Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-13 / 283. (1026.) szám

JOfáláíi®s Ibányásisifrállf fenyeget Prága, december 12. A bányamunkások koalíciós szövetsége ma délelőttre a bányatu­lajdonosok szövetségét közös tanácskozásra hívta meg a rendkívüli drágaság! pótlék ügyé­ben. A bányatulajdonosok levélben értesítették a munkások szövetségét, hogy a bánya­ipar mai súlyos helyzetére és a piac gyenge felvevőképességére való tekintettel a rend­kívül drágaság? pótlékról egyáltalában nem tárgyalhat. A munkások szövetsége erre de­cember 16-ra rendkh'iiü konferenciát hívott össze, melyen a további teendőkről fognak ta­nácskozni. A bányatulajdonosok levelét provokációnak tekintik és ha szükséges, ^z ál­talános sztrájk fegyveréhez nyuhiak. Halálos katasztrófa a lallósl Esterházy-kastélF^aü í ölrobbant egy Diesel-motor — Két halott, három súlyosan sebesült Az Esterházy­házaspár is súlyosan megsebesült A pozsonyi tűzoltóság és a pozsonyi nj főpályaudvar ügye Hivatásos tüzoltófőparancsnokot keresnek — Budapestről hoznak pályaudvar-szakértőt Pozsony, december 12. (Saját tudósitónktól.) Pénteken délután Pozsony város tanácsa Okánik Lajos dr. pol­gármester elnökletével ülést tartott, amelyen elsősorban a tűzoltóság kérdését tárgyalták. A tanács előtt feküdt Bellái József főjegyző tervezete, amely szerint akár fúziónál a né­met és szlovák tűzoltóság, akár nem, a közös főparancsnok hivatásos tűzoltó legyen, aki a saját felelősségére átveszi az állami szubven­ciókat és szétosztja a két egyesület között. Indítványozta Bellái, hogy nyomban írják ki a tűzöl tóparancsnoki állásra a pályázatot A tanács elvben elfogadta Bellái indítvá­nyát, de kiküldött egy szőkébb bizottságot a két tüzoTíóegyiettel való tárgyalások felvé­telére. Nagyobb vitát váltott ki a pozsonyi fő- pályaudvar kibővítésének kérdése. A szőlő­birtokosok tiltakoznak az ellen, hogy a fő- pályaudvart az ő birtokaik esetleges kisajá­tításával bővítsék ki- A tanács a szőllőbirto- kosok tiltakozását nem veheti tudomásul, mert a kibővítést az állam intézi. Érdekes, hogy csak 12 millió korona van erre a célra az állami költségvetésben, míg az építés 60 millióba kerül. Tomanek Flór is petka tag indítványára kimondták, hogy Bécsböl, Budapestről és Berlinből szak­értőt hozatnak annak eíbirá!ására, hogy a pozsonyi főpályaudvar kibővítése vá­rosrendezési szempontból nem eshet-e kifogás alá. Vámossy István dr. indítványára elha­tározták, hogy a primási palota kápolnájában, amelyet az államifordulat óta teljesen elha­nyagoltak, minden ünnep- és vasárnapon mi­sét tartsanak. Az elemi iskolák távolabb lakó növendé­keinek a város a déli időben, míg a nagy hi­deg tart, ingyen tejet oszt ki. Erre a célra 15.000 korona ál! a szociális ügyosztály ren­delkezésére. A Berlin (Royal) szálloda meglévő két emeletére még két emeletet akar építeni. A város megadta az építkezési engedélyt­A Rimaszombati Kereskedelmi Testület tisztújító közgyűlése Rimaszombat, december 12. (Sajt tudósitónktól-) A régi vármegyei kaszinó helyiségeiben működő Rimaszombati Kereskedelmi Testület most tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyen a zárszá­madások és a jövő évi költségvetés elfoga­dásán kívül a lisztujitá.st is megejtették. Dickmann Dezső ügyvezető alelnök tartal­mas és az egyesület egész működését a leg­aprólékosabb részletig felölelő jelentésének tudomásulvétele után Veres Ignác köreinek vezette kérésziül az elnökválasztást. — i Heitnlidi Zs’gmond javaslatára egyhangu lelkesedéssel a testület eddigi közbecsülésben álló, fáradhatatlan alelnökét, Dickmann De­zsőt kiáltották ki elnökké. Az alelnöki tiszt­ségre Szoyka Pált választották meg, a vá­lasztmány rendes tagjai pedig: Altmann Sá­muel, Derekas János, Gémes Béla, Lefkovits Ferenc, Valaszkay Rezső, Róth Géza, Szé­kely Lajos, Reichmann Izidor, Neményi Ár­min, Jávorszky József, Jelűnek Henrik, ifj. Rábely Miklós, Kardos József fűszeres, Seid- ner Márton, Fischer Bertalan, Veres Ignác. Kardos József korcsmáros, Weisz Manó, Neu­mann F. Vilmos, Tdeszniczky Ferencz. Heim- lich Zsigmond. Horovitz Béla, Flamm Erná­iméi, Sichert Károly, Schweitzer Rezső, mig póttagok Havas Gyula, Hizsnyan Béla. Síeífanits Aladár, Kozma-Ármin és Kovács István (prágai) lettek. Számvizsgálókul Lusz- tig Lászlót, Huiiay Józsefet, Reinitz Dezsőt választották. A rimaszombati társadalmi életben és a gömöri kereskedelemben vezető pozíciót be­töltő Kereskedelmi Testület fejlődésének uj állomásához érkezett el a tisztújító közgyű­léssel. Uj vezetőségéiben olyan erőkkel gaz­dagodott, akiknek segítségével céltudatosan továbbépíthetik Rimaszombatnak ezt az im­már nélkülözhetetlenné vált intézményét. Vasárnap, december 13, Pozsony, december 12. (Saját tudósítónk teJefonjelentése.) Teg­nap este borzalmas katasztrófa történt a Po­zsony szomszédságában lévő Tallóson, ahol Ceresetto Virgiiiónó Esterházy Mária gróf­nőnek van kastélya. Az este éppen vendégük volt a kastély­ban, Gortán Géza dr. pozsonyi ügyvéddel, a család ügyészével tárgyaltak, amikor a kas­tély lámpái hirtelen kialudtak. Nyilvánvaló volt, hogy az áramot szolgáltató, Jizlóerős Diesel-motorban esett a hiba. A grófnő és férje rögtön a kastély pincéjébe siettek, ahol a Diesel-motor volt, hogy a liiíbáihnegnézzék- Alig értek le a pincébe, borzalmas rob­banás történt s a hatalmas légnyomás odaszoritotta őket a pince falához. A robbanás hallatára a kastély cselédsége is csakhamar a pincébe sietett s véres pusztu­lást látott a lángtengerben, mert a robbanás­tól a pinoe faberendezése is tüzet fogott. A pince egyik sarkában holtan feküdt Paulik Sándor és Varga József pozsonyi soffőr, akik a gépet kezelték, a másik sarokban pedig hangos jajveszékeléssel fetrengett a súlyosan sebesült Rock Nán­dor szerelő, a kastély egyik alkalma­zottja, valamint a grófnő és férje is véreztek. Rock a lábán sérült meg, a grófnő a comb­ján sebesült meg, férjének pedig a jobb sze­mét égette ki a robbanás ereje. A pozsonyi mentők még az éjjel folya­mán kivonultak teljes készültséggel a tallósi kastélyba s a súlyosan sebesült Rockot be- szálitották a pozsonyi klinikára, ahol Rock ballábát még a kora reggeli órák­ban amputálták. A grófnő és férje vonat­tal jöttek be Pozsonyba s innét ma reg­gel