Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-04 / 249. (992.) szám

Széchenyi István példaadása (fi.) Prága, november 3. Pontosan száz esztendővel ezelőtt, 1825 november 3-án adódott elő a pozsonyi dié­tán a nagy esemény, hogy Széchenyi István gróf, a -fiatal huszárkapitány a legnemesebb elhatározással, amelyet a magyar történelem följegyez, birtokainak egy egész évi jöve­delmét fölajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia céljaira. Száz esztendeje annak, hogy a magyar tudománynak ez a hatalmas intézménye létrejött. Hála Széchenyi István páratlan ál­dozatkészségének. a magyar nemzet huszon­két esztendővel az osztrák németek és hat­vanöt évvel a csehek előtt tudta fölépíteni akadémiáját, minden nemzeti kultúrának ezt a betetőzését és megindítani tudományunk­nak, irodalmunknak és művelődésünknek azt a káprázatos .fejlődését, amely az elmúlt év­században mi nálunk végbement. Széchenyi halhatatlan érdeme, hegy ily hatalmas len­dületet adott egy nemzetnek, amely néhány évtizeddel előbb még dermedt aléltságban fogadta, tűrte és szenvedte végig Mária Te­rézia németesitő törekvéseit. Bessenyei, Ka­zinczy és Berzsenyi csak nemrég láttak hozzá a magyar nyelv fejlesztéséhez, csak nemrég rázták föl a magyarságot álmából, a modern magyar nyelv,még nem it yé-ikui'í ki egészen és Széchenyi máris a legnagyobb föladatok elé állította és azok megoldására képessé is tette a nemzetet. Legnagyobb fiá­nak ezért örök hálával tartozik a magyarság. A mai centennárium az egész müveit világ ünnepe és Európa minden országának minden reprezentatív tudományos testületé részt vesz benne. Mindenütt csodálattal .em­lékeznek meg arról a férfiúról, aki. messze megelőzve kortársait, a legnagyobb kulturá­lis- alkotások lehetőségét adta meg eladd'g ismeretlen, elmaradt népének. Mi magyarok azonban e napon ne feledkezzünk meg ar­ról, hogy az, amit Széchenyi száz évvel ez­előtt tett. nemcsak hatalmas kulturális csele­kedet, de egyszersmind korszakalkotó poli­tikai esemény is volt. Nemcsak abban az ér­telemben, hogy ez is, mint minden nagy kul­turális alkotás, politikailag is serkentőleg ha­tott a nemzetre, hanem főként azért, mert Széchenyinek ez a bemutatkozása kiindulási pontja volt a reformkorsza'knak, amelynek eredménye az európai fejlődéshez elevenen bekapcsolódó modern Magyarország lett. A magyarság ma száz esztendeje lépte át az uj kor küszöbét. Nehéz körülmények között történt meg ez a lépés. Magyarország uralkodója akkor a minden haladástól fázó Ferenc császár volt, legfőbb kormányzója pedig Metternich kancellár, akinek -neve még ma is kellemet­len képzeteket ébreszt minden haladó' gon­dolkodású emberben. Ez a kor a szentszö­vetség kora volt, amely .a nemzeteknek min­den megmozdulását bűnnek tekintette a tör­vényes rend ellen és az országot légmente­sen el akarta zárni a modem eszméktől, a kulturális és gazdasági fejlődés minden sza­bad áramlásától. Ily nehéz viszonyok között lépett ki a közélet porondiára Széchenyi Ist­ván és vívta meg harcát két front ellen: a kormány ellen, amely a magyarság nemzeti jogait elismerni és fejlődését előmozdítani nem akarta, hanem a kényelmes kormányzás kedvéért azt németté, szegénnyé és műve­letlenné akarta tenni és másfelől a nemzet ellen, amely az „extra Hungáriám ..szűk perspektívájából nézte az eseményeket, amelynek társadalma beteg volt minden ré­tegében és amely a jozefinizmus rendszeré­nek reakciójaképpen szinte ösztönösen vé­dekezett minden haladás