Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-12 / 256. (999.) szám
/ ^suTörtök. november 12. 3 Magyar est Prágában Szvatkó Pál dr. előadása a MAKK-ban — Szabó Dezső értékelése Prága, november 10. Amikor hétfőn este a MAKK kulíurestéjén ósszesereglett az aranyváros magyar diáksága és jöttek a katonák, hivatalnokok, megértő jóbarátok: ar a nagy érzés ugrált szivröl-szivre: megvan a legigazibb, legközvetlenebb mód, mely összeboronálhatja a sok külön-külön induló magyar erőt, egységbe, örökös találkozóra fűzheti a magyar kezeket: s ez a kultúránk intenzív ápolása. Szvatkó Pál dr. immár másodszor juttatta jómunkás kifejezésre az öntudatra ébredt prágai magyar diákság iránti igaz szeretetét. Pünkösdkor Ady Endréről beszélt, most Szabó Dezsőt ismertette s ezzel elősegítette a fiuk állandó kívánságát, a föltartóztathatatlanul fejlődő magyar kultúra éjs Budapesttől való elszakitottságunk kisvárosi jellegű müveltségnivóia között tátongó ür szellemi áthidalását. Az előadó abból a kérdésből indult ki, vájjon mi a föltétele annak, hogy irodalmunk valamely terméke a világirodalom általános szempontjából is elfogadott és nagy rabács ült érték legyen? Nyugat két formában értékeli a magyar kultúra kincseit: ha a mii általános európai jellegű és a többi hasonló munkához viszonyítva nivóemelkedést mutat, és ha a munka másságával valami újat tud adni a nyugatiasán értelmezett világirodalomnak. És miben tud a magyarság valami utánozhatatlanul magyart, tagadhatatlanul uj, nyugati észjárástól, megszokottságoktól elütő mást produkálni? Talán sehol sem jut egymás mellett két obran véglet, két annyira más gondolat kifejezésre, mint a speciálisan magyar Írónál. A nemzet szenvedélyes nagyrabecsülése, a hősi mozdulat, a rikoltó kuructüz tragikus szabályszerűen váltakozik szomorú sorsunk, örökös hajótörés-ünk, súlyos hibákkal átitatódott egész gyöngeségiink melankolikus tudatával s ebben a két pólusban, mely mindig a legmélyebbről jövő érzéssel tud szóba, Írásba rögződni, van valami a halállal vivődő héroszból, valami a nagy kitörést vágyó tehetetlenségből. — ez valami más, ez valami uj, ami tetszik a uyugodtabb élet- berendezettségü Nyugatnak. És éppen Szabó Dezső az, akibő1! a legközvetlenebb igazsággal tör ki az uj kezdések viharos bizalommal való köszöntése és az a tipikusan magyar pesszimiz-1 mus, mely abba a dühbe tud fordulni, hogy a leg- hitványabba'k, a legimpotensebbek vagyunk. Szabó Dezső hányt-veteít életének, pálfordulásai- nak, kétségbeeséseinek és mindig újonnan fel- zugó hites lendületeinek egy nagy pozitívuma van, s ez a maga gőgösen öntudatos egyéniségéből előtóduló vakmerő hit, hogy a magyarságot föl kell ás föl lehet rázni a letargiából, hogy a magyar föld népét, a magyar fajt erős forrt lommal föl lehet juttatni a tradicionális vezető pozícióba. Ez a szivünknek való hit teszi Szabó Dezsőt előttünk olyan értékessé: közel áll az eseményekhez, a politikához, mindennapi életünkhöz, érzelmeinkhez. Ha az élettel való állandó kapcsolata vissza is tartja a türelmes nyugodtságot kérő kristálytiszta „Part pour l‘art-tól, bőven zuhogó életes nyelvezete, közvetlensége leg- nagyobbunkká teszik. A külföld hideg szemében csak annyiban lehet érték (müvei lefordithatatla- ■nok), hogy a különlegesen magyar gondolkozást, a nagy akarásokat és tompa csüggedéseket erősen kifejezésre tudja juttatni, hogy olyan más tud lenni, mint az életirányitástól többé-kevésbé eltávolodott nyugateurópai irásmüvészek. A tudásszélesitést, bő ismereteket nyújtó előadást megérdemelt ováció jutalmazta. A megindult prágai kulturmunka hü tanúbizonyságot tesz a magyar diákság versenyképes életrevalóságáról: a prágai magyar fiatalok tudják, hogy az állandó kul túr törekvés a legpozitivebb munka. A munkás hangulatú szén hétfő-este bizalmat gerjesztő jövőt láttatott, a munkára tömörült magyar diákság egységének igaz szimbóluma volt. Kesslsr Edgár. ítélet a sáros! hadikárpanama