Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-28 / 270. (1013.) szám
4 Szombat, november 28. ymGAIJMGIAÍtfffRrAP Penicskn Nálunk, magyaroknál Jórsáka, Jóska lett volttá, de a morva falucska, ahonnan ideszakadt közlegénynek, Pepicskunak becézte. Pep'csiku kedves és ideális prototípusa volt a fajának. Színtelen-szőke Iobogós haja volt neki, meg szóiké, ritka-szálu szempHílája, nrlmt a fiatal borjuknak, a szeme pedig naiv, fénylő, vizes-kök, bárnész két bogyóHidi-Péter Borcsáva!, a írissüábu és kedves- szavai magyar cselédkével egy estén ismerkedett meg, amikor inge rk ed ős és zabolátlan bakateropó- vad kedélyes „rnauctát** harsogott a lány felé. Borcsa gyeretomó-d felujjongott a tréfára és huncutul vísszabókolt. Pepiesücu természetesen ott maradt a kapuban és a két ide genfi elícü, idegen- szám eselédsors ismerkedni kezdett- Eleinte jelekkel értekeztek, aztán a fiainak kibukdácsolt a száján egy-két magyar szó is és a végén szépen megértették egymást. Na meg aztán nem Is volt valami elvont a témájuk. Azontúl Pepicsku minden este tisztelgett Bo- risikáná'l. Nem a konyhában — az ki volt kötve még a félfogadás napján —, egyelőre csak a gangra merészkedett, a konyhaajtó elé, athol csendesen elüldögélt a falócin. Ez már a második stáció volt, a kaputól a gangig. Ennél már csak az volt boidogíitóbb vívmány, mikor egy este — ó vágyak beteljesedése! —- beesett, betáncolt, bejöhetett a konyháiba. A naccsága maga hívta, hogy nagy munka van bent, ha akar, segíthet Boriskának. Pepicsku nyakig beleesett a boldogságba, látva, hogy a lány egys;zerü szivében is nyiiogaí- ja az ajtót és örömes elégedettség pirosszin stráf- ját tűzte a mellére, amint a derűs kis polgári konyha hősévé avanzsáltLassan mindenki megszokta Peplcsiknt, mim-t egy régi és kedves kis Ism-lomot, igyekezett hasznosít a,ni is magát, többször ngorkás üvegeket cipelt el a kautiubók egérfogót fabrikált, este cipőt tisztított és Boriskának ő hozott be vizet meg fát. A konyha is ragyogott, citomáskodoft, mióta a lány minden nap szeretettel, vággyal Pepicsku jöttét leste. A tepsik hátán fényiuintákat smirglizett szimrnetriásan és a komisz csipkefiiggönyke szegére piros papír rózsákat szrmozott. Sokat beszéltek a szerelemről a munkatlan. esti órák csendjén es Pepócsku a távoli morva falucskát ismertette, ahová a szolgálat után magával viszi a lányt, megcsókolták egjrrrást sokszor, fiatalosan, erősen, aztán Boriska vacsoramaradékkal, délről elteüt süteménnyel ksnálgatta a fiút. így ment ez minden este. Pepicsku hazament Morvába. Boriska oda- boriit a vállára és idétlen, nyávogós. fájós hanggal sirt és egy pakkocska pogácsa szimbólumában nyújtotta át a szeretetét- Pepicsku is sirt, de enyhébben és említette, hogy mihelyt megszerzi , az iratokat, eljön és megeskíisznek. Aztán magam láttam Boriskát, mikor egy hónap múlva levelet kapott Morvából. Mosogatás ‘ közben toppantott rá a meglepetés és azonmód , vizesen és boldog mohósággal utána kapott a levélnek. Ez állt a levélben: „ . . . Kcdvesz én Boriska. Ifchon leni holdak- Mén uszony enyém evet 1 maga sütemin, ió volt neki. Köszönünk. Pepicsku-** ' Hidi-Péter Borcsa, Tiszabe-cs szolgáló, szerel- 1 mes, tiszta, primitív gyermeke, ámultán olvasta