ellen. Széchenyi István, mint egy modern Jeremiás, kénytelen volt kíméletlenül ostorozni nemzete bűneit, társadalmának vétkeit és a vezetők tunya­ságát, hazájának szörnyű közviszonyaival szemben Anglia viszonylag paradicsomi köz­Uj tlarx-horműng Németországban? Csak Hindenburg tartja Luthert — Minden a Rajna vidék gyors kiürítésétől függ — Schiele volt nemzetipárti miniszter szenzációs nyilatkozata Berlin, november 3. Luther dr. kancellár sorsa ma fog eldőlni a jobboldali pártok ve­zetődnek értekezletén. Annyi mindenesetre valószínű, hogy a német nemzetiekkel való kapcsolata megszakadt s ha nem kerül a sor a parlament föloszlatására, akkor csakis a baloldali nagy koalícióval lehet a helyzetet megoldani. Azonban a szociáldemokraták, a de­mokraták és a centrum szívesebben lát­nák egy centrum párti képviselő kancel­lárságát, mint Luther dr. vezetését, aki —•akármekkora érdemeket is szerzett külpolitikai téren — mégis csak a jobboldali pártok exponense. Annyival inkább helyes­nek vélik a kancellár kicserélését, mert a locarnói eszme hordozója tulajdoniképpen Stresemann külügyminiszter, aki továbbra is kellő egyetértésben dolgozhatna az uj kan­cellárral. Szóval csak Luther lenne az áldo­zat, mert helyébe vagy Marx, vagy Wirth kerülne. Viszont Luthernek is van erőssége Hin- denburg elnök személyében. Mikor a német nemzetiek Locarno ellen fordultak, Hűiden - burg le akarta vonni tulajdonképpeni párt­jának viselkedéséből a konzekvenciákat s lemondási szándékát hangoztatta. Csak Lu­ther tudta eltéríteni elhatározásától. Hinden- burg most is ragaszkodik Lutherhez s abban a pillanatban, amint ez lemondana, ő sem maradna meg az elnöki méltóságban. Minden attól függ, vájjon az antantkor mányok teljesítik-e azokat a szóbeli ígé­reteket, amelyeket Locarnóban adtak Luthernek s hogy a locarnói szerződés aláírása esetén azonnal kiürítik a Rajna- vrdéket. A düsseldorfi kereskedők tegnapi össze­jövetelén a rajnavidéki kereskedők szónoka kijelentette, hogy ők határozottan Locarno mellett vannak, de csak abban az esetben, ha a Rajnavidék kiürítése — még a ratifiká­lás előtt megtörténik. Ugyanily értelemben nyilatkozott a Vossische Zeitung is. A mai pártvezér-értekezlettől a szociál­demokraták sokat várnak. A Vorwárts kije­lenti, hogy öt perc alatt meg lehet egyezni, ha a szándék meg van s ha ez a szándék abban nyilvánul, hogy a parlamentet azon­nal föloszlatják. A francia szocialistáit Painlcic ellen Megingott az uj kormány helyzete — Kétséges a mai kormánybemutatkozás Páris, november 3. Tegnap éjjel a miniszterek és államtitkárok Painlevé vezetése alatt kétórás kabinetülést tartottak, amelyen kizárólag a kormánynyilatkozat megszöve­gezésével foglalkoztak. A Havas-ügynökség szerint a kormánynyilatkozat a pénzügyi problémával kezdődik, a pénzügyi egyensúly föltétien szükségességét hangsúlyozza s en­nek következtében a néphez folyamodik és áldozatokat kér. A vagyonleadás fontossá­gáról is szó van benne. A lakosság nemzeti érzelmére való hivatkozáson kívül, pozití­vumokat még nem tartalmaz, mert a végleges pénzügyi tervet csak a jövő héten nyújt­ják be a kamarában. A belügyekben a szociális biztosítás szükségességéről s a katonai szolgálat idejének egy évre való lerövidítéséről is szó! a nyilatkozat. A marokkói kérdé­sen kívül Szíriáról is megemlékezik s a kormány kilátásba helyezi, hogy polgári sze­mélyt küld kormányzónak Damaszkuszba. A szocialista pártok tegnap éjjel Painlevé miniszterelnökkel való tanácskozásuk