foünporébeni Kout kapitány 2 évi {egyházat kapott, Wimmer őrnagyot felmentették. Pozsony, november 11. Kedden reggel Ítélkezett a pozsonyi hadosztálybiróság Kout Raimund kapitány és Wimmer őrnagy fölött. Kout kapitányt bűnösnek mondotta ki 30 esetben elkövetett hivatalos hatalommal való visszaélés miatt, 30 esetben pedig azért, mert ajándékokat fogadott el mint közhivatalnok. A bíróság Kout kapitányi két évi súlyos fegyházra, tiszti rangjának elvesztésére és 80.000 korona kár visszatéritésére ítélte. Wimmer őrnagyot a vád és annak következményei alól felmentették. Koutnak beszámítják a kitöltött vizsgálati fogságot. Lipovsky dr. katonai ügyész és Dvorák dr. védő háromnapi gondolkodási időt kértek. Dr. BornvKa ezelőtt Dr. Hausmann szán af ó ri nm a Ttír Prága II., íessereva sí. ‘“.'sír náriEiarosf- a Tisza elzárta a világtól Az árvíz elszakította a vasnti hidat — Királyházától jaszínáig' mncs vasúti közlekedés Ungvár, november 11. (Rusz'nszkói szerkesztőségünktől) A választási harcokba végül beleszólott a természet is. A máskor csendes Tisza, Petőfi szavai szerint „mint az örült, ki letépte láncát", az állandó esőzéstől hirtelen megáradt és Királyháza fölött a vasúti hidat kettészakította. A Tisza ezzel Mármarost elzárta a világtól és pár napra megmentette a máramaro- siakat a választási izgalmak sorvasztó légkörétől. A hivatalos jelentés egész sor híd pusztulásáról számol be. így az ár elvitte a rahói nagy tahidat, a barnabási, téesói és kőrösmezői vashidat. A vasúti közlekedés Királyházától Jaszináig szünetel. Az árvízkatasztrófa azonban Berogbeu és Unghan is pusztított. Beregszászról jelentik; A Nagyszőllös és Királyháza közti Rakamaz községben a Tisza elsodorta a húsz méter hosszú hidat- Az áradás a vashidat is megrongálta s ezért a vasúti közlekedési beszüntették. LefcplezfóK az agrárait roszinszhól léfcftfásárüásai! Ungvár, november 11. (Ruszinsizikói szerkesztőségünktől.) A nagy pénzekkel dolgozó csehagrár párt szemérmetlen lélek vásárlása nagyon megbosz- szulta magát. Azon erkölcsi elv alapján, hogy Ruszinszkót pénzen mindenestül meg lehet venni, a párt vezérei kirándultak Ru- szinszkóba és a Prásek-párt elleni hajsza mintájára elsősorban a Kurtyák-párt embereire, illetve titkáraira vetették magúikat A lé lek vásárlás kitünően sikerült, mert a Kur- tyá'k-párt emberei nagyobbrészt behódoltak pénznek és rövid kapáéit álás után cserbenhagyták Kurtyákot és a csehagrár párt szolgálatába állottak. Mindezt azonban a le pénzeli emberek Kurtyák tudtával és előzetes beleegyezésével tették, úgy hogy a csehagrár páti minden lépéséről a legteljesebb információkat kapta meg a Kurtyák-párt. Most, hogy a választások napja, mind rohamosabban közeledik, a csehagrár párt titkárai és agitátorai egy re-másra leplezik le magukat és a népet felvilágosítják arról, hogy eddig csak 3zért agitáltak a csehagrár párt érdekében, hogy a párt bőséges választási kasszáját segítsenek kiüríteni. A legújabb ilyen esetet most hozza nyilvánosságra a „Ruskiij Vistni'k“ s egyben le- közli a szerződés fascimiléjétStefan Prokop, Kurtyák-párti titkárt a csehagrár párt havi 1500 korona fizetéssel vette át és a választások lefolytatása után még külön háromezer koronát biztosított neki, ha sikeresen működik. A szerződésnek utolsó pontja szerint, ha Prokop a választások alatt jól fog „dolgozni*, akkor részére jó állást is biztosítanak. A párt kebelében a sorozatos Ielepíezé- 1 se-k miatt nagy a felfordulás. Megfejtették Anonymus titkát „Anonymus, insignis Beiae regis nótárius... — A Névtelen Jegyző: Péter óbudai prépost A magyar történetírásnak egyik legérdekesebb problémáját megoldották. Anonymus krónikája a magyar honfoglalásnak s az Árpádok korának legfontosabb kútfője volt. Száznyolcvan éve folyik személye körül a tudományos harc, egész könyvtárt tesz ki a vita anyaga- Melyik Béla királynak volt jegyzője a névtelen mester, akinek szobra ott ékeskedik