Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-06 / 251. (994.) szám

Péntek, november 6. 4* Mesterséges zűrzavar Prága, november 4. !A haláltusában feitreirgő csehszlovák kormánylrajtalomnak évekig tartó uralmon léte allaitt egyetlen olyan müvet sem alkotott, amely az állam lakosságának üdvét előmoz­dította volna. A nemzetgyűlés utolsó intéz­kedése, a választási reform, kizárólag azt a célt szolgálja, hogy ez a halódó szörny a vi­zet jobban zavarja, hátha az így, mestersé­gesen támasztott zavarosban sikerülne annyi választót összehalászni, amennyi elég volna ahhoz, hogy a teljesen népszerűtlenné vált kormánykoalíció pártjai a hatalmait továbbra is megtarthassák. A választási reformnak kimondottan két célja volt. Az egyik az, hogy a választási küzdelmet a határidők megrövidítésével rö- videbb időre szorítsa, mig a másik cél a-z volt, hogy a már úgyis túlsók pártnak gom­bamódon való szaporodását megakadályozza. A központi választási bizottság ülésén derült ki az, hogy milyen esztelen intézkedé­seket vett föl a reform. A kerületi és a köz­ponti választási bizottság ülése között nin­csen annyi idő, hogy az ország távolabbi ré­szein fekvő választási kerületek a kellő időre beszállítsák az anyagot a központba. Könnyen elképzelhető, hogy ilyen hely­zetben a központi bizottság működése nem lehet alapos és mint tényleg láttuk, az érte­kezlet az ideges kapkodás képéit mutatta. A bizottság működését megnehezítette még az a körülmény is, hogy a nyelvtörvény végre­hajtási rendelete a mai napig nincs, kiadva, ami ismét a kormányhatalom biinös mulasz­tása. Ennek következtében a. központi bizott­ság tárgyalása meddő nyelv vita színterévé vált, sőt a ruszinszkói bábéi kapcsán .súlyos alkotmányjogi kérdések is merültek föl, ame­lyek azonban érdekességük ellenére is nem tartoznak egy választási bizottság ülése elé. A választási reformmal támasztott zűrzavar meglátszik a központi bizottság határoza­tain is, amelyek nem egy esetben egymásnak ellentmondók — és csak szerencsének tud­ható be —. hogy nem kötelezők. Nem köte­lezik elsősorban a kerületi választási bizott­ságok elnökeit (csak akkor, ha ezek maguk kérték a központi választási bizottság intéz­kedését), ezzel azonban ismét az a veszély áll elő, hogy a kerületi választási elnökök — akik, mint a kormány emberei — a törvény homályos rendelkezéseit a saját pártjuk szán­dékainak megfelelően magyarázzák. így a jelöltlisták nevének nyelvére vonatkozólag, amely 'kérdés éppen a kisebbségeket érdekli elősorban, öt, vagy hat határozatot hozott a bizottság, a nóta vége azonban csak az, hogy a listát a 'kerületi elnök sokszorosittatja a leg­jobb belátása szerint. A Bund dér Landwirie és a Magyar Nemzeti Párt szövetséges listá­jának német—magyar címe — a kommunis­ták hatnyelvű címének analógiájára — egy teljes, elválaszthatatlan egészet alkot a bi­zottság határozata szerint. A másik — ezzel ellentmondó —határozat viszont kimondotta, hogy Ruszinsz.kóban a német elnevezésnek el kell maradnia, mert eme választási kerület­ben nincsen minősített német kisebbség. Még nagyobb anarchia támad majd a listák uj számozása folytán. A régebbi álla­pot szerint minden kerületben a beérkezés sorrendje szerinti számot kapta a választó- lista. Minthogy ily módon