ügyét s ezért a pártnak emberi kötelessége megvárni a bíróság döntését, különösen, ha párttagiáról van szó. Felfogása az, hogy po­litikai téren akarnak letörni egy embert, akit más n'o-n gyöngíteni nem tudnak. Az értekezletet vacsora követte, a mely c: Szabó Sándor mondta az első felköszöntőt a Géniből hazatért miniszterekre, majd újból Majd meleg szavakkal emlékezett meg Francisci Lajos dr. szenátorról, aki páratlan áldozatkészségének adta tanujelét, amikor teljesen ingyen a párt rendelkezésére bo­csátja a tulajdonát képező nyitrai Cor- win-nyomdáí és a Nyiíramegyei Szem­lét. A klub hálájának és köszönetének lelkes ün­nepléssel adott kifejezést. Ezután kimondták az országos keresz- tényszocialista párt parlamenti klubjának megalakulását s a klub elnökének egyhangúan Szüllő Gé­za képviselőt, társelnöknek Francisci Lajos szenátort és jegyzőjének Gregorovits Lipót képviselőt választották meg. Szüllő elnök előterjesztette a Bulid dér Landwirte elnökségének a ma esti értekez­letre-szóló meghívóját, amelyet a klub kö­szönettel tudó-másul vett s az értekezletre kiküldötte Grosschmid Géza dr. szenátort Grosschmid dr. szenátor ezután szóvá teszi azt a közjogi értelemben teljesen helytelen uj megkülönböztetést, amellyel az ellenzéket úgynevezett ak­tív és nem aktív pártokra akarják osztani. Minden ellenzék lényege az arra irányuló ak­tivitás, hogy programját érvényesítse. Olyan színben akarják feltüntetni az „aktív4* szót, mintha volna olyan ellenzék, amely magát az államot nem akarja elismerni és ez volna a .,negációs“ ellenzék. Oly józan ellenzék, amely az államot nem ismeri el, nem létezik, mivel nevetséges nagyzolás lenne, ha valaki azt az államot akarná tagadni, amelynek forvényhozásában részt vesz, A fogalmak tisztázása végett ki kel! jelentenie tehát, hogy a keresztényszocialis+a p4rt oly értelem­ben igen is aktív ellenzék, hogy nem az állam ellen, hanem csakis a kormányzati rendszer e’len küzd. Az egyhangú helyesléssel kisért megál­lapítás után a klub kisebb jelentőségű ügye­ket intézett el. Az ülés végén a klub tagjai végül elhatározták, hogy a parlament meg­nyitása előtt, csütörtökön reggel részt vesz­nek azon a szentmisén, amelyet Francisici Lajos dr. kanonok-szenátor celebrál. Bethlen István gróf miniszterelnök emelke­dett szólásra. Különösen a magyar társada­lom nagy áldozatkészségét dicsérte, amely lehetővé tette, hogy az ország újjáépítési akció ja a legszebben halad, a. magyar adózó polgárok példás köteles- ségteljesitése segítette elő, hogy Magyar- ország államháztartása egyensúlyban van. A genfi eredményekről is beszélt, ame­lyekkel a legteljesebb mértékben meg van elégedve, Genfben a legnagyobb jóindulatot tapasztalta Magyarország ügyei iránt. Nyugaton a békeszerződések feszült, szel­leme engedett már s megértik azt, hogy egy állam boldogulásának alapfeltétele, hogy szomszéd'ai is gazdaságilag fejlettek legye­nek s velük a békés jóviszonyt fönn kell tar­tani, igy Magyarország szomszédai is fel fog­ják ismerni annak szükségét, hogy az uj nemzetközi orientáció megkívánja ennek az elvnek alkalmazását Magyar- országgal szemben is. A miniszterelnököt beszéde után meleg ovációban részesítették. Az ellenzéki blokk a numerus dausus eltörléséért Budapest, december 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az ellenzéki blokk polgári pártjai a nemzetgyűlés mai ülé­sén, közös deklarációt olvasnak fel, amelyben a numerus clausus eltörlését kívánják. A nyi­latkozatot Szilágyi Laios fogja felolvasni, aki az indemnitási v!tának valószínűleg első el­lenzéki szónoka lesz. A szocialisták egyelőre nem csatlakoztak az. ellenzéki polgári pártoknak ehhez az ak­ciódhoz. hanem politika5 körökben valószmü- , nck tartják, hogy a szocialistáik a polgári pár­Oulor Binsáh-Ptagi Ulielnf !rü. iwi mii—in hitt iiiiiniHmirin---------- 1 ‘ ---------­tok akciójával párhuzamosan külön