Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-07 / 252. (995.) szám

Szombat, november 7. — (Megjelent az országos keresztény- szocialista párt 1926-ik évi naptára.) Az or­szágos keresztény-szocialista párt 1926-ik évi naptára a napokban megjelent. Erre ezen az utón is felhívjuk körzeti titkáraink, vidéki pártszervezeteink és párthíveink figyelmét azzal, hogy mielőbb jelentsék be az országos keresztényszocialista párt pozsonyi központ­jához (Hosszú-utca 23. II.), hogy a naptárból hány példányi kívánnak átvenni. — Az or­szágos keresztényszooiafeta párt. — (Még most sem kapták meg a iegy- verviselési engedélyt az aknaszlatinai va­dászok-) Aknaszlatinai tudósitónk írja: Meg­emlékeztünk arról a sérelemről/ mely pár hó­nappal ezelőtt az aknaszlatinai vadászokat akik a ruszinszkói Vadász Védegylet rendes tagjai, azáltal érte, hogy Rohrbacher dr. nagyszőllösi a-lzsupán a fegyverviselési en­gedélyt megtagadta. Négy hónap óta járják a -kálváriát az engedély érdekében a tétlen­ségre hivatott vadászok. Mindezideig ez ügyben semmiféle intézkedés nem történt. Amig az alzsupán azzal az indokkal, hogy az aknaszlatinai vadászok professzionisták, tehát nem kaphatnak fegyverviselési enge­délyt, a mintegy negyvenötezer katasztrális hold vadászterület kihasználásától megfosz­totta a régi érdemes vadászokat, addig az orvadászok kényük-kedvük szerint garázdál­kodhatnak az elszaporodott vadállományban. A ruszinszkói hatóságok figyelmét felhívjuk az aknaszlatinai vadászok indokolatlan üldö­zésére, mintán az mégis lehetetlen, hogy a nagyszőltősi referens minden alap nélkül visszatartsa egy szervesen megalkotott tár­saság vadászati engedélyét. — (Sztrájkolnak a budapesti autótaxik.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Az autótaxi testület sofförjei tegnap este befutották a garázsokba, majd beszün­tették a munkát és sztrájkot kezdtek. A sztrájk oka bérmozgalom, mert a soffőrök az eddigi napi ötvenezer korona helyett nyolcvanezer koronát követelnek. A magán­autótaxik s-offőrjei nem csatlakoztak a sztrájkhoz. — (Letartóztattak egy kommunista párt­titkárt.) Pozsonyból jelenti tudósítónk: Ko­rén Lajost, a kommunisták közismert párt- titkárát, akit három ügyészség köröz rágal­mazás és becsületsértés miatt, Pozsonyban letartóztatták és átadták az államügyész­ségnek. — (Sikertelen nyomozás a tapolcsányi bank­betörők után.) Nyitrai tudósítónk írja: Megírtuk, hoigy a Nyitrai Általános Bank nagy tapolcsányi fiókjába ismeretlen tettesek behatoltak és onnan jelentős értékű pénzösszeget elraboltak. A nyo­mozás, amelyet pozsonyi detektívek vezettek, eddig semmiféle pozitív eredményt nem tud fel­mutatni. Nyitrán őrizetbe vettek ugyan egy fia­talembert, akit minden ilyen alkalomkor le szok­tak tartóztatni. A nála tartott házkutatás azon­ban szintén eredménytelen volt. A pozsonyi de- dektivek ma visszautaztak és a nyomozást a nagytapolcsányi hatóságok folytatják. — (Téli szezonra rendezkedik be Bajmóc­fürdő.) Nyitrai tudósítónk jelenti: Bajmóc-fürdő igazgatósága átalakításokat eszközöl Nyitra- megye közkedvelt fürdőjén, úgy hogy az télen is használható lesz. A f-ürdöt könyvtárral látják el és tavaszra autóbuszjáratot létesítenek Baj­móc és Privigye között. — (Másfél évre Ítéltek egy bestiális anyát.