folytatták útjukat Bécsbe, ahol a LöW'-szanatóriuniban fogják kezeltetni magukat. A robbanás következtében keletkezett tüzet a tallósi tűzoltóság oltotta el a kastély cselédségének segítségével. A vizsgálat megállapította, hogy a rob­banást a motor helytelen kezelése okozta. Paulik Ugyanis, amikor látta, hogy a motor nyomása gyöngüli: s a világosság egyre erőt­lenebb, a motor benzintartáiyába szénsavat engedett be s a gázaknaík a keverése okozta azután a szörnyű robbanást, amelynek ere­jétől a kastély falai is megrepedeztek. A holttesteket ma szállították be a po­zsonyi törvényszéki bonctani intézetbe. ■r Afe éíetmsmié A télnek is meg vannak a maga örömei, még annak a számára is, aki nem sportol, nem kor­csolyázik, nem ski-el, nem ródlizik, nem tobogá- nez, nem csuszkái, nem épit kővárakat és hóem­bereket és nem dobálózik hólabdával. Sétálni lehet ropogó hóban. Fázni lehet, ami után vég­telen gyönyörűség a meleg szoba. És mulatni le­het az embereken, akik ügyetlenül imbolyognak a sikos aszfalton és néha-néha elvágódnak a sá­ros havon. Rettenetes komikum vau a potyogó emberiségben s ha egy kicsit megüti magát, — az ő baja. Hiába, az ember rossz. Nem ijed meg, ha egy másiknak, szegénynek baja történhetik, ha­nem röhög, hogy olyan furcsa mozdulatokat tesz s hogy olyan nagyon megijedt. Iszonyú gondterhes arccal séfál egy ur a körúton. A fejét lehorgasztja, csak a lépteire ügyel, hogy el ne vágódjék. Nézi egy másik gentleman, aki céltalanul őgyeleg s valakit vagy valamit.vár a fagyos estén. Talán a jószerencsét várja. A lehorgasztolt fejű csak tipeg, csak topog előre s szinte egyenesen beleszalad egy automo­bil torkába. Azért szokták mondani, hogy az ügyetlen ember szinte belemegy az automobil torkába, mert a legtöbb automobilnak nincsen is torka. Most az őgyelgő ember hirtelen ugrik egyet, gyorsan ránt egyet s a lehorgasztott fejű meg vau mentve És a két gentleman elkezd beszélgetni; A gond'terhes: Uram, ön megmentette az életemet! Az őgyelgő: Nekem is úgy rémlik A gondterhes: Mielőtt hálámat kellő­képp toknácsonám, engedje meg, hogy bemutat­kozzam. Brbrbri Brbrbr vagyok. (Valami érthe­tetlen nevet mormog, ez pesti szokás.) Az őgyelgő: Örvendek. Azt hiszem, már találkoztunk valahol. A neve olyan ismerős. Én Strstrstri Strstrstr vagyok. (Szintén valami ért­hetetlent mormog.) A gondterhes: Persze, persze. Tudtam, hogy ismerem uraságodat. Ugy-e, gyakran meg szokott fordulni a Klukluktü-család szalonjában. Az őgyelgő: Otthon vagyok jóformán ennél a szeretetreméltó, előkelő családnál. Talán ma is felmegyek hozzájuk, ha bokros teendőim közt időt szakíthatok. A gondterhes: Merre méltóztatik? Talán együtt mehetnénk egy darabon, kedves életmen­tőm. Az őgyelgő: Nagyon szívesen elkísérem. Úgyis szeretnék önnel kissé elcsevegni. (Karon fogja s együtt mennek tovább a ro­pogós havon.) Az őgyelgő: Boldog vagyok, kedves, jó uram, sőt mondhatnám, barátom uram, hogy ön­nek ilyen nagy szolgálatot tehettem céltalan őgyelgésem közben. Azt hiszem, egy igazán érté­kes emberéletet őrizhettem meg a közjó iává"a. Azaz rosszul fejeztem ki magamat. Nem céltala­nul