mozgal­mat fognak indítani. A pénzügyminiszter parlamenti beszámolója Budapesti szerkesztőségünk telefonjelen­tése: A nemzetgyűlés mai ülésén Búd János pénzügyminiszter a baloldal zajos közbeszó­lásai közepette számolt be a genfi tárgya­lásokról. Felemlítette, hogy az uj költségvetés sok tekintetben mérsékli az óriási terheket.' A jelentős adómérséklések ellenére is sike­rült a házhaszonrészesedés adóját felére, a forgalmi adót pedig három százalékról két százalékra leszállítani. Az államháztartás egyensúlya mindezek dacára megmaradt. A miniszter beszédének eme részenél az ellenzék mind hangosabbá válik. Erre a miniszter emelkedett hangon feléjük fordulva, folytatja beszédét. — Ha az önök politikája érvényesült volna eddig, akkor hetek múlva felborult volna már az egész gazdasági helyzet. Majd a népszövetségi tanácskozásokról beszélt, 4. genfi pénzügyi bizottság örömmel állapította meg a magyar pénzügyi helyzet telj c-s egyensúlyát, valamint azt, hogy a ma­gyar kormány szilárd alapokon nyugvó pénzegységei vezetett be. A devizaforgal­mat felszabadította és minden pénzügyi te­vékenységéről örömmel vett a bizottság tu­domást. Bejelentette a miniszter Genfben azt is, hogy 1927 január elsején érvénybe-lép Magyarországon az uj pénzegység, ehhez negyvenöt millió ezüst pengőre és harminc millió egyéb váltópénzanyagra van az or­szágnak szüksége. Ehhez beruházások kelle­nek, amelyek^: a nemzetközi kölcsönből te­remt elő az ország. Ezután felolvasta a beruházás részleteit, majd bejelentette, hogy a nyugdíjasok dolgában is lényeges ered­ményeket ért el a népszövetségnél, amely ennek a kérdésnek a .egoldását a főbiztos hatáskörébe utalta át, aki időről időre fog majd ez ügyben rendelkezni. Ez a teher körülbelül újabb 7 millió aranykoronát jelent az államháztartásnak. A kormány lin-len erejével arra törekszik,- hogy a gazdasági életet teljesen felszabadítsa, de kiváló fon­tosságot tulajdonit a szociájr kérdések megoldásának is. A miniszter bízik .'-bari, hogy ez a munka sikerülni fog é; optimiz­musában ezúttal sem fog csalódni. A pénzügyminiszter beszédet az egy­séges párt zajos tapssal fogadta, majd a ház rátért az mdemnii' ' vitára. Idősb Szinnyel József könyvtára Komáromban A Jókai-Egyesület könyvtárának hatalmas gyarapodása Komárom, december 16. Néhai Szinnyei József, a Magyar írók halhatatlan nevű szerkesztője, a legnagyobb bibliográfus, 1913 augusztus 9-én halt meg Budapesten 83 éves korában. Hatalmas könyvtárát örökösei a Jókai-Egyesület szá­mára eladták tízezer aranykoronáért, de a közbejött háború és az államváltozás a köny­vek elszállítását eddig megakasztotta. Sok akadály legyőzése után most a könyvtár 12 hatalmas ládában Komáromba megérkezett és ott Alapy Gyula dr. könyv­tárigazgató vette át a több ezer kötetet, szám­láló nagyszerű gyűjteményt, amely ma leg­alább tizenkétszeresét éri a békebeli vétel- értéknek. A Komáromi Jókai-Egyesület nagyon ér­tékes könyvanyaghoz jutott és ezzel könyv­tára megközelitően Í0.000 kötetre emelkedik és igy egyike lesz a legnagyobb szlovenszkó! könyv­táraknak. A Szinnyei-könyvtárnak speciális ritka­sága a roppant gazdag 1848-as gyűjtemény, amely felöleli az erre a korra való összes magyar és külföldi nyomtatványokat. Elsőrangú Hungarica-gyüjtemény is van a könyvtárban, amely igen sok első kiadást tartalmaz. A komáromi közkönyvtár a tél. folyamán dolgozza föl az értékes anyagot és az a jövő évtől kezdve a tudományos kuta­tók rendelkezésére áll. Hofmann és Czerny zongorát és piailinót a legolcsóbban kölcsönöz és elad. Tiszteknek és állami hivatalno­koknak havi részletfizetésre. Dauer Regina, tó; aflslawa, wtfo Pníisúdtf Oi. A nCpizifösei t% a |nmerns clausus Bethlen és Klebelsberg az egységes párt értekezletén beszámoltak Géniről — Peirichevits államtitkár ügye — A pénzügyminiszter beszámolója a parlamentben

Next

/
Thumbnails
Contents