Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-07 / 252. (995.) szám
f jÉf vjjr .. m * Mai ssámamlc 1 ® ©Mai ®L -T JnS* Mr iV. £vf. 252. (005) szám Szombat • 1025 novemfcer 1 00 <£ Iqgteir 0 ÜL, í^mT ŰöDzetésá árak belföldön; évente 300, .«•» ’*’"JiS* ciu-illr ......* ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta || f 4§f .£&**** 26 Kő; külföldre; évente 450. félévre Jf /B_nj0^r TtBSF* -ram. # ^ —-—r "5- negyedévre U5. havonta 39 KI # /Iflf TMH3 EGYES SZÁM ÁRA t;20 KE a y Hf i/Jim TF* Mr S M Mimi M J^m^Ér0^ s^**^*-. p^a, u„ a, jy w ^ JS&^W «K m <^r AT JBr ^ wjt igr ®L M nüce ió/iil Teieion: 30-3-49. Kiadó. '^gsfr ^SSBkjr '^BKéűI^ »|L *6SmL *aBBgk> ^■ylaMaM> hivatal: Prága, L, Lllíová ullce 18. ^ Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. M'fziovemszfoéi és {Rusxinsztfcéi fzövefftezetí fffenzéizé pofiti^ai napilapja J2dmi9*isxiw<mtíw fö szerkesztő: íDzurántgi £étszió Selefős szerkesztő - §áí Kstwán 4 Az Országos Keresztény- szocialista Párt listaszáiaa Pi ii fi H « r ember magoor pártra szavai! A Magyar Nemzeti Párt listaszáma s 2 ? A MAGYAR NEMZETI PÁRT listájának teljes címe: „A gazdák szövetsége és a német iparospárt, a szlovenszkói németek és a magyarok nemzeti politikai pártja" Azokban a kerületekben, abc! mind a két párt jelöl, vagy a 4-es, vagy a 27-es listára szavazunk. Ezek a kerületek: a kassai, érsekül vári, eperjesi és nagyszombati képviselőválasztókerületek és az érsekujvári, eperjesi és turócszentmártoni szenátori választókerületek. Az ungvári képviselő- és szenátori választókerületben a két párt megegyezése szerint az Országos Keresztényszocialista Párt nem adott be külön jelöltlistái, tehát ott mindnyájan a Magyar Nemzeti Párt 27-es számú listáját támogatjuk. A besztercebányai, turócszenímártoni és liptószentmikíósj képviselő-, valamint a liptószenímikJósi szenátori választókerületekben viszont a Magyar Nemzeti Párt nem jelölt és ezért ott valamennyien az Országos Keresztényszociaiista Párt 4-es listájára fogunk szavazni. A KiSasilréfe lelett fmmlmniW&m A frank tovább zuhan — Szó vau Caillaux miniszterelnökségéről — A kamara csak kényszerűségből egységes London, november 6. A francia frankot tegnap New Yorkban már alacsonyabban jegyezték, mint az olasz lírát. Ez az újabb rohamos zuhanás arra ösztönözte a londoni Financial Timest, hogy nagy cikket írjon a francia közgazdaságról. A lap szerint újabb amerikai kölcsönt Franciaország. semmiesetre sem érhet el, Ma pillanatnyilag nem segítenek a frankon, akkor a teljes összeomlás elkerülhetetlen. Ámbár Párisban a Painievé-kcr- mányt a szocialisták is megsegítették íegnáp, nem valószínű, hogy a kormány sokáig tarthatja magát. A baloldali kartell megegyezése is. csak úgy törtét? ke tett meg, hogy a, szocialisták belátták ellenzékiségük meddőségét és inda tára ébredtek annak, hogy nem pártpolitikai különbségekről van már szó, hanem az általános romlás ellen szükséges gyors segítségről. Az az egyetértés, amely a kamarában tegnap uralkodott, már a katasztrófa előszelének hatása alatt történt. Egyes lapok azt vélik, hogy Caillauxt hamarosan visszahívják, sőt az sem valószínűtlen, hogy a zseniális pénzügyminisztert miniszterelnökké teszik meg és valóságos diktátor! hatalommal ruházzák föl. Hisz Caillaux csak pártpolitikai érdekek miatt bukott meg, pénzügyi terve alapjában véve jó volt s ha nem támadják meg világnézeti szempontból s ha a francia nép kész az áldozatkészségre, akkor okvetlenül sikereket ért volna el. TlzenhároanmllVlós panamavád Stflbrhy ellen A cseh nemzeti szocialisták volt miniszterének szenzációs pőre — A terhelő tanuk külföldön vannak — Benes pártjának választási kasszáin Mindennap uiafeh sztrájk Ausztriában Bécs, november 6. A kormány minden igyekezetével azon van, hogy a steyri fegy- vergyárban kitört sztrájkot megszüntesse. A munkásokkal való tárgyalások már napok óta tartanak. A bécsi pékszervezet és a kenyérgyáraik elhatározták, hogy az egyezkedő hivatal döntését elfogadják s a