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Blat­nicky Zsuzsanna bazini cselédleány tavaly újszülött gyermekéinek száját szétszakította s a nyelvét kitépte, majd a borzalmasan megkínzott csecsemőt a patakba dobta- A pozsonyi törvényszék másfél évi börtönre ítélte s tegnap a tábla is jóváhagyta az íté­letet. — (Szervezett rablóbanda garázdálko­dása a baranyai templomokban.) Pécsről je­lentik: Baranyában az utóbbi időben szerve­zett rablóbanda fosztogatja a templomokat. A magyarbolyi és a mohácsi görögkatolikus templom kifosztása után most a mindszenti templomot rabolták ki. A betörők álkulcs se­gítségével hatoltak be a templomba, ahonnan több százmillió korona értékű tárgyat vit­tek el. — (A rendőrkapitány lánya nem bírta el a cselédsort.) Budapestről jelentik: Kartasoff Mária 17 éves oroszországi születésű cseléd tegnap este az Eötvös-té-ri hajóállomásnál a Dunába akart ugrani. A rendőr megakadá­lyozta szándékának keresztülvitelében. A lány a főkapitányságon előadta, hogy édes­apja Oroszországban rendőrkapitány volt, de menekülniük kellett és ő kénytelen volt cse­lédnek beállani. Ez annyira eilkcseritettc, hogy nem akart tovább élni. Megígérte, hogy lemond az öngyilkosságról. ’ ; Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot. Szalonitocsiban Ssoríeskedife a vasialmiMiszíer Elcsapja a nem hajbókoló vasutasokat és egy óráig váratja az utasok százait Prága, november 6. Franké vasutíigyi miniszter a Lidové Noviny értesülése szerint Morvaországban a hivatalosat a hasznossal kötötte össze, Inispefcciós utón járt, de egyúttal az egész vonalon nagy agitációt fejtett ki saját pártja, a nemzeti szocialisták mellett. Lundenburg- ban mint miniszter jelent meg, másnap azon­ban már Gödingben a politikai agitátor sze­repét játszotta. Egy választási népgyülésen akart beszélni, de azt a kommunisták szét­verték. Bosszúját azonban nem a kommu­nistákon, hanem a gödingi állomásion öíkiön töltötte ki- A szocialista kegyelmes ur ret­tenetesen felháborodott azon, mert az állcmásfőnök helyettese a fogadtatáson nem volt je­len. Emiatt belékötött az állomásfönök- be és Lundenburgba érve siirgönyileg elmozdította állásából. Itt is, ahová szalonkocsilba érkezett, egy választási népgyülésen vett részt- A vonatnak negyed egy órakor kellett volna Prerau felé indulnia, de mivel Franké agitációs beszédje még nem ért véget, a vonatnak valamennyi utasával együtt több mint egy óra hosszat várnia kellett a miniszter ur megérkezéséig. Franké miniszter eljárása a vasúti al­kalmazottak körében óriási felháborodást és elégedetlenséget szült. A gösnőri repülöfrasédia hősét Kassára szállították Csiszarik dr. a politika áldozata — Állapota már a rimaszombati kórházban javult — A P. M, H. tudósítójától. — Rimaszombat, november 6. A Gömör fölött múlt hét szombatján leját­szódott páratlan repülő tragédia nemcsak a csehszlovákiai, de az európai sajtóban is élénk szenzációt váltott ki. Csiszarik Sándor dr., a szomorú esetnek szenvedő hőse kényszerzubony- ban négy napot töltött a rimaszombati közkórház külön cellájában. Az elmegyógyászok részére is érdekes problémát jelent a szerencsétlen lelkész betegsége, aki szokatlan körülmények között vállalkozott egy merész útra és idegei nem bír­ták ki a légi