Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-26 / 268. (1011.) szám
J)rÁ0H , e**Tá£^ "’ (élévre 150, negyedévre 76, havonta f jpeglif ’ 26 K2; külföldre: évente 450, félévre ______ _____ ______ jlP' >ifr ____________ _____ ___ _________ 225, negyedévre 115. havonta 39 KL 7& f*W/L I^4-S*FE^ — w m Mgjr JmW J£y dffl> Szerkesztőség: Prága, U„ Stépánská fi JB& JB& W^jm m. j|P jff J1F JJt Utt ám1JT f®rt jm allce 16/IIL Telefon: 30-3-49. Kiadó* 'm&JLJT 1 m-fflü, hivatal: Prága, L, Llliová ullco 18. %»^F Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Jl fzlovensszfcói és (Rusxtnsz&ói fzdrdHeedl fff $úxt®$k pofilí^al ncpílapla JídminisxtTativ fősxevüesxtö: !Dzurány}i £á$z$ó ^eficfios sxevftesxtö- ©fflí 33t®skvn A megegyezés Irta: Flachbarth Ernő dr. Prága, november 25. rÁ 'központi választási bizottság megejtette a második és harmadik szkrutiniumot, kiosztotta az első szkrutmium során még betöltetlen mandátumokat és ezzel az öthetes választási kampány végérvényesen befejeződött. Ma már pontosan látjuk az erőviszonyokat, tudjuk, hogy milyen lesz az uj parlament összetétele és nagy általánosságban tisztában vagyunk azzal, hogy a kormány milyen sakkhuzáso'kra fogja magát elhatározni. A bizonytalanság állapota megszűnt és elérkezett az az idő, amidőn realitásokkal tudunk számolni. A pétka rendszere nem tartható fönn többé és a cseh iparos párt bevonásával seszt- kává fog alakulni. Ennek a sesztkának háta mögött azonban — amiként azt megdönthetetlen számokkal bizonyíthatjuk — nem áll az ország lakosságának többsége és az uj koalíció csak a választási geometriának, valamint a harmadik szkrutmium ravasz mester- kéltségének köszönheti azt a mindössze tizennyolc főnyi többséget, amellyel néhány rövid hónapig kormányozni akar. A lakosság többsége az ellenzéknek adott igazat, a gyér parlamenti többség uralma nem nyugszik demokratikus alapokon, az uj kormány már eleve pusztulásra van ítélve. Minden szrra- tégiának alapelve, hogy a megvert ellenséget üldözni kell és mi ezt az alapelvet tartjuk szem előtt, amidőn a’választási eljárás teljes befejezése után a legélesebb harcot hirdetjük a sesztka koalíciója ellen. Kötelességünk ellen vétenénk, ha másként cselekednénk. Évek óta követeljük, hogy a csehek mondjanak le a nemzeti állam eszméjéről és a reális valóság alapjára . helyezkedve, ismerjék be önmaguk és a világ előtt, hogy ez az állam nem nemzeti, de pár excellence nemzetiségi állam és ennek következtében szakítsanak a centralizmus, a merev központosítás rendszerével és teremtsék meg egy föderaliszti- kus alapon nyugvó szövetséges állam lehetőségét. Mindaddig, amíg erre nem hajlandók, senki sem gondol és nem is gondolhat arra, hogy más álláspontra helyezkedjék, mint amilyen a föl tétlen, az elvi ellenzék álláspontja. Meg vagyok győződve róla, hogy e tekintetben a magyarság körében véleményeltérés nincs és nem is lesz. Úgy a Magyar Nemzeti Párt, mint az Országos Keresztény- szocialista Párt a nemzeti koalíció bővített, de nem javítóit kiadásával szemben csakis a legélesebb harcot hirdetheti, mert egyikük se törődhetik bele abba, hogy a nemzeti állam jegyében megszületett uj kormány a magyarság jogait és nemzeti létét semmibe se vegye és azon az utón haladjon tovább, amelyet a pétka kormányai jártak. Hat évig küzdöttünk a pétka ellen és semmi okunk nincsen, hogy most, amikor a pétkát a sesztka váltja föl, harcunkat mérsékeljük; sőt azt még nagyobb hévvel, még nagyobb erővel kell folytatnunk, mert