Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-01 / 247. (990.) szám

<41 Vasárnap, november 1. Egyszerit történetek Casus belli. A szőkt pompával ékesített budöárjában ültek. A nagyváros keritő civilizációjától : egységes stílusra kényszerített egyformán ; karcsú és fiatal asszonyi lényük betöltötte a finom helyet. Színes selymek uralkodtak a ' falakon, bútorokon, rajtuk és a beszédjükön. Lilás-zöld vázában csodálatos fehér, két szál vízililiom hajtotta kókkadt szárát a cigaret­tájuk hamuját tartó üveg-halálfej fölé. A két asszony megejtő és arrogáns tiltakozás volt miaga a halál ellen. Mint rossz regényekben, a szőke itt is leverte cigarettája hamuját a halálfej orra- csontján. — Csodálatos, — mondotta a beszélge­tést folytatva — hogy milyen régen jóban vagyunk mi már. Anélkül, hogy a legkisebb nézeteltérés lett volna közöttünk. Pedig mennyi alkalom kínálkozott erre! Egy éve ismertelek meg, édesem! — Ez azért van, drágám — felelte a barna asszony, — mert mindenben egyforma ízlésünk van. Nem öltözünk egyformán, sőt nagyon is különbözőképpen, de ruhadarab­jaink összhangját mindketten .mindig nagy­szerűen eltaláljuk. — A múltkor csodáltalak a zöldselyem színházi ruhádért. Költemény voltál benne! És hogy bántál a doktorral! Ellenállhatatlan] vagy, Jolán! újabb kalandod a legsikerületlenebb mind között! — De hiszen az előbb egyeztünk meg abban... — Az előbb egyeztünk meg abban, hogy a finomságnak fontos követelményei van­nak, amelyeket soha sem Ízléses szem elöl téveszteni! — Nem értelek!... — Én sem értelek. Egyáltalában nem vagy tekintettel arra. hogy... — Nohát, tudod, mégis csak furcsa vagy! Ezt igazán nem vártam volna tőled. De körülbelül tudom, hogy honnan fuj a szél. — Miit? Nahát, látod, mindig mondtam, hogy beképzelt, irigy és buta vagy! Csak nem arra gondolsz, hogy én...?! Mondha­tom, higvelejüséged sokkal inkább meglep, semmint... — Ezt a hangnemet kikérem magam­nak!! — Nagyszerű! Még megérem, hogy ön­érzeted is lesz! De tudod, aki a férfiakban annyira nem válogatós, mint te, az csak ne beszéljen!... — Miii? Hát én randevuzok a te lakáso­don minden héten mással?! — Piszok vagy! Mondtam, hogy még egyszer ezt fel fogod használni ellenem! Fújj! Egy közönséges személy vagy! — Te, vigyázz! Nekedmegyek és leka­parok egy réteg festéket a képedről! (így folyt még tovább- Tíz perc múlva a barna sírva szaladt ki a szobából. A szőke szintén sírva borult az asztalra aztán ideges kapkodással egymásután gyújtott tíz külön­böző szinü cigarettára.) Darkó István. Hadi Jelentés a ruszinszkói választási frontról A kormány haditakükája: apró pártokkal szétszedetni az ellenzéki nagy egységeket — Ne légy szerény! Nekünk erre nincs szükségünk! Azt hallottam, hogy Füreden is te voltál a legelegánsabb. A férfiak őrülten szerelmesek voltak beléd, de ezt el is hi­szem. A te testi kultúrád és szellemi rugal­masságod fölülmúlja Paul Qeraldy fantáziá­ját is! — Élvezet nekem a barátságod! Nem tudnálak nélkülözni, drágám! — Ezt a meggyőződésedet egy csók for­májában kell visszajuttatnom hozzád, éde­sem! A barna megtörülte teasüteménytől fi­noman morzsás fezájaszögleteit, végighuzta a rúzst ajkai vékony ivén és megcsókolta a szőkét. A szobalány most egy kisfiút vezetett a szobába. A hatéves urigyerekek matrózru­hás, hosszunadrágos, göndörhaju eleganciá­jával szembetűnő kínnal tanúskodott arról a kétségbevonhatatlan örömről, amely szüle­tése révén érte szüleit. Meghajtotta magát és szólt: — Ayuka azt üzeni, hogy migrénje van és ma nem jöhet a teára! Nyíltan bámulta aztán a két asszonyt. Kutató gyermekszemeit felváltva jártatta rajtuk. A szőke felállott és sejtelmes mozdu­Ungvár, október 31. (Ruszinszkói szerkeszíőségünktől.) A választási szervezkedést elsőnek a zsidók kezdték. A napokban a Zsidó. Közgazdasági Párt megtartotta szervező gyűlését s utána az összes zsidók egyesítésének