munkások megelégszenek az ötszázalékos béremeléssel. Valószínű, hogy a veszedelmessé válható sztrájk így a közeli órákban megszűnik, Útban a nagy koalíció felé Berimben Berlin, november 6. A Vossásche Zeitung értesülése szerint a centrum még mindig tárgyal a baloldali pártokkal a nagy koalíció érdekében A szociáldemokratákkal folytatott megbeszélések a legnagyobb sikerrel végződtek s most már minden a német néppárttól függ. Ez a párt azonban meglehetős nehézségeket támaszt a nagy koalícióval szemben s azt hangoztatta, hogy a Locarnói szerződés ügye nem alkalmas a kormány átalakítására és az uj koalíció megszervezésére. Hosszas vita után végre abban állapodtak meg, hogy ma egyenes megbeszélések történnek a német néppárt vezetői és a szociáldemokraták vezérei között, még pedig még a szociáldemokrata birodalmi frakció ma délutáni ülése előttMagyar képviselő beszéde a román parlamentben Bukarest, november 6. A román parlamentben az elmúlt napokban tartotta Sándor József erdélyi magyar képviselő beszédét, a felirati javaslat vitája alkalmával. Többek között a következőket mondotta: „Négy év óta várom, hogy a kormány ellenjegyzésével és felelősségére megjelenő legmagasabb trón- beszédben lesz legalább egy enyhítő, biztató szó az ország lakosságának jelentékeny részét alkotó kisebbségekhez, illetve ezek között a legnagyobbhoz, a magyarsághoz. A jelenlegi kormány az egyoldalú és túlhajtott nemzeti eszme, az erőszakos egységesítés és asszimiláció elvének alapján állva, bizonytalanságban hagyott b önünket. Európában pedig nem lesz őszinte és igazi béke addig, amíg a közel 50 milliót kitevő kisebbségi kérdést el nem rendezik. Az alkotmány elfogadását gép-szérűén intézte a többség s ez az alkotmány olyan, hogy annak hibái alig módosíthatók. A közigazgatási törvényjavaslatoknál megakasztották az uj területek évszázados autonómiáját. Az iskolai autonómiát is sérelem érte.“ Sándor József ezután hosz- szasan bírálta az uj választójogi javaslatot, az agrárreformot és végül kijelentette, hogy a válaszfeliratot nem fogadja el. A beszédet a jobboldali képviselők állandó közbeszólásokkal zavarták meg. Az ellenzék melegen tüntetett Sándor József mell.tt és beszédének néhány érdekes részénél melegén tapsolt. A prágai törvényszéken igen érdekes tárgyalás kezdődött. A bíróság vád alá helyezte Safarik Alajos weinbergi kereskedőt, aki 1924 szeptember elején a köztársasági elnöki irodához intézett levelében azt állította, hogy Stribrny miniszter egy vagonrendelés tárgyalása alkalmával tíz millió koronát követeit a nemzeti, szocialista párt részére s ezt az Összeget meg is kapta, Safarik még azt is állítja levelében, hogy Stribrny abban az időben, amikor semmiféle kiviteli engedélyt nem leheteti szerezni, egy Veverka Károly nevű ember irodájában több cégnek fölajánlotta, hogy három millió vasSépcso kivitelére három millió koronáért megszerzi az engedélyt, vagyis a cégeknek egy darab után egy koronát kellett a cseh nemzeti szocialista párt részére lefizetni. Az elnöki iroda a levelet eljuttatta Stribrny miniszterhez jelentéstétel végett, aminek az lett az eredménye, hogy a miniszter bűnvádi följelentést tett Safarik ellen rágalmazás címén. Stribrny a tárgyaláson nem jelent meg. Safarik a bíróság előtt is föntaríotta állításait és kijelentette, hogy őt, Prikryl volt berlini konzuli titkár informálta. A titkár kijelentette előtte, liogy levélmásolatok vannak birtokában, amelyekkel bármikor bizonyítani tudja, hogy Stribrny valóban 10 millió koronát követelt közbenjárásáért. Ami a három millió vaslépcsőt illeti, erre nézve azt mondta Safarik, hogy biztos tudomása szerint a Veverka-féle irodában erről sző volt, bár ő maga nem volt jelen. Safarik még egy Gacli nevű tanút is bejelentett, de sem Prikryd't, sem pedig Gacht, mint német állampolgárokat?), nem lehet a Németországgal kötött nemzetközi megállapodás értelmében a tárgyaláson való megjelenésre kényszeríteni. A vádlott arra kérte a bíróságot, hogy kérje el a