utazás feszültségét s őrültségben majdnem két ember halálának okozója lett volna, ha a levegő acélosságában megedződött pilóta ura nem marad erejének és gépének. Amint már megírtuk, Csiszarik Sándor vasárnapra megnyugodott és a kórházi orvosok kérdésére tiszta válaszokat adott. Részletesen elmesélte a repülőgépen lejátszódott drámai jelenetet, de fogalma se volt arról, hogy idegrohamában milyen végzetes tettet akart elkövetni. Elmondotta, hogy fontos Prágába vezető politikai cél késztette öt a repülésre. A pilóta csak Pozsonyig volt hajlandó az utat vállalni, amiért azonnal lefizetett 2500 koronát. Rögesz­méjévé vált, hogy a gép már megérkezett Prágába és a gépvezető nem akart leszállani s ezért kellett néki erőszakki őt erre kény­szeríteni. Elbeszélése közben látszott rajta, hogy igyekszik a normális ember látszatát kelteni. Fontoskodva beszélt politikai kiküldetéséről és annak a köztársaságra nézve életbevágó fon­tosságáról. Vasárnap délelőtt a cellaablakon meg-meg- jelenő kíváncsiskodók u.ira módfelett felizgatták s ezért újságpapírral belülről eföldte a cella-ajtó megfigyelő kis ablakját. Vasárnap délután azonban annyira nyugod­tan viselkedett, hogy a kényszerzubbonyt leol­dották róla. Éjjel ismét rettenetes rohamai vol­tak, fel alá rohant cellájában, artikulátlan ordí­tásaival az egész környéket fellármázta s csak hajnal felé tért magához a kimerültség követ­keztében. A hétfői nap általában Izgatott hangu­latban telt el. A szerencsétlen lelkész fiatal felesége ked­den reggel érkezett meg Rimaszombatba 5 azonnal a közkórházba sietett. A fiatal asszony teljesen összetörve értesült férje tragédiájáról és arról, hogjf egyáltalában Prágába készült, főleg pedig azért, hogy repülőgépre ült. Csiszarik Sándor dr. az utóbbi Időkig pontosan, lelkiismeretesen, sőt erős ambícióval dolgozott hivatalában és viselkedésével soha nem árult e! olyasmit, amiből a tragédiát előre seUenl lehetett volna. Visszavonult, csendes, vallásos vidéki paptipus volt. Az utóbbi napok politikai fordulatai zökken­tették ki csupán rendes, megszokott, hét­köznapi kerékvágásaiból és szerepet vállalt Mlcsura pártjában. Napokon keresztül poli­tikai megbeszélésekkel töltötte ideiét s való­színű. hogy idegei ezektől az Izgalmaktól feszültek meg annyira, hogy feszültségük végre Gömör fölött a szokatlan utón Őrjön­géssé robbant ki. Egy állami rendőr és egy ápoló kíséretében, kényszerzubbonyban tegnap este utazott el Rimaszombatból Csiszarik Sándor dr., felesége társaságában, akik a kassai állami kórház elme­osztályára véteti fel ápolás céljából tragikus sorsú férjét. A rimaszombati állomáson ter­mészetesen óriási csődület vette körül az aviatika történetében páratlanul álló légiharc hősét, akit láthatóan zavart ez a bámészkodó sok szempár Szlovák nyelven ki is fakadt egy­szer eeesz dühösen: — Mit bámultok engem, tatán tetszik, hogy meg vagyok kötözve? Az idegháborltó közérdeklődés csak pá^ nercig tartott, berobogott a tiszolci vonat s a szomorú deputációt négy perc múlva már vitte tovább Feled felé ... B. Gy. Híre hcll a fdmiiliárd a ídldhlvafalnah? A telepes a földet ingyen kapja; — a házát a magyar gazda fogja fölépíteni — A félmii- liárd tulajdonképpen háromnegyedmiüiárd — Egy hiteltörvény fölfedezett indokolása — Hajmeresztő kamatterhek — Pirosmuskátlis ablakos cserepes tanya a cseh telepesnek —- A fél-, illetve háromnegyedmiüiárd a telepeseknek kell — Saját tudósítónktól — Prága, november 6. Mindenkinek élénk emlékezetében van miég, hoigy a kormány a parlament utolsó üléseinek egyikén egy törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint a földhivatal féJ- miMMrd korona hitelt kap „a földreform sür ­gős befejezésének*4 céljaira. Még a kormány- párti berkekben is kínos föltünést keltett az. hogy eme horribilis összeg hováforditására vonatkozólag a törvénytervezetben semmi utasítás nincs, ami igazán szokatlan a hitel- törvényeknél; de még a javaslat indokolása sem mondotta meg azt, hogy mire kell ez a pénz. Erre ,a súlyos kérdésre a választ a föld­hivatali közlönynek, a Poizemková Reformá­llak két legutóbbi füzetében találjuk meg. Az itt megjelent két cikk bevezetésében egyene­sen megmondja, hogy az alábbiak a földhi­vatal hiitelltörvényének indokolásául szolgál­nak. A nyakatokért indokolásból az alábbi ér­dekes részleteket emeljük ki: A földosztást járadékbérleteik alakjában kell megvalósítani. A földet bérbeadók s a bérlő a bérösszeggel az amortizációs részle­tet úgy fizeti, hogy legkésőbb húsz év múlva a föld ára is törlesztve lesz és a kiosztott ingatlan a bérlő tulajdonába megy át. Kész­pénzben a bérlő a vételár tiz százalékát fizeti le, amely összeget az utolsó amortizá­ciós részlet gyanánt könyvelik el. A járadékbérietek megvalósítására a földhivatalnak nincs pénze. A telepítési akciónál is át kell térni a járadékbérleti rendszerre. Az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy a rendelkezésre álló összegek távolról sem elegendők a telepítésekre s a tele­pítést abbahagyni kellene, ha a földhiva­tal számára nem sikerülne megfelelő hi­telt találni. (íme, nyilvánvaló: a félmilllárd a további te­lepítésekre kell. Szerk.) A telepeseknek sok­kal nagyobb hitelre van szükségük, mint más részesedőnek. A hosszúlejáratú s járadékbérlet alakjá­ban nyújtott hitelen kiviil nagyösszegii építkezési és üzemi hitelt kell adni a te­lepeseknek. A cikkíró a következőikben a fé'lmiJüiárd- nyi összeg előteremtésének módozataival foglalkozik, majd az eddig létesített telepek tulajdonosainak súlyos anyagi helyzetét is­merteti, akiknek szintén adni kell, de sokat, végül pontos sznnitásokat ad arról, hogy a járádékbérletre az államnak egy évben kerek kétszáz millió koronát kell ráfizet­nie csupán a történelmi országokban, míg a szlovenszkói telepesek százhetven milliót kapnának ezen a cimen — aján­dékba. Csupán a telepesek házadnak építésére a tör­ténelmi országokban kétszáznyolcvanöt mil­lió korona kell, Szlovenszkón és Ruszinszkő­bán a telepesek építkezési szükséglete tizen­öt millió. Végül költőpénznek és üzemi tőké­nek összesen kétszáznyolc és fél millióra volna szükség az első évben. A már fölállított telepek szanálására egyszer s mindenkorra nyolcvan millió korona kell. A számadatok összegezéséből kitűnik az, hogy a földhivatalnak nem is félmilliárd- ra, hanem háromnegyedmilliárdra van szüksége, hogy a valóban drága telepe­seit a szárazra segítse. Ha a kamatterheket áttekintjük, akkor teljesen megértjük, hogy a kormány miért nem terjesztette be a javaslattal ennek részletes