jelszavával tárgyalásokat kezdett az egységes zsidópárt képviselőivel. Ungár Maréknek és d'r- Reisz Gyulának nagynehezen sikerült az egységet Egyesült Zsidó Köztársasági Párt11 címén megterem­teni. Az antiszemita prágai kormánynak azon­ban nem célja az, hogy Ruszlnszkóban a zsi­dóság mandátumhoz jusson s erős gazdasági nyomással a szidóságot a föltétel nélküli kormánytámogatásra akarja szoríta­ni. Nem számit azonban a kormány azzal, hogy a Magyar Nemzeti Párt liberális reáí- politikája a zsidóságnak minden ko'-míny- párti programnál jobban konveniál. A kor­mánykoalíciónak mégis sikerült annyit kiint­rikálnia, hogy a zsidó egység az utolsó percben felborult. A .Magyar Nemzeti Párt ruszinszkó5 esé­lyeinek gyöngitésére a kormány az iparos és kereskedőpártot alapította. Ennek céMa az iparosságot kivonni az ellenzéki pártok kebeléből. A pártalapitók szoros kancsó1 a tor keresnek a cseh iparospárttal s evégből a párt listavezetőjét, Vince Hugói, Prágába küldték. A második bontó párt a Keresztény Néppárt, melyet Volosin Ágoston alapított acélból, hogy a keresztény jelző felhaszná­lásával főként a városok keresztény lakos­ságát nyerje meg a cseh néppárt részére. Se az iparos párt, se a keresztény nép­i ■kin...■■Iliin iim 'Ilii ,'IHI - 7..I^ lattal egyenesítette ki a termetét. Erre a barna is felemelkedett a székről, jobb térdét lágyan behajliotta, két kezét végigcsusztatta a derekán... — Jól van, Lacika. Mielőtt elmemnél, adj egy csókot — mondotta a szőke asszony tréfásan, de közben má,r kutatva pillantott a mellette álló barnára­— Melyiknek adjak? — kérdezte a fiúcska komolyan. Egyik asszonyról a má­sikra nézegetett. — Amelyiknek akarsz — mondotta meg­mozdulva a barna. — Talán csak el tudod dönteni?! — Ö is rápillantott a szőkére s a szemét olyképpen táncoltatta meg, mint ál­talában szokta. Izgultan állottak egy darabig. A fiúcska végül elmosolyodott, rámutatott a barnára és szólt: — Neked adok, mert te vagy nekem a szebbik! A barna asszony sietve hajolt le és lelke­sen fogadta a fiúcska semmitmondó ajkát. Mikor felegyenesedett, magasabbnak érezte magát, mint mielőtt lehajolt hozzá. A fiúcska elment. A két asszony még egy percig közömbösen mozgott a szobában. A barna újabb cigarettára gyújtott. A szőke meglapozott egy kottafüzetet, leült a zongora elé és végigfuttatta az ujjait rajta. Az állótükörbe fordult és íélremozditotta a fejét. — Most látom, Jolán — mondotta —■ hogy még mindig hordod ezt a tulbaftikolt háziruhádat- Már egynéhányszor tanácsol­tam, hogy küszöböld ki a gairderóbodból. — Ezt és a zöldselyem színházit kedve­lem a legjobban. A Doktor is mondta... — A Doktor véleményére nem vagyok kiváncsi! Az egy hülye ember! Csodálom, hogy a választékosságra újabban egyáltalán nem vigyázol! Ez a két ruhád s ez a leg­pári nem számit arra, hogy Ruszinszkóban mandátumhoz jut, a cél mindössze az ellen­zéki tömegek szétforgácsolása. A kommunis­ták ellen is ez a taktika. Az ugynvezett ,,füg­getlen kommunisták** a sohizmatikusokkai á'io'tak össze és külön pártot alapítottak. A schizmatikusok eddig Prága kedvencei voí iák, annál csattanósabb mostani párlfordulb -•tik­A választási harcot a legkeservesebben a <>ör. kath papság sinyli meg. | A prágai kormány ugyanis a már kiutalt I -ongruát a ruszinszkói görögkatolikus papságtól megvonta. Papi körökben azonban tudnak arról hogy egyes ,.