az egyes számot mindig a kommunisták szerezték meg, a kor-1 miány intencióinak megfelelően a választási reform elrendeli a listaszámoknak sorshúzás utján való egységes megállapítását. Ennek azonban igen súlyos következményei van­nak. A régebbi eljárás mellett ugyanis, ha egy kerületben például tizenöt párt jelölt, a tizenöt lista száma egytől tizenötig terjedt. A listák 'kikézbesítésénél mindenki könnyen ellenőrizhette azt, hogy a hatóság valamennyi szavazólapot kikézbesitette-e. Köztudomású tény az, ' hogy a ruszinszkói törvényhozói választásoknál annak ellenére, hogy a listák sorszáma tényleg sorszám volt, a kézbesítők a Kurtyák-párti és az ellenzéki magyar párti listákat sok községben nem kézbesítették ki s ha a választó követelte ezeket a listákat is, a válasz az volt, hogy ezek a listák vissza­vonattak. Annak idején könnyű volt a hiány megállapítása, ma azonban sokkal nehezebb, mert például Ruszinszkóban a következő számú listák szerepelnek: 5, 7, 13, 15, 16, 19, 20, 21, 22, 23, 26, 27, 28. A választó a kikéz- besjtett listák szúmtengerében csak fokozott, figyelem mellett veheti észre azt, hogy pél­dául a számára legfontosabb 16-os, vagy 27- es lista hiányzik, mert a kézbesítő azt eltün­tette. A szavazólapok puszta összeszámolása nem elegendő, mert — az adót terset ben — a tizenhárom darab közül a két eltüntetett lista helyett inas, ebben a kerületben teljesén ér­téktelen listát csempészhet be, mondjuk az 1-cs és 2-es számút. A kormány eme szándékos zavarkeitéső ben csak egy módon segíthetünk önmagun­kon, még pedig úgy, hogy minden nmgyar nemzeti párti és országos keresztény szó cia- lista párti választó .a listák kikézbesítésénél megállapítja azt, hogy a 27. és 4. számú lis­tát megkapta-e. Ha nem kapta meg, úgy leg­később a választás napján a választási aktus előtt követelje ezt a szavazólapot, hogy ezt tehesse az urnába. A listák elsik'kasztását ,ic­Prága, november 5. Ha az ember most Prága nagyobb nyom­dádba jön, azt tátja, hogy mindenütt teljes gőzzel dolgoznak a rotációs gépeik és kiöntik magukból a vörös és fehér jelölőlisták mil­lióit. Munkatársunk meggyőződött arról’, hogy a szlovenszkói választási kerületek lis­táit is prágai nyomdák készítik. Ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy a kor­mány Szlovenszkói és Rtsszmszkóí csak gyarmatnak tekinti. Megírtuk egy kassai jelentésünkben, hogy a cseh iparospárt Kassán megígérte a nyomdáknak, hogy az állaim foglalkoztatni fogja a kassai nyomdákat- Az állam, illetve az államnak és koalíciónak szlovenszkói ex­ponensei azonban azzal a kifogással éltek, hogy állami nyomtatványokat csakis ál­lami nyomdáiban készíttetnek. íme egy újabb bizonyíték, hogy ez nem felel meg a valóság­nak, Prágában nemcsak az állami nyomda, hanem magánnyomdák is kaptak megrende­lést az államtól. „Cseslovák socialdemokráta munkáspárt*4 A hivatalos lapban megjelent a központi választási bizottság közleménye, amely a pártok jelölőlistáit hozza. Mint ismeretes, megengedte a központi választási bizottság többsége, hogy valamennyi jelölőpárt Szlo- venszkón és Rüsizinszkóban magyar vagy nemet föliráist is használhasson, ahol az illető nemzetiség húsz százalékot képvisel. Hogy a központi választási bizottság többsége ezt megengedte, annak