után éjjeli ülést tartottak, ameíy seggel 3 óráig tartott. Léon Bilim beszámolt a miniszterelnök­kel való tárgyalásáról. A beszámoló után élénk vita keletkezett. Két határozaííerv me­rült föl: az elsőt a mérsékelt Renaudel tette, a másikat Paul Faure. Renaude! azt aján­lotta. hogy a szocialista párt szavazzon bizalmat az uj kormánynak, de követelje, hogy a kartell a Herriot-íéle politikát folytassa. Faure szerint már a mai bemutatkozón fejezze ki a Párt bizalmatlanságát az uj Painlevé-kormánnya! szemben. Végül is 203 szavazat­tal Faure Indítványa győzött, úgy, hogy a szocialisták a kamarában nem szavaznak a Painlevé-kormány mellett. Ez a határozat teljesen megváltoztatja a tegnap esti helyzetet. Egyelőre nem tudni, vájjon Painlevé a szocia'Isták bizalmatlansága dacára is bemutatko­zik a kamarában és számit esetlen a jobboldal támogatására, vagy pedig azonnal lemond. A francia főváros a legnagyobb izgalommal várja a miniszterelnök határozatát. A kormány elhatározta lemondását Páris, november 3. A Painlevé-kormány beavatott körök jelentése szerint elhatá­rozta visszalépését. Eddig még nem biztos, vájjon a kabinet még a parlamentben való bemutatkozása előtt lemond, vagy pedig megteszi nyilatkozatát, A kamara folyosóin élénk mozgalmasság uralkodik. Minden képviselő meg van győződve arról, hogy a lemon­dás elkerülhetetlen. Valószínű, hogy most már csak a Herriot-kormány jöhet, amelyet a szocialisták is akarnak. — Az uj krízis hatalmas frankesést idézett elő. Az angol font, amelyet reggel 116.10-eí jegyeztek, délben már 117.25-re ugrott. A Magyar Tudományos Akadémia országos cenfeimáriuma Budapes, november .V (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonálja.) A Magyar Tudotnánvos Akadémia száz éves fordulóját ma ülték meg országos ünnepség keretében. Az ünnepségen résztvett a mai Magyarország minden számot­tevő politikai s tudományos előkelősége s az egész ország lakossága, valamint a külföldi tudományos társaságok kiküldöttei Az ünnepi beszédet Berzeviczy Albert, az Akadémia elnöke mondotta, majd Balogh Jenő főtitkár beszélt. visszapPkmtást nyújtva az Akadémia alapításá­nak s eddigi működésének éveire. Szinnyei Jó­zsef a magyar nyelvtudományról, Négyessy László a magyar nyelv fejlődéséről tartott azután előadást. Végül Horthy Miklós kormányzó üd­vözölte az ország nevében az Akadémiának nemzetfejlesztő működését. Az osztrák hivatalnokok elhatározták a sztrájkot Bécs, november 3. A kormány és az ál- íamhivatalnokok a fizetési differenciák miatt nem tudtak megegyezni. Ennek következté­ben Ausztria hivatalnokai csütörtök reggel sztrájkba lépnek. A hatóságok minden intéz­kedést megtettek a várható zavargások el­kerülésére. Szerdán a kormány még utolsó kísérletet tesz a nézeteltérések eloszlatására. A sztrájk annál veszedelmesebb, mert a hi­vatalnokokkal együtt számos iparág, igy fő­leg a pékség is sztrájkol pillanatnyilag az osztrák fővárosban. A magyar nemzetgyűlés elfogadta a peugőjavaslatot Budapest, november 8. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti (telefonon: A nemzet­gyűlés mai ülésén általános olvasásban elfo­gadták a kormány pengőiavaslatái, amely szerint az átszámítási szorzószám 12.500 lesz. Az ellenzék részéről beadott módosító í n diltványoík at e'1 v e te tték. Béketárgyalások Ahd el Krímmel Páris, november 3. Az Exelsior jelentése szerint Abd el Krím két megbízottja Fezbe érkezett, hogy tárgyaljon Steeggel, Marokkó uj francia kormányzójával. Ugyanez a lap je­lenti, hogy Színia civilkormányzójává Henry Jouvenel szenátort nevezek ki. Riza Khán lesz az ni perzsa sah London, november 3. A Morningpost te- heráni értesülése szerint Faronghi pénzügy- minisztert kinevezik perzsa miniszterelnökké. A kormány intézkedéseket tett a nemzet- gyűlés összehívására. Biztosan állítható, hogy Riza khánt a nemzetgyűlés sahhá vá­lasztja. Az angol sajtó nyugalommal kíséri a perzsiai eseményeket és Riza khánt szim­patikusnak találja. A brit érdekeket semmi sem veszélyezteti Perzsiában. állapotaira rámutatni és figyelmeztetni a nemzetet, hogy Magyarországon kívül job­ban élnek, megelégedettebbek és boldogab­bak az emberek. Anglia különböző társadal­mi és gazdasági berendezéseit akarta átül­tetni hazája földjébe, ennek a boldog népnek utánzására szólította föl a magyar társadal­mat és végül is a csodával határos esemé­nyeket sikerült elérnie: megmozgatta a ma­gyar társadalom minden rétegét, megindí­totta a modern egyesületi életeket, műkö­dése hatásaként kaszinók és olvasókörök alakultak mindenfelé, megindult a gőzhajó­zás, fölépitődöft a Lánchíd, kezdetét vette a híressé vált magyar lótenyésztés, egyszóval megszületett az Uj Magyarország. Publicisztikánkban gyakran szokták szembeállítani egymással Széchenyit és Kos­suthot és a két nagy magyar államférfin kö­zül hol az egyiket, hol pedig a másikat na­gyobbnak, jelentősebbnek tüntetni föl a má­sik rovására. Kétségtelen, hogy Kossuth Széchenyinél inkább személyesítette meg a nemzet ideáljait, szabadságtörekvéseit és temperamentumát, de egy pillanatig se fe­ledkezzünk meg arról, hogy Kossuth sikerei elképzelhetetlenek lettek volna a Széchenyi úttörő munkája nélkül és hogy Széchenyi a nemzet lelkének egy másik törekvését: az alkotás vágyát testesítette meg. Amiként Petőfi a nemzet ama részének költője, mely­nek izzó vérmérséklete és szinte elérhetet­len az ideálja, Arany pedig a nemzet ama részéé, amely csöndesen, kötelességtudóan. fáradhatatlanul túrja a földet, úgy Kossuth a nemzet magasba törő vágyait, Széchenyi el­lenben az alkotó, pozitív nemzeti munka megtestesítője. E két irány, minden külön­bözősége ellenére is, elválaszthatatlan egy­mástól, mindörökre párhuzamosan fog ha­tást gyakorolni a nemzet politikai célkitűzé­seire, mert alkotó munka nélkül a nemzet soha nem érheti e! eszményeit, ideálok nél­kül pedig nem kap szárnyat, nem kap lendü­letet az alkotó munka. Széchenyi a pozitív munka apostola volt és abból a fölfogásból indult ki, hogy a nemzet politikai eredmé­nyeket mindaddig el nem érhet, áruig társa­dalma szervezetien, kultúrája nem fejlődő- képes, gazdasági élete szegényes. Senki sem fogja tagadni, hogy a nemzetnek az ideálok mellett pozitív munkára is szüksége van és ezért Széchenyi példaadása ma is aktuális marad. J Wr _______ iÉ It fiföfixetéaá Arak belföldön: évente 300, . félévre 150, negyedévre 76, havonta 0$*^* 26 Ké: külföldre: évente 450. félévre . M!0yw -mri.il JW iW nnpr .minrair *&****?> ||ir 225, negyedévre 115, havonta 39 Ki­.F/ÜFlIO eoves szám Ara. igojg f JcG aB “mb irnl|1^r Sí Ml &B9 JS Szerkesztőség: Prága, IL Stépánská W MM 11L MM Mg Mr S m Mr M H. Jm ollce 16/UL Telefon: 30-3-49. Ktadó­fii t*®^**8** A ^ hivatal: Prága, L, Lllíová ullce 18. Te!.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha, Jt Sztovenszkói és Stusztnszkói Szövetkezeit tííenzéfti Smtiok m&íiiik^sí nopiíapjc JidmistisxÉvatiiv töszewfcesztő®zurdinwjÉ JCászSó ssegföessfő- 'Jsűzmei

Next

/
Thumbnails
Contents