az uj koalíció gyöngébb és több ellentéttől terhes, mint elődje volt és igy minden reményünk megvan arra, hogy hamarosan, néhány hónapon belül megbuktathatjuk, ha összeállunk és közös erővel vesszük föl ellene a küzdelmet. Miként a régi parlamentben, úgy most is hirdetjük, hogy az ellenzéki pártoknak a koalíció megbuktatásának gyakorlati céljára össze kell fogniuk és ki kell kényszeriteniök a régi rendszer végleges távozását és egy uj rendszer kialakulását. Hirdetjük, hogy a nemzeti kisebbségeknek és általában a nem cseh nemzeteknek együtt keli müködniök, hogy véget vessenek a cseh nemzeti koalíció gyű lölt uralmának. Hirdetjük mindenekelőtt, hogy a magyar pártoknak egymás között s azután a magyaroknak a németekkel minél szorosabb, erősebb frontot kell alkotniuk a közös ellenfél ellen. Minden széthúzásnak az lenne a természetes következménye, hogy az uj cseh Törökország háborúra készül Anglia ellen A moszuli kérdés következményei — mozgalom és Szovjetoroszország — London, november 25. A Merni ngpost konstantinápolyi levelezője szerint Törökország számos előkészületet tesz arra az esetre, ha a Moszul-kérdés kedvezőtlenül ütne ki számára. A török sajtóban óriási propaganda folyik Anglia ellen. Az egyik legjelentősebb török lap ma például azt írja, ha Anglia nem ismeri eí töröknek Moszult, nem marad más alternatíva, mint a háború. Törökország egyszer már megmutatta,, hogy dacolni tud Európával: nem fogadta el a diktált békef eltet eleket, hanem előnyösebb szerződést vívott ki magának s a nagy erővel támadó görögöket visszaverte Kis ázsióban. Ázsiai területén lehetetlen Törökországot megtámadni, mert a távoli Keleten még az angol világbirodalom sem tud dacolni a jól szervezett és otthoniasan mozgó török csapatokkal. Az angorai kormány feltétlen tekintélynek örvend, kitűnő európai politikusok vezetik s Kennél pasa zseniális hadvezért tehetsége okvetlenül sikerre vezetné a török fegyvereket. Az angol blokád nem árthat, Törökország gazdag élelemben és nyersanyagAngora két szövetségese: a pánizlám Óriási bizalom Konstantinápolyban bán, harci felszerelés tekintetében pedig az elmúlt években nagy készletre tett szert. Anglia nem küldhet nagy csapatokat keletre, az impérium nem engedheti meg, hogy az aránylag kis gyarmatért aránytalanul nagy áldozatokat hozzanak s a kisebb számú gyarmati angol haderőkkel könnyen végezne a nagyszerű török hadsereg. Különben is Törökországnak két hatalmas fegyver áll rendelkezésére: a mohamedán vilá - és Szovjetoroszország. A marokkói felkelők és a sziriai szabadsághősök megmutatták miár, hogy nem félnek európai hatalomtól, ha pedig most Angóra veszi át a vezetést és feílázbja a több’ mohamedánokat a Gibraltártól egész Indiáig, nincs európai hatalom, mely eHenitállhama. Pénzt, hadiszert és kiképzett tiszteket pedig könsy- nyen ad Oroszország, mely esetleg hadsereggel is támogatná Törökországot a közös ellenség: Anglia leverésében. Az európai államok pedig, így elsősorba n Franci aorszáv és Németország, szintén Törökország pártjára állnának. Az angorai kormány tehát teljes bizalommal és teljes energiával követelheti Moszult magának, mert az igazságon kivül az " erő és a harci siker lehetősége is az ő oldalán van. m Nuili lefél o magjjor nemzeti párt választóit!