aigdtáciős célja volt, mert ezzel is magyar szavazatokat akartak csá­bítani cseh pártok listáira. Hogy azonban a cseh pártok mennyire szivükön viselik a ma­gyarságot, azt már a szavazólapok magyar helyesírásából is láthatjuk. így például a cseh szociáldemokrata párt érsekujvári jelölőlis­táján a párt magyar neve a következő: Kandidáeni üíst: Cseslovák sociáldemokráta munkáspárt. Hogyha egy magyar választó ezt a listát a kezébe veszi, akkor máris láthatja, meny­nyi figyelmet tanúsít ez a cseh kakukfiók- párt a magyarság iránt, ha még azzal sem törődik, hogy saját pártnevét helyesen le­írja. A német szociáldemokraták volt magyar népbiztosokkal agitálnak Szlovenszkóií Ma már mindenki tudja, hogy Szlovenszkói! a magyar és német szo­lén te ni kell a párt titkárságnál is, hogy _ az ilyen korniányönkény ellen az illetékes fóru­mokon, elsősorban a választási bíróság előtt védekezhessünk. A választási reform második célját telje­sen eltévesztette. Igazolja ezt az a tény, hogy az 1920-as választásokban huszonkét párt vett részt, ma pedig kilenccel több, te­hát harmincegy pártunk van. ciáldemokratáknak egyáltalában ninos talajuk A magyar munkásság nagy része be­látta, hogy egy párt, amely kétszínű politikát folytat, nem érdemli meg a munkásság támo­gatását és a magyar érzelmű munkások most töme­gesen csatlakoztak részint az országos keresztényszocialisía párthoz, részint a magyar nemzeti párthoz. A magyar munkásság másik része pedig az internacionalizmus népbolonditő jelsza­vaitól elkáb-itva a kommunista - pártban he­lyezkedett el. A szlovenszkói magyar szociáldemokra­ták a mostani választásoknál egyetlenegy magyar képviselőt sem tudtak behozni. Még egy reményük volt Kassán, hogy talán Borovszky Gézát, volt képviselőt be­hozhatják, de ezt is megakadályozta a párt pozsonyi központja, amely paktumot kötött a német szociáldemokrata párttal és a szlovenszkói lista élére Kalmár Henrik volt magyar népbiztost tette. Borovszkyval még abban a tekintetben is kijátszottak a pozsonyiak, hogy a második skrutiniumiban sem jutott volna mandátum­hoz, hanem ismét egy pozsonyi, még pedig Kalmár volt népbiztos kebelbarátja, Sohul'z Ignác. Borovszky ennek következtében a jelö­léstől vissza is lépett. A német szociáldemokrata párt jelölőlis­tája csaikis német nyelven jelent meg. Ez is ió bizonyítéka annak, hogy a német szociál­demokrata párt reflektál a magyar munkás­ság szavazatára, de a magyar érdekeket fu- migállja. Pozsonyi tudóáktóuk jelentése szerint a német szociáldemokrata párt választási kam­pányában elsősorban az osztrák szociálde­mokrata párt vezérei: Dauer Ottó és Renner Károly vesznek részt. A magyar emigránsok részéről Garbai Sándor volt kommunista országos ta­nácselnök és Kunfi Zsigmond, valamint Rónai Zoltán népbiztosok is agitációs utakon járnak Szlovenszkóií. A szlovenszkói magyar szociáldemok- ratapárt tehát azonosítja magát a volt nép­biztosok politikájával, amely Magyarorszá­got a tönk sziíéérc juttatta. Mégis két zsidópárt jelöl Egyes lapok azt írták, hogy a zsidó gaz­dasági párt a jelölését visszavonta és egye­sülten megy a zsidó nemzeti párttal. Ez a hír nem felel meg a valóságnak, mert a hi­vatalos jelentés szerint a központi választási bizottság mindkét zsidópárt jelölését