a Városligetben, hiszen a magyar történelemnek négy Bélája volt? Most azután Jakubovits Emil, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja székfoglalójában megoldotta a rejtélyt. Elsősorban úgy írás történeti, mint nyelvészei bizonyítékokkal megállapította, hogy említett történetírónk egyetlen bécsi kodexének szövege nem, mint az utóbbi évekbem csaknem általánosan hitték, „Praed’ctus**, hanem „P. dictus** szavakkal kezdődik. Állítását többszáz analóg franciaországi példával igazolta. A ,,P. dictus** kezdőbetű a Parisban iskolázott szerénykedő Királyi Jegyző nevet rejtő sigla. Majdnem cáfolhatatlan adatokkal igazolta azután az előadó, hogy Péter mester nem IIL, lianem II. Béla király jegyzője volt az 1131—1135 közti években. „Gesta Hungarorum** című müvét néhai iósmlékezetü királyának halála után néhány évvel az 1147—1152. években irta- Alig kétséges ezek után, hogy személye azonos a II. István királynak 1124. évben említett jegyzőjével, Péter óbudai préposttal, ki később vak királya megbízásából I134-ben követségben járt II. Lothar német császárnál, ajándékul — miként Árpád fejedelem küldött a honfoglalás kezdetén Zaiánnak — két aranyos íékü és nyergü lovat vivén neki. Egyéb bizonyítékokon kívül megerősíti ezt az állítást az a tagadhatatlan körülmény, hogy niindezideig Anonymusnak, Névtelennek titulált királyi jegyző az összes magyarországi városok között éppen Attila városát, Óbudát írja le legrészletesebben. Jakubovits korszakalkotó felfedezését az Akadémia első osztályán hétfőn délután ismertette. Pozsony, november 11. Galántán november 9-én az országos keresztényszocialista párt pártértekezletet tartott, amelyen megjelent a párt nagynevű elnöke, Szüllő Géza is, akit az egybegyűltek meleg szeretettel fogadtak. Az értekezletetVárady Béla kossuti plébános nyitotta meg és üdvözölve Szüllőt, átadta neki a szót. — Mióta utoljára beszéltem Galántán — mondotta Szüllő —, azóta minden romba dőlt. Csak az igazság nem változott meg. Ki kell mindenáron tartanunk, hogy el ne űzhessenek földünkről! — A mi erősségünknek kettős pUíére a keresztény szeretet és a hazafias hűség, Bízik a fajtájában, hogy nem fogja megadni magát, mert van benne becsületérzés és ragaszkodás hagyományaihoz. Anyenyelvün- ket, kultúránkat és iskoláinkat veszik el, hogy megfosszák az intelligenciától a népet. A magyar könyveket nem engedik be, magyarok állást nem kaphatnak és mindez a jog- tiprás azt bizonyltja, hogy nem tartják be a békeszerződéseket. A faji érzés tisztán lobogó lángját akarják kioltani lelkűnkből és ebben az ellenünk folytatott hadjáratban ITod- zsa a legnagyobb ellenségünk. A hitet is ki akarják irtani lelkűnkből. Ml ragaszkodunk az egyetlen keresztény . igazsághoz és azt hirdetjük, hogy ami itt folyik, az vallásgyilkoJás. Gazdasági téren tönkre akarják tenni az itteni ipart. Kifejtette, hogy az állam vám- kedvezményeket ad a prágai áruknak, az idevaló iparcikkeket pedig súlyos forgalmi adókkal sújtja. Gyarmatot akarnak csinálni Szloveu- szkóból, mibeló'Iünk pedig rabszolgákat. — Az országos kereszté nyszocialista párt védőpajzsot kínál minden őslakosnak. A párt szeretettel hirdeti, hogy a munkásnak is adják meg jogait! Aki a munkást a magyar, lélek megölésére használja föl, az bűnt követ el. Ezt a földet arra használják föl, hogy idegeneket jutalmazzanak meg ve!e. Ez ellen csak egy fegyver van, hogy kivívjuk az autonómiát törvényes alapon, amelyről mi nem lépünk le, mivel azt hirdetjük, hogy a jog Isten szava. Téve' az a fölfogás, mintha a keresztényszocialista párt az urak pártja volna, hisz minden őslakos osztálykülönbség nélkül megtalálhatja jogainak érvényesítését az országos keresztényszocialista párt kereteiben. Jaj volna annak a népnek. „Keresztény szeret©! és hazafias hűség” Szüllő Géza dr. nagy beszéde Galántán — „Ami itt folyik, az valIásgyHkolás“ — Az Ipoly völgyén diadalmasan leng a fehér zászló — Voszatkó János uj