őgyelegtem a sarkon, attól el is tekintvén, hogy igy jutottam a kellemes helyzetbe, hogy be­cses életét megmenthettem. Vártam valakit. A gondterhes: Kitalálom. Fogadjunk, hogy kitalálom. Egy kis nőt várt. Az őgyelgő: Nem. Férfit vártam. Egy ba­rátomat, aki nehéz milliókkal adósom s ide adott találkozót. De nem jött el a gazember S most a legnagyobb zavarban vagyok, Pás un sous uram, helyesebben, barátom uram. Pás un sous, ha mondom. S ön bizonyára nem veszi tolakodás­nak a kérésemet, hogy százezerrel mentsen ki pillanatnyi zavaromból. Csak egy órára uram, il­letőleg barátom uram, hogy ne mondjam egy fél­órára. A gondterhes: A számból vette ki a szót, uram, a számból vette ki. Az őgyelgő: Nemdebár? Ün magától is fel akarta ajánlani azt a csekély kétszázezret, mikor látta zavaromat? A gondterhes: illetőleg én akartam ura- ságodtól száz avagy kétszázat kölcsön kérni. Ha már egyszer megmentette az életemet, mentse meg mégegyszer. Úgy kell az a pénz, mint egy falat kenyér. Az őgyelgő: Még csak az kellene, hogy ráfizessek az életmentésre. Pláne, mikor egy ga­rasom sincs. A gondterhes: Nagyon csalódtam önben, uram. Igazán szomorúan csalódtam. Nem is tu­dom, minek nyúl minden éhenkórász a sors kere­kei közé. Ezzel elváltak. A gondterhes még szomorúb­ban ballagott tovább. S csak a fogai között mor­mogta: — Piszkos fráter! S ez akar egy életmentő lenni... Vulpes. — (Mibe kerül Pozsony karácsonyfája?) Po­zsonyiból jelenti tudósítónk: Megírtuk, hogy Po­zsony város — dán mintára — karácsonyfát állí­tott fel a Köztársaságtéren' A karácsonyfát vil- ianyégőkkel szerelték fel, ami meglehetősen drá­ga luxus, mert napi 150—200 koronába kerti! az áramszolgáltatás, úgy hogy a fa felállítása a vi­lágit ás sál háromezer koronába kerül Pozsonynak­A Prágai mimf Hírlap lamiir ciscfén Kapcsolat®! terest! a Pragcr logblattal Uj köntösben, megnagyobbodva, a fővárosi lap teljes sajtóapparátusával fölszerelve jelenünk meg Aki az utóbbi hónapokban figyelemmel kísér­te a P. M. H. fejlődését, láthatta, hogy szerkesz­tőségünk megtette az első lépéseket lapuinknak nagy, fővárosi magyar orgánummá való kiépíté­siére. Terjedelemre, tartalomra, tájékozottságra már most föl uimu Íjuk ax összes szlovenszkói na-1 pilapokat. De a megindult lendület csak a legelső stádiumban volt eddig, most, január elsején azonban megtesszük a döntő fordulatot a fővárosi, elsődleges kuiforrá- sokból dolgozó, nagystílű napilap megvaló­sítása felé. Bizonyára feltűnt olvasóinknak, hogy lapunk j kiadóhivatala a Lili óvá-utcából átköltözött Prága II-, Pánská-ulice 12 alá, a Prager Taigiblatt palo­tájába. Január elsején pedig a szerkesztőség is követi a kiadót, egész üzemünket áthelyezzük a Prager Tagblatthoz s beilleszkedünk a csehszlovák köztársaság legnagyobb sajtóváüalaíának óriási méretű két is lendületesebbé, frissebbé, modernebbé, meg magyarabbá tettük. Most már lehetővé vált a döntő változás: a Prager Tagblatt kapcsolat, amelyből rengeteg előny származik ránk. Először az, hogy lapunk formája megifjodik, modernebb fesz. Uj, saját szedőgépeink, melyeket mi választottunk ki Németországban, gyönyörű