tudo­másul vette. Ha közben az egyik párt visz- szalépett volna, úgy ezt a központi válasz­tási bizottság elnöke közzétette volna. Ez azonban nem történt meg. így tehát mégis két zsidópárt szerepel a választásokon. Egy gölnicbányai cseh jelölőlistán A cseh szociáldemokrata párt jelölőlistá­ján, természetesen olyan helyen, hogy még ha hat skrutinium is volna akkor sem jutna be a parlamentbe, Ponyeváts Sebestyén göl­nicbányai német lakos is szerepel. Gölnicbá- nya nemzeti érzésű lakossága bizonyára nagy megrökönyödéssel fogja ezt tudomásul venni, mert ha Ponyeváts ur már olyan nagy sulyt helyezett arra, hogy szociáldemokrata listára kerüljön, megtehette volna azt, hogy német létére a német szociáldemokraták lis­táján szerepeljen. Botrányba fulladt a cseh szociál­demokrata párt beregszászi gyűlése A cseh szociáldemokrata párt Beregszá­szon gyűlést próbált tartani a beregszászi piactéren. A gyűlés első szónokát még nyu­godtan hallgatták végiig, amikor azonban egyik lelkes tagjuk, egy korcsmáros emelke­dett szólásra, a kommunisták hangosan kia­bálni kezdtek a tömegből: „Hazudik, hazu­dik, nem hallgatjuk meg!“ A nagy zaj miatt a gyűlést kénytelenek voltak feloszlatni. Havas Móni Stéfán Ágoston szolgálatában Az Ungváron megjelenő Uj Közlöny, amelynek kiadó szerkesztője a közismert Havas Móni, minden választáson azt a pártot támogatja, amelynek kasszája a legbőkezűbb. Az utolsó ruszinszkói nemzetgyűlési válasz­tásokon a kormány által támogatott polgári pártnak volt a szószólója. Most újból k hasz­nálva a konjunktúrát, a cseh agrárpártnak ungvári exponensét, Stéfán Ágostont támo­gatja. A november 4-én megjelent számában feltűnő helyen azt a hirt közli a köpönyeg- forgatásáról ismert Havas Móni, hogy Stéfán Ágoston bíróság elé állítja a Prá­gai Magyar Hírlapot, a Kárpáti Híradót és a Rude Právót. Stéfán ur megharagudott ránk, mert neki nem tetsző tényeket irtunk múltjáról s éppen ezért „nem hajlandó ezt szó nélkül eltűrni*4 s bíróság elé állít bennünket, hogy így módot adjon — írja Havas — a cikkíróknak a vád igazolására. Megnyugtatjuk Havast, hogy ezer öröumel várjuk ezt a sajtópert, mert így legalább a bíróság is meg fogja állapítani Stéfán Ágostonról azt, amit rajtunk kivül sok más lap, valamint a parlamenti napló Is már hónapok óta megírt róla­„Abauji polgárok!“ Hodzsáék kétméteres nagy zöld plaká­tokkal hirdettek Nagyidán népgyülést. Az óriási plakát magyar nyelven jelent meg s azon Hodzsa, a nagy magyarfaló az „aba- uji‘* polgárokat és nem a „kősiekéi zsupa4' polgárait hivja föl, hogy jelenjenek meg „Nagyidán**, nem pedig a hivatalos „Velká Idán*4 a cseh agráriusok népgyülésén, ame­lyen Hodzsa Milánon kívül és Síodola és a „magyar** Jancsó, a hírhedt rolni okár titkár fog beszélni. A miniszterelnök pártja tehát a magyar Nagyidán és nem a csehszlovák „Velká Idán** fejt ki agitációt. Rezes bandá­val összetoborozzák az embereiket és Hodzsa „apánknak** a legfontosabb mondanivalója az volt, hogy: Most már tudja mindenki, hogy kire szavazzon, arra, akii a földet osztja — mi ránik.