híveket toboroz a keresztényszocializmusnak — Saját tudósítónktól — amely különbséget tenne a különböző osztó iyok között. Végül kijelelni, hogy egész becsületét arra a zászlóra adja, amelyet a Gondviselés kezébe adott. Szavait a hallgatóság mély megindulással hallgatta és beszédének befejezése után percekig ünnepelte a párt illusztris elnökét, Utána ülvedi László dr. mondott lelkes magyaros beszédet, amely a hallgatóságot újabb tapsokra ragadta. Az Ipoiy völgye Szüílő Géza dr. mellett Az elmúlt napokban az országos kereszté nyszocialista párt nagyarányú agitáoiós népgyüléseket és értekezleteket tartott az Ipoly völgyében. Gtírtier Dénes esperes, ipoiy nyéki kerületi elnök, Poor Ferenc és Reiehe! Kálmán párttitkárok és Nagy Sándor inámi gazda sikert sikerre halmoztak ínam, Ipolybalog. Hidvég, Csáb, Lukanyénye, Apátujfaln községekben, ahol népgy ülések voltak, továbbá Nagyfalu. Gyürki, Felsötur, Palást, Kökeszi községiekben, ahol értekezletet tartottak. A felsöjatíói földmunkások a her.-.szoc, pártban A íclsőjaítói földmunkások november hó 7-én este Felső jatton értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a keresztényszocialista párt földmunkás szakszervezetébe lépnek. Voszatkó nagyhatású beszédben ismertette előttük a keresztényszocialista párt programját. A jelenlévők, akik eddig a kommunista és a szociáldemokrata szervezetbe tartoztak, a beszéd hatása alatt fellelkesülve, valamennyien a keresztéiiyszodalista párthoz csatlakoztak. Földosztás a holdban meg a temetőben Voszatkó János vasárnap Csokié szén és Ea-kasdon tartott még nagy sikerű szónoklatokat és különösen a földreform igazságtalanságaira mutatott rá. — Az országos keresztényszocialista párt — mondotta többek közt — igazságos földreformot óhajt, ez programjának első pontja. — ígéreteknek többet ne higyjetek. A földosztás máig is csak a holdban van. meg a temetőben. A maradékbirtokokból sem nektek, sem nekem nem jut semmi. Szűnni nem akaró éljenzés fogadta Voszatkó frappáns szavait. Á Léllei-fiókák futása. Hidaskiirtről A magyar nép mindenütt a kormánytámogató koiikordiások ellen fordul — Varga elvtárs a kormányt élteti Pozsony, november 11. Amióta már a falvakban is közismertté vált az, hogy a pdrtbontó Lellei-társaság a kormány céljait szolgálja és például a palántái nácelnik a közigazgatás hivatalos apparátusával a Csánkiék mellett Lelleréknek toboroz szavazókat, azóta mindenfelé útilaput kötöttek „Leilei apánk.** hadnagyainak és őrmestereinek talpa állá. Lelleiék népgy üléseikéi mindenütt a nyilvánosság teljes kizárásával rendezik és ezek is kudarccal végződnek. Hidaskürtön vasárnap Kaiser, Varga és társai csak egy szűkként korcsmái értekezlettel akartak operálni. A kiváló társaság a toborozáist persze italok rendelésével vezette be. Az ági rációt a szesz hatása alatt Varga kezdte meg, aki harsány hangon a leghevesebb meggyőződéssel ordítozta a jelenlevő gazdák felé: Éljen a kormány! Éljen a kormánypárt! A hallgatóság megrökönyödött Varga leplezetlen őszimteségi rohamának láttára. Amikor az elfogyasztott szesz hatása következtében a hangulat már a tetőpontra hágott. Kaiser Gyula kedvezőnek véle az alkalmat a „programbeszéd** megtartására. A hidaskürti gazdák éles tiltakozással tudomására hozták Kaisernek, hogy a kormány ágenseit nem hajlandók meghallgatni.. Tekintettel a fenyegető hangulatra, Kaiser tanácsosnak látta a helyszínről a legsürgősebben eltávozni. A kereket oldott alvezér beszeszelt társai a kudarccal ugylótszik nem voltak megelégedve és Varga vezetése alatt átmentek a fogyasztási szövetkezet korcsmájába- Iti azonban oly meleg fogadtatásban részesültek hogy a nép dühe elől hanyatt-homlok menekül- niök kellett. Az irhájukat mentő Lellei- fiuk, akiket a falun végig sárral dobáltak meg, a hidaskürtiek általános derültségére futva hagyta el a község határit. Ilyen ..gyors** sikereik vannak a magyar falvakban a kormány legújabb barátainak.