az Írást. Kifutott kéményhusu arcából a vér és \ könnyesen, alázottan, eltorzult szájjal belenézett ( a levegőbe. Hiába vigasztaltam, hogy hát majd , lesz más, a férfi mind ilyen, az urfaita se jobb — ‘ nem használt serrrn.it Csak sirt, sirt esetten a fájdalomtól. mint egy gyerekEstefelé mégis e’enyhüit, csendesedett. Egyszerre megszólalt csendesen, inkább önmagának 1 szólt, mint nekem: l — Nem baj. Jobb is így, legalább hazamegyek i Becsre a krump’ivájáshoz ... t H:di-Péter Borcsa lelkében valami ataviszti- r kus, föíldszagu. kukorlcahántós emlék foiíotta holt- tá a fájdalmat. Nagy Mid. e & budapesti csehszlovák konzulátus m©gs?ar okunk állairapolgávsisof ígér Repatriálásra szólítottak föl egy bírósági fő lisztet — Odaát gavalléria — itthon jogfosztás — Sa ját tudósi tónk tói — Komárom, november 27.— Míg itt az-t kell sajnosán tapasztalnunk, hogy mindenkinek illetőségébe és állampolgárságába belekötnek és ezrével tolnák át a határon az itt települt magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat, addig Budapesten ennek homlokegyenest az ellenkezője történik. A budapesti csehszlovák konzulátus a szivén viseli az itt született és odaát élő magyar véreink sorsát és azokat repatriálásra hívja fel, amint az alábbi hivatalos levélből is kitűnik. Jókai Lajos, tasi járásbíróság5 irodatiszt aki Komáromban született és itteni őslakos család tagja, korábban a komáromi törvényszéknél teljesített szolgálatot, íö év óta pedig a tatai járásbíróság ’roda- főtisztje, tehát kétségte’en magyar állampolgár. Magyarországon nem történtek olyan cifra dolgok, mint Csehszlovákiában, hogy kineveznek magasabb rangoszíályba bírákat és állami tisztviselőket és egy hét múlva azt közük velük, hogy állampolgárságukat meg- semmisi tették. A budapesti cseh konzulátus ellenben finom hivatal, amely az itt született magvar ajkú állampolgárokat visszacsalogatja. íme Jókay Lajoshoz intézett levele, mely magyar nyelven ;rva ekképpen hangzik: T ekintetes Jókai Lajos járásbirósági irodafoíiszt urnák Tata A szlovenszkói teljhatalmú minisztérium 43641—25. számú rendeleté folytán felliivat'k, hogy magyar á'lamnáí viselt tisztségéről a jelen felhívástól számított Í5 napon belül köszönjen le, mivel ellenkező esetben fenti minisztérium az 1879. évi L. t. c. 30. § értelmében fog eljárni és személyére nézve a csehszlovák álamipolgárság elvesztését fogja kimondani. A jelen felhívás vétele után a fenti határnapig szíveskedjen válaszolni. A konzul helyett Lankai dr. s- k. A konzul ur megható fgyelmét c*ak éppen az a lényegtelen körülmény kerülte ki, hogy mi lesz Jókay Lajossal abban az ecetben, ha„csakugyan lemond 15 nap alatt hivataláról a magyar államnál, folyósit-e részére a cseh állam nyugdijat, vagy átveszi-e szolgáltába? Mert az a megtiszteltetés, hogy a teljhatalmú miniszter hajlandó Jókay Lajost csehszlovák állampolgárul elismerni, ezek nélkül yen piától értékűvé válik. Mindenesetre érdekes eset az áLampolgár- sági dzsungelben Jókay Lajosé. Hazug eset volt amikor a teljhatalmú miniszter vasutasoknak. csendőröknek fináncoknak megtagadta a nyugd”a‘, mert a pröletárd!ktataira alatt nem tudtak hazajutni e erriatt a fejükre citálták, hogy közben a mavyar államot szolgálták, tehát a csehszlovák állampolgárságukat elvesztették. Néha a teljhatalmú mtetetemte-r te lágyul a szive, de úgy látsz'k csak olyan esetekben. amikor arra nincs szükség. A predmosti lelet A század leguagyobbarányu preh'sztorikus 'eVedezés* — Kőkorszakheli tömegsírok — A legrégibb emberi kéztől eredő skulptura A tekintélyes Mustrái ed London News legújabb számában egy kiivá-.