államhü“ papok ennek dacára fovább kapják a kiegészítést. A szociáldemokrata és a cseh agrár párt agitátorai rajvonalat alkotva általános offen- z’vát kezdtek a magyar községek ellen. Röp­ködnek az ígéretek és hullanak a koholt vá- ^ak az ellenzéki pártok fejére. A ruszin és magyar e11enzék hősiesen és sikerrel állja a harcot. A német és Magyar Nemzeti Párt listá­ján egyesült Kisgazda-, Jog- és Keresztény- szociahsta párt ellen ióelőre elkészített sajtó­aknamunka hetek óta tart. A ruszinszkói kormánytagok egyetlen feladata az volt, hogy meghhsitsák a ruszinszkói ellenzéki pártok egyséveshését- Az elkeseredett sajtó- hadiárazonban tökéletes kudarccal végző­dött. Az egységes pfcr1 listáját dr. Paulik Já­nos parlamenti- és Köszörű Károly szenátu- tusi p ár tmegb a f a Ima zaT a!k október ?0-án reggel benyuztoHák a központi választási bi­zottságnak Ezzel az aktussal a választási harcok első fejezete véget ért. Poincwé w>w nppisy’ere. Ma&garorszáé HWMértK és a SflscSUséü Héricsről Louis Marin a tengerhez vezető ut íontossságáróí — Locanio nem számit — A társadal­mi erők konzerválása Magyarországban — A P. M. H. eredeti interuja. — Párls, október 31. Louis Marin a Poincaré kormánynak volt a tagja és a Nemzeti Blokk bukása óta, a francia ellenzék egyik vezére. Egyike a legműveltebb franciának: ügyvéd és tanár, a bölcselmi rend­szereket époly alaposan ismeri, mint a pénzügy legaprólékosabb kérdéseit. Egyike ama kevés franciának, aki ismeri a földrajzot, beutazta az egész világot és soha se téveszti össze Buda­pestet Bukaresttel. Magyarországon is járt még a háború előtt. Ismeri Budapestet. „Ha egyszer rá fogok érni pihenni — mondja — a Margit­szigeten szeretnék élni pár hónapig.11 De ismeri a vidéket is, a magyar televényt és a parasztot. Mindkettőnek őszinte bámulója. Mint Nancynak és Franciaország keleti tartományainak képvise­lője, a legnagyobb fokú bizalmatlansággal visel­tetik a német politika iránt, amelyben még mindig a „porosz csizma11 rendszerének folyta­tását látja. Louis Marin nem hisz Locarnóban, nem hisz a németek jóhiszeműségében, nem hisz a francia-német közeledés tartósságában, még „a francia vas- és a német szén14 (helye­sebben koksz) vagyis a német-francia gazda­sági együttműködés lehetőségében se. „Hogyan bízhatnánk bennük — mondja — mikor még a gazdasági tárgyalásokat is felhasználják arra, hogy a versaillcsi szerződést mindenképpen kiforgassák. Hiába kötünk a németekkel. írásbeli megállapodásokat, ha a kölcsönös bizalomnak a szellemét nem tudjuk bele vinni. Egy olyan népben, amely a lojalizmusnak legkisebb jelét se adta nem lehet bízni: e nélkül pedig a szerző­dések nem érnek semmit.11 Egészen más a véleménye a magyarságról, amelynek nyílt, egyenes jellemét és a politi­kájában is érvényesülő lojalizmusát nagyon nyomatékosan hangoztatja. „Mindnyájan tisztában vagyunk azokkal a súlyos áldozatokkal, amiket a trianoni szerződés Magyar- országtól megkövetelt; annál nagyobb elismerés illeti Magyarországot, hogy elvállalt kötelezett­ségeinek becsületesen eleget tett (fairé honneur á sa signature). Készséggel elismerjük, hogy Magyarország lojálisán végrehajtotta a békeszer­ződés által előirt leszerelési kötelezettségeket úgy, a hadsereg létszáma; mint a municiógyártás, a légi forgalom és a békeszerződés összes kato­nai pontjának tekintetében. Franciaországban a magyar politika kialaku­lását növekvő érdeklődéssel kisérjük. Magyar- ország volt az, amelyik az összes európai nemzetek közül elsőnek ismerte fel, hogy a világháború legveszedelmesebb Öröksége: a gazdasági és szociális káosz; és elsőnek valósí­totta meg, amire jelenleg Európának a legnagyobb szüksége van: a társadalmi rendet. Ezzel Magyarország egy a destruktív törek­vésektől feldúlt Európa közepette a társa­dalmi konzerválás bajnokává lett és vivta ki magának a jövendő történetírójának elis­merését. Bár rokontalanul áll Európában, jövője telve van ígérettel. Alapítom ezt a véleményemet arra a hitemre, hogy az emberiség történeiében a morális faktoroknak és az u. n. imponderábilták- nak fontos szerep jut. Ilyen erő a magyarság faji öntudata, hite történelmi hivatásában, ragasz­kodása múltjának nemes hagyományaihoz. Ma­gyarország másik nagy ereje, hogy mezőgazda- sági állam. Ha a háború előtti gazdasági helyzet az ipari államoknak kedvezett, meggyőződésem, hogy a háború után a jövő — még egy évszáza­dig — az agrár államoké. Ennek az eltolódásnak a jelei a gazdasági életben már is felismerhetők. Gondoljuk csak meg, hogy mi volt a földművelő standard of life-je a háború előtt: A saját terme­léséből mit se élvezett, búzáját eladta, kivitte külföldre, maga pedig rozskenyérre szorult, vagy még rosszabbra. A magyar paraszt épp úgy, mint az oláh, amelyik pláne kukoricamálén ten­gődött. Ma már a helyzet megváltozott: a föld­művelő ma már saját munkájának termékét fogyasztja egész Európában, egész Indiáig és a gyarmatokig. A mezőgazdasági országok elsők­nek fogják gazdasági felépítményüket alátámasz­tani és megerősíteni. Ezért bízom Magyarország jövőjében. Rendezett társadalmi viszonyok között a gazdasági jólét hamarosan vissza fog térni, amint ennek jelei már kezdenek is mutatkozni. Mezőgazdaságára támaszkodva, olyan iparágakat teremthet magának, amilyenekre éppen szük­sége van. A kisebbségi kérdésről elismerem, hogy igen fájdalmas problémát jelent. Az anyaországtól elszakított nemzeti kisebbségek sorsa csak­ugyan akadályozhatja az annyira szükséges klengesztelődést. Meg se hiszem, hogy ez a kérdés legyőzhetetlen nehézségeket idézne elő. Az a véleménj^em, hogy az idő meghozza a maga orvosszerét. Addig is, a nemzeti kisebbségek uj hazáik széleskörű tör­vényhozási intézkedéseiben („large législature11') kell hogy biztonságukat és jogaikat feltalálják. Véleményem szerint az egyetlen nyugtalanító pont az ország jövője szempontjából' nem a ki­sebbségi, hanem a tengeri ut kérdése. A tenger­hez vezető ut minden államgazdaság számára nélkülözhetetlen; és ennek hiánya befolyással van egész külpolitikájára. Csehország például tengeri kikötő hiijában kénytelen árult Németország területén ke­resztül küldeni Hamburg kikötőiébe. Innen van az, hogy a cseh diplomácia kénytelen egy kicsit kacérkodni Németországgal. Mint másik példára, hivatkozhatom a háború előtti Szerbia helyzetére, amely a tengertől el­zárva nem tudott termékei számára levezető te­rületet találni; s az igy előállt gazdasági feszült­ségből robbant ki az 1914-iki világkatasztrófa. A tengertől való elzártság az egyetlen homályos pont Magyarország jövendőjének fényes horosz­kópján is. ^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ < MINDEN SZAVAZAT A NÉPFELSÉG £ J EGY RÉSZE: GYAKOROLD 3 FELSÉGJOGODAT. ► Azon hölgyeknél, akik szalonokat, koncerteket, színházakat láto­gatnak, föltétien megkívánta tik a kifogástalan tiszta, üde és gondozott arc. Hölgyek, akik ezen főkellék elérésére töreksze­nek. forduljanak bizalommal az „Iza" legdiszkré­tebb, legrégibb s a legmodernebb kozmetikai in­tézethez, ahol az összes arctisztátalanságot a leghatásosabban távolitják el. A lent megnevezett garnitúrák megkönnyítik a nb- hölgyeknek a szerek megválasztását. Mind­egyiknél pontos használati kioktatás mellékelve van. Mindennapi toilette-garnitura, amely az arcot Simítja, fiatalítja, a szépséget emeli, bátran mond­ható, hogy a legkényesebb kívánságnak is megfelel Ke 47.—, nagyobb garnitúra Ke 77.— Zsíros, pórusos, mitesszeres, fényes arcnak való szerek pontos kioktatással. Eredmény mutatkozik már az első használatkor. Kő 40.— Mellerösitő és fejlesztő garnitúra, melynek hatása csodálatos. Kő 77— Hajápoló garnitúra, amely a haj gyökéréit erősíti s a hajat selymessé és dússá teszi. Kő 77.— Karok, nyak, kebel fehérítéséhez szükséges garnitúra Kő 77.— ! Már nem keli ősz haj!! lljdonság ! Henriével műiden árnyalatot lehet elérni! Grand-toilettekhez szükséges apróságok külön is kaphatók. !! Szokatlan olcsó árak !! Bárminemű speciális kérdésre is azonnal, posta- fordultával válaszolóik. — !! Naponta postai szétküldés !! — ,»IZA“ kozmetikai intézetből Bratislava, Steíanik u. 19, II­Houdek Rudolf Vinourady, Fochová 25 elsőrendű bő! és úri szabóíerme mérték szerint, ÜF* Valódi angol szövetek

Next

/
Thumbnails
Contents