“ Stodola Kornél azzal kedveske­dett, hogy bizonyára emlékeznek ö rá a nagyidaiak, akik előtt ezelőtt öt évvel meg­jelent. Erre óriási nevetés között az volt az emberek felelete: „igen emlékszünk rá! Mindig választás előtt szokott bennünket felkeresni. Majd öt év múlva ismét viszontlátjuk.44 A gyűlés gyászos sikerű volt és igen gyorsan ért véget Hodzsa „apánk44 újból csak tanujelét ad­ta annak, hogy visszaél hatalmával és azzal vezeti félre, vagy ’egalább is akar­ja félrevezetni a népet, hogy az agrárius párt osztja a földet a földigénylők között, holott a földosztásnak egy párt részére való kisajátítása a legnagyobb visszaélés volna. Az agráriusok csak akkor nevezik Nagy­idat Nagyidának, ha választásokról van szó* A választások után azonban ismét csak „koSická zupa*4 és Velká Ida4’ lesz, ahol a földet a cseh telepeseknek fogják majd „osztani*4 és a magyar földműves nép továbbra is az adóterhek alatt me­het tönkre. Aki a 25-ös listára szavaz, huszonötöt érdemel Hadlkö'esönelnk bevágását csak az ellenzék győzelmétől remélhetjük. Csalasor&a ■ a választási visszaélés és crisiü cica! Felhívás egyesekhez és a pártszervezetekhez (ESŐ.) A küszöbön álló választások előreláthatólag meg fogják, buktatni a koalíció bűnös rendszerét. Épp ezért el lehetünk készülve arra, hogy a kormány a bukástól való félelmében nem fog visszariadni semmiféle eszköztől, amely alkalmasnak látszik neki arra, hogy bukását megakadályozza. ígéretekkel és erőszakkal, a legkülönbözőbb trük­kökkel és visszaélésekkel s a megfélemlítésnek és a terrornak legválogatotíabb esz­közeivel fog dolgozni, csakhogy az ellenzék győzelmét meghiúsítsa. A koalíció azonban tévedni fog, ha azt hiszi, hogy be fogunk ugorni ígéreteinek, vagy meg fogunk ijedni terrorjától. Nem! Mi gondoskodni fogunk arról, hogy a kor­mány exponenseinek minden törvénytelen lépése elnyerje a méltó' büntetést és nem fogjuk elmulasztani, hogy a visszaélésekről úgy a belföldi, mint pedig a külföldi köz­véleményt az igazságnak megfelelően informáljuk. Nem fogjuk eltűrni, hogy a koalíciós pártok megismételjek azt, amit 1920-ban követtek eí a választások szabadsága ellen és nyilván fogunk tartani minden visszaélést, amellyel a hatalom birlalói továbbra is fönn akarják tartani az ország lakosságának nagy többsége által gyűlölt uralmukat. A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok prágai Központi Irodája ezért fölkéri szövetkezett pártjaink valamennyi szervezetét, továbbá helyi, körzeti és kerületi választási megbizottainkat és általában fölkér minden ellenzéki érzelmű válasz­tópolgárt, hogy minden tudomásukra jutó visszaélésről lehetőleg a bizonyitékok (ta­nukkal fölvett jegyzőkönyvek, nyilatkozatoké.) közlésével azonnal értesítsék a Köz­ponti Irodát prágai címére (Prága, II., Páírossova 1. ÉL). A Központi Iroda kötelességé­nek fogja tartani, hogy a tudomására jutó jogtalanságokat az illetékes hatóságoknak, a belföld? és külföldi sajtónak és szükség esetén a népszövetségnek is tudomására hozza. Halasztást nem tűrő fontos esetekben a Központi Iroda telefon utján is érte­síthető (teleíonszáma: Prága 22—44.). Magyarország vörös síráséi szlovenszkói kórtesiaton A cseh pártok listáinak magyar szövege botrányosan magyartalan — Garbai, Kunfi, Ró­nai volt magyar népbiztosok a német szociáldemokrata párt mellett agitálnak — Nincs egységes zsidólista — Hodzsa, magyarnyelvű „irredenta*4 plakátja — A P. M H. eredeti tudósítása — V

Next

/
Thumbnails
Contents