ó angol tudós az idén felfedezett predmosti leletekről azt írja: „As wonderíul as fche Tutankamen iind.“ Ebben a rövid mondatban nagyon sok van. Tulajdonképpen egy sorba helyezi a predmosti leleteket a világszerte olyan óriás' feltűnést keltő faraósir feltalálásával. Első pillanatra azt gondolná az ember, hogy gazdag kincseket találtak Predmostban h'szen a luxo- ri királysflT is* mérhetetlen k'nőseket takart. Az uj lelet nem hozott sem kincset, sem drágaságokat. Rengeteg csont • és kőszerszám, ezenkívül apró szobrocskák és használati ár- gyak kerül.ek elő a föld alól, amelyeknek természetesen óriási jelenlőségii tudományos értékük van. Predmost egy kis morva falucska, Prerau közelében. A község közelében termékeny lapály terül el, amelynek északnyugati részén mészkőből álló domb feksz’k. Az altalaj főleg mészkőből áll. Az évezredek a repedéses mészkőbe rengeteg barlangot és folyosót vájtak, agy hogy a vidéket ezért termékenységétől eltekintve morva karsztnak hívják. Két felületi folyó szánba végig a vidéke* a Mórává és az Orda- Ezenkívül egy földalatti vízfolyása is van a „Haná“-nak, ahogy az ottani lakosság a s'ksá.got nevezi — a Punkva. Ez a kis fo'yócska földalatti barlanglabirintusban folyik. Tömeglakások a föld a'aít A Hana-s:kságot már a legrégibb komorban lakták. (Chdleén.) Tekintettel arra. mgy azon a természetes útvonalon fekszik, amelyen keresztül az ember valószínűleg belső Azs'ából ide vándorolt, már a legősibb dők'tö'l kezdve volfak telepesek Hozzájárul ehhez az alkalmas fekvéshez még az a tény is, hogy a vidék valamikor rendkívül gazdag ehetett vadban, halban egyaránt- A vidéket ebben az időben valószínűleg sűrű erdőség bori tóttá. Az ősember védelmi szempon'ból őkép barlangos vidékeken élt, ahol a természet Önként nyújtott neki véde’met. kéteégte- . nül sok ellensége ellen. A földalatti Punkva ólyócska különböző időszakokban káváit és ‘■'hagyott bariauglabirhTusai kiváló menedé- cet nyújtottak a predmosti ősembernek. 1898-ban kezdik a tudósok első Ízben áfkn- atir a barimig rendszert. Ahso’on dr. a leg- íjabb leletek fe'fedezőte 1905-ben több na- x>t tölt a barlangban- Már akkor az a meggyőződés érlelődik meg a tudósokban., hogy t barlang rendkívül gazdag lelőhelye lesz a Tkot'czakbeli ember in ara dvánvainak A szörnyén yos barlang valaha valóságos tömeglaAz Un lélegzése | könnyebb, szabadabb és kellemesebb lesz, a dohányzás és a szeszes italok kellemetlen ize azonnal megszűnik, ha naponta |j| AlPA I menthol-sósborsze- l|| szes oldalfal öblö- m geti száját. Ez jelenleg a legjobb és legolcsóbb szájápo- «| 1# szer. Vigyázzon arra, hogy jól zárt és sértetlen üvevet kapjon ami az u'án- tÉ zatoknál nem élezik. Vigyázzon és mást ne fogadjon || eh mint a valódi ALPA gj MENTBŐL SOSBORSZESZT. || •Mindenütt kaphatói kás lehetett. Az ott talált rengeteg csont és . Használati tárgy töredékei után ítélve egyes időkben zsúfoltan élhettek itt az emberek. 