tipográfiába öltöz­tetik lapunkat. Másodszor szerkesztőségi zárla­tunk a modernebb nyomdatechnika miatt később lesz., úgy hogy tetemesen frissebb anyagot állít­hatunk olvasóközönségünk rendelkezésére ugyan­abban az időben, mint most. Harmadszor rendelkezésünkre áll a Prager Tagblatt közgazdasági hírszolgálata, úgy hogy minden más lapot megelőzve már kora reggel hozhatjuk Szlovenszkóu a köztársaság legmegbízhatóbb és legfrissebb közgazdasági, életbevágó értesüléseit. technikájába. Szlovenszkón tudják, mi a Mercy-koncern, ez a vállalat, mely a Prager Tagbiatton, a M. O. Mor- genzeitungon, a Deutsche Landposton kivül még Németországban is számos hatalmas napilappal rendelkezik és irodalmi kiadványaival elárasztja csaknem egész Középeurópát- Hírszolgálatának világnivója, közgazdasági rovatának nélkülözhe­tetlensége még szlovenszkói szempontból is, gyorsasága, elsőrendű tipográfiája csodálttá tették e világlapokat az újságolvasók előtt. Nos, a Prá­gai M. H- ebbe az üzembe kapcsolódik be. Eddig nem rendelkeztünk azokkal az eszközökkel, me­lyek ezt a kapcsolatot lehetővé teszik, most azonban, hogy három év alatt kemény küzdelem­mel gyökeret vertünk a szlovenszkói magyarok szivében és terjeszkedésünk megteremtette szá­munkra az anyagi lehetőségeket: szerkesztősé­günket átszerveztük és tetemesen megnagyobbí­tottuk, terjedelmünket csaknem a régi kétszeresé­re emeltük fel, bevontuk munkánkba Szlovenszkó toliforgatóinak legjobbjait, biztosítottuk számunk­ra Budapest legjelesebb íróinak eredeti, nekünk írott írásait, amelyekből mai számunkban is ket­tőt (Móricz Zsigmondét és Karinthy Frigyesét) találja meg az olvasó, és jó magyar szelleműn­i j Negyedszer rendelkezésünkre áll a szédítő hír­szolgálati apparátus: az Ulstein-iroda, ez a leg­nagyobb sajtótudósitás, az United Press, ez a legjobban értesült külpolitikai ügynökség s ezen­kívül a Prager Tagblatt teljes kül- és belföldi telefonszolgálata­| Ötödször megkapjuk átszervezett, egyenes szlo- | venszkói tudósi tórend,szerünket, mellyel a leg- ; minuciózus abb pontossággal és a legírisebben ér- ; te süliünk a szlovenszkói eseményekről is. Hatod- i szór pedig megnagyobbodott szerkesztőségünk Í hatalmas, élénk riportjaival állandó, közvetlen í kapcsolatban marad nagy szlovenszkói magyar j problémáinkkal. Azt hisszük, ezzel a döntő lépés­sel nemcsak a legnagyobb és legjelentősebb or­gánumává válunk Csehszlovákia magyarságának, hanem budapesti mértékkel mérve is a magyar sajtó jelentős tényezőjévé épülünk ki. Hosszú harcunk megteremtette azt, amit mindig akarunk: a legjobb, a kikristályosodott, a megdönthetetlen alapokra helyezett, az igazán fővárosi lapja va­gyunk a szlovens'zkói magyarságnak! — Éhgyomorra fél pohár lg D ^ jó étvágyat, gf i Z^m j fi jp* J | 8 g 1 | kellemes k&zérzést SCHMíDTHAUER-féle MCSO ifi!M és munkakedve! biztosit, I Ax ■ ® M A M Bí 9 zsenia <évesz<«endé össze n»<ra$f«aii£s leeserüwixa:®*. 1- ........,..................................> ..........................in i—hiii»«h—niiiiitii'ninTi--iiirir-»imnimTriwniiT mi ..............iiiiTnmnnn-—

Next

/
Thumbnails
Contents