©! Irta: Szent-Ivány József. Az örvénylő víz szennyes árja elvonult! A választási küzdelem zaja véget ért! Az -első tollvonás, amit e pillanatban papírra vetnem belli, Hozzátok, szól, Választó- polgárok! Az első szó a köszönet azért, hogy a zásztöt magasra emeltétek, hogy a sokszor csufondáros harc hevében is megőriztétek tisztaságát, megvédelmieztétek becsületét! Az-ért, hogy a magyarság embertelen nagy hegyvájó munkájában megnyithattuk a magyar nemzeti jövendő tiszta, kristályos vizii forrását! Azért, hogy megalapozhattuk pártunkat és megerősíthettük a magyarság harci eszközeit, megnagyobbíthattuk parlamenti képviselőink tagjainak számát ! A következő hang a riadó hangja. Hívlak Benneteket a további munkára, melynek most következik a nagyobbik fele. A Magyar* Nemzeti Párt a választásokat kevéssel megelőzően lépett a küzdők sorába azért, hogy a miagyar lélek láncrafüzött szárnyait kiterjeszthesse,, hogy fehérebbé és puhábbá tegye a magyar kenyeret! Kiáltására százezrekre menő magyar válaszolt! Hűséget esküdött, kitartást ígért és egy jobb kor reménységét vitte magával mindegyik bánat gazdag otthonába ! Hívlak Benneteket, mert most következik a munka nagyobbik fele! Megépíteni a várat, megépíteni az erős és ki nem kezdhető szervezetet! Kötelességek teljesítésére, áldozatokra hívlak úgy, amint már eddig is egynéhányszor! Mert ón és társaim, akiket Prágába küldtetefk követeiteknek, ha megfeszített erővel fogunk is a munkához, csak úgy fogunk a magyarság javáért folyó munka eredményedre számíthatni, ha velünk maradtok, ha ideadjátok szervezett erőiteket, a termékeny munka legfontosabb eszközét. A Magyar Nemzeti Párt az érdekvédelemre létesítendő szerveken épül föl és a legközelebbi jövő nagy feladata ezeknek a szerveknek megalkotása. A párt ideiglenes vezetősége össze fog ülni, megindítja a nagy munkát még mielőtt újévet köszönt a téli napsugár! Senki ne maradjon el a munkától, ne várjon senki a hivó szóra, aki dolgozni akar a magyar sors jobbraíordulásáért, álljon a sorba, a szeretet köszöntésével fogadjuk. Beje, 1925 november 25. A Magyar Nemzeti Párt elnöksége közli, hogy az ideiglenes intézőbizottság december 7-én és 8-án Losoncon délelőtt 10 órakor ülést tart s felhívja mindazokat, akik a pártba belépni óhajtanak, hogy belépésüket ez- ideig az illetékes pártirodáknál vagy az ideiglenes országos elnökségnél (Rimaszombat, Tompa-tér 2.) jelentsék be annak megjelölésével, hogy mily aktív tevékenységre volnának hajlandók a pártéletben. koalíciót erösitenők meg vele és lehetővé termők számára, hogy uralmát néhány hónappal meghosszabbítsa, pedig mindnyájunknak elsőrangú érdeke, hogy ez a rezsim minél előbb összedőljön. Az Országos Keresztény szocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt a választási harcban külön vonultak föl. A két párt vezérei kezdettől fogva többször hangoztatták a kölcsönös lojalitás szükségét, mindazonáltal — amint az egy választási harcban szinte elkerülhetetlen — a vidéken gyakran előfordult, hogy a két párt kortesei ahelyett, hogy a közös ellenséget gyöngítették volna meg, egymás ellen fordultak és egymástól igyekeztek híveket elhódítani. Példájukat követte egyikmásik pártlap is és oly hangnemben vitatkozott a másik párttal, mintha az nem magyar, de koalíciós párt volna. Most a választások után első föladatunk, hogy a testvérharcnak teljesen véget vessünk, a múltakra fátyolt borítsunk és a kölcsönös együttműködés lehetőségét újból megteremtsük. El kell felejtenünk mindent, ami az elmúlt öt hétben érzékenységünket sértette és nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy öt hétnek esetleg kellemetlen tapasztalatai miatt nem szabad haragot tartanunk