3 és fél méteres medvék A rengeteg maradványból hosszas vizsgálódás után kiderült hogy az edd'g ismert ■ kőkorszakbeli rétegek m’nden egyes tagja képviselve van. Az Acheuleén. a Moustérien, Auriiguacíen. Magda lén hu. Solutreén nyöma’t egymás után sikerűit felfedezte. A legor'mi- tivebb ősembertől a fiatal kőkorszakig lakott volt a predmösíi barlang'abiriivus- Rendk:vül érdekesek voltak azok a csontvázak, amelyeket a kulterrétegek között hálálták. Az oroszlán. hiéna, rénszarvas a farkas és barlangi medve csőn'vázának órási tömege került ki a harangból. Meglepő nazv. eddig hat teljes csontvázát sikerült össze állitenn a bar Hugi medve hatalmas péMánva’bóh Az áha* hátsó ’á'Kten áTlva elérte a 3 és fM matert. A kőkor- beü embez bátor leeénv lehetett amikor ez* * 'iata1,n,a<; á’b'ot megtámadta A f/'e,ir,etes állat meg na.g^mbb vob mint a brrhedt amer'- ka! gr'zz'v medve, melyet ló1 teje zéróit vacl-'^r h r'Ván m°r me0'* átrakni. Rn-v bel veti 26 hód csont váz a* találtak. Az állatokat való^zl- m'tleg va’am-1' V?>faQ-z*rAf3 érhette és pusz‘it- l,atfa el ew belvon. KtiT«Vben ’T na>gvr«n gva- kor: cson*vá7niV arra mutat, hnev baldan nagv számban <Nlicf*eV bt ezek a ma, úgyszólván kipusztult rágcsálók. A mammubtemető A barlangrendszer pontosan átkutatva tea'dónké ppen még nincsen. Még hatalmas munka vár a régészekre, akik a barlang fel- kutatlan részeit fogják majd felásatm. Vannak egves ágai. ahová még ember be sem tette a lábát. Az eddig’ teletek gazdasága után ité’ve az eltemetett és nehezen hozzáférhető folyosókban és fülkékben is gazdag zsákmány akad majd. Az ősember azonban nemcsak a barlangokat lakta. A síkságot resztem beborító lősz (sárga dituviális agyag) között is akadtak már régóta olyan dolgokra, amelyekből a vidék hteden? 'akottságnra leheltet következtetni. így 1571-tem egy óriási á'lar ('Mrttmmteh) agpmrait találták meg. Később 1878-ban osztrák archeológusok k:mu‘atták az ősember nvonunít a lösz rétege5 között. A leletek inted lobban szaporodtak. Néhány év- tizeddel ezelőb otean mennv'«ér,'ii mammnt- c són tokát falábak how arra adrHg n°m vol* oélda A csontok méfAn'a«tag réteget alkottál T orma számira feküdt itt csont csont mellett Valóságos mammuttemető volt itt. Az 1924-es felfedezés Az óriási csonttömegre jellemző, hogy egy morva spódiumgyár éveken át bányászta a mammuícsontokat, hogy iparilag felhasználhassa. Rengeteg mammutagyar is akadt- Ezeket szintén ipari célokra használták fel. Lehet, hogy itt egy óriási d'ihiviális maimmut- temető volt valamikor, rrrnt ezt a rokon ele- fán:oknál már régóta feltételezik, de eddig nem találták meg. Tavaly a löszben árkor ástak. A mammutcsontréteg alatt egy sereg kősz-erszámot. fegyvert és emberi csontot fedeztek fel. Tüstént értesitették a brünnj múzeumot és jelen tettek a felfedezést- A prehisz- torikusok 1925 tavaszán rendszeresen kezd-* tek kutatni. A kutatások elhrte kevés eredménnyel kecsegtetek. Nyáron azonban óriási felfedezésre akadtak. Tömegsír a kőkorszakban A legrégibb kőkorszaknak megfelelő időből származó tömegsírra akadtak a tudósok. Amikor egy-egy ősemberi koponya felfedezése óriási feltűnést