cukorbizottság számlakönyveit, amelyekből meg lehet állapítani, vájjon Stribrny tényleg megkapta-e a 10 milliós províziót bájtja részére, vagy sem. Cech Gottfieb tanú azt vallotta, hogy a három millió vaslépcsőrőil akkoriban sokai: beszéltek s különösen szlovák exportőrök áíliitották, hogy Stribrny olyan exportőröket keres, akik darabonként egy korona províziót adnak a párt részére. Gach és Prikryl titkár is kijelentették, hogy Stribrny pénzt keres pártja részére és egy vagonszáüitniányíiál szerzett is mér néhány milliót. A Veverka-cég Kvapil osztályfőnök tanácsára kötelezte magát, hogy ha 100,000 darab vaslépcső- re kiviteli engedélyt kap, darabonként egy korona províziót fizet a pozsonyi nemzeti színháznak. Prikryl többször említést tett arról, hogy különböző milliós províziókról tud, amit a nemzeti szocialisták kaptak. Koblich dr. ügyész kijelentette, hogy továbbra is ragaszkodik Stribrny személyes kihallgatásához, továbbá kéri Prikryl és Gach kihallgatását a berlini bíróság utján, mivel ezekkel eddig csak a berlini cseh követség vett föl jegyzőkönyvet. amelynek fölolvasása ellen a védő tiltakozott. A bíróság valamennyi javaslatnak helyt adott és a tárgyalást elnapolta. Cseh kötelesség Irta: Groó Géza dr. A nemzetközi konferenciák előkelő tónusához szokott, mindenütt jelenlévő és hallható külügyminiszterünk e napokban uj szerepben mutiatkozoti be. Saját bevallása szerint- eísö ízben vett részt a választási szó- csaták frontján, amikor mini a cseh nemzeti szocialista párt prágai lista vezető-képviselője tői tje a smichovi népházban beszélt. Benes ebben a minőségben is tudott érdekeset mondani s nem tagadható, hogy beszédei érdemes és tanulságos elolvasni, már cSak azért is, mert e beszédekből nagyjából meg lehet tudni, hogy milyen állapotoknak •k eiíe n e köztársaságunkban nralkodniok. Béresnek u. ?. kedvenc szokása — főként a kisebbségi kérdésben — oly helyzetek és állapotok tényleges fönnállását álilitani, amilyeneknek a nemzetközi szerződések és a köztársaság alkotmánya szerint a köztársaságban tényleg létezniük kellene, amelyek alomban — mi tudjuk — sohasem voltak s belátható időm belül nem is lesznek. Szívesen állítja be a köztársaságot a nemzeti kisebbségek eldörádójárnak és szívesen csinál e téren hazájának színes, de könnyen elfakuló reklámot. Kijelentései azt a látszatot. Íratást akarják a határokon túl elérni, hogy itt a legkomolyabb faktorok a legőszintébb igyekezettel működnek közre a nemzetségi béke és egyenrangúság létrehozásán, illetve kiépítésén. Benes mint választási agitátor is hü maradt szokott szónoki bluftjeihez s ismét sikerült egy-két elv virágot úgy elszórnia, hogy a messziről szemlélők talán lelkesednek is a nagyszerű és nagylelkű kijelentéseken, azonban mi, az érdekelt közelállók csak kacagni, keserűn kacagni tudunk azokon a végeredményben nagy igazságokat tartalmazó s külügyminiszterünk által nem ok és cél nélkül .világgá röpített szólamokon, amelyeknek igazságtartalmát tőle kezdve a legkisebb ná- celnikocskáig mindenki cafattá pofozza. Azt találta ezúttal mondani Benes, az igazságos, hogy a cseheknek kötelessége a , nemzeti kisebbségeket az állam részére megnyerni. Fölfedezte tehát Benes is ezt a kötelességei:. Mi erről a kötelességről régen tudunk. Tudunk Ígéretekről is, amelyek ezen kötelesség teljesítését legszentebb föladatnak minősítették. Tudjuk azt is. hogy az uj államnak s u. n. „államíöntartó“ egyedeinek nemcsak kötelességük, de sőt legfőbb érdekük is. hogy ennek az elvnek megfelelően mindent megtegyenek, amivel a nemzeti kisebbségeket — elfelejttetve a különböző operációk fájó sebeit — ezen állam gondolatának megnyerjék s mai helyzetükben megbékítsék. S mert ez annyira természetes s az állam érdekében álló. azt kellene minden nor mális agyvelőnek gondolnia, hogy az elmúlt hét esztendőt ennek a célnak a szolgálatába állították $ hogy minden tényező azon vök. hogy ennek az útmutatásnak nyomán tényleg elérje a kisebbségek lelki konszolidációját.