hónapokon, sőt éveken által. Közvéleményünk túlnyomó része nem értette meg, hogy testvérpártjainknak miért kell egymás ellen harcolniuk és most, hogy a választások befejeződtek, azt követeli tőlük, hogy megteremtsék jövendőbeli együttműködésük lehetőségét. Egy kis jóakarattal ez nem is lesz oly nehéz. Tudóinkkal mind a két pártban meg van erre a hajlandóság. És csak a tárgyaló felek megértésén múlik, hogy ez a kooperáció létre fog-e jönni. Az elvi ellentétek a két párt között nem oly nagyok, hogy megegyezni ne lehessen. Az autonómia kérdésében — minden választási szólam ellenére — mind a két pánt hasonló álláspontra helyezkedik és a magyarság létjogainak biztosítása tekintetében i.s egyforma a fölfogásuk. A Magyar Nemzeti Párt lecsatlakozott ugyan a németekkel és az Országos Keresztényszocialista Párt a választások alkalmával erősen hangsúlyozta programjának keresztény tartalmát és egészen természetes, hogy azokat a kötelezettségeket, amelyeket a választások előtt és a választási harc alatt más ellenzéki pártokkal és választóikkal szemben vállaltak, be is fogják tartani; ámde ezek a kötelezettségek nem olyan természetűek, hogy ezek az egymással való szoros kooperációt lehetetlenné tegyék. Hogy egyébről ne beszéljünk, a magyarságnak vannak olyan problémái, kulturális, társadalmi és gazda- ságkérdekei, amelyek föltétlenül szükségessé teszik két pártunk egységes föllépéséi. Mindenki igazat fog nekünk adni, ha azt állítjuk, hogy a külfölddel, a népszövetséggel szemben egységesen kell föllépni, hasonlóképpen bizonyos az is, hogy a magyar iskolaügy érdekében többet érhetünk el, ha egységes követeléseket támasztunk, mintha külön-kíiíön járunk el. A magyar társadalom ugyancsak olyan egység, amelynek érdekeit pártjainknak közösen kell képviselniük. Végül pedig gazdasági téren is csak úgy érhetünk el valamit a kormánnyal szemben és csak úgy alkothatunk uj intézményeket, ha erőinket egyesitjük a közös cél érdekében. Közvéleményünk óhajtása, a közös harc érdekei és a magyarság szükségletei egyformán arra figyelmeztetnek, hogy az öthetes testvérharc után, elfelejtve minden keserűséget, meg kell egyeznünk egymással. Ezt hangoztatja az egyik budapesti lapnak mostanában adott nyilatkozatában Körmendy-Ékes Lajos is, akinek egyéniségében a magyarság és pártjának érdekei szerencsésen olvadtak össze egy harmonikus egészbe. A magyarság érdeke a megegyezést követeli és bűnt követ eí a nemzettel szemben, aki kicsinyes okokból nem akarja a megegyezést. Aki igy cselekednék, az fölébe helyezné a pártszempontot a nemzet egyetemes érdekeinek és ugyanabba a hibába esnék, amely miatt Leltei működését kárhoztattuk. A párt nem öncél, hanem csak eszköz a nemzet nagy céljainak elérésében. Abban pedig mindnyájan egyetértünk, hogy nekünk ezekben a válságos, nehéz időkben egyes-egyedül a nemzeti célt szabad szem előtt tartanunk. Szakítás Chile és az Egyesült Államok között London, november 25. A Morningpost dél amerikai jelentése szerint biztosra vehető, liogy Chile és az Egyesült Államok között megszakad a diplomáciai viszony. Chile ugyanis nem hajlandó a Peruval támadt határmcidensben Északauicrika döntését meghallgatni, holott a két érdekelt fél annakidején az Egyesült Államokat kérte fel az incidens elintézésére. Mivel Coolidge elnök Perura kedvezően és Chilére nézve kedvezőtlenül intézte el a régóta vajúdó pórt, Chile mozgósított Amerika ellen és valószínű, hogy a közelii napokban vriz- szahivja washingtoni követét.