keit, addig itt, 12 te’jes felnőtt csontvázat és 3 gyennekcsentvázat találtak. És még na.gyobb lett a tudósok meglepetése amikor a híres neandertah „majom- einberrel“ egyidős koponyákról azt a következtetést voHak kénytelenek 'evonni, hogy a predmosti ősember alig különbözőt* valamiben a modern européer tői, sőt átlag 100—200 kőbcmriméterrel több agyvelete volt. nvn1 a modern fehér fajokná’ szokot* lenni- A leg- uiabbar! készült rekonstrukciók ped5g azt mutatják hogv a predmosti faj annak dacára, hogy a legös'bb kőkorból való. nem muteia azt a vad ma:omszerű ábrázatot. amilyennek az ősembert szeretik ábrázolni Különösen a nők voltak rendes, aránylag szedd arcvoná- suak. A sér boksza 4 méter szélessége 2 és fél méter vo't. A s’’r szélei* ha-*^teas mammvt- vál'rso1"1 okbó1 készítették. Fö’éje peö’e egy réteg kő kerül*, amelynek céllá az lehetett, hogv a ragádorokat fávolíartea a hatett^bMl. \ cson'vá’raVon .cérütesi nyomot nem letetett felfedezni. Tetei tettel arra. hooy vaiós^teü- teor eeyszerre temették el a holttesteket, jár- vánvos btee0^érniük ejtettek áldozatul a csontvázak haijdani tulajdonosai. Művészet a kőkorszpH^ Mint a legtöbb lelőhelyeken, úgy itt is egy csomó szobor és más művésze*' tárgy került ki földből A predmosti müalkotásol főleg ezért érdekesek, mert a legrégibbek fc téren. így itt találták a legrég’bb emberi arc durva ábrázolását. A kerek mészkőkavicsba két szem, orr és szál van belevésve. Hasonlít a gyerekek prlmitiv rajza hoz. Egy kis agyag- bábu is került ki a fö’d alól. Hogy a legrégibb gyerek;átékszer-e a k:s szobor vagy más célokat szolgált, eldönteni nem lehet. Sokkal valószínűbb azonban, hogy a mamutcsontból faragott kis guggoló alakok fédesek voltak. Tény, hogy nagyon hasonlítanak a vadak bálványa5ra. Érdekes egy mamu'szobrocska is. A rendkívül ügyesen faragott .kis állatszobrocska a pTehisztOT’kus művészetnek valóságos remeke. Ezenk'vül rengeteg rajzsze*- szám. fegyver és más haszná’ati tárgaí- került ki a rétegekből. A predmosti lelet rendkívül gazdagságánál fogva méltán sorakozik a XX. század Icgnagyobbarányu régészeti felfedezéséhez. Az anyag teljes tudományos fekte- gozása után alkotható csak t'bzta kép a rend- kivül gazdag lelet jelentőségéről. IGOOOOOOOGOOGOOOG^ GOOOG0GOOGGOGG 1 i mindenféle fajtában vadasa ó L' ' sport- és önv.'delemre, vala Q O rHlsilHl!! iCílIti mint az összes kellehek első- Q O i üti I I i)I IHiüi rendű kiviteibou szaviuossá^ O © «t» mellett © s *ftP S olcsóbban, § Ó 111 ' ÍJimint mnshol © O) ISI , "■f5|C8ak,s a re>ri Q © 1U li Ul közismert ^ © § „t«®w^ira€a“ mS § | 3»rísöa ss., %oíS!fhova 48. v^ároitidi. | Q Kedvező feltételeit mellett ki cseré lünkíjkilőtt 3 Q • fepryveteket nlakra. “ 9 g noő« dríefsuéH «t l.— g O'0O0OOO0OOOOO0-GGGOOOOOOG0GOOOOGt SérvSsen szenvedi ■§» Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék. nere. comb és kfttdöksérvné! ’ a mi tökéletesített rngónélkiill sérvkötönU. mely éjjel js hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has. gyomor- és anyaméhsülye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét Fia- nell has- hát- és melimelegitö JVöiea*' KSlszeriiáz Braüsiava, Oun:i-a. 51. Árjegyzék (tigyen A vidéki lelek még aznap elintéz tétnek