indokolását is. Csupán a járadékbérletes telepeseknek nyúj­tott összegek kamatai az első évben 13 mil­liót, a másodikban 20 milliót, a harmadik év­ben 26 milliót tesznek ki s minthogy a tör­lesztési tervezet húsz évre szól, a kamatter­heket is húsz évig viselné az állam. Ezek a kamatterhek azt jelentik, hogy a földhivatali telepítésekért minden ma született gyermek is az első évben 1 ko­ronát, a másodikban 1.50 koronát, a har­madik évtől kezdve évi 2 koronát fog fizetni ama pénzek kamatai címén, mely pénzeket a cseh telepesek kapják meg. Vagyis: 1. a cseh telepes ingyen kapja meg a földet; 2. a magyar kisgazda, kisiparos és mun­kás fog adni pénzt a telepesnek, hogy ez beletanu’jon a gazdaságba; 3. de még a telepesnek adott pénz kama­tait is az őslakos fogja fizetni. Megrettenve kelj m egálínunk a földhiva­tal eme leplezetlen számításai előtt. A cikkíró az indokolást azzal végzi, hogy egy -kis számvetést tesz egy telepes anyagi helyzetéről. Az embernek kicsordul a nyála szája szélén, midőn látja, hogy a földhivatal milyen atyailag gondoskodik kedves cseh telepeseiről. A rövid kis számvetést teljes egészében közöljük. „Egy telep fölállítása élő és holt leltár­ral, készletekkel s minden berendezéssel: a) 15 hektár fölki. amelyen megteremi a búza, ku­korica, dohány, zöldség, átlag 6500 K, összesen 97.500 K ebből készp. kifizetve 9-750 K b) épület, csűr nélkül . . 100.000 K ebből készp. kifizetve 20.000 K c) üzenni tőke ................... 97.500 K eb iből a telepes fedez 24.375 K Az összes szükséglet egy tel epésnél ................... 295-000 K Te lepes fedez . . . ■ 54.125 K Hitelszükséglet . . . ■ 240.875 K íme, „gyönyörű** kilátásaink vannak a jövőre, ha a földhivatal és a földreform to­vábbra is a Hodzsáék cseh agrár- és szo­ciáldemokrata párt uralma alatt marad. A magyar földigénylők javarésze régen kiáb­rándult azokból az ígéretekből, amelyeket a Hodzsá'k, a Miklék, Békeíiek oly bőven osz­togattak, de amit a föntiekben nyilvánosság­ra hoztunk, az meghalad minden képzeletet. A magyar birtokos földjét potom áron elveszik, a cseh telepesnek Ingyen adják — mert ez még a föntj számítás szerinti minimális összegeket sem tudja lefizetni: hol venne egy kintornás 54.000 koronát —, de mindez még nem elég, mert a te­lepes állatait, a házépítési költséget és az üzemi tőkét az adókból szerzik be, azokból az adókból, amelyeket az ősla­kos fizet. Mert hiszen nyilvánvaló, hogy a külföldön fölvett s a telepeseknek ki­osztott pénzt a telepesek maguk soha­sem fogják letörleszíenf. Szeretnők látni, azt a telepest, aki húsz év alatt egy ne­gyedmilliót visszafizetne. Aki ezek után is még hiszi azt, hogy a földreform a magyarajka polgárnak jót hoz­hat, az cs-ak szavazzon Hodzsára. Mikiére. Dérer elvtársra. Ma már nyilvánvaló, hogy a földreform nem a földtelenek Javára készült, hanem azért, hogy a földet cseh kezekbe jut­tassa. Ha minden magyar összefog a közeli vá­lasztásokon, könnyűszerrel megakadályoz­hatjuk még ezt a szörnyű merényletet, ame­lyet a koalíciós urak ellenünk és gyerme­keink ellen készítettek. Jf^tndennap add dl a lapof egsti tétovásEÓ Ismerős/fdíii’ft, mfg vne& nem gwÓKŐdift arróí tsat^ns «■ iTráijrat Hir­fap a ma&varifclkg érdefteW •xofitáQa f <Sk

Next

/
Thumbnails
Contents